Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TELI ÜLÉSSZAKA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ. MSZMP XXX. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM Ara: 1,00 forint 1988. DECEMBER 22., HÉTFŐ Elfogadták a jövő esztendei költségvetést Jóváhagyták a külügyminiszter beszámolóját KAR PÁTI ANDRÁS: Garanciák kellenek A vitában elsőként szólalt fel Kárpáti András (22. választókerület, Budakeszi), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese. Egyebek között a következőket mondta: Azt hiszem abban egyetérthetünk és erről mindenkinek megvan a saját tapasztalata, hogy az 1987. évi népgazdasági tery és költségvetés, felfokozódott érdeklődés és igen kritikus előkészítés után került a tisztelt ház elé elfogadásra. A tery és költségvetés előirányzatai reálisak. Ugyanakkor tudom, hogy valamennyiünknek igen fájó megállapításokkal kellett szembenéznie. A Központi Bizottság november 20-i ülésén hozott határozatát, amely kendőzetlenül tárta elénk a közösen elfogadott célok végrehajtásában elkövetett hibáinkat, az irányítás fogyatékosságait, mozgósító erejűnek tartom, mert a kibontakozáshoz vezető feladatokat jelölte meg. Ami kételyeket ébreszt bennem, a költségvetés és a népgazdasági terv maradéktalan végrehajtásával kapcsolatban, az az, hogy még nem látom azt a gazdálkodási, szabályozási és eszközrendszert, amely garantálja felismert hibáink kijavítását. Szükségesnek tartom, hogy a kormány folyamatosan győződjön meg és ellenőrizze, hogy a vállalati tervek és a gazdálkodás iránya egybeesik-e a népgazdasági elvásárásokkal. Az 1986-os népgazdasági terv várható teljesítésének értékelésében szerepel, hogy a vállalatok össznyeresége nagyobb mértékben növekedett a népgazdaságban megtermelt tiszta jövedelemnél. Az okok között változatlanul fellelhető, hogy még igen sok az olyan tevékenység az iparon belül, amely hol nyílt, hol burkolt támogatást élvez. Nem tartom kielégítőnek a tőkés importtal való gazdálkodást sem. Következetesebb elszámoltatás és ellenőrzés szükséges, hogy az egyre drágábban megszerzett import a gazdaságos exporttermelést segítse és ne a költségesen megtermelt, eladhatatlan, minőségileg sem megfelelő árukészleteket növelje. Közvéleményünkben is tudatosult már az importkereteinkkel való takarékosság szükségessége. Mégis igen sokszor vált ki megrökönyödést, meglepetést, hogy a szűkös lehetőségek, mellett milyen sokféle és jelen helyzetünkben nemigen fontos luxuscikkekre, illetve belföldön is kapható azonos minőségű termékekre pazaroljuk kereteinket. Gond az, hogy a támogatás, a pályázatrendszer veszteséges termékek esetén is azt a látszatot kelti, hogy eredményes a termelés, de az így szerzett pillanatnyi eredmény kevés a tényleges versenyképesség irányába való kibontakozásra. Korábban elfogadott célunkat, miszerint a külpiac szabályozza bélföldi árainkat, szinte feladtuk. Olyan helyzet teremtődött a Szombaton a jövő évi állami költségvetés tervezetének vitájával folytatódott az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A vitában elsőként Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Műamyagipari Vállalat igazgatóhelyettese, majd Técsi László (Szabolcs-Szatmár m. 19. vk.), a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke kapott szót. Mivel a törvényjavaslathoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek, a vitában elhangzott észrevételekre Heíé- nyi István pénzügyminiszter válaszolt. Végül a pénzügyminiszter a vitában elhangzott konkrét javaslatokkal foglalkozott; mint mondotta, a kormány ezeket gondosan áttanulmányozza és megválaszolja. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel — két ellenszavazattal és hét tartózkodással — elfogadta. Ezt követően — a napirendnek megfelelően — Vár- konyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. feldolgozó iparban (itt konkrét példaként a műanyag-feldolgozást említem), hogy a hazai vállalatok az alapanyaghoz csak jóval magasabb áron jutnak hozzá, mint amit a közvetlen exportban az alap- anyaggyártók elérnek. Így a feldolgozó vállalatoknál a tőkés piacra való szállítás az indulás pillanatában meghiúsul. A munkafegyelemmel, a munkaidő jó kihasználásával elsősorban vállalati szinten kell foglalkozni, az ott dolgozó vezetéstől kell megkövetelni a munka szervezettségének javítását. Mint az iparban dolgozók egyike vallom, hogy vállalataink döntő többségében a dolgozók igénylik a szervezettebb, fegyelmezettebb munkát. Bérezési rendszerünk elvesztette ösztönzőfunkcióját, nem tudjuk megfizetni dolgozóinkat a főmunkaidőben. Ezek feloldására mind kormányzati szinten, mind vállalati szinten konkrét intézkedéseket kell tennünk. Csakúgy, mint a pazarlás megszüntetésére. A vállalati gazdálkodás javításának egyik legfontosabb eszköze lenne a költségek folyamatos számbavétele, és értékelése, az egyes vállalati akciók, „döntések teljes , körű költséghaszonelemzése”. A továbbiakban az önerős közműfejlesztések tapasztalatairól szólok. Általános jelenség, hogy állampolgáraink maguk finanszírozzák az ivóvíz-, villany- és gázvezeték, valamint a telefonkábel, sőt az utak kiépítését is. Ebből számtalan visszásság adódik. A pénzügyi, társadalmi ellenőrzési gondokon túl óriási problémák vannak a tervezésben és a kivitelezésben is. Ezek indokolják, hogy a vonatkozó rendeletek módosítása, változtatása időszerű, különben elveszítjük a lakosság bizalmát, anyagi áldozatvállalási készségét. Választókerületem Pest megye 22-es körzete, hét község, Budapest vonzáskörzetében. Sok olyan gonddal küszködünk, amelyet csak a fővárossal közösen tudunk megoldani, mert egyszerűen rájuk vagyunk utalva. A főváros és Pest megye vezetőinek párbeszéde reméljük további kedvező változásokat hoz majd a kistelepülések életében is. Miniszteri összefoglaló Hetényi István bevezetőben a kormány nevében köszönetét mondott az értékes, cselekvési egységet, tettrekészsé- get, felelősséget tükröző hozzászólásokért. Köszönetét mondott azért is, hogy a hozzászólók a költségvetés elfogadását javasolták. A vitát felidézve rámutatott, hogy többen foglalkoztak a könnyűipar kérdésével. Ezt a témát az Állami Terv- bizottság jövő év első negyedében napirendre tűzi. Az előterjesztés már kidolgozás alatt áll. Az agrárgazdaság kérdéseiről szólók kifejtették, hogy az ágazat céljai reálisak és teljesíthetők. Ezek tehát megerősítő jellegű, a teendőkre rámutató hozzászólások voltak — állapította meg. A vasút gondjaival foglalkozó felszólalásra reagálva elmondta, hogy e témát a közlekedési miniszter beszámolója alapján 1988-ban tervezi tárgyalni az Ország- gyűlés, s ennek során minden bizonnyal kitérnek a MÁV problémáira is. Viszonylag nagy teret kapott a vitában a területfejlesztés ügye. Hetényi István annak a meggyőződésének adott hangot,' hogy a város- és a falűíejlesztés, valamint a kistelepülések szerepköre az utóbbi évek politikájának megfelelően már átértékelődött. A falu és a város közötti különbségek csökkentése jó irányban halad, érzékelhető a felzárkózási folyamat. Nagy szerepe van ebben a lakosságnak. A tanácsok VII. ötéves tervében javul a megyeközpontok és a kisebb települések közötti erőforrások elosztása. Felmerült több hozzászólásban egy fontos gazdaságpolitikai probléma, a deficit kérdése — folytatta a miniszter. Annak ellenére, hogy az idei költségvetési hiány nagyobb lesz, mint amit terveztünk, lelkiismeretes munkát végeztünk, hiszen az év során több olyan körülmény játszott közre — a mezőgazdasági termékek árcsökkenése, az aszály —, amely előre nem volt látható. Felelősséggel elfogadhatjuk a jövő évre tervezett deficitet is, bár (Folytatás a 3. oldalon.) Tanácskozik az Országgyűlés Lázár György a Szovjetunióba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására hétfőn munkalátogatásra a Szovjetunióba utazik. üranyvasárnap semmi sem drága Hét végi bevásárlási láz A karácsony előtti napokban a megyében szinte valamennyi iparcikk-, ruházati boltban, és áruházban talpon voltak a kereskedők. Hiszen vasárnap volt az utolsó nagy lehetőség, hogy aki eddig még nem vette volna meg, megvegye szeretteinek a karácsonyfa alá szánt ajándékot. A monori Forrás Áruházban arról érdeklődtünk, hogy csillapodott-e aranyvasárnapra a vásárlási láz, elegendő volt-e a raktáron lévő árukészlet? — Egy héttel ezelőtt még aggódtunk, hogy a nyakunkon marad az ünnepre szánt portéka — mondja Anfiné Fo- nyódi Erika, a ruházati részleg vezetője. — Aztán megfordult minden. Az utóbbi napokban átlagosan 500 ezer forintra rúgott a napi bevételünk. Az aranyvasárnapi forgalmunk is csaknem 300 ezer jorint volt. Az áruház iparcikkrészlegének vezetője: Erős Pál is elégedett a tegnapi árbevétellel.' Az ezüstvasárnapnál nagyobb forgalomra készültek fel. Nem is számítottak rosz- szul, mert a bevétel elérte a félmilliót. Tegnap a különböző játékok mellett, a grillsütőt, a turmixgépet keresték, de elfogytak a fekete-fehér televíziók, színesből és videókból is csak a borsosabb árúak maradtak. Népszerűek, volt a vásárlók körében az illatszerosztályon összeállított ajándékcsomagok. Vácott, a Naszály Aruház emeleti vegyesosztályán egy díszbe öltöztetett fenyőfa figyelmezteti a vásárlókat a közelgő ünnepre. — Aki ma itt kosarat vett a kezébe, azt aligha kellett erre figyelmeztetni — mondja Megyeri Gyula, az osztály vezetője. — A szombati forgalom alapján, vasárnap is nehéz, de eredményes nap várt ránk. Gazdag játékkészlette! vártuk a vevőket. Még mindig van több típusú legónk, rádió-távirányítós autó, kapható a népszerű Hugó-Hami és különböző társasjátékok. Nagy választék van sílécekből, sífelszerelésekből. Még van az igen keresett olcsóbb színes televíziókból, szerencsével járhatnak a videorajongók, hiszen több típus között is válogathatnak. A szomszédos Dunakanyar Áruházban a város közeli kistelepüléséről érkező Kovács családnak már nincs gondja a vásárlással. — Még a férjemnek hiányzott az ajándék — mondja a feleség —, ám az előbb választott egy pár bélelt csizmát, majd ez kerül a fenyőfa alá. Egyébként most együtt vásárol a család, mert el akarjuk kerülni, hogy az ünnepek után az ajándékok cseréje miatt kilincseljünk az üzletekben. — Mennyit költenek összesen ajándékokra az idén? — Eddig 10 ezer forintra rúg a számla, de még az ünnepi asztalra az italok és a finomságok beszerzése hátravan. Szikora Gusztáv igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy a Dunakanyar Áruházban sem pihentek tegnap, pedig gyengébb volt a forgalom, mint ezüstvasarnap. A szeretet ünnepén kétségtelenül legszebb ajándék a feleségnek, menyasszonynak vagy a „kedvesnek” az ékszer. A fenyőfa égőinek, gyertyáinak gyér fénye mellett szikrázóbban csillog az arany és az ezüst apróság. Ám e drága meglepetéseket csak az ezresekkel vastagon bélelt pénztárcákkal rendelkező ajándékozók engedhetik meg maguknak. Hogy szép számmal akadnak ilyenek is, arról győzött meg az Óra- és Ékszeripari Vállalat váci szaküzletének vezetője, Kocsis Jánosnál — Arany női, férfigyűrűkből, láncokból, medálokból, karkötőkből még mindig nagy a választék. A gyönyörű ékszerek közül a legolcsóbb ezerkétszáz forint, a legdrágább pedig 40 ezer. Nem panaszkodhatunk az aranyvasárnapi forgalomra, az ártól függetlenül szinte minden áru közül vásároltak. S arányi János Szombaton reggel Elutaztak omszki vendégeink as Hancsovszki János felvétele Szombaton reggel elutazott Budapestről szovjetunióbeli testvérmegyénk delegációja: Irina Jurijevna, az Omszkaja Pravda főszerkesztő-helyettese, Jurij Bereznoj, a lap rovatvezetője és Viktor Sztokin, az Omszk megyei pártbizottság előadója. A vendégeket a ferihegyi repülőtéren Bárd András, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője és Sági Ágnes, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője búcsúztatta. Az indulás előtti percekben a képen balról jobbra: Irina Jurijevna, Bárd András, Viktor Sztokin és Jurij Bereznoj.
