Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

Odacsördített szavunk Az értelmező szótár sze- rint parasztnak a „földműveléssel hivatás­szerűen foglalkozó sze­mélyt” nevezzük. Ám a közbeszédben sokszor ko­rántsem ebben az értelem­ben találkozunk a szó hasz­nálatával. Bizonyos helyze­tekben ez a kifejezés lené­ző, becsmérlő, sértő, meg­alázó értelmet kap. A jó­érzésű ember nemcsak az így titulált személy miatt érez elkeseredést, hanem amiatt is szégyenkezik, aki sértésnek szánja ezt. A pa­raszt — számomra olyan embert jelent, aki félve, lesve az időjárás szeszé­lyeit, erejét nem kímélve teremti meg a terített asz­tal bőségét. Kérges tenyér, verítékező homlok, kitar­tás, remény, és sok lemon­dás van mögötte — még napjainkban is. Én olyan környezetben nőttem fel, ahol találkoz­hattam parasztemberek­kel. Életbölcsességük, mél­tóságuk, tekintélytisztele­tük, saját íratlan törvé­nyeik, szép hagyományaik ma is emlékezetemben vannak. Mégis az odacsör­dített paraszt szó bizonyos szituációkban egyfajta sér­tő aduvá lett. A fiatalok, ha valami lenézőt akarnak mondani valakiről, rövi­den úgy jellemzik az ille­tőt, hogy „nagy paraszt”. Ezek a kifejezések éppen olyan természetesen vertek gyökeret a beszédünkben, mint a legújabb keletű sza­vak, illetve trágárságok. Hol tanulták a használa­tát? A családban? Iskolá­ban? Felfogásuk szerint „paraszt” az, akinek nincs jó fellépése, nem „menő” a szerelése, vagy a szövege, esetleg tájékozatlan a mo­dern zenei áramlatokban és így tovább. Olyanok is gyakran használják, a leg­természetesebben, ezt a sér­tő formát, akiknek nagy­szülei parasztként élték le az életüket, s tőlük kapták vagy kapják még ma is a tisztított csirkét, a hízott libát, a zöldségfélét s a té­li disznótorost. A kora reggeltől estig tartó fáradozás, hogy mind­ez meglegyen — kit érde­kel! Láttam már érettsé­gin, esküvőn hátul álló pa­raszt nagyszülőket, akik ugyan betétkönyvet adtak, bútort vettek, vagy felara­nyozták az unokát, de akik szégyellték őket, mert csiz­másán, bajuszosan, nyak­kendő és frizuraköltemény nélkül, kissé ódivatú ru­háikban „nem mutattak jól” a városiasodott hozzá­tartozók között. Több érthetetlen ellent­mondással élünk még együtt, egymás leparaszto- zása is az, mert ennek a szónak pozitív tartalmát az indulatok hevében elfeled­jük. Rossz beidegződésein­ket nehezen tudjuk levet­kőzni, és sajnos, tovább is adjuk a fiataloknak, akik ezt a gorombáskodást úgy használják, hogy soha el nem gondolkoznak a szó értelmén, hátterén. Magyar nyelvünk igazán nincs híján a becsmérlő ki­fejezéseknek. Persze milyen jó lenne, ha legalább ezzel az eggyel csökkenne a szá­muk. Igaz, ehhez kellene a jó példa is, családban, is­kolában, közösségben. Szendrődi Judit A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1986. DECEMBER 23., KEDD Bizottsági ülésen tárgyalták Nehéz behatolni a zárt világba A minap együttes ülést tar­tott a ciganykoordinációs, va­lamint a gyermek- és ifjú­ságvédelmi bizottság. Már e tényből is következik, hogy a fiatal cigánylakosság helyzete szerepelt elősorban a napiren­den. A szociális gondozásról tud­ni kell, hogy részterületekre bontható. Ide tartozik például a szociális foglalkoztatás, a szociális segély, a rendkívüli segély, a napközi otthoni ellá­tás, a házi, valamint a szo­ciális otthoni gondozás. Álta­lában megállapítható, hogy a szociális gondoskodás még nem elterjedt a cigányság kö­zött. Az egyik résztvevő rög­tön meg is magyarázta ezt. Arról van szó ugyanis, hogy a cigányság életmódja, hagyo­mányokhoz ragaszkodó évszá­zados, talán évezredes múltból táplálkozó magatartása rend­kívül nehezen változtatható meg. Az alapokat 25 éve rakták le A zene megédesíti az életünket A második világháború befejezése s néhány évi alélt- ság után Nagykőrösön is megindult az intézményes ze­neoktatás. A szakszervezet sürgette zeneiskola 1951 őszén kezdte meg működését a művelődési házban, ke­vés, de jól képzett zenetanárral és ötven tanulóval. 1952-ben e kis mag a ceglédi állami zeneiskola fiók- intézménye lett mindaddig, míg önállóvá válásához nem teremtődtek meg a feltételek. Szilvássy László megbízott igazgató és az akkori pedagó­gus kollektíva lelkes ügybuz­galommal és nagy gondosság­gal tervezte a 220 növendék zenei képzését 1953-ban. Az iskola tanári költségvetése 125 ezer forint volt, amelyhez a megye még 10 ezer forinttal járult hozzá. Minisztériumi és helyi támogatással bővült a hangszerellátottság s ez a tény jelentősen segítette a képzé­si munkát ::::: 1954- ben az épület 85 száza­lékát az intézmény használta, a szükséges átalakításokhoz a helyi tanács 40 ezer forintos segítséget adott. Iskolán be­lül hamarosan létrejött az énekkar, a kamaraegyüttes, ezek egyre) több rendezvényen sikeresen szerepeltek, zenei kultúrát terjesztve házon be­lül és kívül. 1955- ben Bálint Ferenc ze­netanár kapott igazgatói meg­bízást egy olyan iskolában, amely jelentős eredményekkel bizonyította létrejöttének jo­gosságát. Nyilvános rendezvé­nyeken, Bartók- és Kodály- emlékversenyeken vendégmű­vészek, tanárok és tanulók rendre bizonyították az iskola hatékony munkáját és fejlő­dőképességét. A volt tanító­képző hangszerei egy részé­hek bevonásával javultak a lehetőségek, ez nagyon fontos, mert időközben a tanulólét­szám 28Q-ra emelkedett 1958-ban tatarozás, tante­rembővítés, koncertszoba ki­alakítása, hangszervásárlás s három új státus engedélyezé­sével újabb tervek és célok születtek: legyen biztosított minél több fiatal számára, hogy zeneértö és -művelő em­berré válhasson és segítse a Zenei pályára készülő fiatalok felkészítését 1980-ban hat előadásból álló bérleti hang­versenysorozatba kezdtek, ez Iránt nagy volt az érdeklődés. Az iskolatörténeti feljegyzé­sekben, a szakfelügyelői láto­gatások, a vezetés és az okta­tás munkáját tapasztalva, méltán sorolják az intézményt a minta-zeneiskolák közé. A pedagógusközösség napi mun­kája mellett hatékonyan se­gíti az öntevékeny együttese­ket is. Városi, megyei és or­szágos rendezvényekről a kü­lönféle tanszakok tanárai és hallgatói egyre rangosabb el­ismerésekkel tértek haza. 1962-ben Bálint Ferenc igazgató minisztériumi dicsé­retet kapott. A képzett muzsi­kus és dinamikus vezető az iskola és a város zenei életé­nek meghatározó személyisége volt. Fennállása 10. évét gyer­mekopera bemutatásával és hangversennyel ünnepelte az iskola, több jejes zenei szemé­lyiség jelenlétében. 1965-ben a bázisiskolában 440 volt a tanulólétszám. A kocséri, nyársapáti, cse- mői, rónatelepi kihelyezett osztályok is eredményesen működnek. Eddig közel ötven zenei szakembert nevelt az intézmény, néhányuk híres művészként elismerést és tisz­teletet szerez a magyar zenei nevelésnek. Többen a tanít­ványok közül ma már tanár­ként folytatják az elődök megkezdett munkáját. 1971-óta működik a zeneba­rátok köre. A tanári és diák­hangversenyek látogatottsága azóta is figyelemre méltó. A munka feltételei javulnak. Az 1974-ben kapott 300 ezer fo­rint támogatás jelentős segít­ség volt sokféle vonatkozás­ban. Az ifjúsági zenei klub, a hangszeres előkészítő osz­tály megvalósulása új lehető­ségekhez adott szabad utat. A Kulturális Minisztériumtól kapott 60 ezer forint újabb vonós hangszerek vásárlását tette lehetővé. A 25. évforduló rendezvény- sorozata sokszínűén mutatta be egy olyan intézmény éle­tét, amelyben a vezetés és ta­nári kar összefogása egyre többeknek és sokféle módon teremtette meg a zene biro­dalmában való jártasságot. 1978-ban 500 tanulónk és 20 tanárunk volt. Az igen aktív szülői munkaközösség, a kon­zervgyár, a Nefag, a Város­gazdálkodási Vállalat több al­kalommal társadalmi munká­val segített a nehézséget elhá­rítani. Az új nevelési, oktatási terv bevezetése erre az időszakra esett. A tárgyi feltételek javí­tását 150 ezer forint is segí­tette. Az iskola tulajdonába került egy hangversenyzongo­ra, majd egy mestercselló is. Az úttörő fúvószenekar meg­alakulásához a művelődési osztály jelentős anyagi segít­séget adott. Ma — mint Barna Elekné igazgató elmondta — a törek­vés arra irányul, hogy közép­szinten biztosítva legyen min­den tanszak hangszerellátott­sága és a két új pavilonrend­szerű tanterem megteremtésé­vel csökkenjen a zsúfoltság. A jelen költségvetésből ez nem valósítható meg, ezért társa­dalmi összefogásra és a nö­vendékek hangversenyének jelképes belépődíjára is szá­mít az iskola. Jelenleg 11 tanteremben, 23 tanár irányításával folyik a zenei nevelés, amelynek leg­főbb célja a zene iránti fogé­konyság kifejlesztése, a mu­zsikuspályára készülők kellő támogatása. Az ehhez szerve­zetten kapcsolódó személyi­ségformálást és esztétikai ne­velést — az iskola falain kí­vül is — nem kis áldozattal vállalják a zenepedagógusok, így indulhatott meg a zenei tagozat lehetősége a Petőfi Általános Iskolában. Tavasz- szal a vonószenekari feszti­vál házigazdája lesz az intéz­mény, ezzel is példázva, hogy múltja és jelene alapján mél­tó a bizalomra. A kollektíva sokrétű mun­kálkodása a kodályi teendők szellemében igyekszik „Minél nagyobb tömeget érintkezésbe hozni az igazi értékes zené­vel ...” Napjainkban is a ko­rábbi hagyományokhoz híven tanárok és tanulók számos neves versenyen való eredmé­nyes szereplésükkel öregbítik az intézmény hírnevét. Sz. J. Jellemző például, hogy a rá­szorulók segítségnek kifeje­zetten csak a készpénzt te­kintik. Hiába ajánlanak fel nekik természetbeni juttatást, ebédet, napközit, házi gondo­zást, ha erre nem tartanak igényt. Volt, aki elképzelhető­nek tartja, hogy az érintettek egyszerűen nem jutnak hozzá a szükséges iníormációkhoz. Ám az ezzel foglalkozó taná­éi ügyintéző tényekkel vála­szolt: a hivatalhoz fordulók általában nagyon is tisztában vannak azokkal a lehetőségek­kel, amelyekkel élhetnek. Egyébként a közhiedelem­mel elleniében, a cigányság szociális segélyezése nem túl­zottan nagy mértékű. Rend­szeres szociális segélyt — ami ebben az évben havi 2170 fo­rintot tesz ki — huszonkét csa­lád kap. ök még negyedéven­ként rendkívüli segélyt is kapnak 1500, illetve 1000 fo­rint értékben. Tudni kell azt is, hogy ezek az emberek már nem munkaképesek és nem is munkaképes korúak. A tanács segítő szándékát az is mutatja, hogy jó néhány családnak tüzelőt is juttatnak. Itt azonban néhány esetben nem érte el célját az akció, ugyanis volt, aki a számára kiküldött, kifizetett szenet el­adta, s az így szerzett pénzt másra fordította. A tanács „belső”, melegítőszerekre azon­ban nem ad pénzt, és ha ilyen tudomásukra jutott, az a csa­lád, illetve a rászorult több­ször nem is részesült ebben a segélyformában. (Egyébként 2 —4 családról van szó évente.) Talán a legfontosabb mun­ka a kérelmek jogosságának elbírálásához szükséges kör­nyezettanulmány elkészítése. Csípő Balázs, a Hazafias Nép­front városi titkára javasolta, hogy hasonlóan a lakásigény- lések elbírálásához, itt is több­ágú bizottság végezze ezt és ugyancsak több szem.é'y dönt­sön a segélyek odaítéléséről is. Az ülés résztvevői tapaszta­lataikból is merítve megálla­pították: aggodalomra ad okot az a tény, hogy bár a cigány- lakossággal való törődés ma­gasabb fokú, még mindig nem éri el azt a szintet, amire szükség lenne. Ennél már csak az a sajnálatosabb, hogy fel- emelkedésükért saját maguk nagyon keveset tesznek. A második napirendi pont vitája, amely az alkoholizmus problémáját feszegette, sajnos az előbbi megállapításokkal összecsengő véleményeket eredményezett. Az alkoholiz­mus elleni hatósági küzdelem célja eppen az. hogy adminiszt­ratív eszközökkel segítse elő ezt. Ebből az is következik, hogy az alkoholizmus végered­ményben betegségnek tekint­hető. Ez kezelhető, de a visz- szaeséssel számolni kell. A ha­tóság évente körülbelül hetven alkoholelvonó kezelést indít­ványoz, ám erre való kötele­zéssel mindössze húsz zárul. S hogy miért? Azért, mert a be-, illetve feljelentő családtag, hozzátartozó állítását nehéz bizonyítani. Megfontolásra ér­demes tény, hogy a munka­helyek alig jeleznek. Cigányokkal szemben 3—4 éve nem indult ilyen eljárás. Egyébként is a cigányság zárt világa feljelentést, bejelentést nem tart erkölcsösnek, s sz ebből adódó problémákat sa­ját maguk között intézik el. Az együttes bizottsági ülé­sen elhangzott, hogy az eddi­gieknél jobban fel kell maid használni az alkoholizmus el­leni küzdelemben a lakóbi­zottságokat és a tanácstagokat is. B. O. Tűzvédelmi felhívás A Városi Tűzoltóparancs­nokság felhívja a lakosság fi­gyelmét, hogy a karácsonyi ünnepek és az iskolai szünidő alatt fokozottabban kísérjék figyelemmel gyermekeik játé­kát s gondoskodjanak fel­ügyeletükről. A karácsonyi ünnepek al­kalmával vigyázzanak, hogy a fenyőfán elhelyezett gyertyák­tól, az elektromos díszégőktol, illetve ezek sugárzó hőjétől tűz ne keletkezhessen. A propán-bután gázzal kap­csolatos előírásokat is szigo­rúan be kell tartani. A pa­lackcsere alkalmával a ■'■c/üi- tést ki kell cserélni, nehogy gázömlés keletkezzen A gáz­palackot csak nyomáscsökk en­tővel szabad használni. Az összeszerelt készüléket csak habzó oldattal szabad ellen­őrizni. Húsfüstölést szélcsendes idő­ben, nem éghető anyagú hús­füstölőben szabad végezni, a lakóépülettől 8 méter távol­ságban és felügyelet mellett. A húsfüstölés befejeztével a tüzet, parazsat el kell oltani. Ha a körültekintés és gon­dosság hiánya miatt elszaba­dul a tűz. ha figyelmen kí­vül hagyjuk a tűzvédelmi elő­írásokat, nagy károk, sőt tra­gédiák következhetnek be. Kedden. A nagyteremben: Forró fagylalt. Színes, szink­ronizált angol filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stú­dióteremben: Végtelen törté­net. Színes, szinkronizált NSZK fantasztikus kaland­film. fél 6-kor. Szerdán. A nagyteremben: Forró fagylalt. Előadás 5 órakor. A stúdióte­remben: Hamupipőke király­fi. Színes magyar mesefilm, 3 órakor. Csütörtökön: A nagy­teremben: Szemünk fénye. Színes, szinkronizált olasz film. Előadás 3, 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben: Hány az óra, Vekker úr? Színes magyar film, fél 6-kor. Bo­csáss meg, madárijesztő! Szí­nes, szinkronizált szovjet film, 4-kor. Kosárlabda Ét! és odaát KosáPlabdásaink , ismét szá­mos alkalommal szerepeltek nyilvános tétmérkőzéseken. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt férfi bajnokságban, ide­genben: Kecskeméti MFSC— Nk. Kgy. Kinizsi II, 75-66 (43-37). Nk.: Pomázi, Mocsai (8). Pijakovics (26), Józan (12), Danóczi (10); csere: Foki (10). dr. Gáspár. E kategória utolsó őszi, körösi vonatkozá­sú mérkőzésén a körösi tarta­lékok a második félidő ötödik percében 49-45-re átvették a vezetést, nyerhettek is volna, de a jó képességű vendéglá­tók pontosabb távoli dobások­kal megszerezték a győzelmet. A folytatás előreláthatólag február elején lesz, a tavaszi fordulóval. A Pest megyei felnőtt női bajnokság állása az őszi talál­kozók után a következő: 1. Nk. Kgy. Kin. II 4 3 1 202-135 7 2. Zsámbéki Tanító­képző Főiskola 4 2 2 131-153 6 3. Gödöllői EAC 4 1 3 186-231 5 A táblázat úgy alakult ki, hogy még október 22-én vá­Kecskés Gyuláné, Urbán Györgyné és Kovács Józsefné keze nyomán válnak használati tárgyakká a kisebb-nagyobb, sza­bályos alakra vágott fekete kartonlapok., Bélyegalbumokat készítenek belőlük. Ebben a negyedévben mintegy 10 ezer darabot vár azokból a kereskedelem a Budapesti Könyvkötő Szövetkezet nagykőrösi üzemétől. (Hancsovszki János felvé­tele) rosunkba, a gimnáziumi lab­dajátékterembe eljöttek a Nk. Kgy. Kinizsi II—Zsám­béki Tanítóképző Főiskola mérkőzésére a vidékiek. E mérkőzés a megyei kiírásban a többi korcsoportéval együtt szerepelt. A megyei szöveség úgy értesítette a körösieket, hogy a felnőtt nőknél — a múlt évihez hasonlóan — a felek megegyezése szerint játszanak. Ez nem történt meg. A helyieknek sikerült hét játékost összeszedniük, de akkor már az ellenfél nem volt hajlandó játszani. (A 2 pontot a zsámbékiak javára ítélték. 2-0-ás kosáraránnyal, kissé furcsán.) A Pest megyei ifjúsági és középiskolás I. korcsoportos leány bajnokságban, a gimná­ziumi labdajátékteremben: Mouorl Gimnázium—Nk. Gimnázium 78-40 (40-13). A vendégcsapat a jó mérkőzésen jobban játszott és megérde­melten győzött. Legjobb do­bók: Kósa (14) és Imecs (10). A Pest megyei serdülő és középiskolás II. korcsoportos leánybajnokságban: a gimná­ziumi labdajátékteremben: Monorí Gimnázium—Nk. Gim­názium 67-35 (38-26). Az első játékrész kifejezetten szoros volt a 16. percig, később az ellenfél jobban bírta erővel. (Ld.: Lengyel B. (8) és Csá- nyi Á. (7). Az Érdi Szakmunkásképző —Nk. Gimnázium ifjúsági és középiskolás I. korcsoportos fiú, valamint az Érdi Szak­munkásképző—Nk. Kgy. Ki­nizsi serdülő fiú megyei mér­kőzésre csak az elutazott kö­rösiek és a játékvezetők je­lentek meg. a pályaválasztók nem. így mindkét találkozó 2 nontiát 2-0-Ial a városunkbe- liek kanták. A Bács-Kiskun megyei ser­dülő leánv bajnokságban, ide­genben: KHkunf'■•egyházi Va­ras—Nk. Kgy, Kinizsi 59-43 (7-39). A két csapat nagyjából azonos szinten mozgott, de a kásoá^yán az ahhoz szabottság döntött. Ld.: Gábor (12) és Csányi I. (9). S. Z. ISSN 0133—27C8 (Nagykörös! Hírlap? / Bélyegalbumot készítenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents