Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

.»1/6» Kt 1988. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Szépvölgyi Zoltán kitüntetése Új elnöke van a fővárosnak Szerdán ülést tartott a Fő­városi Tanács. Az ülésen a tes­tület elsőiként személyi kér­désben döntött. A Fővárosi Ta­nács a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottságának javas­latára december 31-i hatály- lyal a nyugdíjba vonuló Szép­völgyi Zoltánt felmentette ta­nácselnöki funkciójából. A ta­nács a fővárosért végzett 16 esztendei sikeres, eredményes tevékenységéért elismerését fejezte ki, és érdemeit a jegy­zőkönyvben megörökítette. A testület — a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága ja­vaslatára — Iványi Pál sze­mélyében új elnököt válasz­tott, aki ezt megelőzően az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjeként dolgo­zott. A Fővárosi Tanács új el­nöke 1987. január 1-jétől lép hivatalába. Az ülésen részt vett és felszólalt Grósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a budapes­ti pártbizottság első titkára és Czinege Lajos miniszterelnök­helyettes. Ott volt Varga Pé­ter, az MSZMP közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. ★ Az Elnöki Tanács Szépvöl­gyi Zoltánnak, a Fővárosi Ta­nács elnökének, kiemelkedő közéleti tevékenysége elisme­réseként, nyugdíjazása alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Zászlórendjét adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Grósz Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke és Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Elismerés Vác szolgálatáért Felmentés, megbízatás Tegnap délután Vác Város Tanácsa rendkívüli ülést tar- to.tt amelyen egyebek között személyi kérdésekben döntött. Weisz György, a városi tanács elnöke azt kérte a testülettől, hogy december 31-i hatállyal mentsék fel funkciójából. Ez után Balogh László, a Pest Megyei Tanács jelenlevő el­nöke kért szót. Elmondta, hogy Weisz Györgyöt, amennyiben a Pest Megyei' Tanács mai ülésén jóváhagyja, a tanács tervosztályának vezetőjévé szeretné kinevezni. (Az MSZMP Vác Városi Bizottsá­ga keddi ülésén Weisz Györ­gyöt felmentette pártbizottsá­gi pM-vág#*aj tótorttsij­gi tagságából.) A városi ta­náé? a tanáéSélJiök lemondását elfogadta, úgy döntőitek, hogy az időközi választásokig Ri- tecz György elnökhelyettes irányítja az apparátus munká­ját. •• A végrehajtó bizottság ja­vaslatára Weisz György több mint egy évtizedes elnöki te­vékenységét, a város fejleszt- tése érdekében kifejtett mun­káját a Pro Urbe-díj egyéni első fokozatával ismerte el, melyet Ritecz György elnök- helyettes nyújtott át, a tanács­tagok nagy tapsa közepette. Ezután Illés Mária, a Haza­fias Népfront Vác Városi Bi­zottságának titkára bejelen­tette, hogy két tanácstag és két póttag lemondott. A 7-e- válaszíókerületben Krimár József tanácstag és Kormosói Ferencné póttag, a 40-es szá­mú választókerületben Weisz György .tanácsa,, és Jess. György póttag kérte, fogadja el a tanács lerpondásukat. Weisz György továbbra Is a Pest Megyei Tanács és a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának tagja marad. B. H. Rakodás a hóban Hó, hideg Ide vagy oda, folya­matosan rakodnak Verőcema­roson az Ipolyvídéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban. Lázer Miklós gépkocsivezető emeli . helyükre daruval az óriás fanyalábokat (Vimola Károly felvétele) fl budaörsi KISZ-feizcttsÉgon Munkaértékelés Tegnap a budaörsi városi KISZ-bizottságon megtartotta idei utolsó ülését a KISZ Pest Megyei Bizottsága. A testület elsőként a Pest Megyei Tanács jövő évi gazdálkodási tervé­ről hallgatta meg dr. Bánfalvu Barnabás osztályvezető tájé* koztatóját. Ezt követően a városi és vá­rosi jogú nagyközségi KISZ- oizottságok ez évi munkáját értékelte Szemsrei Károly, a KTSZ Pest Megyei Bizottságá­nak...titkára, . Példás, munkát végeztek Cegléd, Nagykörös, Budaörs és Gödöllő KISZ-esel, több színvonalas pályázatot készítettek, felkarolták az új kezdeményezéseket. Kiemelke­dő a szigetszentmiklósiak al­koholellenes tevékenysége is. Informatikai koncepció Vadászok, horgászok, törvények A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülése Gazdag tárgysorozat alkotta a megyei tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésének napirendjét. A holnap sorra kerülő megyei tanácsülés elő­készítése után a testület meg­vitatta a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály felügye­lete alá tartozó egyesületek tevékenységéről szóló jelentést, majd — a jóváhagyott prog­ramnak megfelelően — elfo­gadta azt a koncepciót, mely a megye középtávú tanácsigaz­gatási informatikai rendszere fejlesztésének fő irányait jelö­li meg. A végrehajtó bizottság a továbbiakban tudomásul vette, hogy a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottsága elnöksége Simon Jánost — munkakörének változása miatt — felmentette a megyei válasz­tási elnökségben viselt tagsá­ga alól, egyben megerősítette azt a döntést, hogy a népfront­testület Rónai Árpádot a vá­lasztási elnökség tagjává kije­lölte. Az egyéb ügyek sorában a végrehajtó bizottság intéz­kedési tervet hagyott jóvá a munkaidőalap védelmének to­vábbi teendőiről. Az alábbiakban a napirend­nek az egyesületekről, vala­mint az említett intézkedési tervről szóló részét ismertet­jük. A vonzó, demokratikus egyesületi élet hasznos az egyénnek és a társadalomnak változásához az egy főre jutó 4.4 százalékos bérnövekedés az összhang biztosítását mu­tatja. Gazdaságaink termelésének anyaghányada 56,8 százalékról 55.4 százalékra csökkent, mely a termelési szerkezet kismér­tékű változásának, de legin­kább az anyag- és energiata­karékos termelési eljárások elterjesztésének tudható be. Igen biztatónak tartjuk gaz­daságaink ez irányú erőfeszí­téseit, mivel a mezőgazdaság­ban egy százalék anyagmeg­takarítás 35—37 millió forint tiszta nyereséget jelenthet. Az előző évekhez képest a beruházások, műszaki fejlesz­tések területén is sikerült előbbre lépni. Várhatóan az összes mezőgazdasági beruhá­zás 23 százalékkal haladja meg a bázisszintet, melynek oka jórészt az elmúlt évi nyereségtömeg emelkedése. Az aktivált beruházások 72,6 szá­zaléka saját forrás. Veszteséges, alaphiányos mezőgazdasági nagyüzemünk ez évben sem lesz. A terme­lési értékarányos nyereség a bázishoz viszonyítva közel 12 százalékkal javult. Várhatóan mintegy 320 millió forint nyereség képződik. A rendkí­vül kedvezőtlen időjárás 47 millió forint eredménycsök­kenést okozott, de ennek na­gyobb részét gazdaságaink más forrásból fedezni tudták. Összegezve mezőgazdaságunk 1986. évi gazdálkodását, meg­állapíthatjuk, hogy a kedve­zőtlen közgazdasági és ter­mészeti környezet ellenére főbb gazdaságpolitikai célki­tűzések teljesültek. A belső tartalékok jobb feltárása kö­vetkeztében hatékonyságukat (anyaggal, eszközzel és mun­kaerővel) tovább tudták nö­velni. A körzetün’iben ki: hkult ipar sajátos szerkezetű, önálló ipari vállalatként csak a Da- basi Nyomda működik, amely elsősorban tankönyvek készí­tésével foglalkozik. A többi ipari üzem, gyár, gyáregység más területen lévő központ­hoz és törzsgyárhoz kapcsoló­dik. Ez a helyzet szülte, hogy elsősorban a Dabasi Nyomda tevékenysége a legfontosabb az ipar vonatkozásában. A már említett tankönyv gyártás mellett szépirodalmi művek készítése is folyik Dabason, jó gazdasági eredmények pro­dukálásával. Az elmúlt évben is növekedett az árbevételük, nyereségtervüket pedig jelen­tősen túl fogják teljesíteni. Az országban folyó földgáz­program egyik fő készülék- gyártója a FÉG ócsai gyára, melyben a konvektorok gyár­tása folyik. A technológia korszerűsítésével próbálnak eleget tenni a fokozódó igé­nyeknek mennyiségben és minőségben egyaránt. A bugyi telefongyár jelen­tős tételben szállít átvitel­technikai berendezésekét dol­lár- és rubelelszámolású ex­portra. Fontos említeni a Budapesti Épületasztalos- és Faipari Vállalat ócsai gyáregységét, mely a törzsgyár számára alapanyagot készít elő, illetve a belkereskedelem részére a szigorú minőségi követelmé­nyeknek megfelelően szállít nyílászárókat. A fenti ipari üzemekben 1986-ban is az ide vonatkozó párthatározatoknak megfele­lően a nagyobb élőmunka­hatékonyság érdekében tech­nológiai fejlesztéseket valósí­tottak meg. A körzet kereskedelmi el­látása az országos átlagnak megfelelően alakult, de ki­emelendő, hogy az alapellá­tásban eddig sem mutatko­zott probléma és kiegyensú­lyozottnak látszik az év vé­géig, illetve a jövő évre is. A bolthálózat rekonstrukciója továbbra is feladata a von­záskörzetben működő két áfész-nak. Jelentős bővülés várható az alapellátásban Bu­gyin és Alsónémedin, ahol az ABC hosszú évek óta várt építése kezdődhet meg a kö­zeljövőben. Az ellátásban je­lentős helyet foglalnak el a szerződéses üzletek, illetve magánkereskedők is. Az idei évtől a tanácsok új gazdálkodási formában tevé­kenykedtek. Ma már a ta­nácstestületek határozhatják meg, hogy a meglévő anyagi erőket mire fordítják. A ta­nácsok és a lakosság kapcso­latára jellemző az is, hogy a teho mindenütt pozitív vissz­hangra talált, mivel annak felhasználási mídj.a a lakos­ság igényeinek jobb kielégí­tését szolgálja. A társadalmi munkában ki­fejeződő lakossági aktivitás változatlanul magas színvona­lú. A tanácsoknak ez évben döntően az áthúzódó beruhá­zásokra kellett koncentrálni. Két igen fontos beruházás befejezésére is sor került 1986-ban. Gválon részleges át­adásra a került a vízmű, amely Gyál község egészséges ivóvízzel történő ellátását hivatott megoldani. 1986. augusztus 20-án át­adásra került Dabas III. ke­rületében a 8 tantermes is­kola is. A VII. ötéves terv első éve, a nagy nehézségek ellenére is kellő alapot ad az 1987-es gazdasági év indítására. Első és legfontosabb feladatunk a megindult dinamizmus továb­bi fokozása., Az élénkítésben meghatáro­zó szerep jut a mezőgazda­ságnak és az iparnak. Első­sorban a hatékony, verseny- képes, legígéretesebb tevé­kenységek fejlesztését kell felgyorsítani. A hatékonyság, fl termelékenység növelését to­vábbi munkaerő-átcsoportasf- tással elő kell segíteni. A jövedelemtermelő képes­ség növelését a ráfordítások csökkentésével, ezen belül el­sősorban az anya gi gén vesség és a fajlagos cner"vafe,hasz- nálás mérséklésével kívánjuk elérni. E követ el menyek már szerepelnek a gazdálkodó szervek terveiben is. Adort karoly, Dabas Városi Jogú Nagyközségi Pártbizottságának első titkára évre szóló üzemtervet készíte­nek, s ennek a végrehajtá­sát szintén számon kéri az el­lenőrzés. A tapasztalatok sze­rint az egyesületek többsége törekszik a programban fog­laltak megvalósítására. En­nek ellenére például a nagy­vadállomány — az őz kivéte­lével — felette van az üzem­tervekben szereplő mennyiség­nek, s ez különösen a szarva­sok, a vaddisznók esetében jár jelentős kártétellel. Ugyanak­kor az apróvadaknál a két meghatározó faj — a fácán és a mezei nyúl — létszáma el­marad a tervezettől. A fá­cán esetében valamelyest se­gít a mesterséges tenyésztés — évente százezer íácáncsibe kerül kihelyezésre a megyé­ben —, a nyúlnál viszont alig­ha remélhető kedvező fordu­lat. Tenyésztése megoldatlan, élőhelyei zsugorodnak, a ke- mizáció szintén nem segíti a szükséges szaporulatot. Elismeréssel szóltak a véle­ményt nyilvánítók az ülésen arról, hogy az üzem tervek a természetes vizekre évente 333 tonna halkihelyezést írnak elő, az egyesületek azonban e kötelezettségüket túlteljesí­tik. Igaz, ehhez önös érde­kük fűződik, hiszen zsákmány- szerzési lehetőségeik növeked­nek, amit mutat az is, hogy ma már évi 900—1000 tonná­ra tehető a horgászok által ki­fogott halmennyiség. Ez ugyan segíti a saját fogyasztást, áru­ként azonban nem jelenik meg, ezzel szemben a vadász- társaságok például tavaly 258 tonna nagyvadhúst és 57 ezer apróvadat zsákmányoltak, s ennek jelentős része exportra került. Fontos szerepet töltenek be a vadásztársaságok, a horgász­egyesületek a környezetvédel­mi feladatok végrehajtásának társadalmi segítésében —, s munkájukat, kezdeményezé­seiket, a horgászegyesületek­nek a fiatalok nevelésében el­ért eredményeit köszönettel nyugtázta a testület —, ugyan­akkor azonban rámutatott a vadkárok körülötti, még min­dig nem megnyugtató hely­zetre. Vadkárok térítésére a társaságok kiadásaik két szá­zalékát fordítják, ám a pa­naszok, a viták ismétlődése évről évre azt mutatja — és ez nyomatékosan hangzott el a végrehajtó bizottság előtt —, a tényleges kár ennél nagyobb. Éppen ezért szükség van a társaságok és az ún. alapgaz­dálkodók, tehát a területet művelésben tartók közötti együttműködési megállapo­dások következetes betartásá­ra, illetve egyáltalán; megkö­tésére. A jelentést elfogadva, e végrehajtó bizottság egyetér­tett a fő feladatok irányaival. Ezek között kapott helyet b vadásza}!, horgászati feltéte­lek bővítésének elemzése, s ezzel összefügésben a taglét­szám emelésének vizsgálata, a mezőgazdasági üzemek és a vadásztársaságok együttmű­ködésének fokozása a kölcsö­nös előnyök alapján. Szükség van a gazdálkodás fejleszté­sére is, s ezért elengedhetet­len a tagság tehervállalásának növelése, hiszen a költségek­nek a bevételekben maradék­talanul meg kell térülniük. Előbbre kell lépni az etikai követelmények teljesítésében is. legyen a údennapas gyakorlat rész a a nniíkaidő sírlhetstlan tintilete Jelenleg a megyében 112 vadásztársaság és 87 horgász­egyesület tevékenykedik, s ezeknél az alapszabály, vala­mint a törvényes rendeletek betartását a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya törvényességi felügyeleti jogkörében ellen­őrzi. Amint azt a végrehajtó bizotság ülésén elhangzott vé­lemények mutatták, az egye­sületek többségében betartják és betartatják a törvényes előírásokat, s a demokratikus fórumok — közgyűlés, vezető­ség, felügyelő- és fegyelmi bi­zottság — is megfelelően te­vékenykednek. A vadászok, a horgászok döntő része telje­síti a tagsági kötelezettségeket, megfelel az etikai szabályok­nak. Tagadhatatlanul — és ez hangot kapott, a testületi ülé­sen — része lehet az egyesüle­ti élet, a fegyelem ilyen szín­vonalában annak is, hogy mindkét közösségi formánál jelentős a kapuk előtt vára­kozók száma, azaz sokkal töb­ben kívánnának a tagok sorá­ba belépni, mint amennyire mód teremtődik. Tovább ne­hezíti a helyzetet a megye földrajzi fekvése. Az utazási költségek tetemes megnöve­kedése miatt ugyanis a buda­pesti vadászok, horgászok egy­re nagyobb csoportjai kíván­nak kedvtelésüknek terepet találni a megyében, ami a töb­bi között tükröződik abban is, hogy a horgószegyesületek tag­létszáma 1980 óta — huszon­hat új egyesület jött létre — 10 ezerről 27 ezerre nőtt. Még inkább érzékelteti a kialakult állapotokat, hogy a megye vízterületein összesen hetven­ezren horgásznak rendszere­sen vagy alkalomszerűen, s kü­lönösen a főváros közelében levő vizeken gyakran nagy a‘ zsúfoltság. A vadászok eseté­ben — mivel a terület adott, s azt az ún. területes vadász- társaságok birtokolják — ér­zékelhetően megnőtt a bérkilö­vő társaságok létrehozására való törekvés. Megfelelőnek ítéli a végre­hajtó bizottság az egyesületek tevékenységét törvényességi szempontból, bár a vizsgálatok ismétlődően rábukkannak sza­bálytalanságokra. Előfordul­nak az alapszabályokban jogi előírásokkal ellentétes megfo­galmazások, olykor a közgyű­lések törvénysértő határoza­tokat fogadnak el, akad gond az írásba foglalandó anyagok­kal, mint azzal is, hogy az el­lenőrző,. felügyelőbizottságok némelyike csupán formálisan létezik. A szabálytalanságok felszámolására az osztály min­den esetben meghozta a kellő intézkedéseket, büntetendő cselekmény felfedésekor pedig — a törvényi kötelezettségek­nek megfelelően — az osztály megtette a feljelentést, és be­vonta az érintett személy va­dászjegyét. Ez utóbbira éven­te húsz—harminc esetben ke­rül sor, egy alkalommal pedig horgászegyesület vezetőségét kellett felfüggeszteni és új ve­zetőség választására sort kerí­teni. Érthető figyelemmel elemez­te a testület az egyesületek gazdálkodási munkáját. A va­dásztársaságok tíz esztendőre, a horgászegyesületek pedig öt Sok minden történt a kö­zelmúltban a megyében — például július elsejétől az igaz­gatási és egyéb szerveknél a munkaidőn túli ügyfélfogadá­si rend egységes bevezetése — a munkaidő jobb kihasználá­sáról, a munkafegyelem javí­tásáról szóló minisztertanácsi határozat sikeres megvalósítá­sa érdekében. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén — a kezdeti eredményekről tájé­kozódva egyben — intézkedé­si tervet fogadott el a továb­bi teendőkre. Amint az a tapasztalatok­ból és véleményekből kide­rült, valamelyest javult ugyan a helyzet, a változások azon­ban nem elegendőek, azaz to­vábbi, határozott lépésekre van szükség. A testületi ülés nagy hangsúllyal mutatott rá: a munkaidő jobb hasznosítá­sát, a munkafegyelem javítá­sát célzó rendelkezések szoro­san kapcsolódnak a fő politi­kai, társadalmi és gazdasági feladatokhoz, azaz nincsen szó olyan átmeneti, kampány jel­legű teendőről, amelyet vala­mi' módon teljesíteni kell, s utána kikerülhet a figyelem sugarából. Folytonosság kell hogy jellemezze az ezen a te­rületen megtett és megteendő lépéseket, azaz az egyes em­berek és a közösségek egyet­értését megszervezve, a mun­kaidőalap védelmének. a munkafegyelem javításának be kell épülnie a mindennapi gyakorlatba. Éppen ezért — és ez áll az első helyen — az intézkedési terv irányokat je­löl, s a helyi sajátosságoknak megfelelően mindenütt az érintetteknek kell eldönteniük a konkrét teendőket. Az intézkedési tervbe fog­lalt fő irányok közé tartozik például az az elhatározás, hogy az igazgatási szervek — a tanácsoktól az adómegállapí­tó hivatalon át a köjálig — mérsékeljék az ügyintézéshez kért információkat, vizsgálják felül és csökkentsék az ál­lampolgár személyes megjele­néséhez kötött ügymenetek arányát. Lehetőséget kell te­remteni az ún. képviselet út­ján történő ügyintézésre is, különös tekintettel a vállala­toknál tevékenykedő jogsegély- szolgálatokra. Kutatni szüksé­ges azokat a módszereket, amelyek lehetőséget nyújtanak az igazgatásban az osztott,, munkarend, valamint a rugal­mas munkaidő kísérleti alkal­mazására. Eltér az eddigi gyakorlat­tól — és örvendetes változás — a testületi ülésnek az a döntése, hogy a szolgáltatók a helyszínen való megjelenés időpontjának egyeztetésekor az ügyfeleiktől legfeljebb két órai otthoni várakozási időt kér­hetnek. Ennek általános elter­jesztéséhez idő kell, előkészí­tését és folyamatos bevezeté­sét azonban azonnal el kell kezdeni. A jóváhagyott prog­ramban olyan intézkedések is helyet kaptak, mint az orvosi rendelőintézetek egy részénél az esti nyitva tartás meg­szervezése, az óvodák nyári szünetének két hétre történő korlátozása — kivéve a fel­újításokat —, a tanfolyami képzés rendszerének megvál­toztatása, a munkahelyi alko­holfogyasztás — mindenütt és minden formában való — meg­tiltása. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents