Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

»1N3ZS I Ma; 12 oldal I PEST MEGYEI Jt-j • • Jk^-MANO* [Csütörtökön tartja ülését a Pest Megyei Tanács AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Ära: 1,210 forint 1986. DECEMBER 16., KEDD Ellátatlan területen épült ABC-áruházat adtak át Érden A településfejlesztési hozzájárulásból „Végre nekünk is van egy igazi boltunk” — fejezték ki fennhangon örömüket az első vásárlók tegnap az Érden fel­avatott ABC-áruházban. Az im­pozáns, jól ellátott üzletet dr. Szlamenicky István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szövosz főtit­kára adta át, rövid beszéd kí­séretében. Ott volt az ünnepi eseményen Méray Tibor, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Mógor Béla tanácselnök, dr. Beke Sándor, a Mészöv el­nöke és Kiss József, a megyei tanács kereskedelmi osztály- vezetője, valamint Antal Im­re, az érdi Mezőgép igazgató­ja, a város országgyűlési kép­viselője is. Az Brd-Ofaluban tegnap át­adott 400 négyzetméter alap- területű, minden igényt kielé­gítő élelmiszer-áruház jelentő­sen javítja a sűrűn lakott te­lepülésrész lakóinak élelmi­szerrel és napi közszükségleti cikkekkel való kulturált ellá­tását. A nagy kiterjedésű vá­ros kereskedelmi hálózata há­rom nagy áruháza ellenére sem megfelelő. A boltok kis alapterületűek és szétszórtak, vannak városrészek, ahol ki­lométerekéit kell gyalogolni a legközelebbi élelmiszer-keres­kedésig. Ez vonatkozik Öfalu- ra 4»,?*hol egy ^eztenéfiejV még egyetlen elavult szűk üzletben Szlamenicky István avatóbeszédét tartja, mellette balról jobbra Mógor Béla, Mérai Tibor és Antal Imre. vásárolhatták be a napi élel­miszereket az emberek. Ezért javasolta a múlt év őszén ■ a tanács a településfejlesztési hozzájárulás céljául az ABC- áruház létesítését, amelyet a lakosság el is fogadott, A Budakörnyéki Áfész jó partnernek bizonyult a lakos­ság és a tanács között létre­jött megállapodáshoz. Elfogad­ta a felajánlott üzemeltetői mwm Az átadás után nyomban megtelt vásárlókkal az áruház (Hancsovszki János felvételei) Keresett áru a magyar cracottes Tovább bővül az üzem Ki ne ismerné az abonyi Újvilág Termelőszövetkezetet? Aki nincs is közvetlenül kap­csolatban a mezőgazdasággal, az is ismerheti a tv-reklám- ból, amely a Négercsók és a Negro Ili fogyasztására biztat­ja a vevőket. A vállalkozá­sairól neves gazdaság most újabb termékkel lépett a piacra. November 5-én adták át a nyugatnémet és olasz gépekkel felszerelt új élelmi­szerüzemüket, ahol az extrü- dált kenyeret, vagyis a cra- cottes-ot gyártják a diétások számára. A beruházás 130 millió forintba került, de még nem fejeződött be teljesen. — Hogy mit építenek még az elkészült élelmiszerüzem­hez — erről kérdeztük Mészá­ros Gyulát, a termelőszövet­kezet elnökét. — Egy automata lisztüze­met készítünk 6—7 millió fo­rintért, ami nemcsak a mun­kát teczi könnyebbé, hanem elősegíti, hogy rövidesen na­pi 10 tonnát tudunk gyártani a sokak által keresett termék­ből. — Jelenleg mennyi készül? — Most van a betanulás időszaka, még a dolgozóknak is el kell sajátítaniuk az új technológiát. Így naponta csak másfél-két tonna cracottes-ot tudunk forgalomba hozni. A terméket a Corvinba, a Bu- dapest-Skálába, a Skála Met­róba, és a Sugár-üzletköz­pontba szállítjuk. A legutóbb tőlünk elvitt áru például há­rom óra alatt elfogyott a Su­gárban. — Pest megyében mikor kap­ható az új termék? — Valószínű egy-két héten belül, hiszen nemrégiben kö­töttük meg a szerződést a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalattal, amely áruinkat forgalmazza Pest megyében. Ha elkészül a lisztadagoló automata üzem, akkor rövidesen többet tu­dunk majd szállítani. B. Z. feladatot, és maga is részt vállalt — a Szövosz és a Mészöv segítségével — a kö­zös, 10 millió forintos beruhá­zásból. A lakosság öt év alatt törlesztendő részét a tanács megelőlegezte, így haladékta­lanul hozzá is foghattak a ter­vezéshez és a kivitelezéshez, amellyel a tanácsi költségve­tési üzemet bízták meg. Az építők kifogástalanul és gyor­san dolgoztak. Nyolc hónap alatt kompletten berendezve, nyitásra készen adták át az esztétikus áruházat az üzemel­tető Áf észnek. Az eladótér és a raktár megfelelő nagyságú alapterülete lehetővé tette, hogy a Minaret ABQ-áruház kétmillió forintos árukészlet­tel nyissa meg ajtaját vásárlói előtt. Az ajtóra pedig kifüg­gesztették azok névsorát, akr' hozzájárulást vállaltak 'az építkezéshez. A Ráckevei-Duna védelmében A Ráckevei—Soroksári-Du­na-ágnak vízgazdálkodási fel­adatai mellett elsődleges funk­ciója, hogy gondtalan pihenést nyújtson a víz szerelmeseinek. Az értékes üdülőterületen az elmúlt három évtized alatt a nyaralók száma megsokszoro- zodott. Napjainkra helyenként valóságos üdülőfalvak alakul­tak ki. A víkendházakkal együtt épültek a stégek; ma már akadnak olyan parti sza­kaszok, ahol egy kilométeren száz vízi állás van. Tegnap a Közép-üunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tanácster­mében Konkoly Janos igazga­tó arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, mi a sorsuk ezek­nek a stégeknek és a rajtuk levő kiseob építményeknek. Elmondta, hogy ebben a Du- na-ágban összesen 9000 vízi állás van, ezek jó részét szabálytalanul, engedély nél­kül létesítették. Az eredeti rendelkezés szerint 1988 vé­géig kellett volna az igazgató­ságnak valamennyi stég sor­sáról döntenie: kiküldeni a határozatot arról, fennmarad­hat-e, át kell-e építeni, vagy netán le kell bontani azt. A vízügyi igazgatóság a rendel­kezésére álló rövid idő alatt nem tudta valamennyi stégtu- iajdonost értesíteni, és az, érintettek közül is mindössze hatezren folyamodtak fenn­maradási engedélyért. Eddig háromezer kérelem ügyében született határozat. A sajtótájékoztatón közöl­ték, hogy a kérvényezési ha­táridőt a jövő év június vé­géig, a határozathozatalét pe­dig 1987. december 31-ig meg­hosszabbítják. Az már biztos, hogy az összes vízi álláson lé­vő felépítményt, házat le kell bontani, csaknem 1000 ilyen van, ugyanis ezek szennyvize közvetlenül a Dunába kerül. Az épületeket 1983. december 31-ig kell eltávolítani, függet­lenül a stég sorsától. A fennmaradási engedélyt azoknak is kell kérniük, akik korábban engedély alapján építették stégjüket. Karnyújtásnyira a jövő esz­tendő, ezt jelzi egyebek kö­zött az is, hogy csütörtökre összehívott ülésén a Pest Me­gyei Tanács — a végrehajtó bizottságnak a napirendre tett javaslata elfogadása ese­tén — megvitatja a me­gyei tanács 1987. évi gazdál­kodási tervét. A testület tag­jai már kézhez kapták az írá­sos programot, s ennek fő vonása az, hogy az eddigiek­nél is szigorúbb követelmé­nyeket támaszt a tanácsok gazdálkodási munkájával szemben. A számítások szerint a jö­vő évben a megyében a taná­csok 11,2 milliárd forintos egységes pénzalappal gazdál­kodhatnak. Az idei források­hoz mérten az említett ösz- szeg a működési, fenntartási kiadásoknál majdnem hat-, a fejlesztési ráfordításoknál va­lamivel több mint kétszáza­lékos növekedést tesz lehető­vé. Jól 'jelzi a tanácsok köte­lezettségeit, azaz a meglevő ellátási hálózat folyamatos bővüléssel létrejött mai szín­vonalát, hogy minden száz forintjából az.egységes pénz­alapnak hetvenet ún. műkö­dési, fenntartási, felújítási cé­lok elérésére költenek majd el. Az is érzékelteti a taná­csok gazdálkodási önállóságá­nak fokát és egyben természe­tesen felelősségét is, hogy az egységes pénzalapnak majd­nem a nyolcvan százalékával a helyi testületek rendelkez­nek. Várhatóan a tanácsülés — a napirendi javaslat szerint — megtárgyalja azt a jelen­tést, amely elemző összefog­lalást ad a megyében sok gondot okozó, a lakosság köz­érzetét jelentősen befolyásoló területről, o szolgáltatásokról. Kifejezi a téma fontosságát az a tény, hogy a hatodik öt­éves terv időszakában a me­gyében a szolgáltatások érté­ke 83 százalékkal nőtt, s ta­valy túlhaladta a 2,4 milliárd forintot. A gazdaságnak ezen a részterepén jelenleg több mint 17 ezren tevékenyked­nek, s vitathatatlan a magán­kisipar döntő súlya, a teljesít­mény 83 százaléka hozzájuk kapcsolódik. Á megyei tanács ülése nyil­vános. Időszerű nemzetközi kérd lsek Elméleti konferencia A konferencia elnöksége (balról jobbra): dr. Balogh Pál és Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága titkárai, Horn Gyula, Krasznai Lajos és Balogh László, a megyei ta­nács elnöke A Pest megyei pártszékház nagytermében tegnap délután került sor az 1986—87. évi el­méleti konferenciasorozat má­sodik előadására, mely ezúttal a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel foglalkozott. Az előadó Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, külügyminisztériu- mi államtitkár volt. Folyamatosan szállítottak, rakodtak Nem okozott fennakadást a hé Tegnap ébredtünk az első havas munkanapra az idén. Szerencsére ez komolyabb fennakadást még nem jelen­tett sem a közlekedésben, sem az áruszállításban. Az utak ugyan csúszósak voltak, de az autóbuszok legfeljebb húsz-huszonöt percet késtek. A sűrű hóesésben is rendület­lenül ásták a telefonkábel ár­kát a közúti igazgatóság tár­noki üzemmérnökségének dol­gozói Érd határában. Hogy a vasútnál mi volt a helyzet, arról Szabó István, a Keleti pályaudvar állomás­főnöke a következőket mond­ta: — Műszakiak és fizikai dol­gozók egyaránt kinn voltak a területen. Söpörték a váltókat vagy glykolos oldattal jég­mentesítették. Körülbelül 180 váltóról kell ilyenkor gondos­kodnunk, ha biztosítani akar­juk a zavartalan forgalmat. Jó hasznát vesszük a hőlégsu- garas hóolvasztónak is, amely lánggal melegíti a megder­medt szerkezeteket. Az első havas munkanapon nem volt késés. A Duna bal partján élők nagy része a megyéből a Nyu­gati pályaudvarra érkezik meg. Itt is hasonló képről ér­kezett jelentés Zámbó József szállítási vezetőtől. — Időben megszerveztük a téli tennivalókat, ki-ki meg­kapta a maga feladatát, nem okozott gondot a hó. Azokat a dolgozóinkat, akik első al­kalommal vesznek részt a ..jeges” munkálatokban, az úgynevezett első teleseket, külön oktatásban részesítet­tük. A váltótakarításban egyébként mindenki részt vesz, legyen az irodai dolgo­zó, vagy fizikai. Én magam is most jöttem vissza a terület­ről. önerőből oldottuk meg a peronok, a váltók, az utastér takarítását, így zavartalan volt a személyforgalom, s a teherrakodásnál is időben áll­tak ki a szerelvények — a ra­kodás folyamatos. Egyedül a szobi és a nyír­egyházi vonalakon volt S—10 perces késés, ám ez is a pá­lyafelújítási munkálatok miatt. Vasút nélkül megbénulna az ország forgalma, legtöbben azonban mégis a közutaktól függnek: Pest megyében pél­dául a közúthálózat hossza 2287 kilométer. A Budapesti Közúti Igazgatóság 14 tonna sót tárol az utak csúszásmen­tesítésére, s körülbelül egy tonna salakot. A szórásra 62 saját és 39 bérelt gépkocsi (Folytatás a 3. oldalon.) A tanácskozáson részt vet­tek a megyei pártbizottság tagjai, a megyei tanács tiszt­ségviselői, a városi és városi jogú pártbizottságok, társa­dalmi és tömegszervezetek, nagyobb gazdasági egységek, hivatalok, intézmények képvi­selői. vezető propagandistái, a megyei pártbizottság mun­katársai, politikai apparátu­sának tagjai. Az elméleti konferencia részvevőit Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára köszön­tötte. Megnyitó szavaiban hangsúlyozta az előadás té­májának aktualitását, hiszen napjainkban a külpolitikai helyzet alakulása élénken ér­dekli az egész ország, és így természetesen szőkébb pát­riánk lakosságát. It Horn Gyula külügyminisz­térium! államtitkár előadásá­ban a külpolitikai életben megfogalmazódott új tenden­ciákról, változásokról • szólt egyebek között. Kitért a szov­jet—amerikai viszony alaku­lására, Nyugat-Európa, Kína, Japán külpolitikájára, vala­mint a szocialista országok, főként a Szovjetunió és ha­zánk külpolitikai stratégiájá­ra, amelynek célja a világbé­ke megőrzése és a nemzetközi biztonság szilárdítása. Vidám hógolyócsata tanítás után (Erdősi Ágnes felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents