Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
Nyúzzák csak rongyosra Számítógépet az iskolának NAGYKOROS! xJCíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM 1986. DECEMBER 22., HÉTFŐ Első a kötelesség KlSZ-mozgalom széles bázison „Nyúzzák csak rongyosra a gépeket, akkor látjuk majd, hogy jó kezekbe kerültek'” — a Mészáros János Termelőszövetkezet részéről Bodrogi István (középen) és Marost’i Györgyné adta a Commodore gépeket Deák György iskolaigazgatónak. (Varga Irén felvétele) A Ráckevei! Aranykalász Termelőszövetkezet kezdeményezte mozgalom, a Számítógépet a téeszektől az iskoláknak, a minap városunkban is fontos állomásához érkezett. A Mészáros János Termelőszövetkezet ugyanis a napokban adta át a 33 ezer forint értékű gépeket a Petőfi Sándor Általános Iskolának. Az iskola és a termelőszövetkezet között régóta jó a kapcsolat Ahogy a tsz párttitkára, Bodrogi István lé- nyegretörően meghatározta; Deák György igazgató átlépi a közös gazdaság küszöbét... Sok mindenben közösek a céljaik, s együtt járják a megvalósítás útját is. Ennek tulajdonítható az is, hogy a két Commodore plus 4, valamint u kisképernyős színes tévé az iskoláé lett Az efféle közös akció egyébként nem idegen az iskolától. Eddig hét számítógépük volt, s ezekből kettőt-kettőt a Nagykőrösi Konzervgyár, illetve az Arany János Termelőszövetkezet vásárolt. S jó kezekben vannak a gépek. Négy fakultációs csoport nyomogatja a billenytűket, és még két szakkör is gép mellé ülhet a jól felszerelt kabinetben. Az meg szintén dicsérni való, hogy a Kossuth Lajos Általános Iskolával együttműködve, azoknak a tanulóit is fogadják. A cél persze az, ahogy azt a termelőszövetkezetek képviselői megfogalmazták, hogy a gyerekek nyúzzák rongyosra a masinákat Ehhez talán nem kell külön felszólítás. B. V. Sok eladó, kevés vevő Az ünnepek előtt — a nagy eső ellenére — nagyobb felhozatal, de mérsékelt érdeklődés jellemezte a piacot. A kocsis piacon a tuskó 100 kilogrammját 120, a vágott, fűrészelt hasábfát 140 forintra tartották. A baromfipiacon a nyári, sarkantyú nélküli kakas párja 220, sütni való tyúk kilóra 50, egy pár 260—330, egy idősebb pulyka pedig 500 forintért kelt el. A tojást a kereskedő 3 forintra tartotta. A rossz időre való tekintettel megjelent a vesszőseprű, 70 forintért árulták. A szemestermény-piacon a tökmag 24, napraforgó 8—12, bab 40—60 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpiacon sok volt az alma, kilója 12—15 forint, a héjas dió 46—50, a körte 28, a paradicsom 50, illetve 100, a burgonya 8, sárgarépa 16, a zöldség 20, a vöröshagyma 12, a karfiol 30—40, a mák 60, dióbél 180 forint volt. Egy kereskedő reszelt tormát üveggel együtt 50 forintért adott. A sült tök szeletje 12—15 forint volt. A házi bontott csirkét 27 forintért, a májas, tömött házi kacsát 95 forintért árulták kilónként. A libamáj 640 forintba került. A pecsenyesütőnél a kolbász 20, a hurka 9 forintba került 10 dekánként. A májpástétóm kilója 90 forint volt. Az erdei fenyőit darabra árulták, az árakat ránézéssel állapították meg. A másfél méteres fenyőfa 100—150 forintba került. Nemrégen e lap hasábjain egy iskola KISZ-életének újszerűségéről írtunk. A Mészáros János Tsz-ben Benéné Pataki Irén KISZ-titkárt arról faggattuk, hogy a dolgozó fiatalok a munka mellett milyen közösségi életet képesek teremteni. — Alapszervezetünk — öt- venen vagyunk — a munkahelyi és családi feladatokkal megbirkózva, úgy vélem, eredményesen működik. Az természetes, hogy mozgalmi munkánk jó részét a téli időszakra tervezzük, hiszen a munkahely sajátosságából eredően ilyentájt több a szabadidőnk. Az újonnan érkező fiatalokat rendre megkeressük s igyekszünk megnyerni őket. Az akcióprogramokat a tényleges igényekhez igazítjuk, szem előtt tartva az alapszervezet teljesítőképességét. A Matuska Lászlóné vezette kulturális szakbizottság s a KISZ kölcsönösen együttműködve sikeres rendezvényekkel tesz emlékezetessé egy-egy eseményt. A városi KISZ-vezetőség segítsége, az időben adott bő információk, felhívások lehetővé teszik a városi megmozdulásokon való részvételt. — A még iskolásokat, friss bizonyítvánnyal érkezett szakembereket hogyan sikerült megnyerniük? — A „nyitott kapuk” akció keretén belül 8. osztályos gyerekeknek bemutatjuk a szövetkezetünk életét, az itt dolgozók munkáját. Jó néhány társadalmi szerződéses gyakornok dolgozik nálunk. A brigádokkal is nagyon jó a kapcsolat. A Dobó Katica és Zrínyi Ilona szocialista brigádokkal társadalmi munkában sokat tettünk környezetünk szépítéséért, illetve dolgoztunk hasonló jelleggel a tsz szőlészetében. A vezetőség évi 20 ezer forintot ad kiadásainkra, ez néhány rendezvényre és jelképes juttatásra elég. Politikai képzésünket vitakör formájában szervezzük meg, a jól választott aktuális téma a tapasztalatok szerint vonzza a hallgatóságot. Az idén három fiatal került a párt soraiba a KISZ ajánlásával. Kellő ösztönzéssel tagjaink közül jó néhányan vállalják a továbbtanulást is. Télen az ifjúsági klub pezsgőbb életet él, a vidám vetélkedők mellett a videodiszkó lehetősége újabb színfoltja a kikapcsolódásnak. Sportban a teke- és a lövészversenyek népszerűek. — Anyagilag hogyan tudják segíteni a családalapítókat? — Tagjaink életkorából adódik, hogy életük megalapozásának időszakában vannak. A szövetkezethez ragaszkodó, jó munkát végző fiataloknak a vezetőség 50 ezer forintos kamatmentes kölcsönt adhat a mi ajánlásunkra. A tíz szolgálati lakás is főleg fiatal családosoknak ad fedelet. A többek által sürgetett nyelv- tanulási lehetőséghez a jövő évben lesznek meg a feltételek. A jelek szerint egy külföldi utazás iránt is nagy az érdeklődés, mi azon vagyunk, hogy ez is megvalósuljon. A szövetkezet három üdülőjében egyre több fiatal tölti el megérdemelt szabadságát. — A legjobbakat ismeri-e a kollektíva? — Hogyne! A fiatalok munkájának hatásos elismerése a mind többször odaítélt Kiváló Dolgozó kitüntetés. A KISZ- szervezeten belül Matuska Lászlóné, Kis Ildikó, Marosfi Györgyné, Drabant Edit azok közé tartozik, akik sok jó ötlettel és példamutató mozgalmi munkával segítik a közösséget. Évek óta a realitások talaján szervezzük a tagsággal azt a KISZ-munkát, amely nem látványos ugyan, de tagjainak bizonyos alkalmakkor megteremti a közös tevékenykedés örömét. De természetesen, mint a munkát felelősséggel vállaló fiataloknak, elsődleges kötelességünk munkaterületünkön jeleskedni. De aki ezen felül igényli a pluszfeladatokat, az ifjúsági szervezetben alkalmat talál, hogy elképzeléseit, céljait, apróbb-nagyobb ötleteit valóra váltsa. Sz, J. Előadás, üzemlátogatás Az MSZMP ceglédi és nagykőrösi városi bizottsága december 19-én pénteken, egésznapos programot szervezett á térségi szemlélet formálására. Ennek keretében Nagykőrösön tájékoztatót hallgattak meg a Démász üzemigazgatóság munkájáról. üzemlátogatással egybekötve. A vendégeket Berecz Lajos üzemigazgató kalauzolta. Ezt követően előadást hallgattak meg a bankrendszer átszervezéséről és az ebből adódó feladatokról, Hegedűs Oszkár, az MNB Pest megyei fiókja vezérigazgatójának vitaindítójával. A tanácskozás további részében a részvevők a kocséri Petőfi Termelőszövetkezetbe látogattak, a szarvasmarha-telepi rekonstrukcióval ismerkedtek. A nap baráti-elvtársi beszélgetéssel zárult. HNF-feizottsági ütés Tájékoztatók A Hazafias Népfront városi bizottsága legutóbbi ülésén két napirendet tárgyalt. Elsőnek Pásztor István, az MSZMP városi bizottság első titkára adott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1986. november 19—20-i üléséről. Ezt követően Tóth Dénes, a városi tanács elnökhelyettese tájékoztatta a testületet a település- fejlesztési hozzájárulás által bevezetett útépítési pályázatok alakulásáról, a szerzett tapasztalatokról. Mozi A nagyteremben: Forró fagylalt. Színes, szinkronizált angol filmvígjátók. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Végtelen történet. Színes, szinkronizált NSZK fantasztikus kalandfilm, fél 6-kor, Ganz Danubius (Bp.)—Nk. j Konzervgyári Kinizsi 51-49 (22-23). Nk.: Szappanos (1), Komáromi (20), Pankotai (5), Józsa (13), Kosa (10); csere: Molnár. A fővárosi NB II-es női bajnoki kosárlabda-mérkőzésen a körösiek beleegyeztek abba, hogy a vendéglátók 8 játékosuk mellett még Jövő évre Lakáslista A Nagykőrösi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága lakásügyi társadalmi bizottsága legutóbbi ülésén összeállította a tanácsi bérlakások jövő évi kiutalási névjegyzéktervezetét. Ezt most ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet, hogy 30 napon belül a listával kapcsolatban észrevételt lehet tenni a lakásügyi hatóságnál. Nem szociális bérlakást igénylő: dr. Ferencz Csaba. Szociális bérlakást igénylő: Szűcs Lászlóné. Kolompár Aranka, Módra Sándorné, Dér Ferenc, Veszprémi Istvánná, Leskó Józseíné, Pap Károly, Kispál Jánosné, Jakab Jánosné, Rebek Jánosné, Gál Éva és Völgyi Lajos. Munkád gyümölcse beérik majd A Pálfája alatt meghúzódó kis ház 34 éve ad otthont Huszár Kálmánnak és feleségének. Az ősi porta teljesen komfortos, így, felújítva, a városban is megállná a helyét, de a hozzá tartozó, nem kis területű gondozott gazdaságot nehéz lenne a kőrengetegben elképzelni. A házigazda vasárnap sem tétlen, most végzi a fóliasátrakban a salátavetést előkészítő földmunkákat. Míg a három csahos házőrzőt sikerült hátrább csalogatni, a vendég bejuthat a virágokkal és hímzésekkel díszített beüvegezett verandára. A kiadós kerékpárút után a jóleső melegben idézi fel Huszár Kálmán életútjának jelentősebb állomásait. Életét a történelem és egyénisége tette eseménydússá. — Parasztcsaládból származom, 92 hold földön gazdálkodtunk. Ez így elég soknak tűnik, de bizony ennek egy jó része silány sívó homok volt. Termővé tételének kemény munkájából édesapám irányítása mellett korán kivettem a részemet. Az ő földéé állatszeretete, kitartása, szorgalma, bizakodása egy életre szóló útravalóm lett. Meleg, oldott és egymást tisztelő családi légkör volt nálunk. Édesanyám céltudatossága, távlatokban való gondolkodása, olvasottsága gyermekként arra ösztönzött, hogy egykor igyekezzek majd a nyomdokaiba lépni. Az iskola szelleme, a tanár- egyéniségek elméleti és gyakorlati tudása, a mezőgazda- sági jellegű, szélesebb kitekintés lehetősége komoly terveket érlelt meg bennem. Fiatalként láttam, hogy a gazdálkodó embert az időjárás tényezői mellett sok helytelen intézkedés is sújtotta. A háború nemcsak emberáldozatokat kívánt, tönkretette a gazdálkodás feltételeit az országban. 1949-ben a nincs- ből való kilábalás szinte reménytelen körülmények között indult meg. A föld államosítása után úgy éreztem, nem sok keresnivalóm van itthon. Mint sokan mások, én is a fővárosba indultam, hogy ott keressek munkát. Ma is jól emlékszem, hogy a Nyugati pályaudvar hirdetőtáblája előtt szerény kis csomagommal hosszasan álldogáltam — az utat kerestem a „hogyan tovább”-ot illetően. Fuvaroskocsis lettem, majd ugyanitt hamarosan főlovász- mester. később egy teljesen más profilban, átképzéssel, kútfúrómesterként jártam szinte az egész országot. Egy máig tartó érzelmi kapcsolat, a családi környezet hiánya, a föld utáni vágyakozás érlelte meg bennem azt a gondolatot, hogy föladva a biztos megélhetést, hazatérjek. Nyolc évi udvarlás után 1954-ben megnősültem, a feleségem szüleinél ebben a házban kezdtük a közös életet. A meglévő három hold konyhakertészetben harmadosként, majd felesként minden erővel mcst már ketten reméltük megélhetésünket a munkánk után. A közösbe 1959-ben léptem be én is azzal a gondolattal, hogy bárhogy alakulnak a dolgok, én a földközelségtől többé meg nem válók. 1961-ben teljesen váratlanul engem kívánt a tagság egyhangúlag elnöknek, s ezzel egy új fejezet kezdődött az életemben. Tsz-ünk helyzetét, az adottságokat, az embereket ismertem. Tudtam, hogy mit vállalok. Az egységes népakarat, a bizalom és az akkori pártvezetők erkölcsi támogatása támasz volt. Vállvetve a tagsággal, időt, energiát nem kímélve fáradoztunk azon, hogy lépésről lépésre lábaljunk ki a bajokból. A nagy erőpróbák nemcsak a gondokban hoztak össze bennünket, helyzetünk javulásával egyre nagyobb volt az igény, hogy fehér asztal mellett is együtt legyünk. Többeknek voltam én Kálmán bácsi, mint elnök elvtárs. A vállalt feladat egész embert követelt és nem nyolc órai munkabírást kívánt meg. Családi hátterem kiegyensúlyozottsága, a szó igazi értelmében vett társ segítőkészsége, megértése jelentős segítő erő volt a napi gondokkal való megbirkózásban Az 1968— 70-es évek szabadabb tervezési lehetősége, a nagyobb önállóság, a helyi lehetőségek kiaknázása még jobban stabilizálta a szövetkezeti életet. A biztos megélhetés, az egyre javuló körülmények segítették megtartani a fiatalokat is földközelben. A nagyüzemi gazdálkodás egyre inkább tudatosan tervezett és sokoldalúan mérlegelt irányítást követelt meg a dinamikusan változó gazdasági körülmények között Az 1976- ban történő tsz-egyesítést a célszerűség indokolta Ma a Mészáros János Tsz 8400 hektár földterületen fejlett gazdasági formában, magas szintű technológiákkal valóban nagyüzemi méretek között éri el jelentős eredményeit. Jelenleg — szolgáltató főágazat-ve- zetőlcént —, erő- és munkagépek, javítóműhely, építőipari részleg és a nyomda irányítása tartozik a feladataim közé. Az ellenőrzőbizottság elnöki tagjaként korábban betekintési lehetőségem volt a gazdasági, személyi és tartalmi munkába. Észrevételeimnek. gondolataimnak, érzelmeimnek mindenkori fő motívuma volt: a többség érdekét jobbító szándék. A nyugdíjas időkre számtalan tervem van. remélem, a kivitelezésükhöz lesz még időm és erőm. A ház körüli 1200 négyszögöl területen tervezek egy mintagazdaságot, ennek a gondolatát régóta dédelgetem. Megyei, városi tanácstagság, lakosságellátási bizottságban való aktív részvétel, sokrétű társadalmi munka, szakmai fejlődés s az otthoni gazdaság mintaszerű kezelése nem nyolc órai munkával látható el — egy teljes élet odaadása kell ehhez felső fokon. A Munka Érdemrend ezüst fokozata, A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetések, jutalomutak, emlékérmek, oklevelek sokasága egy eredményekben gazdag, tevékeny élet tárgyi bizonyítékai. Az út — a kitérők ellenére — az álom megvalósulásához vezetett Huszár Kálmán életének jelentős részét földközelségben tölti el. naponta bizonyítva, hogy az átgondoltan, kellő tudással és szorgalommal gazdálkodó ember nem ismer lehetetlent. Az olvasni szerető és magának írogató ismert közéleti személyiség így fogalmaz: „Munkád gyümölcse beérik majd, az idő beérleli azt. Ne várj érte babért, kell. hogy higgy magadnak. Munkád végeztével megnyugvásod kárpótol a fáradságért”. Szendrődi Judit további 5 búcsúzót is szerepeltethessenek (egyébként maximálisan tíz fő játszhat egy csapatban). Bács-Kisikun megyei felnőtt férfi bajnoki mérkőzésen. Nk. Kgy. Kinizsi II — Kecskeméti SC ifi 120-95 (66- 49). Nk.: Pomázi (11), Mocsai (17), Pijakovics (30), Józan (29), dr. Abrahám (26); csere: Kapás (7). Iramos, lendületes, gyors játékot hozó találkozón az elejétől kezdve biztosan vezettek a Petőfi iskolai tornacsarnokban a helyi tartalékok, az ügyes, fiatal ellenfelükkel szemben. Pest megyei serdülő fiú bajnoki mérkőzés, a gimnáziumi labdajátekteremben: Dunai Kőolaj (.Százhalombatta)—Nk. , Kgy. Kinizsi 58-57 (14-31, 51-51), Hosszabbítás után. Az első játékrészben a vendégek voltak eredményesebbek. Szünet után a körösiek óriási küzdőszellemei ledolgozták hátrányukat, majd a drámai hosszabbításban az ellenfél volt a szerencsésebb. Legjobb dobók: Heggel (20), és Szőke (16). Megyei serdülő leány bajnoki, a gimnáziumi labdajátékteremben : Dunai Köoiaj— Nk. Gimnázium 41-25 (22-11). A mezőnyben nagy volt a küzdelem, a támaaasépítésben gyorsabb vendégek jooban is dobtak. Ld.: Lengyel B. (6) és Szabó (5). Jól rajtoltak a körösi fiúk az élvonalbeli klubok utánpótlását foglalkoztató vidéki úttörőbajnokság területi selejtezőjében, Kecskeméten. Az első mérkőzésükön még lámpalázasak voltak, a következőn viszont jó játékkal győztek és továbbjutottak — másodikként — a területi döntőbe. Bajai SK—Nk. Kgy. Kinizsi 88-8 (48-6) és Nk. Kgy. Kinizsi—Hódmezővásárhelyi Spartacus VSE 43-10 (31-6) volt. A körösiek: Tóth Dénes (17), Pusztai Péter (10), Szarka Zsolt (8). Cseri Zsolt (6), Fodor Ferenc (4), Lajtár István (4), Urbán Tibor (2), Zsuzsandor Gyula, Cseri Gábor, Bartus Attila és Szendi Attila Edzőjük: Mocsai László. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap,! Kosárlabda-eredmények
