Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS XXX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Árai 1,80 lórin! 1986. DECEMBER 28., VASÁRNAP PEST MEGYEI MA: Megnyerne, t&mftsne, nreg£isr?ani (3. oldal) A Csrk® lohán-ht.gyafék sorsa (5. oldal) Szilveszterkor, újévkor az üzletek nyitva tarlósa (8. oldal) rKEMÉNY KERET N incsenek csodák, bár­mennyire is szeret- nők hinni, hogy vannak, a gazdasági élet újra meg újra tudomásul véteti velünk, hogy nin­csenek. Az 1986-os eszten­dő szerény eredményei, te­temes gondjai már meg­jelölték azokat a kemény kereteket, amelyek között elhelyezhetők az 1987. évi népgazdasági terv felada­tai. A nyilvánosságra ke­rült dokumentum — ame­lyet lapunk szombati szá­mában közöltünk — min­den tekintetben igazolta ezt az előzetes véleményt. Igazolta, annak ellenére, hogy a közvéleményben — indokolatlanul, feltéte­lezhetően a tényleges gaz­dasági folyamatok kellő is­merete híján, az ünnep előtti árukínálatból, csil­lapíthatatlan vásárlási kedvből kiindulva, követ­keztetve — éltek, élnek illúziók. Illúziók arról, hogy ugyan van gond a termelésben, az új érték megtermelésében, de né­hány határozott kormány­zati intézkedéssel „rend” teremthető. Veszedelmes tévhitek ezek, legyen alapjuk akár a kormányzati intézkedé­sek Óhajtása, akár a rend sürgetése, mint minden bajra gyógyírként szolgá­lóké. Korántsem néhány in­tézkedés meglétének vagy elmaradásának függvénye az, hogy a megye ipara aiZ előző éveknél kisebb mértékben volt képes nö­velni termelését az idén — a január és szeptember közötti érték mindössze 1.6 százalék —, s a ter­melékenység mutatója is szerényebb javulást tudat a tavalyinál. A vállalati teljesítmények, kevés ki­vételtől, például néhány gépipari vállalattól elte­kintve, nem módosultak a kívánt mértékben, a me­gye építőiparában, mező­gazdaságában szintén ér­zékelhető feszültségek halmozódtak fel, ennek tükröződését azonban hiá­ba keressük — és az év folyamán ismétlődően hiába kerestük lapunk jó néhány cikkének . témája­ként — a jövedelmek ala­kulásában. A kellő fedezet nélkül kiáramlott forintok­nak jelentős a része ab­ban, hogy az 1987. évi nép- gazdasági terv kemény ke­retet kénytelen ilyen szem­szögből nézve felállítani; az életszínvonal stabilizá­lásához is tetemes erőfeszí­tések kellenek...! H iányzik a csomagol - gatás az 1987. évi népgazdasági terv nyilvánosságra hozott szö­vegéből. Nevén nevezi mindazt, ami az idén be­következett — például hogjr az éves terv főbb előirányzatait nem telje­sítettük —, s azt is, ami nehéz feladatként jövőre reánk vár. A gazdasági szerkezet változtatása, a műszaki fejlesztés meg­gyorsítása, a dollárelszá­molásé kivitel fokozása, a munkaerő és a társadal­mi tőke mozgásának, ész­szerű átcsoportosításának elősegítése aligha ismeret­len teendő az irányítás, a termelés bármely lépcső­fokán, azaz nyilvánvaló; gondjaink java nem a fel­adatok kijelöléséhez, ha­nem a végrehajtás gyen­geségéhez kapcsolódott és kapcsolódik ma is. A nem­zeti jövedelem tömegé­nek legalább kétszázalé­kos növekedése — el ne feledjük! — csupán felüle­tes megítélésre látszik sze­rénynek, valójában esz­tendők óta ennél alacso­nyabb átlaggal kényszerül­tünk gazdálkodni. S éppen ezért egyre nehezebb volt ez a gazdálkodás. Az el­osztásban ugyanis sokféle ún. automatizmus érvé­nyesül — érzékeltetésül csupán: 1987-ben nyugdí­jakra 108 milliárd forin­tot kell előteremteni —, s ha nincsen termelési többlet, akkor valahaimét el kell vonni a pénzt. A felhalmozásból, a fogyasz­tásból. Bármennyire szorítanak bennünket a mindennapos teeendők és gondok, fel kell ismernünk: a megol­dások hosszú távúak. Ez a felismerés félreérthetet­lenül hangot kapott pél­dául a megyei pártbizott­ság november 27-i ülésén, a jövő év gazdasági fel­adatairól tanácskozva, de érvényesülnie kell az első vonalban, a termelésben is, s elsősorban ott! A má­ról holnapra élés ingová­nyos talaján egyre több termelőhelyen járnak, s ennek vannak irányítási, szabályozási okai is, de helyben létrejött tényezői úgyszintén. Mindkét ere­dőn változtatni kell! S okféle megszorítást tartalmaz a jövő esztendei népgaz­dasági program — de pél­dául igyekszik elkerülni a vállalatok és szövetkezetek adóterheinek általános növelését —, s ezek a meg­szorítások határozottabb, következetesebb kormány­zati, irányítási munka le­hetőségét körvonalazzák. Azt, amit olyan sokan és sok helyen óhajtottak, mégis, aligha kockáztat­juk meg a tévedést, most majd megkezdődik a só- hajtozás, minek okán ez a keménykedés?! Holott az a sokat emlegetett rend csakis határozott, követke­zetes munka eredménye lehet a kormányzat szint­jén éppúgy, mint a gazdál­kodók körében. S ha va­lóban rendet akarunk, ak­kor a jövő esztendő csu­pán a rendcsinálásnak a kezdete. A realitások tisztelete mutatkozik meg a jövő esztendei népgazdasági program olyan előirányza­taiban, mint az ipari ter­melés két, két és fél szá­zalékos bővítése, a mező- gazdasági termékek előál­lításának négy és fél, öt és fél százalék közötti növelé­se, a szocialista szektor be­ruházásaira fordítható 216 —219 milliárd forint. Amint az is a valóság — kényszerű, de elkerülhe­tetlen — tudomásulvéte­le, hogy a költségvetési szerveknél az alapellátás színvonalának fenntartása okán növelhetők a kiadá­sok, más, az alapellátáson kívüli területeken a ráfor­dítások reálértéke mérsék­lődik. Ez a helyzet tovább növeli a tanácsi testületek felelősségét, hiszen mint az alapellátás legfőbb gazdái, elsősorban rájuk hat a kényszerű teendő, rangso­rolni kell a forintok kiadá­sának céljait. S bizonyos, rangsorolni kényszerülünk majd magunk is, mind­annyian, családi költségve­tésünkben, tudomásul vé­ve a kemény kereteket, s azt is, a kellő fedezet nél­kül elosztott növekvő jö­vedelmeknek törlesztenünk kell a kamatait. ____________ J Né meth Károly megbeszélése Roland Leroyval Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese szombaton fogadta Roland Leroyt, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagját, a L’Humanité igazgatóját, és megbeszélést folytatott vele. Roland Leroy az MSZMP meghívására néhány napot — pihenés céljából — tölt ha­zánkban. illést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 28-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a műszaki fejlődés gyorsításával és a tudo­mányos kutatás eredményességének fokozásával összefüggő fel­adatokról szóló előterjesztést. Benutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szombaton bemutatkozó láto­gatáson fogadta Mark Fái­mért, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi rend<- kívüli és meghatalmazott nagykövetét. Amit nyertek a vámon... Féloldalas természetvédelem A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tá­jékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről, az időszerű feladatokról. Áttekintették az MSZMP és az FKP közötti együttműködés helyzetét, fi­gyelemmel a kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeire. A vendégekkel találkozott Aczéí György, a Politikai Bi­zottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intéze­tének főigazgatója. Kevesebb a nyereség Fi!msza!ag$k exportra A Váci Forte gyár az ' idén ötven tőkés és tíz szocialista országba szállította termékeit. A tervezett 11 millió dolláros tőkés ár-bevételét teljesítette. Lényegében már eleget tett a szocialista megrendeléseknek is, amely összesen több mint 8 millió rabéit tett ki. A ha­zai megrendelők igényeit is teljesíteni tudta. A terme’évi értékből várhatóan 60 millió forint nyeresége képződik. Ennek ellenére mégsem elége­dett a vállalat vezetése. Hiszen az árbevétel és a nyereség is elmaradt a terve­zettől. Áz okokat számbavéve tény, hogy nemcsak a jól prosperáló vállalat tehet az árbevétel csökkenéséről. Ugyanis év közben gyakran akadozott az import alap­anyag-ellátása, amely termelé­si egyenetlenségeket okozott. Kedvezőtlen hatása volt szá­mára a dollár értékcsökkené­sének, valamint a hazai hát­téripar árpolitikájának-is. Az idén átadott új extrúziós öntőüzemben sem volt folya­matos a termelés. A próbaüze­melés során derült ki, hogy a hazai kivitelezők munkája nem volt megfelelő. A hibák kijavítása miatt gyakran szü­netelt a termelés. Ezekben a napokban a vál­lalat már felkészült a jövő év­re. Remélve, hogy számára a világpiaci helyzet az ideinél kedvezőbb lesz. S. J. * Túlteljesíti az idén tervét a Nagykátai Építőipari Szövet­kezet: elképzelésükben 65 mil­lió forint árbevétel szerepel, melyből. 57 millió forint fő profiljukból, az építőipari te­vékenységből származik majd. Több nagyobb építkezésben vettek részt 1986-ban. Tavaly­előtt májusban fogtak hozzá az Állami Pénzverde tápiószelei üzemegysége hőközpontjának építéséhez és egy évvel ké­sőbb, a kitűzött határidőre be is fejezték. Nemrég adták át a Klímaipari Szövetkezet szentmártonkátai telepének szociális épületét, melyet a Műemlékvédelmi Felügyelő­ség jónak minősített. Külsőleg eredeti állapotában hozták helyre az egykori Dessewffy- kastélyt, belsőleg természete­sen jelenlegi funkciója szerint módosították. Rendkívül elha­nyagolt állapotban volt az. épü­let, így csupán 15 hónap alatt Ügy érzi az ember, nap­jainkban több szó esik a ter­mészetvédelemről, mint amennyit érte tesznek. Leg­alábbis ezt mutatják az er- dők-mezők szélén eldobált fóliatasakok, konzerves do­bozok és egyebek. Igaz, ez esetben az állampolgári fe­gyelemmel is baj van, mert míg sokan otthon szépen ki­takarítják lakásukat, úgy gon­dolják, hogy az erdőkben, mezőkön szabadon szemetel­hetnek. Mindez óriási károkat okoz a füsttel, korommal és egyéb szennyező anyagokkal amúgy is túlterhelt környeze­tünkben. A kormány, illetve az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal sok min­Nagykőrösi Konzervgyárban, hogy megvalósulhasson 1986- os elképzelésük: mintegy 240 millió forint, vállalati ered-' ményt remélnek. S mind ez ideig úgy tűnik, hogy realizá­lódik a tavalyinál jóval ma­gasabb terv. Borsóból igen jól sikerült az idei szezon, így volt mit fel­dolgozni a konzervgyárban. 1985-höz viszonyítva 50 száza­lékkal többől készíthettek ele­delt. Végre megszűnt az ubor­kahiány is, ebben az évben sok volt a termés, elegendő mennyiséghez jutottak, ezért csaknem 500 vagonra valóból gyártottak különféle savanyú­ságot a tavalyi 400 vagonnal szemben. Eredményesen alakult a pap­rikafeldolgozás is. A lecsó 80 százalékát hazai fogyasztásra készítették, a salátákból 700 vagon körül állítottak elő, melyből jelentős mennyiséget szállítottak tőkés piacra. A gyümölcsfeldolgozás vi­készülhettek el a munkával, melyért körülbelül 8 millió fo­rintot kaptak. Az idén körülbelül 12,5 mil­lió forintos nyereséggel zárják az évet. A jól prosperáló szö­vetkezet új típusú vállalko­záspolitikájának köszönheti si­kereit. Minden leendő megren­delőhöz bejelentkeznek, fel­ajánlják szogláltatásaikat, igyekeznek bizalmat szerezni. Törekednék a jó minőségre. Szerződésaláíráskor a határ­időre úgynevezett bánatpénzt kötnek ki a partnerrel, ezzel érdekeltté válnak abban, hogy a megegyezett időpontban vé­gezzenek a munkával, külön­ben elvesztik a megállapodás szerinti plusaösszeget 1987-ben folytatják az újszil- vási, mintegy kétezer négyzet- méter alapterületű iskola épí­tését, és a -pilisi Bőr- és Tok- díszműipari Szövetkezetnek húznak fel egy: új épületet. dent tett és tesz a természet megóvása érdekében. Jelen­leg mintegy 450 ezer hektár erdő-mező áll védelem alatt hazánkban, ebből Pest me­gyében több mint 47 ezer hektár található. Akad tehát mire vigyázni szűkebb pát­riánkban is. Erre vannak is kezdeményezések, hiszen tár­sadalmi természetvédelmi szol­gálat működik már Dömsö- dön, Szigetszentmiklóson, Gö­döllőn és most szerveződik a Szentendrei-szigeten. Egyre több látogatót fogad a megyei természetvédelmi ház Farmo­son, amely több madárgyűrű­ző tábornak is otthont adott és sok programot szervezett már a nagykátai körzet álta­lános iskolásai részére. Szó szont elmaradt a tervezettől. Cseresznyéből, meggyből, sár­gabarackból elég kevés jutott a konzervgyárba, még málná­ból is, holott ebből az idén jobb volt a szezon. Leginkább az almafeldolgozásban való­síthatják meg elképzeléseiket, körülbelül 3600 vagon készít­mény kerül ki a gyárból eb­ben az évben. Idén például a tavalyi ter­més levét isszuk, és 1985 köz­tudottan gyenge minőségű szőlőt termő év volt, ámbár a természet megpróbálta ellen­súlyozni a dolgot avval, hogy bőven adtak á tőkék. Idén is sokféle gond szakadt a ter­mesztőkre, a hideg tél, az aszály, a seregélyek, de nem is sorolom tovább, hiszen ezek befolyásolhatatlan körül­mények. Az ez évi termés és borter­melés időjárástór független té­nyezőiről beszélgettünk Czer- ván Mártonnal, a péceli Rá­kosvölgye Termelőszövetke­zet elnökével. Természetes, hogy elsőként azzal büszkélkedik: a már régóta működó borászati üze­mük mellett februárban indí­tották be a palackozóüzemet. Majd panaszkodni kezd: — Nem fogy a bőr! Mire pa- lackzoni lehetne az idei ter­mést, még hordókban lesz a tavalyi mennyiség java része is. Szinte hihetetlen, hiszen ki gondolná, hogy idén is több szőlő termett a tőkéken Pé- cel környékén, mint amennyi­re számítottak. De hiszen ott az új palackozóüzem, nosza töltsük be a hordóban álló italt! Igen ám, de a szállítás­ra váró kész palackokat kény­telenek raktározni, mert ke­vesebb bor fogy az üzletekből, a magas raktározási költségek pedig komoly anyagi megter­helést jelentenek a szövetke­zet számára. Az eddig nagy mennyiségű árut felvevő NSZK-piac ön­van arról is — éppen a ru­galmasabb ügyintézés érde­kében —, hogy a tanácsülés az általa eddig gyakorolt jog­kört, a védetté nyilvánítást, visszaadja a megyei tanács végrehajtó bizottságának. En­nek előnye, hogy amíg a ta­nácsülés esetleg évente két­szer ül össze, a vb havonta, így lehetőség van a gyors, operatív beavatkozásra, ha valahol gondok adódnak. Mert azok akadnak bőven. És nemcsak a felelőtlen ki­rándulók miatt, akik letépik a védett héricset, vagy elűzik fészkeikből a ritkaságszámba menő kékvércséket. Gyakran úgy tűnik, hogy a hatóságok sem mindig állnak a helyzet magaslatán. Ide kívánkozik, hogy még 1978-ban védetté nyilvánították a szigetszent- míklósi, a taksonyi, a duna- haraszti Duna-lioltágakat. Ugyanakkor a rendelkezések ellenére is kiparcellázták a vizek partját és ráadásul az új tulajdonosok stégeket is építettek. Ezzel óriási káro­kat okoztak a folyóparti nö­vényzetben és a víz állatvi­lágában. Keresik a vétkese­ket. de mint ilyenkor lenni szokott, helyette csak az egy­másra mutogatás folytatódik. A helyi tanácsok a földhi­vatali térképek pontat'ansá- gát okolják, mások meg a ta­nácsokat. B. Z. ellátó lett, a szovjet megren­delés pedig elmaradt. Arról nem is szólva, hogy az euró­pai piac telítve van jobbnál jobb francia és olasz borok­kal. Pedig a péceli bor minősé­ge nem utolsó; ötfajta minő­ségi boruk közül 3 aranyér­mes, 2 pedig ezüstérmes a ha­zai borminősítési ranglistán. A honi fogyasztásról szólva az elnök elmondta: visszaeső­ben van az is, a belföldi piac nem tud felvenni annyi üveges bort, mint amennyi van. Ellentmondásos, hogy mivel az állam dotálja a szőlőtele­pítést, sok termelőszövetkezet kezd bele a bortermelésbe, és a piac ettől telítődik. Viszont a támogatott szőlőtermesztési tevékenység után az állam 30 százalék forgalmi adót von le, ami nagy tehertétel a termesz­tőknek. Nem véletlenül fáj te­hát a péceli tsz-elnök feje. — Rajtunk már csak vala­mi nagy külföldi megrendelés segíthet, különben nyakunkon marad a tavalyi termés egy része, meg hát az idei is — mondja, de az a gyanúm, ma­ga sem hisz benne igazán. A borárakról szólva az a véleménye, hogy inkább csök­kenni fognak, mint növeked­ni, mert más bortermelők is hasonló cipőben járnak. A címben feltett kérdésre tehát a válasz: valószínűleg jövőre is az 1985-ös szőlő le­vét isszuk majd, mint idén. De csak a tőkék levét isz- szák, mondjuk, a termelők? G. Tamás Gabriella Szükségük van a bánatpénzre is Jövedelmező építőipar Gyümölcsből kevesebb jutott Megteltek a vagonok ezrei Folyik az év végi hajrá a fcek isszuk meg a levét? Nem fogynak a flaskák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents