Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-24 / 302. szám

1986. DECEMBER 21., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP 3 Kezdeményezőkészség és vállalkozószelísm Üzemátadás Herceghalmoa Gőg Mátyás a HKG igazgatója (középen) bemutatja az új Özemet (Erűűsi Ágnes felvétele) Júniusban megkapták az engedélyt, szeptemberben meg­tervezték, október második felében elkezdték az építési munkálatokat — tegnap dél­előtt pedig átadták rendelte­tésének a Herceghalmi Kísér­leti Gazdaság superpremix üzemét. Az ünnepélyes keretek kö­zött lezajlott eseményen meg­jelent Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára; Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese; Csapó Sán­dor, az MSZMP Budaörs Vá­rosi Bizottságának első titká­ra; Fehérvári János, Budaörs Városi Tanácsának elnöke: valamint a környező gazdálko­dó egységek vezetői, s termé­szetesen az üzem kollektívája ia. —< Jelképes is lehetne — mondotta avatóbeszédében Krasznai Lajos —, hogy a ka­rácsonyi ünnepek előtt kerül sor az új létesítmény üzembe állítására.1A Termelési Nagy­díjjal és a Kiváló címmel ti­zenötször kitüntetett gazdaság ismét' újat alkotott. Vállalko­zásuknak eredménye, hogy az eddigi takarmánygyártó tevé­kenységük kiegészült. 1973- ban korszerű takarmánykeve­rő üzemet indítottak be. Mun­kájuknak hasznát látják Pest megye — például Kískunlac­háza, Manor, Dobás — és az ország több megyéjének gaz­daságai is. Vállalkozó szelle­mükért, folyamatos kezdemé­nyezőkészségükért dicséret il­leti őket. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után megtörtént a szalag­átvágás, s gombnyomásra megindult a több emelet ma­gas, hatalmas gépezet. A superpremix üzem hozzá­kapcsolódik a közös létesítmé­nyekben működő takarmány­keverő- és komplett premix- üzemhez is. A 10 millió forint értékben telepített új techno­lógia egy műszakban hétezer tonna premix gyártására al­kalmas. Így a gazdaság nem­csak saját szükségletét képes kielégíteni. Eddig a Biogaltöl mintegy 8—9 ezer tonna gyártásához szükséges alapanyagot hoztak. Pillanatnyilag azonban 27 ezer tonna komplett premix gyár­tásához szükséges alapanyag- megrendelésük van. S mivel egymás után kötik a szerző­déseket, minden remény meg­van arra, hogy már az év vé­géig a mennyiség 28—30 ezer tonnára emelkedik. E- jelzett komplett premixmennyiség 750 ezer tonna kész táp gyár­tásához elegendő — amely az ország takarmányfelhasználá- sának mintegy 10 százalékát teszi ki. V. A. Óralesen az akadémikusnál Ezerszer kell neki megújulnia Karácsony hetében a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem hallgatói beszédes heteket kezdenek. Itt az öthe­tes vizsgaidőszak, amelyben számot adnak arról, mit jegyeztek meg az őszi félév előadásai, gyakorlatai so­rán. A hazai agrároktatás Pest megyei intézményében van mit tanulni az iskolateremtő professzoroktól. A tanulfnányi időszak utolsó napjaiban a második évfo­lyamos mezőgazdaság-tudományi karos hallgatók talaj­tani előadására ültünk be a Il-es előadóba, óralesre. A talaj a föld legkülső szi­lárd burka, amely a növé­nyek termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a ter­mékenysége, vagyis az a ké­pesség, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben ké­pes ellátni a növényeket víz­zel és tápanyaggal. Ez az el­ső meghatározás a diákok előtt fekvő tankönyvekben, melynek szerzője, dr. Stefa- novits Pál egyetemi tanár, akadémikus, a tantárgy elő­adója is. Megötszöröződhet — Foglaljanak helyet! — ez volt az első mondata, ami­kor a lépcsőkön a hallgatók mellett a katedrára érkezett. A magas, vékony, őszes ha­jú professzor nem árulja el korát, megkérdőjelezhetjük a Ki kicsoda? című könyv ál­lítását, hogy 1920-ban szüle­tett. 1985 óta dolgozik a gö­döllői egyetemen. A talajta­ni tanszék vezetője. Munká­jában kiemelkedő irányok: a földértékelés vizsgálata, va­lamint a talajtérképezés. Mondják, ő is azok közé tar­tozik, akik nélkül az egye­tem ma nem volna az, ami. Félévzáró előadását meg­előzően három alkalommal vendégprofesszor értekezett a talaj vízháztartásáról. Dr. Síeíg.nöyits Pál, most. _ azt a témát tárgyalta, hogy' hogyan mozognak a tápanyagok a ta­lajban, hogyan kerülnek a tápanyagok a gyökéren át a növénybe. Vázolta azokat a különböző módszereket, melyek révén az intézményhálózat. De az új iskolával talán elkezdődik va­lami ... Nagy szó, hogy ezt már ki is meri mondani az elnök. Különösen az, tudva, honnan indult a két község, mi jelle­mezte kapcsolatukat. Nagyobb múlttal, sajátos arculattal, ki- épültebb intézményrendszer­rel a nagyobb lélekszámú Kakucs rendelkezett a felsza­badulás előtt, s hozzátartozott közigazgatásilag a szétszór- tabb, szegényebb, kisebb Inárcs. De éppen mert az utóbbi településen sok szabad telek, olcsó építési lehetőség kínálkozott, a fejlődés üteme megfordult. így lett Inárcsból székhelyközség. Gondolható, hogy ezt Kakucson senki nem fogadta lelkesen. De hát nem kérdeztek akkor senkit, ahogy Csernák József fogalmazta: nem volt kötelező az egyesü­lés, 1csak muszáj! Ez történt 1973-ban. Hét esztendő múlva szinte ugyanez ismétlődött — igaz, fordított előjellel — a termelőszövetkezetek egyesíté­sekor. Inárcsnak volt a job­ban álló gazdasága, amit el­sősorban ipari tevékenységé­nek köszönhetett. Az új tsz székhelye ennek ellenére Ka­kucs lett, s folyt az alku a vezető posztokról, a szövetke­zet nevéről. Ma már erről is csak nevetve, mint rossz tré­fáról mesél Szuróczky István, aki annak idején az inárcsi gazdaság élén állt. Szóval majd az új Iskola. Ez ma szinte jelkép a két te­lepülésen. Jelképe a szívós, kitartó munkával elért gyara­podásnak. de igazolója a mondásnak is: szegény embert az ág is húzza. Mert balsze­rencsésnek tartják magukat az itteniek: az összes környe­ző teleoüléseken gázzal fűte- nek már. a helyi tsz-ben is, de Inárcs és Kakucs lakói le­csúsztak erről a lehetőségről — ki tudja, hány esztendőre? A falu határában — önkénte­lenül írok egyes számot, hi­szen ez is a sokat emlegetett közös gondok egyike — húzó­dik a vadonatúj autópálya, csak éppen itt nem épült hozzá feljáró. Na és az iskola! Kakucson még jó a helyzet, de Inárcson már-már tartha­tatlan. Ezért született a há­romlépcsős terv egy nyolc tantermes oktatási szárnyról, egy 500 adagos konyháról és napközis foglalkoztatókról, vé­gül egy tornacsarnokról. Az oktatási szárny építését meg­kezdték már az előző terv­ciklusban, de áthúzódott a mostanira, s mint ismereten, jött az új tanácsi gazdálkodás. Így aztán céltámogatás ide, céltámogatás oda, 12 millió forint bankhitelt kell fölven­ni, hogy szeptemberben eset­leg taníthassanak. A kölcsön és a magas kamat az öt esz­tendő teljes fejlesztési lehető­ségét fölemészti. Később kezdhetnek csak a konyhához és a napközihez, a tornaterem pedig szinte álommá vált. Kölcsönös érdekek Kezdem elhinni, amit Stockier István, a pártvezető­ség titkára is állít, hogy a testületekben soha nem azt nézik a tagok, nem rövidül-e meg saját községük. Egymás érdekeiért is képesek szót emelni, ha fontosnak látják. De így érzik-e az állampol­gárok is? Biztosan nem mindenki. Mielőtt hazaindul­nék, betérek a kakucsi klub­könyvtárba. Ennek és inárcsi párjának is egykori évfolyam- társam, Stégner Éva a veze­tője. Nem is kérdezni akarom, csupán elmondani, amit reg­gel óta hallottam. Kíváncsi vagyok, hogyan reagál, hiszen ő sok emberrel találkozik mindkét községben — maga egyébként kakucsi. Figyelem az arcát: néha csak elmoso­lyodik, máskor megértőén bó­logat, nemritkán kétkedő pil­lantásokat vet rám. Látom rajta, ő nem a vezetők fejé­vel gondolkodik, nem is az a dolga. Ezért inkább a mun­kájáról kezdünk beszélni. Kiderül, a könyvtárakon kívül asszonykórust, néptánc­csoportot is vezet, inárcsiak- ból és kakucsiakból vegyesen. Várja már az új iskolát ő is, a tervek szerint szép könyv­tár is lesz benne, ami egyben a községi (!) — ő mondja így — bibliotéka funkcióját is betölti majd, a mostani kettő pedig lesz a kihelyezett fiók. Miként az elnök említette egy fél mondatában: az új iskolával talán elkezdődik va­lami ...? M. Nagy Péter Inárcson és Kakucson is klubkönyvtár várja az olva­sókat. (Hancsovszki János felvételei) megállapítható, hogy a te- nyészidőszak alatt mennyi tápanyagot vesznek fel a nö­vények. A mag kikelésétől a termés beéréséig ez a folya­mat változó. A fejlődés elté­rő időszakaiban más és más például a búza igénye. A folyamatok felismerése na­gyon fontos annak érdeké­ben, hogy célszerűen trá­gyázhassuk a növényeket. Ha mindez még mindig túl egy­szerűnek tűnik, akkor az alábbiak után már nem lesz az. — A tavaszi búzát vizsgál­va megállapították, hogy a tenyészidőszak elején a nö­vény a káliumszükséglet száz százalékát a szántott rétegből veszi fel. Május közepén, vé­ge felé ez csökken, míg vé­gül a tápanyag felét már a mélyebb, nem szántott talaj­rétegből kapja a búza. Ekkor a gyökérzet már egyméteres mélységben szövi át a talajt. Különbség van a nedves és a száraz évjáratok között is. Az előbbiben a műtrágya jobban hasznosul. Az akadémikus környezet­védelmi érdeklődésének most is hangot adva megjegyezte: az egyik tanszéki aspiráns kukoricakultúrában tapasz­talta, hogy esőzés után a nitrát kimosódik á talajból, A mélyebb rétegekbe kerülve a vízforrások elszennyeződésé­hez vezet a folyamat. — Magyarországon 1500 vízforrást ismerünk, ' ezek öt százaléka nem alkalmas em­beri, állati fogyasztásra. Ha az irányzat folytatódik, akkor ez az arány 15 év alatt meg­ötszöröződhet! Könyvében megállapítja: A talaj természeti erőforrás, amely az élővilággal szoros kapcsolatban és kölcsönha­tásban megújul az anyagok szakadatlan körforgásában. Ha azonban valamilyen ok­ból megsemmisül, meg nem újítható. Nagyon fontos tehát pontosan tudnunk azt, mi van a lábunk alatt. Ebből a szem­pontból is fontos része volt munkásságának az úgyneve­zett genetikai talajtérképek elkészítése, szakembertársai segítségével. Nemcsak a ta­lajféleségek fizikai vizsgála­tát tartották fontosnak, ha­nem a keletkezésükben fenn­álló különbségeket Is. Ké­sőbb elkészültek a talajisme­reti és talajhasznosítási tér­képek, majd az üzemi talaj- térképek. Tarlóégetés Előadása második órájában éppen azt fejtegette, hogy az eltérő talajokon Nőtincstől Csopakig, Mosonmagyaróvár­tól Ecsédig más és más mó­don hasznosulnak a műtrá­gyaadagok. — Foszfátból az évente ki­szórt adag több nagyságrend­del kevesebb hatóanyagot jut­tat a földbe, mint amennyi benne eredetileg van. A ter­mészetes készlet felvételének elősegítése is sikerrel járhat a termesztésben. Ami a ta­laj kényes mivoltát illeti, ele­gendő arra utalni, hogy a ta­lajoldat foszfortartalma az ezredrésze annak a mennyi­ségnek, amit a növény fel­vesz a tenyészidőszakban. A termőföldnek tehát ezerszer kell megújulnia ennyi idő alatt. Az ásványi anyagok felvé­telét baktériumok segítik elő. Már azzal is kísérleteztek, hogy az odvas fogakban mű­ködő baktériumtörzseket dol­goztassák meg a földben. Ke­vés eredménnyel. Jobb lenne a talajban élőkre ügyelni. Ide vágnak azok a sorok, melye­ket dr. Stefanovits Pál szer­kesztőbizottsági tagként a Bú­várnak nyilatkozott a tarló­égetésről. Az égetés hőhatá­sa is hátrányos a talajra: a felszínhez közeli, mintegy öt centiméteres rétegben a mik­roszervezetek száma meg­csappan ... az elégetett szer­ves anyag a talaj energiafor­rásaiból hiányzik. Kőzetcrlemény Az előadás végén a profesz- szor a műtrágya-felhasználás növekedését ellenzők szemét csillantotta fel. Alginitet ta­láltak hazánk több pontján, a Kemenesalján, Nagyvázsony- ban. Ez az anyag a vulkáni kráterek helyén kialakult ta­vak sajátos üledéke. A lan­gyos vízbe szálló tufaporból, valamint az elpusztult algák­ból létrejött palás agyag 15— 20 százalékban szerves anya­got tartalmaz. A természet ál­tal harmonikusan felhalmo­zott, káros mellékhatás nélkü­li alginit, mint kőzetőrlemény, akár helyettesítheti is a mű­trágyát. Balázs Gusztáv Világbanki pályázat liagyar siker Kedden a Budapest Kong­resszusi Központban kihirdet­ték az MO-ás autóút világban­ki pályázatának eredményét, és megkötötték a fővállalkozói szerződéseket. Az MO-ás autóút első sza­kaszának megépítésére, mely­re, a Világbank nyújt mint­egy 30 millió dolláros hi­telt, nemzetközi pályázatot írtak ki az elmúlt évben. Az előminősítések után végül is összesen 13 cég nyújtotta be pályázatát, köztük több ma­gyar, külföldi, illetve vegyes vállalat. A szakmai zsűri dön­tése szerint a legkedvezőbb ajánlatokat magyar pályázók tették; az útépítési munkákat az Aszfaltútépítő Vállalat, az autópályához tartozó két Du- na-híd megépítését a Hídépítő Vállalat nyerte el. A magyar bírálóbizottság döntését a Világbank fenntartás nélkül elfogadta. A fővállalkozói szerződést a beruházás irányí­tására, ellenőrzésére, koordi­nálására, illetve lebonyolítá­sára megbízást kapott Közúti Beruházó Vállalat (Utiber) igazgatója, Szentirmai Ist­ván, az Aszfaltútépítő Válla­lat vezérigazgatója, Husi Márton és a Hídépítő Válla­lat műszaki igazgatója, Fo- garasi István írta alá. A szerződések aláírásával lehetőség nyílik arra, hogy az út- ás hídépítési x munkák már a kora tavasszal meg­kezdődjenek. * Erről olvastam Kassák karácsonyai K assák Lajos napló­jegyzeteit olvasgatom. Kesernyés, szomorkás so­rok az író körüli csendes, unalmas történésekről. Egy részüket akkor vetette pa­pírra, amikor Magyaror­szág ege fölött felhők gyü­lekeztek, az ötvenes évek közepén, a későbbieket tisztultabb időszakban, a hatvanas évtized derekán. A sokat megélt, szigorú, szikár, kemény férfi két­szer lágyult el ezeken a lapokon. Mindkétszer a ka­rácsonyról írva. Az 55-ös fekete karácsony éjjelén, amikor szagát sem érezte a hónak, azért jött ki a házból, hogy megízlelje a község karácsonyéji han­gulatát. Nézte, hogyan tó­dul a nép a világossággal elárasztott templomba, s hallgatta a száz és száz to­rokból felhangzó éneket. Utána reggelig gyermekko­ráról beszélt feleségének, s hogy elnyomta az álom, a gyermekkor ködeiből, ha­mujából hallotta feléje csörgedezni a dalt, amit betlehemes pajtásaival énekelt. A másik karácsony ha­vas volt. Ezt jegyezte föl: Nyomott hangulatomat se­gített feloldani az időválto­zás. Bőséges és szélmentes hóhullást kaptunk. Abla­kon át bámulom a világot: fehérbe öltözött és csen­des. Mintha jóságos anyai kéz simogatna, visszaélem magam boldog gyermekko­romba. Karácsonyi éjsza­kára emlékszem, mikor hosszú libasorban nagy­apák és unokák éjféli mi­sére meneteltünk a nagy fehérségben. Itt-ott egy-egy olajlámpás vörös lángja bukkant elő a csillagos ég alatt. Felejthetetlen lát­vány volt, de mindez már csak mesének hat. Régóta más tájakon járok, más nótát fújok. De ma is bol­dognak érzem magam, hogy eleven darabja va­gyok e végtelenül tiszta természeti valóságnak. Szép a nyár, mondom, és egé­szen más érzésekkel gaz- dagítóan szép a tél is. Karácsonyi hóhulláskor, amikor kinézünk az abla­kon, nekünk is gyermek­korunk szép estét jutnak eszünkbe. Ott botladozunk nagyapánk nyomában, pi- roslik az orrunk, a fülünk, dörzsöld meg, halljuk a jó tanácsot, meggémberedett kezünk alig akar engedel­meskedni, sapkánkat job­ban a fejünkre húzzuk, dacosan megyünk tovább, a csillagos ég alatt. Nagy­apánkkal elindulni mindig olyan jó, s megérkezni még jobb. Különösen ka­rácsony estéjén, amikor csöndesen hull a hó, a hi­deg csípi arcunkat, mert tudjuk, mire visszaérke­zünk, földíszített fenyőfa vár, alatta ajándékokkal. Ó, boldog gyermekkor, ami tán sosem voltál, mert akkor sem hullott minden karácsonykor csöndesen a hó. s volt, amikor kará­csonyfára sem tellett, nem­hogy ajándékra. Az abla­kon kibámulva csak álmo­doztunk róla, s durcásan ráztuk fejünket nagy­apánk csitítására: örülj, hogy meleg szobában le­hetsz. A boldog gyermek­kor tele volt boldogtalan­sággal. De a remény is ak­kor a legnagyobb. Mindent elhiszünk nagyapánknak, meg sem fordul a fejünk­ben. hogy ami neki nem sikerült, az esetleg nekünk sem fog. Hogyan is fordulna meg ilyesmi a fejünkben, hi­szen gyermekként az törté­nik meg velünk, amit ép­pen akarunk. Képzeletünk­nek semmi sem szab ha­tárt. Szobánk, udvarunk, a világmindenségnél na­gyobb, ahol egyszer szél­vészgyors mozdonyként ro­bogunk, máskor rakéta­ként szállunk a holdig, s azon is túl, fittyet hányva mindenfajta nehézségi erőnek. M inden későbbi megpró­báltatásunk elviselésé­hez a gyermekkorból me­rítünk erőt. Az a kis em­berke, aki egykor voltunk, itt botladozik mellettünk, minden utunkra elkísér. Csak lé kell néznünk, hogy szemünk találkozzék karácsonyi tisztaságú te­kintetével, és halljuk biz­tatását: ne csüggedj, veled vagyok! Benne bízhatunk, utolsó leheletünkig. Kör Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents