Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ára: 1.80 forint 1986. DECEMBER 27., SZOMBAT Mennyit árt az igazság ? (2. óidat) Rádió- és teievíziéműsor a /óVd hétre (5—6. oldal) Győzelem és vastaps (7. o'dal) Magasabb lesz a kamat (8. oldal) Jó lenne ittmarasztalni Olyan, amilyennek elképzeltük Vége hát a karácsonynak, de a fenyők ott pompáz­nak az otthonok szögleteiben. Tanúi voltak örömünk­nek, az ajándékozás meghitt pillanatainak, a gyerekek felcsillanó tekinteteinek. És tanúi lesznek egy ideig hétköznapjainknak is. Igen, megint jönnek a hétköz­napok, amelyek azután egy új esztendőhöz vezetnek. Ugye, jó lenne ittmarasztalni a karácsonyt... Mert nagyjából olyan volt, amilyennek elképzeltük. Szép és jó, nyugodt és békés. Családi körben is, és azoknak is, akik ilyenkor is értünk dolgoztak. Az ünnep utolsó napján legalábbis erről győződtek meg munkatársaink. Sok hívás A nyolc-esztendős Jákfalvi Gyuszika Legót, kisvasutat, játék autókat talált a fenyőfa alatt. Göd-felsön a nagyma- máékkal együtt heten ülték körbe az asztalt. A nagyszü­lők a Heves megyei Mátrabal- láról utaztak, hogy -együtt ünnepelhessen a család. — Tíz éve ment férjhez a lányunk, s azóta itt élnek a Duna mellett — mondja édesapja, Szőke. Béla bá­nyász. — Nem nagy a csa­lád, ó az egyetlen gyerme­künk, így nem jelentett gon­dot megszervezni az együtt- létet. — Csak nagyon rossz ilyen­kor útra kelni — mondja ki­csit szomorúan Szőke Béláné r—, mert úgy érzem, hogy a karácsonyok közül a mostani volt a legszebb. Nem is az ajándékok miatt van ez így, hiszen abból nálunk mindig került bőven a karácsonyfa alá. A lányomék most is egy gyönyörű gáztűzhelyet, ko­rábban egy hűtőszekrényt kaptak. Bugyi Mária, a váci 1. számú posta bejáratánál Chovanecz Istvánná portással beszélget. Az ünneppel kap­csolatos örömeiket mesélik egymásnak. — Éjszaka dolgoztam mind­két nap — mondja a telefo­nos kisasszony. — Nálunk fo­lyamatos az üzem és most ne­kem jutott a karácsony. — Milyen volt az éjszakai műszak? — Aránylag nyugodt. Sok nemzetközi hívást kellett kap­csolni. Mivel csak egy vonal van ezekre a beszélgetésekre, néha többet kellett várniuk az ügyfeleknek. Sokan hívtak bennünket csak azért, hogy kellemes ünnepeket kívánja­nak. Akadt közöttük több olyan is, aki még hozzátette, hogy egyedül tölti az ünnepe­ket és beszélgetni akart vala­kivel. — Otthon hogyan készültek az ünnepre? — Két fiam van és négy unokám — mondja Chovanecz Istvánná. — Az egyik csa­lád Verőcemaroson, a másik pedig a Nógrád megyei Ber­kenyén lakik. Hol itt, hol ott vendégeskedünk. Nagyon szeretem az unokáimat. Egyi­kük annyira várta. az aján­dékosztást, hogy azt mondta nekem-: nagyi, ne énekeljünk, inkább nézzük a csomagokat! Gál Sándor, a 22-es autóbusz vezetője a budakeszi végállo­máson. Ö karácsony másnap­ján is dolgozott (Vimola Károly felvételei) Ilyenkor öröm autózni. Nincsenek kamionok, pótko­csis teherautók, a forgalom még gyérnek sem nevezhető. A Steinmetz-szobor előtti fénysorompó szabad Jelzése ugyancsak unikumnak szá­mít. Üresen, utasok nélkül kanyarodik a kék busz Feri­hegy felé, a mögötte egyene­sen továbbnyomuló sárga bel­sejében akár táncolni is le­hetne. Az első vecsési, azaz a lakótelepi megállónál, ahol máskor a szelidebb lelkűek is gyakran farkassá változnak, előzékenyen engedik előre egymást az emberek. Kihalt utcák, az ablakok mögül szí­nes karácsonyfaégők kandi­kálnak ki. Melag lesz Az ember azt gondolná, hogy a tanácsházán ilyenkor sénkit sem talál. Az ajtózár­jában azonban súlyos kulcs­csomó himbálózik. Valaki te­hát mégiscsak van oda­benn. De kicsoda? — Mészáros Lajos vagyok, a fűtő — kiáltja a fülemhez hajolva a kék munkaruhába bújt férfi. — Mondja, miért kiabál? — Rossz a fülem. — Az enyém viszont jó, úgyhogy' elég lesz, ha én' be­szélek hangosan, magának nem muszáj. — Jó, jó..., persze, csak tudja, már nagyon ideges va­gyok. Az este is néztem a té­vét, olyan jó szerelmesfilm volt, de alig hallottam vala­mit, nem is értettem meg, Az állatokat karácsonykor is kell etetni. Képünkön Molnár István állatgondozó, a tökl tsz dolgozója hogy ml történt. Ezt a pechet, éppen karácsonykor süketülök meg. Biztosan hu­zatot kaptam valamelyik nap. Kutya hideg van ám egy ek­kora épületben. De holnapra már meleg lesz, megy mind a két kazán. Nemsokára in­dulhatok haza. Békés a karácsony, de egészséges-e? Sajnos nem az. A szakorvosi rendelő előtt fehér Moszkvics pöfög. Feke­te Károly, az ügyeletes kör­zeti orvos kászálódik ki a volán mellőL — Még dél sincs és már 25 beteget láttunk el. Szerencsé­re súlyos eset nem volt köz­tük. Sok a megfázás és volt egy epegörcs is. Bizonyos, hogy a sok falatozástól. Teg­nap és tegnapelőtt is akadt dolguk a kollégáknak: 25-én 47, 24-én 70 rászoruló fordult hozzájuk. Most én ügyelek, január 1-jén pedig a felesé­gem. ö ugyanis gyógyszerész. Tóth Imre, a vasútáTlömás forgalmistája is dolgozott 24- én, meg ma is. Nyugis nap, vonat alig, csak a telefon szólal meg időnként. — A feleségem beteg, kü­lönben lehet, hogy ő is dol­gozna. Szintén a vasútnál van. Így aztán a pesti roko­nokhoz csak az ünnepek után mehetünk. Mindig nyitva A vasútállomás mellett a Kéményseprő az egyetlen ven* déglátó hely a faluban, ame­lyik már délelőtt Is nyitva. Színes tévé, rexasztal, üveg­csörömpölés — meghitt kocsr mai hangulat. — Mi mindig nyitva va­gyunk— mondja Ragula La- josné üzletvezető. — Három napig én vagyok a fiammal, azután a bátyámék váltanak bennünket. Így megvan a fo­lyamatosság. Az utcára lépve megint megcsap a hideg. Szaladok a kocsi felé. — Hé, fiatalember! — kia­bál utánam Raguláné a kocs­maajtóból. — Még csak any- nyit: boldog új évet! Kövess László, Surányi János ?gjyrE,wQns Ä Minisztertanács áttekintette a népgazda­ság 198ó. évi várható fejlődését, és jóváhagy­ta az 1987. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986-ban az egyes te­rületeken elért előrehaladás mellett is ös­szességükben a múlt évi kedvezőtlen gazda­ságfejlődési folyamatok folytatódása tapasz­talható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálkodása hatásfokának javítására, ter­melési szerkezetének átalakítására, a műsza­ki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általá­nossá, a gazdálkodó egységek jelentős részé­nél nem történt érdemi előrehaladás a haté­konyság javítása, a belső és külső piac igé­nyeihez igazodó termelési szerkezet kialakí­tása érdekében. Objektív körülmények — a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen vi­lágpiaci áralakulás, egyes rendkívüli esemé­nyek — és a gazdaságirányítás hiányosságai is nehezítették az előrehaladást. így a ter­melés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelése és konvertibilis elszá­molású kivitele a tervezettnél kevésbé emel­kedik, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javul. Összességében nem, vagy alig nő. Az építőipar teljesítménye kismér-' tékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakásépítésnél. A mezőgazdaságot ez évben is aszály sújtotta, emiatt a növény- termesztés (elsősorban a kalászos gabonater­melés) lényegesen alacsonyabb a tervezett­nél. Az állatállomány csökkenésének ten­denciáját sikerült megállítani, illetve lefé­kezni. A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jö­vedelmek, emiatt a belföldi felhasználás — főleg a fogyasztás, és kisebb mértékben a A népgazdaság jövő évi terve vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelke­dése haladja meg a tervben figyelembe vet­tet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzottnál csak kis mértékben lesz ma­gasabb. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az áralakulásból vesz­teség származik, a népgazdaság - egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik.. A KGST-országokkal folytatott együttműködés tervszerűen alakul, az áru­forgalomban aktívum képződik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású, árufor­galomban azonban a kivitel nem nő, a be­hozatal a szándékolttal ellentétben nem mér­séklődik, a cserearányok — főleg a vegyi és agrártermékek kiviteli árainak csökkenése miatt — nagymértékben romlanak. Mindezek miatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés- hiánya az előirány­zottnál jóval magasabb, ennek fő tényezője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig na­gyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szer­vezetek pénzügyi helyzete jobb, nyereség­emelkedése gyorsabb, mint ami teljesítmé­nyeikből következett volna. Az 1986. év végére kialakult helyzet kedve­zőtlenebb annál, mint amit a VII. ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak november 29-i határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka megjavítá­sának feladatait és az 1987. évi népgazdasá­gi terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. Az iraki utasszállító katasztrófája Újabb drámai merénylet Kényszerleszállás közben csütörtökön Szaúd-Arábia te­rületére zuhant az iraki légi- társaság, az „Iraqi Airways” Boeing 737-es típusú repülő­gépe, miután két terrorista merényletet hajtott végre a Bagdad—Amman útvonalon közlekedő utasszállító ellen. A 15 tagú személyzeten kívül 91 utas tartózkodott a gépen, kö­zülük 59-en meghaltak, 32-en megsebesültek. Az INA iraki hírügynökség által kiadott közlemény sze­rint csütörtökön; a felszállást követően egy órával a két ter­rorista megkísérelte eltéríteni a gépet; egyikük kézigránátot hajított a farokrészbe, a grá­nát azonban nem robbant fel. A gépen tartózkodó biztonsági emberek lelőtték a merénylőt, társának azonban sikerült egy másik kézigránátot felrobban­tania. A másik légi kalózt is lelőtték a biztonsági szolgálat emberei, a gépen azonban tűz ütött ki. A pilóta megkísérelt kényszerleszállást végrehajta­ni egy szaúd-arábiai repülőtér ren, de a Boeing 737-es lezu­hant, . A rijadi tv szerint" le­szállás közben a gépen robba­nás következett be a kifutó pályától alig nyolcszáz mé­terre. Bagdadban „iráni ügynökö­ket” vádolnak az akció kap­csán, miközben Teheránban az ÍRNA iráni hírügynökség által közzétett közleményben hivatalosan cáfolták. hogy Iránnak bármi köze lenne a csütörtöki akcióhoz. Eközben Bejrútban egy név­telen telefonáló közölte a hír- ügynökségekkel: az iráni be­folyás alatt álló ,.Iszlám Szent Háború” elnevezésű szervezet tagjai hajtották végre az ak­ciót. A telefonáló azt állította, hogy a merénylők nem akar­ták felrobbantani a gépet. A telefonáló követelte, hogy el­fogott társait azonnal engedjék szabadon, s megfenyegette a szaúdi hatóságokat arra az esetre, ha meg akarnák bün­tetni őket. Ugyancsak Bejrut­ban egy másik, eddig ismeret­len csoport — a „Forradalmi Akció Szervezet” — is beje­lentette, hogy a terrorakciót fegyveresei követték el. a hatékonyság fejlődését, há­rítsad az azt akadályozó té­nyezőket. Ösztönözze a gaz­dálkodó szervezetek önállósá­gának, piacérzékenységének és vállalkozó készségének gyor­sabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és á dolgo­zók érdekeltségét a teljesít­mények növelésében. Az irányításban és a végre­hajtásban egyaránt meg kell követelni' a színvonalas, jól avjerveze!1, fegyelmezett mun­kát, a takarékosságot. Folytat­ni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesz­tését. A kormányzati szervek gaz­daságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyez­nek. arra, hogy a tervezett cé­lok eléréséhez: a) Fel kell gyorsítani a kön- venibilds elszámolású, gazda­ságos export növelését szol­gáló tfefmelésszerkezeti vál­tozásokat. Ezt- — a forint vég­rehajtott leértékelésének jö­vedelemátcsoportosító hatá­sán kívül — főleg . az export célú fejlesztésben való érde­keltség fokozásával és haté­konyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-országok- kal egyeztetett áruforgalom kölcsönös- és kiegyensúlyozott bővítésére; b) Fel kell gyorsítani. a nép­gazdaságban a munkaerő és ,a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő joob kihasználá­sának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőtel­jes javulása érdekében szük­ség szerint központi eszközök­ké5 is elő kell segíteni a mun­kaerő-áramlást. A banki in­tézményrendszer átalakítása és az új társulási formák ré­vén megnyíló lehetőségek ki­használásával is elő kell moz­dítani a fejlesztési források­nak a jövedelmező vállalatok­hoz való átáramlását. Aktí­vabban keil élni a külföldi működő tőke bevonásának le­hetőségével; . . , c) Az alacsony hatékonysá­gú ágazatok, illetve gazdálko­dóegységek tevékenységét ra­cionalizálni, termelési szerke­zetüket korszerűsíteni kell. Ezt felsősorban, az eddigi kor­mányzati döntések maradék­talan végrehajtásával, a fel­számolási és szanálási eljárás (folytatás a 3. oldalun./ sok és a belföldi felhásználás egymáshoz viszonyított ará- . nyának betartására alapozva . le kell fékezni a külgazdasági . és pénzügyi egyensúly romlá­sának folyamatát. A konver­tibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évi­nél csak kisebb mértékben i emelkedhet. A lakosság élet­■ színvonalát az 1985—86. évi ' szinten kell stabilizálni, biz­■ tosítva az életkörülmények szerény javulását. A közössé­: gi fogyasztás nem emelked­het. i Mind a termelő szféra Irá­nyításában, mind az elosztási i politikában, illetve a vállala­■ ti és lakossági jövedelmek ala- ; kít.ásában erőteljes differen­ciálást kell érvényre juttatni. , Ennek megfelelően: s — az átlagot meghaladó mértékben kell - fejleszteni -a hatékony, a gazdaságos kivi­telt, a hazai kereslet jobb ki­elégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítására az- eddi­ginél határozottabb lépéseket kell tenni; — a vállalati és a szemé­lyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságún: valamint az egyéni terjes tményekben meg­lévő különbségeket, ezt a gaz­daságtalan tevékenységek tá­mogatásának csökkentésével is elő kell segíteni; — a termelő beruházások növelését mindenekelőtt a fel­dolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell tá­mogatni : — a költségvet,ési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása cél­jából növelhetők, egyéb terü­leteken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakor­latában — az 1986. évi tapasz­talatokat is tekintetbe véve — következetesebben kéll kifeje­zésre juttatni az alapvető gaz­daságpolitikai célokat. Előtér­be kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság ja­vulásával alátámasztott élén­küléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások meg­alapozását. Fontos feladat, < hogy a gazdaságirányítás gyor- ; sabban és rugalmasabban reá- 1 gáljon a külső és belső körül- r mények változásaira, a gazda- 1 sági folyamatok alakulására, s kezdeményezőbben segítse elő 1987-ben a gazdaságirányí­tás alapvető feladata — a ki­alakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követel­mények tekintetbe vételével — a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusán meg­fogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazda­ságpolitikai irányvonal, eddi­ginél következetesebb megva­lósítása. A célok közül a gya­korlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fej­lődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szer­kezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki' fej­lődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsítá­sát a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell ál­lítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a fórrá-

Next

/
Thumbnails
Contents