Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-19 / 298. szám

A PEST MEGYEi TAtfÁtt ÖllSE

Lapunk első oldalán olvasható az 8sz- szefoglaló a Pest Megyei Tanács csütörtökön lezajlott üléséről. Amint ott jeleztük, a testület megtárgyalta és elfogadta a megyei tanács 1987. évi gazdálkodási tervét, valamint azt a jelentést — a napirend további részeként —, amely a lakossági szolgáltatások helyzetét elemzi. A tárgysorozat e két fő pontjáról az alábbiakban részletesebb beszámolót adunk, figyelemmel a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyagokra, a szóbeli kiegészítésekre, valamint a vitában elhangzott véleményekre.

Ésszerű takarékosság Folyamatos az átmenet Hiába remélt verseny Érzékenyebb reagálás

Jövő évi gazdálkodás

Önállóan és felelősen döntve

az oktatás tárgyi leltételeinek javításához, a közművek bővítéséhez.

Kikövetkeztethetően a helyi szándékokból, 123 kilométer hosszúságban bővül a jövő évben az elektromos hálózat a megye településein, döntően a lakosság pénzügyi hozzájárulásával ennél is nagyobb lesz a gázvezeték-hálózat gyarapodása, 133 kilométer. A többi között Tökölön, Gödön, Örkényben, Táborfalván, lsa- szegen, Erdőkertesen és Csömörön valósul meg ilyen fejlesztés. Cegléden várhatóan befejeződik az autóbusz-pályaudvar építése, ugyanitt — tanácsi támogatással — a telefonhálózat is bővül, amint Gödöllőn, Veresegyházon, Százhalombattán úgyszintén. Egyesített pénzügyi források segítségével Törökbálinton, Érden, Üriban ABC-áruházat vénet majd használatba a lakosság, Sződön pedig új élelmiszerboltot nyitnak meg.

Hosszú ideje meglevő s nehezen enyhülő gondja a megyének az egészséges víz, a vizvezeték-halózat. Jelzi ennek a területnek a fontosságát, a lakossági szükségletekben kifejeződő követelményeket, hogy az összes fejlesztési kiadásnak a 22,5 százaléka jut a vízgazdálkodásra, azaz több forint, mint amennyit a megye hetedik ötéves terve 1987- re eredetileg előirányzott. Befejeződik jövőre az Érd és könyéke ellátását jelentősen javító fejlesztőmunka, megtörténik a víznyerő helyek bővítésének műszaki átadása Cegléaen, Nagykőrösön és Dunabogáányban. A társulati beruházások sorában elkészül a kóspallagi vízmű, folytatódik a munka Galgamácsán, Veresegyházon, Örbottyanban, Gyálon, Danyban, Sülysápon, Pándon és Márianosztrán.

Sajnos nem sikerül az ún. közműolló — az ivóvízellátás és a szennyvizek kezelését lehetővé tevő csatornázás különbsége — helyzetén javítani jövőre sem, bár jelentős feladatok megoldására kerül sor. Cegléden befejeződik a szennyvíztisztító bővítése, Diósd és Érd között pedig a nyomóvezeték építése. Folytatódik a gödöllői tisztító második szakaszának kivitelezése, a gödi és albertirsai csatornamű-beruházás. Megkezdhetik Budaörsön a tisztítómű második beruházási szakaszának megvalósítását, Sződlige- ten pedig remény van a társulati formában létrejövő fejlesztés első lépéseinek megtételére.

Változatlanul és érthetőer érzékeny pont — és ezt a tanácstagok véleménye is mutatta — a lakásépítés. Aj előzetes tájékozódás alapját a megye településein jövőre a hetedik ötéves tervben eredetileg számítottnál kevesebb 6,4—6,5 ezer új otthon készül el. A tanácsoknak — mutattak rá nyomatékosan a felszólalók — mindenütt nagy gondot kell fordítaniuk a területelőkészítésre, a telekellátás javítására. A tanácsokná ilyen célra elkülönített pénzek célszerű felhasználásává ezer, ezerkétszáz kisjövedelmű, nagycsaládos és fiatal házas lakáshelyzetének jobbításához adható segítség.

Sikerül az adott kereteker belül az egészségügyben és i szociális ellátásban is előbbr< lépni. A fejlesztésre fordítható 345 millió forintból egyebek között folytatják a Sem melweis Kórház ötödik beruházási szakaszát, Dunakeszit átadásra kerülhet a tizenhé munkahelyes szakorvosi ren . delőintézet, Tökölön a gondo zóintózet. Cegléden folytató

dik, Gödöllőn megkezdődik —

meglevő épületek átalakításával — a rendelőintézetek bő-■ vítése, Érden pedig új épületszárny építéséhez kezdenek hozzá. A lakosság egészség- ügyi alapellátását hat új körzeti orvosi munkahely kialakítása — Gödön kettő, Ócsán, Kiskunlacházán, Pilisszentke- reszten, Szadán egy-egy — javítja. Remélhetően a jövő ,esztendő végére befejeződik Szentlőrinckátán a Monori Állami Gazdaságtól vásárolt kétemeletes épületben a kilencven idős embert befogadó szociális otthon megteremtése. Folytatódik az öregek napközi otthonai hálózatának tágítása, Dunaharasztin, Pomá- zon, Szigetmonostoron, Tápió- györgyén tervezik ilyen intézmény szervezését.

Amint hosszú évek óta, jövőre is kiemelt helyet kap az oktatás a fejlesztésekben. A terv szerint 900 millió forint kerül ide, s ennek a pénznek a nagyobb része — 590 millió — az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek jobbítását fedezi. A reményeit szerint 132 új tanterem telik majd meg tanulókkal, a gyarapodás helyszínei lesznek a többi között Inárcs, Abony, Tápióqyörgye, Szigetszentmik- lós, Érd, Nagykáta, Monor, Dabas, Gyömrő, Valkó, Káka,

Tápiószőlős, Vjszilvás. Pénzügyi okok miatt nem sikerül befejezni a szigethalmi és a tárnoki általános iskola építését 1987rben.

Jelentős haladás terepe lesz 1987-ben a középfokú oktatás. Befejeződik Százhalombattán a tizenkét tantermes erősáramú vagy vegyipari szakközép- iskola építése, Nagykátán a gimnázium hat tanteremmel és konyhával való bővítése. Folytatódik a szentendrei és a gödöllői gimnázium, a gyáli szakközépiskola, a dabasi gimnázium beruházása. Mutatva a társadalmi szükségleteket, megkezdik Budaörsön, Cegléden, Dunakeszin, Kere- pestarcsán és Szigetszentmik- lóson új középiskolák építését, bővítését Pécelen és Kiskunlacházán a szakmunkás- képző iskolát. Óvoda, összesen százhetvenöt gyermek számára, három helyen kerül tető alá, Szigetújfalun, Albertir- sán és Dánszentmiklóson, míg Isaszegen befejezik, Ócsán pedig megkezdik a művelődési otthon építését.

A Pest Megyei Tanács, elfogadva a gazdálkodás jövő esztendei programját, határozatban jelölte meg a legfontosabb teendőket és cselekvési irányokat. Alapvető és minden tekintetben követendő elv a megfontolt, ésszerű takarékosság. A tanácsok csakis olyan kiadásokra vállalkozónak, amelyek fedezetét megteremtették, s ide tartozóan az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a működési bevételek maradéktalan behajtására.

Okulva az idei tapasztalatokból, a megyei tanács határozata nyomatékkai a helyi tanácsok figyelmébe ajánlja a gazdálkodási tartalékok visszafogott kezelését, valamint azt is, hogy az egészség- ügyi és szociális ellátásban, valamint az oktatásban továbbra is törekedni kell a működési feltételek differenciált javítására, az indokolatlan különbségek csökkentésére. A nagyobb önállóság — mondja ki a határozat — társuljon a térségi szemlélettel, a tanácsok közötti■ együttműködéssel. A megyei tanács, köszönetét fejezve ki a lakosságnak, a gazdálkodó szerveknek az idén kifejtett önzetlen segítségéért, a jövő évi tervhez is igényli a társadalmi összefogást.

Lakossági szolgáltatás

Lassan enyhülő feszültségek

gyei tanács tagjai, az a kisvállalkozásokhoz fűzött remények beváltatlansága. A vállalati gazdasági munkaközösségek nem folytatnak lakossági szolgáltatást, ám a 266 magánjogú gazdasági munkaközösség esetében is csak szűk körben lelhető fel ilyen megbízások teljesítése. Annál inkább érzékelhető ez illegális szolgáltatók szerepének növekedése, számítások szerint a megyében részarányuk a szolgáltatások teljes mennyiségéből túlhaladja a harminc százalékot, s ha ezt pénzben nézzük, akkor itt 800 millió foyint értékű munkáról van szó, amely után egy fillér adót sem fizetnek a kontárok és a fusizók...! A megoldás mégsem az — szögezte le a megyei tanács —, hogy mindenáron felszámolják a szolgáltatásoknak ezt a részét, hiszen tagadhatatlanul valós szükségleteket elégítenek ki, sokkal inkább célravezetőnek bizonyul e tevékenységek legális formák közé terelése.

Áttekintette a megyei tanács ülése a főbb szolgáltatási területek helyzetét és várható fejlődését, majd összegezte a tapasztalatok leglényegesebb jellemzőit. Ami figyelmet érdemel: a szervezeti változások, a kisszervezetek létrejötte ténylegesen nem teremtett versenyhelyzetet, ahol ennek a kínálati feltételei megvannak — például a bérfuvarozásban —, még ott is a piacmegosztás tapasztalható. Nem a megrendelőkért folyik a verseny — fogalmazta meg a felszólalók egyike —, hanem a kvalifikált munkaerőért, döntően olyan irányban, hogy a sokkal kedvezőbb jövedelmi feltételeket kínáló kisszervezetek az állami vállalatoktól és a hagyományos ipari szövetkezetektől teremtik elő munkaerő-utánpótlásukat.

Tekintettel arra, hogy a hetedik ötéves terv időszakában, 1986. és 1990. között a megyében a szolgáltatások teljesítményértéke várhatóan 45— 50 százalékkal növekszik, a megyei tanács egyetértett az előterjesztésben szereplő feladatokkal. Ezek sorában olyan teendők szerepelnek, mint a szabályozás elemeinek tökéletesítését szolgáló kezdeményezések megismertetése az irányító hatóságokkal, a helyi tanácsok adta segítség sokféle formájának alkalmazása a szolgáltatók fejlesztési kedvének növelésére, az árellenőrzések hatásosabbá tétele.

M. O.

Ennek a hangulatnak az alakulásában része van annak is, hogy sok településen nincsen lehetősége a szolgáltatásra szorulóknak a választásra; a kínálat jóval alatta marad a keresletnek, ami mind az árakban, mind a vállalási határidőkben, a munka minőségében megmutatkozik. Jelenleg ugyanis a szolgáltatások 7,7 százalékát látja el az állami ipar, 9,5 százalékát vállalják a szövetkezetek, azaz 82,8 százalék a kisipar részesedése. Ez utóbbi terület súlya — és ebben, mint elhangzott a tanácsülésen, egyszerre lelhetők pozitív és negatív jellemzők — folyamatosan növekszik.

Részletekbe menő képet adott a témaj tárgyalása a szolgáltatói szervezet átalakulásáról, a három autójavító és a tíz elektroakusztikai és híradástechnikai tanácsi kisvállalat — a volt Afit és a Gelka átszervezése nyomán — létrejöttéről és tevékenységéről, valamint a szövetkezeti ipar üzletei döntő részének átalánydíjas működtetéséről. Sem itt, sem a kisvállalkozások, a magánipar területén nem érzékelhető igazán az eredeti cél közeledése, azaz a versenyhelyzet kialakítása. A magánkisiparban például kedvezőtlen átrendeződés figyelhető meg, létszámuk ugyan több mint 4200 fővel nőtt a hatodik ötéves terv időszakában, a munkát kezdők döntő része azonban nem főfoglalkozásként, hanem nyugdíj vagy munkaviszony mellett űzi az ipart. A növekedés szakmai összetétel szerinti vizsgálata sem ad okot az örvendezésre, mert a bővülés döntő mértékben a közúti szállításra koncentrálódik, b ugyanakkor a hagyományos szolgáltatásokban, ahol a legtöbb a gond, minimális a változás. Nem alaptalan ugyanakkor a kisiparosok panaszainak java, ami azanyag- és alkatrészellátást illeti — és erre beszédes példák utaltak a testületi tanácskozáson —, s annak az észrevételnek is van alapja, hogy az adózás nincs tekintettel a kistelepülések sajátos viszonyaira, kedvezőtlen körülményeire. Jogos az a széles körben észlelhető aggodalom, hogy a mai feltételek mellett a kistelepüléseken nemhogy javulna a szolgáltatások helyzete, hanem elkerülhetetlen a további romlás, sőt, bizonyos szolgáltatási fajták teljes megszűnése. Ami szintén nem örvendetes és szóvá is tették a meÉletkörülményeink alakulásában, mindennapi közérzetünkben jelentős szerepe van a szolgáltatásoknak. Nincsen olyan család, mely valamilyen formában és területen ne lenne szolgáltatások igénybe vevője, azaz ennek okán is, valamint annak következtében, hogy a szolgáltatások árszínvonala tetemesen emelkedett, érthetően és érzékelhetően megnőtt a lakosság érzékenysége a szolgáltatások minőségével kapcsolatban. Ezen a módon összegezhetjük a megyei tanács ülésének azt a napirendi pontját, amely a lakossági szolgáltatások helyzetét elemezte.

Tényként könyvelhető el — amint arra a téma tárgyalása rámutatott — a legutóbbi fél évtizedben a szolgáltatások fejlesztési, működési feltételeinek alapvető változása, a szervezeti felállás átalakulása. Lényegében megszűnt az árkiegészítés, ma már csak a textiltisztítás és a cipőjavítás kap — a korábbiaknál kisebb mértékű — dotációt. Az említett és a hasonló tényezőknek lényeges hatása volt a szolgáltatások igénybevételének átrendeződésére. A fejlődés dinamikus, 1980-hoz mérten a szolgáltatások értéke a megyében 84 százalékkal nőtt, s 1985-ben túlhaladta a 2,4 milliárd forintot. Az egy lakosra vetített teljesítményérték évi 12,4 százalékkal bővült, s 1985-ben elérte a 2492 forintot. A haladás valós értékét azonban mutatja — és erre a tanácstagok véleménye is figyelmeztetett —, hogy ez az összeg még mindig elmarad az országos vidéki átlagtól 1 — 2661 forint —, s még inkább messze van a fővárosi- 1 tói — 4845 forint —, holott például a Budapesttől néhány

■ kilométerre, az agglomerációs övezetben élő, napról napra a

' fővárosba ingázó dolgozó igényeit nem lakóhelye adottságaihoz, hanem a budapesti ta- ' pasztalatokhoz igazítja.

Napjainkban a megyében 58 . szolgáitatóház található, ezek- [ bői huszonhét a legutóbbi öt- . éves terv időszakában, 1981 [ és 1985 között épült, köz- . ponti támogatással és jelentős társadalmi összefogással, t A haladás ellenére is — ma i már a megyében több mint t 17 ezren dolgoznak a szolgál*

■ tatásokban — az ellátottsági

■ mutatókat tekintve a megyék rangsorában be kell érnünk a

| tizenharmadik hellyel, ami te- t kintettel a főváros közelségé- . re, az ott tapasztalható szín- . vonalra, aligha hat előnyösen

■ a lakosság hangulatára.

valamint Érden családsegítő központokat hoznak létre.

Az előbbiekhez hasonlóan, de még nagyobb arányban részesedik a tanácsok kiadásaiból az oktatás és közművelődés. A működési költségvetési pénzeknek a negyvenöt százalékát, 3,5 milliárd forintot kellett erre a területre elkülöníteni, hiszen sok más mellett — és csupán érzékeltetendő a teeendőket — 36 ezer óvodás, 122 ezer általános iskolai tanuló ellátását kötelezettsége a tanácsoknak fedezni. Ez utóbbiaknál megemlítendő, hogy a megyében 6ok gondot okozó napközis elhelyezés némileg tovább bővülhet, s a gyerekeknek a harmincnyolc százaléka részesülhet benne jövőre.

Tükröződnek a szükségletek abban is, ahogyan a középiskolai oktatás anyagi fedezete alakul. A demográfiai hullám súlypontja egyre érzékelhetőbben helyeződik át a középfokú oktatásra és szakmunkásképzésre, ennek megfelelően hét százalékkal több pénz használható fel ezen a területen jövőre. Amint több tanácstag megfogalmazta, ezzel az irányzattal a következő esztendőkben is számolni kell, mert a kezdeti tapasztalatok azt mutatják, sok a gond egyes körzetekben a gyerekek továbbtanulási lehetőségeit illetően, ami akkor is igaz, ha tudjuk, a pályaválasztásban a családok egy része nem számol a realitásokkal.

Sok bíráló 6zó éri és nem alaptalanul azt a gyakorlatot, amelyben a lakosság számára — és gyakran a tanácsi testületek szemszögéből nézve úgyszintén — a tanácsi munka mércéje a fejlesztés, a beruházás. Hosszú éveken át valóban ez volt a mérce, a beruházható forintok összege alapján született meg az ítélet, haladt-e a település avagy nem. Szakítani kell ezzel a szemlélettel és gyakorlattal — nem megy könnyen, ezt a megyei tanács ülésének tegnapi vitája is bizonyította —, mert jó időre az kerül előtérbe, ami már megvan, aminek a zavartalan használata sokkal inkább befolyásolja a lakosság hangulatát, mint egy- egy új beruházás átadása. A lehetőségek szűkülése természetesen nem egyenlő a haladás megrekedésével. A jövő esztendőben a tanácsok az egységes pénzalap ' minden száz forintjából huszonhatot fordíthatnak fejlesztésre átlagosan — az ugyanis a helyi testületek joga és egyben felelőssége, pénzalapjukat milyen arányban osztják meg a működés és a fejlesztés között —, s ez meghaladja a 2,9 milliárdot. A helyi testületek gazdálkodási lehetőségeinek és egyben felelősségének változását egyetlen adattal érzékeltethetjük: a fejlesztési forintok nyolcvannyolc százalékának sorsáról a településen döntenek! Igaz, a mozgástér korlátozott. A pénz javát — de ezt természetesnek ítélte a tanácsi testület —, több mint hetvenöt százalékát a folyamatban lévő, ún. áthúzódó beruházások, valamint a hiteltörlesztések kötik le.

Amint arra a szóbeli kiegészítés is kitért, a terv a helyi tanácsokkal folytatott előzetes konzultációk alapján készült el, azaz eléggé megbízhatóan tükrözi azokat a, célokat, amelyeket a megye települései 1987-ben elérni kívánnak. Ezeknek a céloknak a döntő része a korábban meghatározott, a hetedik ötéves terv gerincét adó fő területekhez kötődik, így a lakásépítéshez, 1

Minden nehézség ellenére ^ is — derült ki a testületi 1 ülésen tegnap — a tanácsi gazdálkodás 1986. évi tapasz- c talatai azt mutatják, hogy a E haladás megegyezett a hete- i dik ötéves tervben meghatá- c rázott gazdaságpolitikai cé- s lókkal. Ennek köszönhetően f az átmenet 1986 és 1987 kő- t zott folyamatosnak ítélhető. ;

Az idei várható eredmé- ’ nyék azt mutatják, a tana- ‘ csők többsége kellően alkal- * mazkodott a nagyobb gazdái- 1 kodási önállóság kereteihez, * törekvéseik igazodtak a társa- 1 dalmi-gazdasági és cselekvési * programban foglaltakhoz. A 6 jövő esztendőben a tanácsok * a megyében 11,2 milliárd fo- f rintos egységes pénzalappal * gazdálkodhatnak, és ez az 6 összeg 4,7 százalékkal nagyobb az idei forrásoknál. A i fontossági sorrendet azonban ) értzékelteti — és ezt a fel- ; izolálók példákkal erősítették s —, hogy az ún. működési, 1 fenntartási kiadások 5,9, a J fejlesztésekre fordítható fo- 1 rintok 2,2 százalékkal nőve- * kedhetnek. A hangsúly tehát * — amint az a véleményekben 1 megfogalmazódott — a már : meglevő intézményhálózat s minél zavartalanabb működ- 1 tetősére helyeződik. 1

Figyelmet érdemel a taná- j csők bevételeinek összetétele. ! Minden ezer forintból négy- , száznyolcvanat a szabályozott , források, háromszázötvenet az , állami támogatás, százhar- , mincat pedig az érdekeltségi bevételek tesznek ki. Jelzi a tanácsi gazdálkodásban alap- > vetően megváltozott helyzetet, < hogy az egységes pénzalap- ■ nak a nyolcvan százalékával 1 a helyi tanácsok rendelkez- ] nek, s ez egyben fényt vet - felelősségükre is.

A rendelkezésre álló pénz : hetven százalékát — és ennek , jogosságát a téma tárgyaié- : sakor /véleményt nyilvánítók nem vitatták — működési, J fenntartási, felújítási célokra ‘ tervezik felhasználni 1987-ben ' a tanácsok. A 7,9 milliárd fo- rint így is szigorú ésszerűséget követel a gazdálkodásban, csakis ebben az esetben fedezi a szükségleteket. Hiba lenne éppen ezért hallgatni arról, hogy több területen — így egyebek között a tanácsi kezelésű utak-hidak felújításánál — a tegnap elfogadott program nem tudott annyi pénzt nyújtani, amennyit a hetedik ötéves terv eredetileg előirányzott. Fontos jellemző azonban az állami tulajdonú lakások fenntartásához adott állami támogatás, amelynek segítségével 1987-ben ötszáz otthon felújítása és 187-nek a korszerűsítése oldható meg.

Meghatározó nagyságú részt követel magának a működési kiadásokból az egészségügyi és szociális feladatok ellátása.

A huszonhét százaléknál magasabb részesedési arány — 2,2 milliárd forint — tetemesen meghaladja a várható idei kiadásokat, azaz bebizonyosodik, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is ezen a területen, az emberek egészségén nincsen takarékoskodás. Az egészségügy szakmai programjának megfelelően a szíves érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések gyógyítása áll a teendők élén, s ehhez a szükséges anyagiakat a terv megadta. A társadalmi gondoskodás jelzője az is, hogy szociális célokra az idei felhasználásnál tíz százalékkal többet, 494 millió forintot költhetnek el a tanácsok 1987-ben. Folytatódik a házi szociális gondozói körzetek kialakítása, g Vácott,