Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
KÖRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 303. SZÄM 1986. DECEMBER 27., SZOMBAT Csomagológép-család - több szakmában A fejlesztés nem állhat meg Az utat sikerrel járhatják végig Sző, ami sző, Magyarország nem dicsekedhet világ- színvonalú csomagoló- és anyagmozgató technikával. A legtöbb helyen még ma is emberi erő helyettesíti a gombnyomásra okosan dolgozó, mindentudó masinákat. Az egyre növekvő termelési követelmények mellett aránytalanul elmaradt e gyártást kiszolgáló tevékenység fejlesztése, s ez munkaerőínséges korunkban különösképpen érzékelhető. Nem véletlen hát, hogy már a 70-es években kormányprogram szorgalmazta a modernebb megoldások hazai keresését. A feladat fontosságát az elsők között értette meg a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, «mely annak idején éppen egyéni arcának kialakításán munkálkodott Középpontban a piac — Profilválasztásainkat korábban a helyi adottságok motiválták — magyarázza Barta István elnök. — A környéken sok a konzervgyár, logikusnak látszott, hogy készárutermelésünkben hozzájuk alkalmazkodjunk. Jobbára csak a feldolgozási technológia módosításaiba kapcsolódtunk be. Ennél többet, nagyobb kitekintést kínált számukra az anyagmozgató és csomagológépek gyártásának sürgető igénye. Hiszen a fejlesztés is a piac függvénye, s mi ebben az új gyártmányban megláttuk az eladhatóság lehetőségét. Ezért létrehoztuk saját fejlesztési apparátusunkat. — Az elindulás alapját a Nagykőrösi Konzervgyárban már kipróbált berendezések szolgáltatták, s a velük kapott kivitelezési dokumentációk — folytatja Muhi Jenő, a fejlesztési osztály vezetője. — Ezek a kézi működtetésű félautomata gépek bizonyos fokig már kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, s némileg képesek voltak a termelékenység növelésére. Ebből kellett az élelmiszeripart jól szolgáló, szériagyártásra alkalmas, exportminőségű gyártmány- családot kialakítanunk. Információgyűjtés és sok-sok töprengés után született meg egységrakományképző gépcsaládunk, amely egyrészt segíti az üres és töltött konzervipari edények rakodólapra helyezését, a rakományok szétbontását, másrészt gyűjtőcsomagok — kartondobozok, rekeszek — rakodására is alkalmas. A fejlesztés ezzel nem állt meg. Évről évre előveszik a dokumentuációkat és a felhasználók szempontjai alapján tovább finomítják gyártmánycsaládjukat, amely teljesen automatizáltan működik, vezérlése mikroprocesszoros rendszerű, tehát szabadon programozható. Időközben az edények kartonba rakására különböző változatú berendezéseket ötlöttek ki, és NDK- licenc alapján nedvesített kartonlezárót iktattak a gyártási vonalba, amelynek minden eleme kívánságra más- és másféle módon variálható. S bár e berendezések tudnak annyit, mint akármelyik márkás rokonuk, mégis körülbelül fele áron megvásárolhatók, mivelhogy a gyártfhatóság javításával egyenes arányban csökkent előállításuk költsége. Hogyan lehetséges ez mai, pénzfaló világunkban? Nos, ők kizárólag olyan konstrukciók kialakításában gondolkodtak, amelyek szövetkezeti keretek között könnyen, gyorsan és olcsón — a hozzájuk tervezett alkatrészekkel együtt — gyárthatók, minimálisra csökkentve ezzel az importanyagok felhasználását. Zsugorfőliás paiettázás — Egyetlen elektromos szakember kellett a mikroprocesz- szor megépítéséhez. Az erre a gépcsaládra alapozott műszaki paraméterekkel mi fejlesztettük ki a vezérlőt, amelynek ára nem haladja meg a hagyományosan alkalmazott berendezés kivitelez# si költségét. Ráadásul nincs benne tőkés országbeli anyag — mond egy példát munka- módszerükre a fejlesztési osztályvezető. Persze nekik sem könnyű kevesebb pénzből gazdálkodniuk úgy, hogy gyártmány- családjuk nyereséges legyen és jó minőségű. Ennek sikerét egyebek között a fejlesztési osztályon dolgozó nyolc gép- és villamosmérnök anyagi ösztönzése garantálja, mert ők minden eredményesen megoldott munka után alapfizetésüknek mintegy 20 százalékát kapják célprémiumként. — Milyen eséllyel versenyez termékük a világpiacon? Csak egy ánts a szemesierrnsny-piaeon Szétkapkodták a fákat Az ünnep előtti utolsó piacon mérsékelt felhozataí és érdeklődés volt a jellemző. A baromfipiacon idei kakas 300—350, jérce 150—330, japán kacsa 250, kacsa 300 forintért kelt párjában. Pulykát 380—550 forintért árultak. A szemestermény-piacon egy árus volt, a kukoricát, az árpát, a búzát egyaránt 6 forintért mérte literenként. A napraforgó 10—18, a kukoricadara 7, a köles 16 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpiacon a vöröshagymát 12, a lilahagymát 20, a gyökeret 30, a répát 15—20, a fehér káposztát It a fokhagymát 220, az almát 8—12, a körtét 26, a paradicsomot 90, a karfiolt 20— 40, a babot 36—90, a dió- beíet 200—210, a gesztenyét 50, a mandulát 120, a lila káposztát 20 forintért árulták. A retek csomója 6, a sült tök darabja 15, a saláta feje 7, a zellergumó 8—15 forint volt. A tojás 3—3,20 volt, a krumplit 8 forintért árulták. Nyolc óra előtt néhány perccel jelent meg egy szolnoki magánkereskedő pótkocsis teherautónyi fenyőfával. Az egységesen 150 forintra tartott fákat 10 perc alatt szétkapkodták. — Szinte minden szocialista országba szállítottunk már belőle — tájékoztat az elnök. — 1985 volt a csúcsév, akkor ugyanis a szövetkezeti árbevétel 80 százaléka exportból származott. Az idén mérséklődött a szovjet kereslet, egyébként is korlátozott a szocialista országbeli kivitel. Próbálkozunk mi a nyugati piaccal, de a tőkések szívesebben használnak saját gyártmányú gépeket, amiből elég nagy a túlkínálat arrafelé. Lehetőséget inkább a kooperációs kapcsolatokban látunk, azaz egy munkafolyamat elvégzésére betársulunk valamelyik nyugati partnerhez. Ami pedig a fejlődő országokat illeti: igen sok ott a szakképzetlen ember, nincs szükségük a kézi munka kiváltására. Akkor hiába fejlesztették volna ki ezt az olcsó és ügyes gyártmánycsaládot? Talán így lenne, ha a szövetkezet változatlanul csak az élelmiszer- iparra számítana, mint potenciális vevőre. Ök azonban rájöttek: bővíteniük kell berendezésük alkalmazási területeit, hogy azokat használni tudja minden csomagolással, anyagmozgatással bajlódó vállalat. Módosítással alkalmassá tették a gépet különféle italosrekeszek szállítására, és megoldották a zsúgorfóliás gyűjtőcsomagolást és rakodást, amellyel betörtek a nyomdaiparba. Masinájuk védőburkolattal látja el a könyveket, újságokat, így óva meg azok minőségét, s tárolásuk, mozgatásuk is könnyebbé vált ezáltal. Az idén nyolc ilyen zsugorcsomag-palettázó gépük kelt el egyelőre itthon, de a Szovjetunió is érdeklődik új konstrukciójuk iránt. öntapadó szalaggal A gép- és vegyipar szintén szerepel p:aehódító terveik között. Ezért aztán nem mondanak le a fejlesztés továbbviteléről, jövőre például svéd licenc átvételével többféle csomagológépet gyártanak és megvalósítják a kartondobozok öntapadó szalaggal való lezárását. Ezt az utat választották, és úgy vélik, sikerrel járhatják végig. Tóth Andrea A modern háztartás és környéke Átélik járatlanságuk keserveit A rádió egyik kora esti adásában érdekes kérdéssel keresett fel egy főiskolát, ahol zömmel lányok tanulnak. A riporter arról faggatta a hallgatókat, hogy a tanulás mellett van-e idejük és érdeklődésük bizonyos kézi- és házi munkák elsajátítására. A megszólalók kevés kivétellel úgy nyilatkoztak, hogy ezzel a problémával nemigen foglalkoztak még. Jó néhány menyasszony, sőt már feleség árulta el ilyen vonatkozásban teljes tájékozatlanságát. „Jó szervezés, a feladatok megosztása, félkész ételek, gépesítés és a többi” 1— a lányok véleménye szerint megoldja a kérdést. „Különben sem a háztartási jártasságon múlik a közös élet” — fogalmazta meg egy negyedéves lány. Sajnos egykori magamra ismertem en is e szavak hallatán, hiszen a tanulás, művelődés lehetőségei mellett a hivatás bűvöletében kevesen gondolnak arra, hogy egykor a család vállalásával a tiszta otthon, a mosott, vasalt ruha, a ..mit eszünk?” kérdéskör napi aktualitás lesz. Édesanyám ilyen jellegű fáradozásait is természetesnek vettük, s a kíméletet elfogadtuk a nővéremmel, hiszen mi tanultunk! Kimaradt valami Saját háztartásom vezetésének meglehetősen keserű „tanulóideje” alatt gondolkoztam el azon, hogy néha egy jó könyv vagy program helyett jó lett volna tőle időben tanulni pénz- és időtakarékosságot, , gyors ebédet-vacsorát, lakásápolást. Mindez nem boszorkányság, de rutin és tudás hiányában nagy teher egy kezdő háziasszonynak. Még gyermek nélkül, „modernül” hideget vacsoráztunk, a hétvégeken a szülői ház terített asztalával pótoltuk a hiányzó ízeket. Egy, a névnapra kapott szakácskönyvet sem vettem célzásnak, el is rejtettem sietősen kedvenc könyveim mögé. Főiskolásokként az otthonról érkező csomagokat nagy élvezettel fogyasztottuk el — nagy beszélgetést folytatva a jövőről, amit majd mi átformálunk, nem taposva anyáink nyomdokát. Patyolat, mirelit, konyhakész ételek, konzervek, gépesítés, férji segítség — ez a megoldás kulcsa — hittük. Friss diplomával szétszéledve, a vállalt feladatokra, a szakmaiakra felkészültünk, az emberiekre nem. Családi köteléket vállalva többen döbbentünk rá arra a napi szorításokban, hogy valami fontos kimaradt az életünkből. Nevezetesen az. hogy az otthon elemi szükségleteinek kielégítése zömmel még ma is női feladat. A hivatás— anyaság—család kényes egyensúlyát nem mindenkinek sikerült nehézségek nélkül megoldania. öt év után a találkozón természetesen kíváncsian figyeltük egymás életútját. A gyors sikert és kifutást az elváltaknak, vagy a még ha- jadonoknak sikerült elérni, ők lényegesen kevesebb családi gond nélkül, teljes erőbedobással a feladatokra tudtak koncentrálni. Akadt néhány olyan is, ahol a férj teremtette anyagi háttér lehetővé tette egy bejárónő alkalmazását, amely vitathatatlanul jelenős tehermentesítésnek számít. Legtöbben a nagyszülők áldozatvállalásával voltak képesek hivatást, anyaságot, háztartást vállalni. Kívánságebédek őszinte beszélgetésünk során nem szépítettük a dolgokat a kezdeti pénzzavarokról, gomb nélküli ingekről, odaégett húsokról, félig se sikerült süteményekről — ezekről is meséltünk most már vidáman, hiszen legtöbbünk, ha keservesen is, de az elemi jártasság szintjéig küzdötte fel magát mint ..htb”. Az általános és szakmai műveltség, tájékozottság a mai harmincas-negyvenes női korosztály egy részének kizárólagos célja lett, s háttérbe szorította azt a női szerepet, amely a sok segítő tényező ellenére még ma is kell hogy jellemezzen bennünket. Nem hirdetem a „vissza a főzőkanálhoz” elméletet, de az otthon összetartása még így, a XX. század vége felé közeledve is női feladat. A gondozott otthon, az ízletes ebéd, a néha sütött sütemény — saját példámból tudom — adhat olyan sikerélményt, mint egy jól megírt pályázat vagy jól megoldott szakmai feladat. Ez az elismerés gyermeki puszival, férji elégedettséggel, és azzal a jó érzéssel jár, hogy a családi élet teljes. A háztartási ismereteket egyelőre a saját kárunkon sajátítjuk el, mert oktatásukról a legtöbb szervezet lemondott. Az évi 28 óra ilyen ismeretet az 1968-as tanterv eltörölte. Egyes iskolákban szakkör formájában elvétve van mód ilyen ismeretet szerezni. Marad a család ükanyáról öreganyára. Csakhogy gyökeresen megváltozott a családok napi időbeosztása, életvitele. Csökken az otthon töltött idő s a lakásokban már nem a konyha a központi hely, arról nem is szólva, hogy ezek mérete nem is alkalmas több személy befogadására, Így aztán ismét felnő és asszonysorba jut egy újabb női generáció, akik ilyenfajta járatlanságuk keserveit hozzánk hasonlóan át kell hogy éljék. Több kedves gyermekismerősöm van, aki úgynevezett „kívánságebédre” rendre a nagymamákhoz jár, csúsztatott palacsinta és szilvásgombóc reményében. Sokan talán nem érzik érintetteknek magukat e sorok olvasása közben, de több beszélgetésből azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy jobbára az értelmiségi nők küzdenek ezzel a gonddal. Konfliktusok sokasága A riportban közreműködő szociológus felmérésekre hivatkozott, a válások nagy számának okát abban is látta, hogy a nők a régi értelemben vett családösszetartó szerepüket konfliktusok sokaságával élik meg. Bizony jő lenne egy olyan lehetőség, szervezetten, amely módot nyújtana ilyen ismeretek elsajátítására, jelentkező akadna bőven. Tanulni soha nem késő — édesanyáktól, könyvekből, egymástól vagy szervezetten, mindegy, hogy honnan. A szándék a fontos, s az indíttatás, hogy ez a „tudomány” is segítse a zavartalanabb mindennapokat. Szcndrődi Judit Sporthírek A legjobbak és a legszorgalüiasabbak Serdülők őszi eredményei Nem sokáig örülhettek ................................................................................* A gyerekek nem sokáig örülhettek az első hónak, a decemberben szokatlanul enyhe idő csak foszlányokat hagyott a fehér lepelből. Ám, ami késik, nem múlik, az ólomszürke felhőkben ott az utánpótlás, s a csípőssé vált szél bármikor kiszakíthatja az ég ciháját. A közúti igazgatóság ceglédi kirendeltségének dolgozói sem hisznek a csalóka időjárásnak, hetek óta a hófogók kiépítésével foglalatoskodnak. Fotósunk Kocsér határában találkozott velük. A hófúvástól leginkább veszélyeztetett utak mentén áilították fel a fából tákolt alkalmatosságokat. (Varga Irén felvétele) Az, hogy a Cegléd—Monor összevont körzeti serdülő láb- darugo-bajnolisagot az 1986/87. évre kettéválasztották, nem mozdította elő a fejlődést. Ott tizenkét csapat játszott színvonalas, jó mérkőzéseket. Most a ceglédi körzetben hét csapat van és a csapatok négyszer találkoznának egymással a bajnoiki év folyamán, de például Dános kétszer, Albert- irsa csapata egyszer nem jött el Nagykőrösre, ez befolyásolta a gólkülönbség alakulását, de a mérkőzéshiány kihatott a csapat további teljesítményére is. Negatív tényező volt még az is, hogy sok mérkőzést. megegyezéses alapon az edzők vezettek, mert a játékvezető nem jelent meg. A Kinizsi az év utolsó mérkőzését Újszilváson játszotta és 2-0-ás vezetés után gyenge játék miatt 2-2 lett az eredmény. Az őszi végeredmény 1. Abony 2. CVSE 3. Nagykőrös 4. Tápiószőlős 5. Újszilvás 6. Albertirsa 7. Dánszentm. 12 10 1 1 75- 7 21 12 9 1 2 54-11 19 12 6 3 3 32-17 15 12 4 2 6 31-29 10 12 4 1 7 17-37 9 12 3 1 8 24-50 7 12 1 1 10 10-92 3 Bakonyi István edző úgy jelölte ki a húszas keretet, hogy minden évben a serdülőcsapat gerince adva legyen. Az 1986/87 évi bajnokságban játszott és játszhat: Holló I., Petrik A., Forgács A., Juhász L.. Szrapkó L., Tóth N., Boz- lék G., Oláh 1., Csikós S„ Karsai Zs.,Dér T., Aszódi F. Az 1987/ 88. évi bainokságban is játszhat még: Kincses Z., Pécsi Z., Csengődi O., Juhász B., Madár Cs., Pomázi K. Még tovább: Zsiga Gy„ Balogh Gy. Az edző szerint a fél szezon legjobb játékosai a felsoroltak közül: Aszódi F. védő. Pécsi Z. középpályás, Bozlék G. csatár. A legszorgalmasabb, edzésre járók: Tóth N., Zsiga Gy. és Balogh Gy. voltaik. Az edzéslátogatottság 50 százalékos volt, a tárgyi feltételek biztosítottak, de nagyon hiányzik egy edzőpálya. A tech- nikia színvonal növelése, az erőnlét fokozása és a taktikai megoldások helyes végrehajtása volt a főcél az edzéseken. A csapat jóakaratú, tanulni vágyó és fejlődőképes. Az edző — tapasztalatai alapján — pesszimista, mert a gyerekek oktatásáról, képzéséről nem lehet beszélni. Véleménye szerint, mivel a grundok megszűntek, az iskolai futball megteremtése és a gyermekkorú labdarúgóedzés színvonalának emelése a magyar labdarúgás létkérdése. Valószínű, hogy jól látja, mert az újjáalakult MLSZ is komolyai foglalkozik ezzel a témával, és itt, lent kell elkezdeni, mert a Kinizsinek is fontos az utánpótlás-nevelés. P. S. Színház A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban este 7 órakor: Marica grófnő. Bérletszünet. A Kamaraszínházban, este 7 órakor: Jövőre, veled, ugyanitt. Bérletszünet. Mozi A nagyteremben Szemünk fénye. Színes, szinkronizált olasz film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Bocsáss meg, madárijesztő! Színes, szinkronizált szovjet film, fél 4-kor. Hány az óra, Vekker űr? Színes magyar film, fél 6-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykgrősl Hirlo pj
