Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TELI ÜLÉSSZAKA XXX. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Ara: 2.20 forint 1986- DECEMBER 20., SZOMBAT Megtárgyalták a jövő évi költségvetést Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Morvay László (Budapest, 33. vk.) kérdést intézett a belügyminiszterhez: tervez-e intézkedéseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-be jelentkezés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak- végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: O A Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; © A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. HETÉNYI ISTVÁN: A józan gazdálkodás igényével Tisztelt Országgyűlés! A kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hagy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költségvetés az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves tervében foglalt gazdaságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok-változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos 1986-ban a költségvetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számolva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszer-gazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. ' A költségvetés beruházási, intézményi és szociális kiadásai a jövedelemkiesés ellenére tervszerűen alakulnak. A reálbér és a reáljövedelem terven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mutatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitűzött célokat. Ez' azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a tervezettől, a keresetek növekedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az előirányzottat. A népgazdasági jövedelem lassúbb bővülése mellett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállalatok beruházásai a tervet meg- . haladóan — folyó áron — 8— 10 százalékkal nőnek. Mindez együttesen egyensúlyviszonyaink romlásához vezetett; külső adósságállományunk a tervezett csökkenés, . illetve stagnálás helyett lényegesen növekedett. A folyamatokban kifejeződnek a kormányzati irányítás gyengeségei is. A sikerhez átgondoltabb intézkedéseket kell következetesebben és átmeneti áldozatok vállalásával is végrehajtanunk. A költségvetés tervezésének alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem tömegének legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. E látszólag nem magas előirányzat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a külgazdasági és a belső pénzügyi egyensúly javítása mellett kell elérnünk; a belső fel- használás növekedését nem tervezzük, nem tervezhetjük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedések és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a termelés verseny- képessé tételét, korszerűsödését. Üj bankrendszer segíti a társadalmi tőke áramlását, és a hatékony fejlődést ■ jobban szolgálóvá tesszük a gazdasági szabályozókat. A lehetőségekhez képest szélesítjük a hatékonyan dolgozó vállalatok gazdálkodási lehetőségeit, jobban korlátozzuk a nem hatékony tevékenységet. A népgazdasági terv előirányzatával összhangban az 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9, kiadása 650.7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 százalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várható szintet. A vállalati bevételek tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelkedik, a vállalati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet ellenére is igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését. Ez lehetőséget adhat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső változást várunk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érdemi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változtatása, a műszaki fejlődésinek és a hatékonyság növelésének a meggyorsítása és a racionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adórendszer megbolygatása nélkül, de egy sor új intézkedéssel segítjük. Csökkentjük az adó- kedvezményeket, a fajlagos támogatásokat ott, ahol azokat nem népgazdasági érdekből, hanem kisegítő jelleggel állapítottuk még. Következésképpen számolunk azzal, hogy visszaszorul néhány gazdaságtalan tevékenység: például egyes gazdaságtalan aknákat bezárnak, elavult kohókat helyeznek üzemen kívül. Másfelől az Irányítás központi törekvéseinek megvalósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens céljaink elérését továbbra is segíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export- és egyéb fejlesztési kedvezmények. A mezőgazdaság, mindenekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy émeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaárakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázat alapján köny- myíti azon nagymértékben eladósodott üzemek adósságter- heit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bankrendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitikájának egyik záloga, hogy több száz vállalat tulajdonosi részvételével fognak működni. 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításától, mert meg kellett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tiszta jövedelem. A teljesítményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetlenné vált, hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági árát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorultak körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árak 7 százalékos és a bérek tervezett 5—5,5 százalékos átlagos növelése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervei meghaladó és a telje- sítményahkel össze nem hangolt — szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések. A Ibérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Kereskedelmi Kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek megállapodása arról, hogy addig vállalati béremelést sehol sem valósítanak meg, amíg annak fedezete biztonsággal nem látható. Ez a felhívás azonban egyetlen fillérrel nem csökkenti az egész éves kereseti lehetőséget, kizárólag a józan gazdálkodás igényét erősíti meg. A népgazdasági teljesítmények eléréséhez továbbra is számolunk a kisegítő gazdaságok, tevékenységével. Ezzel nincs ellentmondásban az, hogy a keresetszabályozás bizonyos sziNémeth Károly és Kádár János az ülésteremben Pest megyei képviselők soraiból dr. Dobi Ferenc és Balos-* László gorodásával összhangban emeljük a kisvállalkozásoknál a társasági adó mértékét, általában 4 százalékponttal, a az úgynevezett ellenértékadó 5 százalékpontos emelésével reálisabbá tesszük a választást a vállalatok számára saját teljesítményük növelése, illetve a társas kisgazdaságok teljesítményeinek igénybevétele közt. Áttérve a kiadásokra: ezek több mint fele társadalombiztosítási és intézményi célokra szolgál. A költségvetési intézmények támogatását átlagosan 7 százalékkal — de differenciáltan — növeljük. Ezen belül a Védelem, a fegyveres testületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. A központi költségvetési intézmények kiadásai 118 milliárd forintra rúgnak. A tanácsok saját bevételeit az állami- költségvetés 89 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok biztosítják a fedezetet társadalmi programjaink folytatásához. Ezek közül négyet Tanácskozik az Országgyűlés téli ülésszaka emelek ki: a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást és a lakáskörülményeket. A lakással kezdem, a jövő évi terv szerint 61 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshoz jutás érdekében takarékoskodást vállaló fiatal családok támogatását fokozzuk. A tanácsi helyi* támogatást szolgáló kedvezményes hitelkeret összege 900 millió forintról 1600 millió forintra emelkedik. A fiatalok lakáscélú megtakarításai értékének megőrzése érdekében a KISZ javaslatára a takarékoskodás időtartamától függően évi 1—3 százalékkal emeljük az ifjúsági takarékbetétekre fizethető prémiumot és az ehhez kapcsolódó különkölcsön maximumát, százalékos mértékét és ^abszolút összegét. A 30 éven aluli fiatalok az állami kölcsön terhét az első három évben a kamatra korlátozhatják. Ezenfelül jogszabályban rögzítettük, hogy azokban az években, amelyekben a lakásárak emelkedése meghaladná a 10 százalékot, tovább kiegészítjük az ifjúsági takarékbetét prémiumát. Az intézményhálózatban nagy szerepet betöltő egészségügyi kiadások tervezésekor két célt követtünk: egyfelől javítani szükséges az intézmények műszerellátottságát, modernizálni kell azokat, még annak árán is, hogy jövőre az ideinél kevesebb, de azért 1100 új kórházi ágy létesül. Másfelől: a kiemelt orvosi programokra, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a baleseti ellátás, a pszichiátriai és alkohológiai ellátás és az AIDS-megbete- gedés elleni küzdelemhez biztosítunk többletforrásokat. Az oktatásban: enyhíteni kívánjuk az általános iskolák felső tagozatában a zsúfoltságot és felkészülünk a következő években ugrásszerűen megnövekvő középiskolai tanulólétszám fogadására, ezért 1987-ben 800 általános iskolai tanteremmel, 500 középfokú osztályteremmel gyarapodik az iskolahálózat. (Folytatás a S. oldalon.)
