Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

t 1986. DECEMBER 16., KEDD 3 Nem okozott fennakadást a hó Eába-kistraktorra szerelt ügyes szerkezet se­gítségével szórta a járdára a homokot Dá- vida Mihály Százhalombattán. Dél körül már gyakorta fordultak elő ha­sonló jelenetek az utakon; a kocsikat bizony meg kellett tolni. (Hancsovszki János felvételei) (Folytatát a* t. oldalról) áll állandó készenlétben. Hogy milyen sikerrel, arról az Ütinform ügyeletesét, Mo­hácsi Mártát kérdeztük; — Mivel egész nap esett a hó, az autópályák burkolata hókásás, latyakos, s ez jel­lemző a fóutakra is. Ez a la­tyakos réteg az alásózás miatt alakult ki, olvadt össze a fris­sen lehullott hó a korábban leszórt sóréteggel. Az alsóbb rendű utakon helyenként sí­kosság tapasztalható, a hegyi, tehát elsősorban a budai ol­dalon és a Börzsöny lejtőin jegesedéssel találkozhatnak az autósok. Ennek ellenére a megye valamennyi útja jár­ható, azt azonban tudomásul kell venni, hogy tél van, óva­tosabban, figyelmesebben kell vezetni. Hasonló felvilágosítást kap­tunk Gergely Endrénétől, az Engels téri, és Juhász János- nétól, a Népstadion melletti buszpályaudvar forgalmi szol­gálattevőjétől. Az autóbuszok menetrend szerint indultak, s maximum 20—25 percet ké­sett egy-egy járat. Elsősorban a Balassagyarmat felől, tehát a Börzsöny irányából érkező autóbuszok, és az alsónémedi járat. Végül is jelentősebb ké­sés nélkül érkezett mindenki a munkahelyére. Nehezebben viselték azon­ban a mínuszokat a Volán szállítmányozási főosztályá­nak gépjárművei. Műszaki hiányosságok miatt a terve­zettnél kevesebb gépkocsit tudtak indítani. Ennek ellené­re a megrendelések szerint szállították célhoz a kívánt árut a megye minden telepü­lésén. Fiedler Anna Mária lezárult a klíitségvetés e!fze!es vitája Elfogadták a tervsistat Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága hét­főn a Parlamentben tartott ülésén megvitatta és elfogad­ta az, 1987. évi állami költség- vetés tervezetéről készült elő­terjesztést, valamint az előze­tes tájékoztató jelentést a jö­vő évi népgazdasági tervről. Ezek a témák törvényjavas­latként kerülnek napirendre az Országgyűlés-december 19- re összehívott téli ülésszakán. A tanácskozások először az Országgyűlés többi állandó bizottságának képviselői, meg­bízatásuknak eleget téve, be­számoltak a bizottságukban elhangzott észrevételekről, ja­vaslatokról. Pesta László (országos lis­ta), a szociális és egészség­ügyi bizottság elnöke, Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye), a kereskedelmi bizottság el­nöke, Jakab Róbertné (orszá­gos lista), a külügyi bizottság titkára, Dobi Ferenc (Pest megye, 6. vk.), a mezőgazda- sági bizottság titkára, Bölcsey György (Budapest), a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság titkára, Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar megye), az épí­tési és közlekedési bizottság titkára, valamint az ipari bi­zottság részéről Gágyor Pál (Budapest) beszámolója hang­zott el, mert a kulturális, il­letve a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság írásban megküldött vitaössze­foglaló jelentését az elnöklő Bognár József ismertette. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter reagált a beszámolókra. Hoós János országos tervhi­vatali államtitkár kiemelte: a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához 1987-ben érzékelhetően erősí­teni kell a gazdaság jövede­lemtermelő képességét, s a tiszta jövedelemnek gyorsab­ban kell gyarapodnia a teljes jövedelemnél. E követelmé­nyek teljesítése végett kisebb változások következnek be a vállalati jövedelemszabályozás rendszerében. A továbbiakban a költség- vetéssel és a népgazdasági tervvel kapcsolatos több rész­témában hangzott el nyolc felszólalás. gyógyszertárak helyét, nyitva tartási idejét. Nézzük azt a nem ritka esetet, amikor a be­teg szakrendelésre szóló be­utalót kap. Megtörténik oly­kor, hogy utazik néhány tíz kilométert a rendelőintézetbe, ahol kiderül, hogy legkoráb­ban délután kerülhet sor a vizsgálatra. így a laboratóriu­mi vizsgálatra már nincs mód, tehát jöhet ismételten. Ez utazási többletköltséget, munkaidőkiesést, fölösleges idegeskedést eredményez. Vég­ső soron bizony nem erősíti a beteg és orvosai kapcsola­tát... Ügy gondolom, megér­ne egy diszpécserrendszert az, hogy a betegek hosszabb vá­rakozás és a zsúfoltságból adódó esetleges konfliktusok nélkül kerüljenek szakorvos­hoz! Ehhez még a központi ügyeletek URH-rendszere is segítséget nyújthatna ott, ahol a telefonhálózat nem elég­séges. így a beteg pontosan, napra, órára tudná, hol és mi­kor kell megjelennie a saját érdekében. Persze ez is a jelenlegi mechanizmus apró módosítása lenne csupán, egy a ma ki­használatlan lehetőségek, a tartalékok közül. Pedig a jövő­ben alapvetően más stratégiát kell folytatnunk az egészségi állapot további romlásának megakadályozására, majd ké­sőbb a javítására. Ezért a jelenlegi ellátás szervezetteb­bé tétele mellett módszeresen le kell raknunk egy hosszú távú komplex egészségmeg­őrzési tevékenység alapjait. E folyamatnak egyik kezdő lé­pése az 1987-ben induló lakos­sági szűrés. A célja az, hogy azok is találkozzanak a me­gyében 1990-ig legalább egy­szer az egészségügyi szolgálat­tal, akiknek semmilyen nyil­vánvaló panaszuk nincs. Hi­szen jobb és talán olcsóbb is — megelőzni a bajt és meg­őrizni az egészséget, mint a betegségeket gyógyítani. Ez a program alighanem próba­köve lesz a lakosság, a kör­zeti orvosi hálózat, valamint a szakrendelők és a tüdőgondo­zók együttműködési készségé­nek. Ha már több alkalommal szó esett a járóbeteg-ozakel- látásról, nézzük, hogyan is ál­lunk ezzel? A rendelőintéze­tek szerepköre elhelyezkedé­süktől függően változó. Ahol kórház-rendelőintézeti egység működik, ott a járóbeteg-el- látás szervesen egybeolvad a kórházi munkával, anélkül nehezen képzelhető el, attól csak formálisan különbözik. Ahol viszont a közelben nincs kórházi háttér, szinte az „egészségügyi végvár” szere­pét tölti be. Ebben az ötéves tervben ez az ellátási for­ma csaknem teljessé válik a megyében, a tervezett új ren­delőintézetek (Nagykőrösön, Dunakeszin) megépítése, és számos, már meglévő intéz­mény bővítése, felújítása után. A fejlődés iránya — ha a szakrendelők tartalmi tevé­kenységét tekintjük — a spe­ciális szakgondozás, szemben a ma még gyakori alapel­látásra emlékeztető munkával. Olyan funkciót és szakmai szintet kell elérni valamennyi rendelőintézetben, hogy érde­mes legyen a betegnek oda­utaznia, hogy érezhetően töb­bet kapjon annál, amit a kör­zeti orvosi ellátás (helyzetéből adódóan) nyújtani képes. En­nek ismét nem csak emberi vonatkozásai vannak. Például már sokkal komolyabb gond az egészségügyre oly nyo­masztóan ható műszerhiány. Csak a korszerűen műszere­zett rendelőintézet vonzza a jól képzett szakorvosokat, s csak az így felszerelt intézet képes magas szintű, befeje­zett — szaknyelven szólva de­finitiv — ellátást adni a be­tegeknek, s megfelelő kap­csolódási pontokat kiépíteni a fekvőbeteg-gyógyító hálózat­tal. Már épül Budapesten a Stáhly utcában a Semmel­weis Kórház régi rendelőinté­zetének a helyén az a mo­dern, új gyógyítókomplexum, amely a járóbeteg-szakellátást nyújtók szakmai irányítására lesz hivatott. A megelőző szemlélet érvényesülését jelzi az a terv, hogy ebben a ház­ban a szűrés, a gondozás me­gyei specialitásai is megjelen­nek. Ilyen lesz például a kan­csal gyermekek szűrése, s ugyancsak a gyermekek szív-, érrendszeri és tüdőmegbetege­déseinek gondozása. Szerve­zettebbé és szakmailag kor­szerűbbé kívánjuk tenni a sajnálatosan sok állampolgárt érintő onkológiai és cukor­beteg-gondozást. Az iméntiek hagyományosan kórházi fel­adatok voltak, s nem törvény- szerű. hogy azok maradjanak, így is csökkenthető a kór­házakra nehezedő teher. Elérkeztünk ezzel a kórházi ellátás kérdésköréhez. A kór­házi ágyak lakossághoz viszo­nyított száma — beleszámít­va a fővárosban lévő, de me­gyei rendeltetésűekét is — alatta marad az országos át­lagnak. Az egészségügy pénz­tárcájának jelenlegi vastag­sága — már ami a fejlesztési lehetőségeket illeti — nem te­szi lehetővé, hogy ezen a kö­zeli jövőben lényegesen javít­sunk. Ugyanakkor nem mond­hatunk le arról, hogy minden rászorulónak a legmagasabb szintű ellátást adjuk, melyet betegsége megkövetel. Azért, hogy kórházaink valamennyi jogos igényt ki tudjanak elé­gíteni, le kell rövidíteni azt az időt, amely a beteg kór­házba kerülésétől a diagnózis pontos felállításáig eltelik. Eh­hez pedig elsősorban a köz­ponti diagnosztikus eszköz- rendszer gyors fejlesztése szükséges. Szerepel is a ter­veink között, hogy a régi élet­Herceghaimon értik az idők szavát Gyorsabb és olcsóbb módszer 51 Panaszkodjunk vagy dicsekedjünk? Mindkettőre ;! van ok, akkor is, amikor a műtrágyázás kerül szóba. í Panaszkodhatunk, mert az elmúlt időszakban csökkent $ a földekre kijuttatott hatóanyag, dicsekedhetünk, mert $ Pest megyében is új, folyékony műtrágya-előállító ^ üzemek épültek a közelmúltban, többek között az abo- $ nyi József Attila Termelőszövetkezetben, a Herceg- 0 halmi Kísérleti Gazdaságban. A korszerű gazdálkodás í velejárója, hogy a növények „tápláléka” pont akkor és f olyan mennyiségben álljon rendelkezésre, amikor az 0 leginkább szükséges. Ennek az igénynek a folyékony $ műtrágyázás felel meg leginkább. Erről beszélgettünk % Göndöcs Gáborral, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság í. főmérnökével. Lökést adott — Mi 1987 óta foglalkozunk a folyékony műtrágyázással, vagy más néven a szuszpen­zió kijuttatásával. Azóta már más gazdasagok is éltek ezzel a lehetőséggel. Itt, Pest me­gyében a mezőgazdaságilag müveit területnek csaknem 29 százalékára juttatják ki fo­lyékony formában a ható­anyagot. Eredményei kézzel­foghatóak, nőttek a termés- áuagok, mérséklődtek a mű­trágyázás köUsegei. Mindez a pontosabb kiszórásnak is kö­szönhető, mert a hatóanyag akkor és abban a mennyiség­ben jut ei a növényhez, ami­kor arra a legnagyobb szük­ség van és kevésbe szennyezi a környezetet is, mint a szi­lárd műtrágya. Ugyanakkor a mély műtrágyázásra is alkal­masabb a szuszpenzió, mert nem egy ültetvényünkben ta­pasztaltuk, hogy amikor szi­lárd műtrágyát használtunk, 4—5 év múlva is ott és olyan formában voit a hatóanyag, mint ahogyan azt lejuttattuk a fák gyökeréhez. Ez a ta­pasztalat adott lökést annak idején, hogy bevezessük az új módszert és kifejlesszük a Huniper gépcsaládot. Azt a kapcsolt egységet, amely egy menetben lehetővé teszi a fo­lyékony műtrágya és a per­metezőszerek kijuttatását, va­lamint a talajba való bedol­gozását. Tulajdonképpen ez a jelentős költségcsökkentő té­nyező, mert több műveletet tudunk egy menetben elvé­gezni. Országszerte ismert a her­ceghalmi technológia, ugyan­mentő eszközök cseréje mel­lett, a beteget szolgáló és az orvost segítő legkorszerűbb műszerek közül is jónéhányat megszerezzünk. Csak példa­ként: amennyiben a megyé­ben valakinek belgyógyászati ultrahangvizsgálatra van szüksége, bárhol is lakik, Budapestre, a Tárogató úti kórházba kell ma utaznia. 1987-ben, ha terveink valóra- válnak, valamennyi nagy kór­házunkban megteremtjük en­nek a vizsgálatnak a feltéte­leit. Már nem terv az a mű­ködő szemészeti lézerkészülék, melyet a Dunai Kőolajipari Vállalat, az Egészségügyi Mi­nisztérium, a Pest Megyei Ta­nács és a Semmelweis Kórház példamutató anyagi összefogá­sa eredményeként vásárolhat­tunk meg. A kórházi ágyszűke . meg­követeli, hogy a főváros egész­ségügyi vezetőivel közösen — rendre áttekintsük a betegbe­utalások rendjét. így került sor arra, hogy idén a lakos­sági igényeknek megfelelően módosítottuk a két nagy me­gyei kórházunk sebészeti fel­vételi rendjét. A változtatás kedvező visszhangra talált az érintettek körében. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy semmiféle technika r>agy szervezési intézkedés sem pótolja az emberi jó szót. Megelőző szemléletű, a beteg­re figyelő és komplexitásra törekvő egészségügyi ellátást kell nyújtani. Ennek szerve­zeti keretei adottak, s a gyó­gyításban részt vevők döntő többségének szándéka is ezt célozza. Ám minden erőfeszí­tésük, leleményességük csak akkor lehet eredményes, hogy­ha törekvéseikkel párhuza­mosan szélesedik az egész­séget értéknek tekintő, s azért többet tenni akaró állam­polgárok köre. DR. KRICSFALVI PÉTER megyei főorvos úgy az általuk gyártott gép­sorok is. Amíg korábban a Budapesti Vegyiművekből s a Peremartoni Vegyipari Kom­binátból érkezett a szuszpen­zió, ma már ezt is Herceg­halmon készítik. Több termelés — Két évvel ezelőtt kilenc társüzemmel közösen kezd­tünk hozzá a folyékonyműtra- gya-készítő „gyár” megvaló­sításához — kapcsolódik a beszélgetésbe Gogh Mátyás igazgató. — A 30 millió fo­rintos beruházás, amit a Bu­dapest—Tatabánya vasútvonal mellé telepítettünk — a szál­lítás megkönnyítése érdeké­ben — ma már teljesen kész, és az évente termelt 20 ezer tonna szuszpenzió 40 ezer hektár területre elegendő. A partnergazdaságokban tranzit tárolókat építettünk a folyé­kony műtrágya fogadására, de az ország más részeire is el­jutottunk. Például megnyer­tük azt a világbanki hitelke­retből indított pályázatot, amelyet a Hajdúsági Agrár­ipari Egyesülés (HAGE) való­sított meg. A telep, amelyen a Ferguson amerikai technoló­giát alkalmazzák, 350 millió forintba került, ebből 50 mil­lió forint értékben mi építet­tük meg a tranzit tárolókat és adtuk a műtrágyát kiszóró géprendszereket. Ma mintegy 180 olyan tranzit tároló talál­ható az országban, amelyet mi hoztunk létre. Herceghalmon idejében kap­csoltak, sőt rákapcsoltak. Hi­szen nemcsak a folyékony- műtrágya-gyártás bázisát te­remtették meg, hanem létre­hoztak egy olyan ipari üze­met is, ahol a hatóanyag egyenletes kiszórását segítő gépcsaládot készítik. Kormányprogram Dr. Baranyai Ferenc, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője is elismeréssel szólt a herceg­halmiak kezdeményezéséről. Amiatt viszont borongós, hogy Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk leveléből idézünk: „...én 12 éves ko­romtól kezdve fizikai dolgozó voltam. Naptárilag 46 évem volna, amit munkával töltöt­tem, de csak 42 évet túdtam igazolni. Tudom, ha a többi évet is igazolnám, sem lenne több a nyugdíjam... Kérdem, hogy miért kell hónapokat várni arra, hogy a nyugdíj- intézettől a visszaigazolást, il­letve a nyugdíjat megkapja az ember?...” Bognár Miklóst, a Budapes­ti és Pest Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság vezető­jét kértük, válaszoljon kérdé­seinkre. — A nyugdíj törvény szerint a maximális szolgálati idő 42 év, s az ennél hosszabb idő nem növeli, nem módosítja a nyugdíjat. — Előfordulhat-e, hogy hó­napokat késik a nyugdíj meg­állapítása, folyósítása? — Először is tisztázzuk: a Társadalombiztosítási Igazga­tóság, illetve váci és ceglédi kirendeltsége az esetek túl­nyomó részében 30 napon be­lül megállapítja az öregségi nyugdíj összegét. Előfordulhat hosszabb ügyintézési idő is. ha a munkáltató késedelmesen, vagy hiányosan közli az ille­tő munkabérére, munkaviszo­az elmúlt tíz év alatt az or­szágban másfél millió tonna hatóanyaggal szórtak ki keve­sebbet a kelleténél. — Valamennyi mezőgazda- sági üzemre kiterjedő elem­zéseket végeztünk és kiderült, hogy a másfél millió tonna mínusz azt jelenti, mintha egy év teljes műtrágya-fel­használása maradt volna el. Súlyosbítja ezt, hogy gazdasá­gonként igen nagyok a diffe­renciák. Általánosságban az mondható, hogy az üzemek harmada okszerű tápanyag­gazdálkodást folytat, a másik harmada adott pénzügyi hely­zetétől teszi függővé az erre fordítható összegeket, míg az üzemek fönnmaradó harmada mintegy másfél millió hek­tárt kitevő területen — és ebben szép számmal találha­tók Pest megyei gazdaságok is — évek óta kevesebb mű­trágyát alkalmaznak. Hogy a hiány mennyiben erősítette fel az elmúlt évek aszályos időjárásának hatását, azt ne­héz lenne megmondani. De bizonyos, hogy a talajok ala­csonyabb nedvességtartalma nehezíti a tápanyag-feltáró- dást, ami azt jelenti, hogy az átlagos évjáratokhoz kénest több tápanyagnak kellene lenni a földben. Az okok alapvetően a költség-, jöve­delemviszonyokban keresen­dők. A műtrágyázásra fordí­tott kiadások ugyanis gyor­sabban növekedtek, mint a mezőgazdasági felvásárlási árak. Gyakran szó esik arról is, hogy jobban kellene hasznosí­tani a szerves trágyát, mert az sok ásványi tápanyagot tartalmaz. — A ma felhasznált szer­ves trágyában a tápanyag- szükségleteknek csak mintegy 8—10 százalékát visszük ki a földekre — folytatja a főosz­tályvezető. — Így tehát a szerves anyag növelésével nem csökkenhető jelentősen a műtrágya mennyisége, viszont javítható a talajok szerkezete, s ez végső soron hatással van a termelésre is. Ezért is fon­tos az okszerű talajhasználai és tápanyag-utánpótlás meg­valósítása Ennek ösztönzését a kormányzat további intéz­kedésekkel is elő kívánja mozdítani. Kiemelt ágazati program a melioráció, a fe­nyegető talajsavanyodás mér­séklése, a mésztr ágy ázás, amihez támogatást is kapnak az üzemek. De a műtrágya­felhasználást ösztönzi az át­lagosan 8 százalékos árcsök­kentés is. Bóna Zoltán nyára vonatkozó adatokat, vagy ha a nyugdíjas felszólal a megállapított nyugdíj ösz- szege miatt. Az utóbbi eset­ben másodfokon a Társada­lombiztosítási Tanács dönt. A nyugdíj megállapítását köve­tően értesítjük a nyugellátás­ra jogosultat és a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságot. Az utóbbi intézkedik, hogy a pos­ta révén a következő hónap­ban már megkapja nyugdíját a biztosított. — Es ellátás nélkül marad­hat, ha elhúzódik az ügyinté­zés? — Nem. Tapasztalatunk sze­rint a nyugdíjasok az első ér­tesítést követő hónapban zöm­mel megkapják első nyugdíju­kat. Amennyiben már az ügy­intézés közben előrelátható, hogy a 30 napot meghaladja majd az öregségi nyugdíj meg­állapítása, az igazgatóság egy­szeri nyugdíjelőleget juttat Ennek összege megközelíti a várható nyugdíjét, s előfelté­tele, hogy az illetőnek legyen meg a minimálisan 10 évi munkaviszonya. — Ha tényleg hónapokig hú­zódik egy ügy, az egyszeri előleg kevés ... — Így igaz. Ezért ilyen ese­tekben az előleget havonta újból adjuk. Javaslom olvasó­juknak, konkrét panaszával forduljon hozzánk. Nem maradhat ellátás nélkül Ha késik az első nyugdíj...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents