Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
198«. DECEMBER 28., VASÁRNAP 3 Megnyerni, tanítani, megtartani Szakmunkásóvoda öthetes turnusban Kényszerű szélükivigísok Kevés a hozam, nagy a költség A bejárat mellett nem hirdeti tábla, hogy ki mindenkit venne tel a Mechanikai Labor dunakeszi gyára. A munkaerőt illetően úgy tűnik, minden rendben van, ám a látszat csal, mert egyetemet, főiskolát végzett fiatal műszakiakból legalább tízet azonnal tudnának foglalkoztatni és több fiatal szakmunkásnak is kerülne itt munka. A főváros árnyékában a legtöbb nagyüzem hasonló gonddal küszködik. Az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok szívesebben választják a budapesti munkahelyeket, annál is inkább, mert például a dunakeszi nagyüzem semmi pluszt nem ad ahhoz képest, amit az ország bármely vállalata nyújt ma. E makacs tények már hosz- Szú ideje arra kényszerítik a gazdasági egység vezetőit, hogy körültekintően foglalkozzanak az utánpótlás nevelésével. Mindent elkövetnek, hogy továbbra is megfelelő létszámban, jó felkészültséggel kapják a pályakezdőket. Jönnek nunnsk Sok-sok tapasztalatra épül ez a munka, hiszen a gyárban már huszonhat éve az Idősebb szakmunkások is nevelték az újabbakat, olykor a későbbi mérnököket is. A felsőfokú végzettségűeknél a beilleszkedéssel nincs gond, mert alig akad fiatal, aki első munkahelyéül a dunakeszi gyárat választaná. Az idén például egyetlen pályázó sem volt, pedig az egyetemekén, főiskolákon is folyamatosan hirdet a vállalat. A szakmuhkásnevelésben Viszont intenzív a képzés, de erről beszéljen inkább Rofa Ottó, a tanműhely vezetője: — A több mint két és fél évesed' alätf1 ÖSszesen- 2500 fie- taítt képeztünk ki h mechanikai, az elektro-, az elektronikái műszerész, gépi forgácsoló, lakatos, villanyszerelő, fényező és mázoló szakmákban. Munkatársaink rendsze1 résén tartanak tájékoztatót a gyárról, a tanulási lehetőségekről a város általános iskoláiban. Vagyis toborzunk. 'Akikben sikerül kedvet ébreszteni, azokkal később újra találkozunk. Ebben a tanévben összesen száznyolcvan tanulónk van. Három ipari tanul ó-intézettel van kapcsolatunk, ahol a diákok az elméleti ismereteket sajátítják el. A gyár korszerű ■ tanműhelyeiben pedig tizenkét szakoktató foglalkozik velük. A végzett ipari tanulók csaknem negyven százaléka itthagyja a vállalatot a szakmunkásvizsga után. A megtartás, a beilleszkedés érdekében mindig próbálunk valami új módszert bevezeti ni. Ebben az esztendőben például azok a szakmunkások, akik a termelés mellett segítenek a fiataloknak, anyagi, erkölcsi elismerést kapnák. Nagyon hasznos kezdeményezésünk az úgynevezett szakmunkásóvoda. Hel énának bkir.tik — Ennek az a lényege — mondja Polgár Lajos szakmunkás —, hogy a képzés utolsó évében minden tanuló végigjárja a vállalat valamennyi munkaterületét. Egy- egy üzemben öt hetet töltenek. Természetesen nem szemlélődnek, hanem a foglalkoztatási terv alapján kisebb-na- gyobb feladatokat kapnak a termelésben. Közben megismerik azokat a korszerű műszereket is, amelyekről az iskolában nem is igen hallanak. Az én csoportomba jelenleg kilencen vannak beosztva. nagyon lelkes és szorgalmas a kollektíva. — A „szak műnk ás óv Oda” sikerein felbuzdulva egy ifjúsági műszakot szervezünk jövőre — mondja Eisenstock Imre gyártástervező. — Ide kerülnek maid azok a fiatal szakmunkások, akik nem a vállalatnál szereztek képesítést. vagy akik korábban nem járták végig az üzemeket. Szeretnénk elérni, hogy a fiataloknak áttekintésük legyen a gyárban készülő termékekről. Fóriász István, Frank László és Horváth Károly harmadévesek. tanulmányi szerződésük van a vállalattal. A személyes beszélgetésünkkor ro- gadkoztak, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is itt kezdenek dolgozni. — Ez az új módszer nagyon elősegíti a beilleszkedést — mondja Frank László. — Jó érzés, hogy a szakmunkások amellett, hogy türelmesen segítenek, szinte már most kollégának tekintenek bennünket. Igazán ezekben a műszakokban tanuljuk meg a szakmát. Ha valakinek továbbtanulási szándéka van. azt is támogatja a vállalat. Plusz tíz százalék — Tulajdonképpen úgy tudjuk eredményesen pótolni a felsőfokú végzettségűeket, ha a szakmunkásainkat iskolázzuk be — mondja Ligetvári Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt az év végével megszűnik: a szakma — a gazdasági és kereskedelmi önállóság jegyében — két közös vállalatot, illetve húsipari központot hozott létre. 1987. január elsejével kezdi meg működését a 24 önálló állatforgalmi és húsipari vállalat által létrehozott Terim- pex Húsipari Külkereskedelmi Közös Vállalat. A szervezet a Térimpex■ " ‘ Külkereskedelmi Vállalat jogutódjaként tévé- kénykédiír Úgy*, hogy a törvényességi felügyeletet a Külkereskedelmi Minisztérium látja el, míg szakmai tevékenységére a MÉM felügyel. A közös vállalat munkáját az állatforgai- mi és húsipari vállalatok igazgatóiból álló igazgató tanács irányítja. A húsipari üzemek exportjogukat a közös vállalat útján gyakorolják. A szervezetnek nemcsak az állami nagyüzemek lehetnek a tagjai, ebben a kötelékben kereshetIdén éppen egy évtizede, hogy egy országos kísérlet után — melyben részt vett a Nagykőrösi Konzervgyár is — megalakultak a vállalatoknál a szakszervezeti jogsegély- szolgálatok. Pest megyében 97 ipari, építőipari, mezőgazda- sági és közlekedési üzemben kötelezően, s még harmadennyi munkahelyen (ahol a feltételek megvoltak) a dolgozók, a szakszervezet kezdeményezésére jött létre a jogi tanácsadó iroda, a segély- szolgálat. Dr. Bodor Jánost, a Szak- szervezetek Pest Megyei Tanácsának munkatársát, a jogsegélyszolgálatok felelősét kérdeztük: — Hozott-e érdemi változást akkor ez az újdonság a dolgozók érdekeinek védelmében? Hamar népszerűek — De még mennyire! Talán éppen ezzel magyarázható, hogy rendkívül hamar népszerűek lettek a jogsegély- szolgálatok, s a dolgozók már az első évben a maihoz hasonló gyakorisággal kérlek tőlük ingyenes és szakszerű segítséget. Az egy évtized mérlegét megvonva azt találjuk: a Pest megyében dolgozó 240 eáer ember közül minden másodiknak a munkahelyén van jogsegélyszolgálati lehetőség, s 10 esztendő a'att közülük 38 ezren kértek tanácsot, segítséget, vagy, ha a szükség úgy Tibor főmérnök. — Ha például nappali tagozaton tanul tovább valaki, akkor azzal szerződést kötünk, és a tanulmányi eredményétől függően fizetjük az ösztöndíjat, amit a korábbitól eltérően most már a nyári szünet ideje alatt is megkapnak. Már beiskolázáskor tisztázzuk a fiatallal, hogy milyen munkaterületre kerül majd, ha végez. Ha nálunk kezd, akkor tíz százalékkal magasabb bért kap. mint az a hasonló végzettségű, akit az utcáról vennénk fel. Évenként van ifjúsági alapja a gyárnak. Ebből támogatást kapnak a fiatalok a fészekrakáshoz. Am ez kevés. Ennek a pénznek egy részéből olyan körülményeket kellene teremteni — például szolgálati lakásokat építeni —, amelyek pluszt jelentenének egy budapesti vállalattal szemben. Kevés itt az agglomerációban egy jó szakember idecsábítá- sához vagy megtartásához, ami más nagyüzemeknél is megvan. Surányi János nek nagyobb érdekeltséget a külkereskedelmi munkához az úgynevezett regionális feldolgozók is: ezek állami gazdaságok, téeszek és áfészek tulajdonában vannak. A külkereskedelmi vállalat igazgató tanácsának elnökéül Körös Lászlót, a Győr-Sopron Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóját választották meg: a vezérigazgató: Ránky László. aki eddig a Terimpexet irányította. A másik közös vállalat tevékenysége főként a főváron ellátásával kapcsolatos. Budapesti húskereskedelmi közős vállalat néven működik az úi évben — a MÉM felügyelete alatt — ez a gazdasági szervezet, amelynek igazgató tanácsa az állami nagyüzemek igazgatóiból áll. A vállalat a kereskedelmi munkát koordinálja es egyebek között a készletek raktározására is vállalkozik a vidéki húsfeldolgozók megbízásából. hozta, jogi képviseletet. Ide tartozik az is, hogy a többiek sem maradtak támasz nélkül, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsától kaphatnak hasonló pártfogást. — Milyen ügyekkel keresik fel leggyakrabban a szolgálatot? — Általánosságban annyit: vélt és valódi igazukkal egyaránt, s az arány fele-fele. Ám a problémák megoldásához zömmel elegendő a jótanács. A leggyakoribb ügyek, amelyekkel a dolgozók munkahelyükön fordulnak a jogértőhöz, a magánéletükkel, a lakóhelyi konfliktusaikkal kapcsolatosak. Akad közöttük láthatási, öröklési, társadalom- biztosítási, személyi és büntető jogi, s napestig sorolhatnám még hányféle gubanc, végül is minden, amiből per lehet. — Munkajogi is? — Természetesen. Bár meg kell mondanom, hogy a jogsegélyszolgálatosok zöme vállalati jogtanácsos, s az ösz- szeférhetetlenség miatt nem mindig tud segíteni a dolgozón. Manapság a munkaügyi bíróságok tárgyalásain a lehetségesnél ritkábban szerepelnek a szolgálatot adók, mint a dolgozó ügyét képviselő személyek. Újabban terjed csak a gyakorlat: a vállalatok jogi szakemberei ..keresztbe” adnak képviseletet a jogsegélyt kérőknek. További Mióta az ember kertészkedik, azóta ültet és vág ki gyümölcsfát, szőlőt. A fontos mindig az volt, hogy amennyivel csökken a termőterület, a másik oldalon legalább annyival növekedjen. Ez az örökös körforgás természetesnek tekinthető mindaddig, amíg fennáll az egyensúly az ültetés és kivágás között. Most azonban éppen ez kerülhet veszélybe, hiszen az elmúlt években a fagyok miatt sok telepítés ment tönkre. Ennek nyomán annyira lecsökkentek a hozamok, hogy még az ápolási költségeket sem fedezik. Ezért határozott úgy a Pest Megyei Pincegazdaság vezetősége is, hogy felszámolja a tápiószelei — viszonylag fiatal — szőlőültetvényét. Sokan nem ismerik e cselekedet mozgatórugóit. Ezért is fordultunk Viszkok Jánoshoz, a pincegazdaság főkertészéhez. Fáj a szívük — „Magunk alól” vágjuk ki az ültetvényeket. Minden egyes szőlőtőkéért fáj a szívem, hiszen a telepítések idején is részben én irányítottam a munkálatokat, mégsem tehetünk mást — magyarázza a főkert ész. — A tavalvi fagyok nagyon megsanyargatták a vesszőket, akkor azonban még vártunk, hátha a természet helyrehozza azt. amit elrontott. Aztán 1988 még rátett egy lapáttal. Az amúgy is legyengült állapotban lévő tőkéket újabb fagykár érte. így az idén alig 200 kilogramm szőlőt szüreteltünk hektáronként Tápiószélén. Holott a gazdaságos a hektáronkénti S—10 tonnás termésátlag lenne. Mivel vállalatunk njere- iégérd ékel t,'”ftftn Vájhat tu n k tovább, meg kell szabadulnunk a vtertesiégét - termelő ültetvényektől. — Új telepítésekre nem gondoltak? — Bár az állam továbbra is 40 százalékos támogatást ad a szőlőre, mégsem foglalkozunk a telepítés gondolatával, hiszen az már egyértelmű, hogy a tápiószelei körzetben a tőkék takarása nélkül nem lehet szőlőtermesztést folytatni. Ehhez a művelési módhoz azonban annyi munkaerő kell, lehetőség, ha az ágazati szak- szervezetekhez vagy az szmt- hez fordulnak a dolgozók jogi képviseletért. Nem mindig per — Említene emlékezetes eseteket saját gyakorlatából? — A közelmúltban történt, hogy Hajdú-Bihar megyéből követelt az adóhatóság, a megítélésem szerint indokolatlanul, 16 ezer forint illetéket egy Pest megyében letelepült fizikai dolgozó házaspártól. Akkor fordultak hozzánk, amikor már kimerült minden jogorvoslati lehetőségük. A per elmaradt, a ■felülvizsgálati kérelmünkre törölte a hivatal az illetéket, elfogadták az érveinket. Talán az iménti eset is mutatja, nem mindig a per hozza a megoldást. Nem vezetek statisztikát, de a pontos adatok híján is mondhatom: a jogsegélyszolgálat kerüli a peres eljárást, igyekszünk a dolgozónak előnyös egyezségeket kötni. — Melyik ügyben volt a legnagyobb a tét? — Négy éve történt üzemi baleset az Ikladi Ipari Műszergyárban, melynek során egy munkásasszony elveszítette a bal kezét. A hagyományos kártérítésen kívül megillette őt — noha nem tudott róla — a nem vagyoni kárté-ítés is. Az életminőség romlását ki lehet fejezamennyivel ml nem rendelkezünk. így a megszüntetett területek helyér« nem kerül újabb vessző. — Gondolom, azért még marad valamennyi szőlőjük? — Igen. Megmarad még 42 hektár kövidinka és 8 hektár piros szlanka. A saszlát és a hárslevelűt, összességében mintegy 71 hektár alig 10 éves telepítést pedig kiselejtezzük. Ehhez engedélyt kértünk a .megyei tanácstól, ők jóvá is hagyták terveinket. Drága a tebpítcs — Ezután honnan vásárolják majd borászati üzemeikhez az alapanyagot? — A saját szőlőterületünk jóformán csak csepp volt a tengerben. Mi 15—20 ezer tonna szőlőt dolgozunk fel évente — egy részét Tápiószélén —, ezt a mennyiséget fölvásárlásból szerezzük be. Jó kapcsolatunk van a monori Kossuth, a gombai Fáy András Termelőszövetkezettel. de újabban már más megyékből is szállítunk alapanyagot. — így viszont a szállítás: költségek csökkentik a hasznot. — Vitathatatlan, jókora többletköltséget jelent a szállítás, mégsem tehetünk mást. mert Pest megyében amúgy sem terem elegendő szőlő. Ráadásul az új ültetvények létrehozása még a magas állami támogatás mellett is nagyon cokba kerül. Egy hektár telepítési költsége e'éri a 400 ezer forintot is. Ez pedig túlontúl rok, főként most, amikor egyébként is a népgazdaság válságos ágazata lett a bőripar. Termékeinket egyre nehezebben tudjuk értékesíteni, ’’ód még'jő,1 -ha néhijizétilnk rá. Dr. Bödecs László, a Pest Mégjrei Tanáéi főkertészé mégsem borúlátó. — Megváltozott az egész szőlőtermesztés technológiája. Aminek elsősorban az volt az alapja, hogy két évtized nagyobb fagy nélkül telt el. Ez elaltatta a szakemberek éber- sápit — tájékoztat Bödecs László. — Mivel egyre kevesebb volt a munkaerő, a taka- rásos technológiát abbahagyták az üzemek és, kialakították a magasművelésű szőlőültetni forintokban. Ez volt az az eset. amikor a jogsegélyszolgálat pert javasolt, s végül a bíróság 70 ezer helyeit 150 ezer forintot ítélt meg a dolgozónak. — S melyik volt a legkülönösebb eset? — Több is akadt. Még burkolt házasságközvetítésre is kért egyszer egy menyecske. Külföldről jött férjhez ide (névházasság volt persze), azután gyorsan elvált. Akkor derült ki, hogy vissza kell költöznie. A jogsegélyszolgálatot kereste, ugyan, miként köthetne újabb névházasságot?... Volt példa arra is, hogy az üzemi szarka a jogsegélyszolgálatot kérte, adjon védelmet a lopás miatt őt perelő vállalattal szemben. S megesett, hogy azt kívánták a jog emberétől, segítsen kiforgatni a testvért a szülői örökségéből, az elvált férjet a maradék vagyonból. Természetes, hogy az ilyesfajta ügyektől távol tartja magát a jogsegélyszolgálat. Nem vagyunk társak a bajkeverésben. Ha beváíft — Hogyan tovább? Miként fejlesztik a jogsegélyszolgálatokat? — A célunk az, hogy a megye minden szervezett dolgozója számára könnyen elérhetővé tegyük a jogi segé'yt. Már a jövő esztendőtől beindítjuk az első közös területi jogsegélyszolgálatot Vácott, a szakmaközi bizottság részeként. Ha beválik, hasonló létesíthet a többi városban, a többi szakmaközi bizottság égisze alatt V. G. P. vényeket. Ráadásul olyan bor* szőlőfajtákat telepítettek,, amelyek bár jó minőségű italt adnak, ugyanakkor fagyra ér- zékenyek. Hát ezért tett súlyos kárt az 1985-ös és as 1988-os nagy hideg összességében a tavalyi és az idei kivágásokkal együtt 1750 hektárral csökken a szőlő termő- területe Pest megyében. Helyette elsősorban szakcsoporti formában telepítenek szőlőt az üzemek. Ez azonban területileg nem ellensúlyozza a felszámolt ültetvényeket. Mégsem esünk kétségbe, mert közben nőttek a hozamok és új telepítések már jobban ellenállnak a fagynak is. Az ez évi összes szőlőtermés például 13 tonnával haladja meg a tavalyit, igaz, az átlaghozamok alig emelkedtek 3 tonna fölé hektáronként. Mindez még nem hoz nyereséget, de mutatja, jó irányba haladnak « szőlőtermesztő üzemek. Nagy a tor’-.és l;t — A szőlőtelepítésekre korábban felvett állami támogatásokat a kivágások után nem kell visszafizetniük a gazdaságoknak? — Nem. Hiszen nem ők tehetnek a kialakult helyzetről. Sőt lehet, hogy meglepő, de Franciaországban, Olaszországban és más hagyományos bortermelő államokban is csökkentik a szőlőtermő területet, hiszen a világon fantasztikus borkészletek halmozódtak fel és egyre nehezebb eladni a termést. Természetesen minden ültetvényt nem lehet felszámolni, gondolni kell a jövőre is, mert köztudomású, hogy a szőlő öt év múlva fordul termőre. Vagyis a most eldugott vesszőből csak öt év múlva lesz bor. Addig pedig sok minden megváltozhat, még jó piaca is lehet a bornak, vagy, ha nem ennek, hát a szőlőből készült üdítő italoknak. Márpedig ezt a lehetőséget nem hagyhatjuk ki számításainkból. Annál kevésbé, mert az már több alkalommal bebizonyosodott, hogy felfelé is annyit forog a kerék, mint lefelé. Ezért döntött úgy az ágazati minisztérium, hogy továbbra is támogatja a szőlőtelepítéseket. Bóna Zoltán Változások a munkarendben Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint a vállalati termelés ésszerűbb megszervezése érdekében sziivesztet táján a naptárhoz képest változás lesz a munkarendben. Eszerint 1980. december 31-e, szerda szabadnap lesz, s helyette 1987. január 3-án, szombaton dolgoznak hétköznap; munkarendben az érintett vállalatok és intézmények. Így december 31-e, szerda és január 1-je, csütörtök munka- szünet, amelyet pénteken és szombaton, azaz január 2-án és 3-án két munkanap követ. Ezt követően a jövő évben már csak egyetlen alkalommal, augusztus 20-a táján ke- rül sor munkanap-áthelyezésre, Augusztus 20-a, csütörtök munkaszünet, 21-e, péntek heti pihenőnap, 22-e, szombat szabadnap,; 23-a, vasárnap pedig rendes munkanap lesz. A vállalatok gazdasági érdekeik szerint maguk is dönthetnek munkanapok áthelyezéséről, amire 1987-től az eddigieknél tágabb lehetőségük lesz. Egy új munkaügyi jogszabály értelmében ugyanis a jövő évtől az eddigi hat nap helyett annyi munkanap áthelyezéséről dönthetnek saját hatáskörükben — előre nem látott, nem várt feladatok esetében a kollektív szerződés módosítása nélkül is — a vállalatok, amennyit termelési érdekeik megkívánnak. fanuar 1-jétol: Húsipar új szervezetben iogi segély a szakszervezettel Mikor elegendő a jó tanács?
