Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
1986. DECEMBER 22., HÉTFŐ 5 Tv-FIGYELŐ' Vasúttörténet. IsaUTa egzotikus meséje és A falu jegyzőjének sokkalta valóságosabb és szorongatta tóbb története után most egy vasút-históriai feldolgozás próbálja majd lekötni az előfizetők figyelmét nyolc egymást követő héten át. Címe A szerencselovag, helyszíne az 1840-es évek Angliája, szülőatyái pedig egyrészt NSZK-beli, másrészt meg csehszlovák filmesek . Hogy ez a vállalkozás miként került tető alá, arról nem sokat tudni. Mindenesetre tény, hogy az ötletadók jó helyre nyúltak: a szigetországban a múlt század közepén fellendült vonatozás szinte tálcán kínálja mind a technikai. mind az emberi érdekességeket, kamera elé való különcségeket. Hanem az a program, amelyet a műsorújság előzetese szerint ez a két országból verbuválódott stáb meghirdetett — nevezetesen a tények tisztelete, az egykori valósághoz való következetes ragaszkodás —, nos, ez a kinyilatkoztatás inkább csak szóbeszéd volt. Azon egyszerű oknál fogva, mert a kitalált főhős, Robert Curwich titokzatos személye körül nem any- nyira az ősmasinák, egykorú berendezések kezdtek el csi- hegni, zakatolni, hanem sokkal inkább a női szívek váltottak hevesebb ütemre. Az eseménysor tehát azonnal mellékvágányra futott. Jelöltek. Annál magabiztosabban követeli ki a helyét a szintén terjedelmesre szabott — tizenegy estén át tartó — új, korhatár nélküli Ki mit tud?, a szellemes című Ön: jelölt! Az innen, Százhalombattáról kövzetített sorozat immár a most futó mutatványok egyik előkelőén jegyzett darabja; tárgya a szóbeszédeknek, igazi csevelycsemege. S ha már az, akkor azt is el-eimondják róla, hogy szerkesztői, egy-két szám. ki válasz-, tásakor egy kissé körültekintőbben járhattak volna el. Mégpedig akkor illett, kellett volna másként dönteniük, amikor kicsi gyerekek tapasztalhatóan szülői idomításai kerültek reflektorfénybe. Nem egy és nem két alkalommal tapasztalhattuk már, hogy pici lányokat, pöttöm fiúcskákat is odapenderítenek az alkalmi zsűri lámpasora elé, hogy eldalolják, -mocorogják mindazt, amit rájuk tukmált a maga ifjúságának idején pódiumi karriert be nem futott anyuka, apuka. A hajdan elsorvadt szülői vágyak utólagos és meglehetősen ellenszenves — a személyiségfejlődést illetően pedig egyenesen káros — kiélései ezek, s mint ilyenek, nem érdemlik meg a televízió nyilvánosságát. Nem érdemlik, de lám, mégis megkapják... Ináres. Az inárcsiak egy kisebb lakóközössége pedig a villanyvezetéket kéri, könyör- gi hiába. Amint arról az Ablak legutóbbi adása beszámolt, ennek a Pest megyei településnek az egyik külterületi részén tizenhat olyan család él, amelyik az elektromosság áldásait még most is nélkülözni kénytelen — dacára annak, hogy kis hazánkról már 1963. augusztus 20-a óta azt tartják, mondják: teljes mértékben behálózzák az illető vezetékek. Mint annyi minden máshoz, ehhez a fejlesztéshez is pénz kellene; körülbelül 1,5 millió forint. Ez a summa pedig nem áll a helyi tanács rendelkezésére. Helyette inkább egy ötletet forszíroznának, melengetnek: a szóban forgó kültelkiek költözzenek be a már villamosított belterületre. Ez viszont az érintetteknek nem tetszik; ők jelenlegi otthonaikban akarnak maradni, de villanylámpák fényében. Segítsen a megye, segítsen az ország! — így az inárcsiak. Aki sakkozik, az ilyen helyzetekre mondja, hogy patt. Ám ez a vezetik, nem vezetik állapot minden, csak nem játék De mennyire nem az! Akácz László ELHUNYT GREGUSS ZOLTÁN A Madách Színház és a Vígszínház igazgatósága, társulata mély megrendüléssel tudatja, hogy Greguss Zoltán kiváló művész, életének 83. évében rövid, súlyos betegség után, december 20-ra, szombatra virradó éjszaka elhunyt. A temetéséről később intézkednek. ★ Greguss Zoltán 1904-ben született Budapesten. Színészi pályáját a szegedi színházban kezdte 1921-ben. Divatos operettekben, majd vígjátékokban, burleszkekben szerepelt. Számos vidéki színház tagja volt. A felszabadulás után több fővárosi színházban játszót. Az államosítás óta a Madách Színház tagja volt, majd nyugdíjba vonulása után a Vígszínházban lépett fel. Sokoldalú drámai és vígjátéki jellemszínész, intrikus figurák hiteles megelevenitője. Fontosabb színpadi szerepei: Pixi (Szirmai: Mágnás Miska), Kazinczy Ferenc (Kisbán: Martinovics), Horváth Mihály (Darvas: Szakadék), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), Szatyin (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Claudius (Shakespeare: Hamlet). A negyvenes évek népszerű filmszínésze, a felszabadulás után is fontos szerepeket alakított. Többek között a Gábor diák. Hannibál tanár úr, Édes Anna, Puskák és galambok, Pacsirta, Gyula vitéz télen, nyáron, Volt egyszer egy család című filmekben. Munkásságát több kitüntetéssel — köztük a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel ismerték el. Január 6-tól Megújul a tv-magazin Januártól megújult formában és gyakrabban jelentkezik, a. televízió ismeretterjesztő magazinja, a kalendárium. Január 6-tól kéthetente láthatják majd az ■ összeállítást a nézők, benne rovatonként a korábbi műsorokat, áttekintve egy-egy téma természettudományos, mentális, egészség- ügyi és kulturális vonatkozásait. Célja, hogy iránytűt adjon az egészséges, kiegyensúlyozott életvitelhez, s tudományos megalapozottságú tanácsokat a testi és lelki bajok megelőzéséhez. A tervek szerint megújul az adás díszlete és, képi világa, hangvétele pedig közvetlenebbé,' szóra- kpztatöbbá válik. Az adás álatf"té'Iéfönori érkező kérdésekre szakemberek igyekeznek majd válaszolni. Az első adás Üj év, új élet címmel jelentkezik, ebben orvosok, pszichológusok, és a szabadidő specialistái adnak ötleteket. tanácsokat egyebek között a fogyni szándékozóknak, a téli sportok kedvelőinek. Betlehemes — óvodásnyelven O, gyönyörű szép, titokzatos éj Karácsony éjszakáján, amikor az örökkön megújuló élet jelképeként kigyullad a gyertyafény, titokzatosan felfény- lenek ősi emlékeink. S amikor néhány pillanatra sikerül megállítanunk az időt, rádöbbenünk, hogy az ajándékosztogatás csupán egyik jelensége az ünnepnek. Az emberélet csodálatos szépségei felsejlenek a betlehemi misztériumban. A régi korok szokásai örökbecsű értékekkel ajándékozhatják meg a huszadik század végi embert, s mindezek felidézésével a legtöbbet a kicsinyeknek nyújthatjuk. Aranyhajú Mária Titokban fehér karácsonyról álmodoztak a gyerekek. Luca napjára virradóan hatalmas pelyhekben megérkezett a hó. Csipkeerdőt varázsolt a hegyekre, csillogásával elkápráztatott kicsit és nagyot. A barátságos meleg szobákban pedig az ünnepre készülünk. A szentendrei Vasúti villasoron messziről díszlenek az óvoda ablakai. Piros Mikulások, fényes csillagok hívogatnak. Benn futkos az aprónép. Aranyhajú, szelíd tekintetű Mária szőttes kötényt köt maga elé, József éppen a kalapját igazgatja, a pásztorok botjaikat csörgetik, az angyalkák illegnek-billeg- nek. A szereposztásból máris sejthető: itt bizony betlehemes készül. Mielőtt tovább folytatnánk krónikánkat a szentendrei készülődésről, érdemes fölütni a néprajzi kutatásokat, s megnézni, mit ír Ortuiay Gyula a betlehemes- ről. A több szereplős drama- turgikus misztérium- vagy pásztorjátékról az első magyar írásos dokumentumok a tizenhetedik századból valók. Iskolai előadásra készültek. A tizenkilencedik, huszadik századi paraszti betlehemes középpontjában nálunk a kifordított bundát viselő pásztorok párbeszédes, énekestáncos játéka állt. Házilag készített jászolt vagy templom alakú betiehemcst hordoztak. Ortutay Gyula leírása szerint is többféle változata alakult ki. A legismertebb történet az, amikor Mária és József Bányász Rezső könyve A huszadik század Amerikája A z emberek százmillióinak szorongása: hogyan alakul a világ két legnagyobb hatalmának viszonya, kapcsolata? Az Egyesült Államokról és a Szovjetunióról van szó. Szinte mindennap a napilapok első oldalán és a rádió, televízió vezető helyein szerepelnek a hírek ennek a két világhatalomnak a tárgyalásairól, megmozdulásairól. Vajon ismerjük-e eléggé Amerikát, ahogyan az Egyesült Államokat szoktuk a köznyelvben nevezni? Ügy gondolom, hogy nem eléggé. Igazán nem vagyunk tisztában, hogy miként nőtte ki magát ez az alig több mint kétszáz éves birodalom a világ legnagyobb imperialista hatalmává. Megtudjuk, ha elolvassuk Bányász Rezső könyvét, a Századunk Amerikája vagy ahogyan a kötet alcíme mondja „Amerikai évszázad” című rendkívül lebilincselő írást, amely a Zrínyi Katonai Kiadónál látott napvilágot. A szerzőt nem kell bemutatnunk, hiszen az olvasóközönség is láthatja a képernyőről, olvashatja az újságokban szellemes nyilatkozatait a kormány üléseiről, hétköznapi problémáinkról. Újságíró, diplomata, a történelemtudomány kandidátusa, a Tájékoztatási Hivatal államtitkára. Csak az amerikai témáról az utóbbi hat esztendőben négy könyve jelent meg. Mindegyik azt kutatja, hogy miként lett az imperializmus vezető hatalma az Egyesült Államok, illetve, hogy milyen szellemi és társadalmi viszonyok játszottak közre, hogy a mai helyzet kialakulhatott. A Századunk Amerikája című tanulmány folytatása, illetve összefoglalása a korábbi műveknek, a Kissinger és Brezinski (1980), Truman árnyéka (1982) és Pax Amerika (1984) című könyveinek. Mindegyik műve eredeti dokumentumokra, érvelésekre és tanulmánykötetekre támaszkodva tárgyalja ezt a hallatlanul izgalmas témát, az amerikai imperializmus kialakulását, megerősödését, s jut el a mai helyzethez. Nagyon fontos, hogy jobban megismerjük Amerikát, hiszen a második világháború előtti eltérő politikai orientáció, majd a hidegháborús időszak, s az ezzel együtt járó hiányos vagy leegyszerűsítő propaganda miatt egész nemzedékeknek kevésbé vannak átfogó ismereteik az Egyesült Államokról. Ezt a hiányt pótolja most a tudományos igénnyel és alapos felkészültséggel megírt kötet, amely bizonynyal mindenkinek hasznos és jó olvasmánya lesz. A szerző elvezet bennünket a XIX. század második felébe, amikor az Amerikai Egyesült Államok a világpolitika európai főszereplőinek zajos világától távol, az Atlanti-óceán védelmében készülhetett világpolitikai szerepére. Ez az az időszak, amikor új felfedezések, technikai újítások (telefon, dinamó. írógép, Bessener-féle acélgyártási eljárás stb.), valamint az európai bevándorlók új hullámai példátlan fejlődést hoztak Amerikában, s megteremtették a modern gyáripart, a tömeggyártást, fejlődött ki a kapitalizmus új, imperialista formája. Ezzel együtt a múlt század végén, a század elejéin az amerikai imperializmus már nem érte be a hazai sikereivel, hanem a világszínpadra lépett és megkezdte hódító, gyarmatosító útját. Ez a korszak McKinley elnökségével kezdődött s tart napjainkig. Bányász Rezső könyve tehát az amerikai imperializmus XX. századi történetét tartalmazza, annak útját követi nyomon, főleg az amerikai elnör kök életútjának megrajzolásával, az amerikai terjeszkedés pontos feltérképezésével. A szerző megmutatja, hogy az amerikai sajtó már a század elején megfogalmazta és meghirdette, hogy ez a század amerikai évszázad lesz. Nos, ahogyan a szerző írja: a vagyon, a gazdagság, a katonai erő, a tömegpusztító fegyverek birtokában jó néhány amerikai vezető csoport megkísérelte e lidérces álom megvalósítását: a világot amerikai fennhatóság alá vetni, s az Egyesült Államok vezető szerepét érvényesíteni. Ezt teszi, ezt akarja tenni Ronald Reagan is, amikor csiliagháborús torveivel rémisztgeti a világot. Bányász Rezső könyve első részében nyomon követi az Egyesült Államok imperialista, világhatalmi szerepének kialakulását és fejlődését az első világháborúig, majd a két világháború időszakát elemzi, megmutatja szerepét a háborúban, az antifasiszta szövetségben való részvételét egészen a győzelemig. Ezután a trumani szuperimperializmus korát mutatja be, a hideg- háborús éveket egészen John F. Ken- nedyig, vagyis az atomháború szaka- dékától az amerikai—szovjet együttműködés „víziójáig”. Könyve negyedik részében megmutatja, hogy az amerikai politikában hogyan érvényesül a két vonal harca, miként vállalják az amerikai vezetők a szuperhatalmi felelősséget és miként tesznek kísérletet a katonai fölény visszaszerzésére. M indezt az elnökök körül kialakult vezetői garnitúra, a politikai légkör megteremtésének megmutatásával, azzal, hogy megrajzolja: az elnökök milyen imperialista körök érdekeit védik, képviselik. Végül a genfi találkozó szellemét idézi. Mint ismeretes: ott hasznos megállapodásokat ért el a két tárgyaló fél, Gorbacsov és Reagan. Mint tudjuk: azóta már volt egy reykjavíki megbeszélés is, de még mindig nincs igazi, átfogó megegyezés, és ez nem a Szovjetunión múlik: a Reagan-kor- mányzat — úgy látszik — folytatja azt az imperialista politikát, amelyet a szerző könyvében remek okfejtéssel, eredeti dokumentumok felhasználásával az olvasónak megmutatott. Nagyon hasznos, olvasmányos könyv Bányász Rezsőé, amelyet bő irodalom- jegyzék egészít ki. Gáli Sándor szállást keres a gazdag embernél, de ő nem ad, kiküldi őket az istállóba, ott mindenki szeretettel veszi körül őket. A több évszázados drama- turgikus játék bővelkedik humorban, táncban, vigasságban. Ugyanakkor emberi magatartásokat, jellemeket mutat fel. Mindenkor érvényes emberi viselkedések megvilágítására alkalmas. Nem véletlen, hogy korunkban ismét felfedezték a betlehemes játékok hivatását, éppen ott, ahol még formálható az ember. E kitérő után térjünk visz- sza a szentendrei óvodásokhoz, akik a készülődés lázában élnek. Kalács az asztalon A szín: a nagycsoportosok szobája. Félkörívben a kis asztalkák. A gazdag ember házában kaláccsal terítettek. (A gazdag asszonyt megszemélyesítő cserfes Magdi műsoron kívül árra kapacitálja társait, kóstolják meg a kalácsot, hátha nem is valódi. Az óvó nénik tekintete mégiscsak visszaparancsolja a kis torkos kezét.) Dörömbölnek az ajtón, jönnek a többiek, kezdődhet. a játék: „Luca, Luca, kitty, kotty, / Gelegenye kettő, három / Száraz kürtét várom. / Ha nem adnak szalonnát, / levágom a gerendát. / Ha nem adnak hurkát, / Elviszem a Julcsát. A Luca- napi rigmus megalapozza a jókedvet, s folytatódhat minden a dramaturgikus játék- szabályok szerint — természetesen óvodás módra. Pörögnek a párbeszédek, hiszen mindenkinek testre szabott a szerepe. A komótos József és a szélíd Mária szállást kérnek. (A szőke hajú Szilvi csupa szív, kézen fogja partnerét, Gabit., s úgy játszanak.) Ám a gazda az istállóba küldi okétT A kékfestőbe öltözött Juli szánakozással vezeti őket a kis szekrényhez, vagyis a jászolhoz. Nemsokára itt a karácsony Közben felcsendülnek az ismert karácsonyi énekek: „Ö, gyönyörű szép, titokzatos éj...”, „Betlehem kis városában ..„Béke szálljon minden házra, kis családra, nagy családra” ... Mi mást hozhatnának a pásztorok, mint tejet és vidámságot. Az óvodások ropják a táncot, énekelnek az óvó nénik szolgáltatják a zenét, meggyújtják a gyertyákat, igazi meghitt, nagycsaládi a hangulat. Az esztendő valamennyi népszokását végigkísérik a szentendrei óvodában. Ko- zákné Kigyóssy Ágnes, az óvoda vezetője úgy érzi, hogy valamennyi ünnepkör jelentése lefordítható a kicsinyek nyelvére. A karácsonyi szokások a legszínesebbek, de ez nem jelenti azt, hogy ez külön feladatot ró mindannyiuk- ra. Egész esztendőben tanulgatják az énekeket, a párbeszédeket. Ilyenkor már csupán az a feladat, hogy összeállítsák a műsort. Petyus Krisztina, Bonifert Antalné, Kovács Pé- terné, az óvó nénik éppoly izgalommal készülődnek a nagy napra, mint a kicsinyek. Mi a készülődés pillanataiban, a hét végi próbán lestük meg őket. Ma délelőtt megszólal a csengettyű, dörömbölnek a betlehemesek az óvoda ajtaján. hogy előadják a betlehemi történetet, szívszorongató melegséggel, önfeledt vidám játékkal, énekkel, tánccal. „Nemsokára itt van a karácsony! Mindjárt jönnek a betlehemesek!" — hozza a hírt izgalommal a szentendrei kisóvodás ma délelőtt. Küszöbön az ünnep, mindannyian készülődünk. Erdősi Katalin Napi élmények alapján Színjátszók Dunakeszin — Amatőr színpad létünkre országosan ismertebbek vagyunk, mint a lakóhelyünkön. Bemutatóinkkal szerepeltünk már Kazincbarcikán, Debrecenben, most készülünk Veszprémbe — ezzel fogad Uray György, a dunakeszi József Attila Művelődési Központ pinceszínházának művészeti vezetője. — Kicsi a helyünk, húsz nézővel már telt házunk lehetne, de gyakran ennyi sem •jön össze. Nagyon rossz a propagandánk, a menedzselésünk. Az egyéb rendezvények jegyeit megkapják az üzemek közönségszervezői, a mieinket magunk árusítjuk az előadás megkezdése előtt. Plakátokon nem szerepelünk, a műsorfüzetbe is csak akkor kerülhetünk, ha egy hónappal vagy többel előre tudjuk, mikor fogunk ráérni. Az igazgató arra hivatkozik, hogy nem vezetjük rendesen a csoportnaplót, nem tartjuk be a próbarendet, nincs elég bevételünk, sokba kerülünk. Ha valamit kérünk, azt extra igénynek tartják. Itt a legkülönbözőbb foglalkozású emberek dolgoznak együtt. Diákok, tanárok, szakmunkások. Nehéz ennyi embernek egyeztetni az idejét. A diákok között olyan is van, akit a szülei hétköznap próbálni sem engednek, nemhogy este fellépni. Nem csoda, ha mindig máskor van gyakorlás. De most legalább vannak közöttünk fiatalok is. Évekig hiába harcoltam egy diákszínpadért és bizony az idősebbek nem érnek rá annyira; elég kevesen voltunk. Volt itt egy fiatal népművelő, ő törődött velünk, a gimnáziummal is ő vette fel a kapcsolatot. Megszervezte a nézőközönséget is, diákbérletes előadásokat, amatőr társulatok szereplésével. Sajnos ez sem ment zökkenőmentesen, és az után, hogy elment, meg is szűnt. Nehéz lesz visszacsalogatni azokat, akiknek kellemetlen élménye volt ezzel a bérlettel. Persze mindig újra és újra megpróbáljuk. Sz. L. Z. Könyvújdonsúg Csi mesterségek Talán éppen a műanyag, a technika világa — ahogy századunkat néha emlegetni szokták — idézi elő, hogy egyre inkább reneszánszát éli a természetes anyagokkal való foglalkozás. Vajon hogyan léhet szak- képzettség és komolyabb felszerelés nélkül egyszerűbb agyagtárgyakat, agyagedényeket készíteni — ha valakinek megfelelő kézügyessége van ehhez? Kádasi Éva és Kardos Mária Kerámia című könyve- megadja e kérdésekre a választ. Óvodás korú gyerekektől kezdve felnőttekig, bármelyik korosztálybeli érdeklődő kaphat a kiadványból segítséget. Ám aki inkább a bőrrel való foglalatossághoz vonzódik, szívesebben nyírja, formálja ezt a sok mindenre használható anyagot, keresse inkább Lukovszky Ilona Bőr- mívesség című kötetét. A könyv elején a bőrkikészítés menetével ismerkedhetünk meg. Ennek elolvasása sem hiábavaló, hiszen a bőrrel való bánáshoz is mindenképpen szükség van az anyag- ismeretre. A különböző fogások elsajátításához szintén segítséget nyújt a könyv, amely szabásmintákat is tartalmaz. Ha valaki a ma oly divatos, míves bőrtárgyak elkészítésébe fog, elegendő tanácsot kaphat hozzá ebből a műből.
