Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÄM 1986. DECEMBER 13., SZOMBAT Megyei tanácstagok csoportértekezlete Bátor, szenvedélyes képviselet Megtartotta idei utolsó — kihelyezett — ülését a Pest megyei tanácstagok monori körzeti csoportja. A gombai Fáy András Tsz-ben lezajlott tanácskozáson a házigazdák nevében Ujj István elnök és Szatmári Tibor elnökhelyettes tájékoztatta a vendégeket a gazdaság helyzetéről, eredmé­nyeiről. Azt követően Hege­dűs Ferenc, a Monori Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az általa vezetett testület utóbbi másfél-két évben végzett munkájával ismertette meg a tanácstagokat. A tartalmas program befejezéseként Bako­nyi György, a megyei tanács­tagi csoport elnöke értékelte idei tevékenységüket. A monori körzet településeit képviselő megyei tanácstagok 1986-ban — munkaterv sze­net — négy alkalommal ülé­seztek, egyszer pedig soron kívüli megbeszélést tartottak, összesen tizenegy napirend került terítékre, s azok túl­nyomó többsége átfogó, kör­zeti szintű tájékozódást tett lehetővé a számukra, sőt, jó lehetőséget teremtett a köz­érdekű véleménycserére. A ta­nácstagok aktivitásának erő­södését jelzi, hogy a megjele­nési arány 83 százalékos volt, jobb, mint tavaly. A csoport megbeszélésein különös figyelemmel foglal­koztak az 1985. évi gazdaság- politikai feladatok végrehajtá­sának tapasztalataival, az idei célkitűzésekkel, a vonzáskör­zet VII. ötéves, középtávú ter­vével. Megvitatták a közrend és a közbiztonság helyzetét, a településfejlesztési hozzájáru­lás bevezetésének tapasztala­tait. A Pest megyei tanács­tagok monori és gödöllői kör­zeti csoportja közötti — a megyében egyedülálló — kap­csolat továbbra is eleven,'gyü­mölcsöző. Az idén Monor volt találkozójuk házigazdája, s a két csoport tagjai együtt láto­gattak el az Állattenyésztési Közös Vállalat Dóra-majori embriológiai állomására, vala­mint a Ferihegyi repülőtérre. A monori csoportnak — el­nöke szerint — előnyére vál­tak a választásokkal fcekövet- kezett változások, a testület tagjai bátrabban, szenvedélye­sebben képviselik a köz ügye­it. Ezzel együtt a vitákban a reális helyzetmegítélés, a kri­tikus hangvétel, a megoldást kereső, segítő javaslatok vol­tak jellemzőek. A Pest megyei tanács eddig megtartott hat ülésén a mo­nori tanácstagok megjelenési aránya a tavalyihoz hasonlóan 78 százalékos volt. Különböző napirendekkel kapcsolatban négy alkalommal kértek szót. Ezen túl a tíz megyei tanács­Ecseren szombaton 16 órá­tól a nyugdíjasklub összejö­vetele. 18-tól videofilmklub, 19.30- tól videodiszkó, vasárnap 14-től a nyugdíjasklub foglal­kozása. Gyomron 11-től ismeretter­jesztő előadás Magyar pa­rasztbútorok címmel, 10-től balett-tanfolyam, 15-től a gyermek színjátszók próbája, holnap 17-től táncház, 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás. Filmvetítés szombaton 14.30- tól: A beszélő köntös, 16.30- tól, vasárnap 16.30-tól és 18.30- tól: Arany a tó fenekén (szinkronizált új-zélandi ka­landfilm). Az úttörőházban ma 9.30-tól. bolhapiac, csere­berevásár. Mendén ma és holnap 10- től Fazekas Júlia és Tölgyes Tamás keramikusok árusítás­sal egybekötött kiállítása, szombaton 19-től ifjúsági táncház. Monoron a filmszínházban ma és holnap 16-tól: Újra Donaldék (összeállítás Walt Disney rajzfilmjeiből), 18-tól és 20-tól: Gonosz Lady (szí­nes, szinkronizált angol ka­landfilm), szombaton 22-től az archív ■ filmklub zártkörű bérletes előadása: Utazás a félelembe (amerikai film). Vecsásen szombaton 14-től dzsesszbalett, vasárnap 16-tól a MÁS Színház próbája. tag közül hétnek van megyei szintű közéleti megbízatása, amelynek igyekeznek szintén színvonalasan eleget tenni. Mindemellett valamennyien részt vállaltak a helyi tanácsi testületek munkájából, külön­böző fórumokon, s természete­sen a fogadóóráikon tájéko­zódtak a választóikat foglal­koztató kérdésekről, gondok­ról. A tanácstagi csoport az idén is élt a lehetőséggel, s — az elnök révén — nyolc javas­latot küldött a Pest megyei tanács, hatot a végrehajtó bi­zottság jővő esztendei munka­tervéhez, mindennapi munka- kapcsolatot alakítottak ki a körzet országgyűlési képvise­lőivel, akik — lehetőség sze­rint — érdeklődéssel vesznek részt a csoport munkájában, észrevételeikkel, több esetben gyakorlati segítséggel könnyí­tik a közképviseletet. A Monori Városi Jogú Nagyközségi Tanács általában magára vállalja a szervező és előkészítő munkát, javasla­tot tesz a csoportértekezletek napirendjének témáira, gyak­ran kezdeményezései révén járul hozzá a megyei tanács­tagi tevékenység színvonalá­nak javításához. A közéleti munka politikai tartalmának erősítését hasznosan segítik a monori pártbizottság útmuta­tásai, koordinációs tevékeny­sége. Mindaz, amit a Pest megyei tanácstagok monori körzeti csoportjának elnöke az érté­kelésben elmondott, természe­tesen nem azt jelenti, hogy ne lenne még számos megoldan­dó feladat a képviseleti mun­kában. Hiszen a folyton vál­tozó, új és új gondokat fel­vető pezsgő közélet mind több tennivalót vet föl. S a megyei tanácstagok fe­lelősséggel tartoznak válasz­tóiknak a szocialista demok­rácia kiszélesítését, az állam­polgárok jogainak és köteles­ségének összehangolásáért, a közérdekű kezdeményezések sorsáért. Mindezt nem könnyű a gyakorlatban maradéktala­nul megvalósítani, de fz is olyan terület, ahol nem sza­bad engedményeket tenni. Vereszki János Teli vödrökké! futottak Kemény küzdelem a lángokkal Tűz van, tűz van! — kiabál­ták a nők és férfiak a hét közepén, pontosabban szerdán a késő délutáni órákban Gyömrőn, a Fürdő utcában. Valóban, a 37. számú ház mellékhelyiségéből többeme­letnyi magasságú lángok csap­tak a magasba, hatalmas füst­felhő kíséretében. Mindenki a segítségadás szándékával ér­kezett a helyszínre, vödrök­kel, slagokkal felszerelkezve. Különösen feltűnő volt, hogy több volt a nő, mint a férfi a soraikban, de később hozzá­vetőlegesen kiegyenlítődött az arány. Senki nem tudott semmit a tűz körülményeiről, megkezdő­dött az oltás. Teli vödrökkel szaladt ingajáratban minden­ki, lódították a vizet a mellék- épületre, a pincébe, a nagy családi ház oldalfalára. A se­gítők igyekezete arra irányult elsősorban, hogy a főépület­ben ne keletkezzék kár. Valaki már az ajtót is fel­törte, behatolt a lakásba, s az utcára hordták az ingóságok egy részét, azokból a helyi­ségekből, amelyeknek a falait közvetlenül veszélyeztették a fel-feltámadó lángok. Az egyik közelben lakó szomszéd közben tüstént autó­jába ült, azonnal telefonálni ment, értesítette a tűzoltókat. Már mindenki őket várta, minden perc egy órának tűnt. Végre fél öt után — akkor már csaknem besötétedett — befutottak a monoriak Fekete Sándor irányításával. Aztán jöttek a ceglédiek meg a fő­városiak is — villogó kék lámpákkal... Közben hazaérkezett a ház- tulajdonos, A. János is, aki munkából jött meg, mit sem tudva a történtekről. Érthető volt a riadalma, hiszen amint elmondta, a kazánba előző nap gyújtottak be utoljára. Valószínűleg a pincében tárolt nagy mennyiségű német bri­kett öngyulladása okozta a tü­zet, amely jóval nagyobb kárt is okozhatott volna. Megérkeztek közben a gyöm- rői önkéntesek is, amolyan vérátömlesztés-szerűen adták egyik kocsiból a másikba a vizet. Aztán a Mendei út sar­kán lévő tűzcsapra is csat­lakoztattak egy tömlőt, így fo­lyamatos volt a vízellátás. Fel-felcsaptak a lángok, még a tűzoltók munkába állása után két-három órával később is. Valaki a tömegből megje­gyezte, hogy „ezzel nem bir­kóznak meg ők sem”. Ám nem olyan fából faragták őket, hogy lemondtak volna a tűz teljes eloltásáról. Bár né­mi nehézséget jelentett szá­mukra, hogy oxigénpalackot nem hoztak magukkal, követ­kezésképp a füstben, gőzben saját magukat is kímélniük kellett. Több mint négyórai megfe­szített munkával sikerült vég­re a teljes tűzoltás, közben az egész szénmennyiséget meg kellett forgatniuk. Minden ol­dalát érte a víz egy-egy szén­darabnak. Csak ez vezethetett eredményhez, a kedélyek meg­nyugvásához. Amikor elvonultak a tűz­oltók, már a legtöbb önkéntes segítő nem tartózkodott a helyszínen, összefogásból, em­berségből jelesre vizsgáztak valamennyien. Közben az utcára kihordott ingóságokat az egyik szom­széd házába vitték át az is­merősök. A. Jánosék kis­gyermeke is ott hajthatta álomra fejét, már az esti órák­ban. Simó János tűzoltó alhad­fern letet elég korán kezdeni A szakmát is, a politikát is Amikor Monoron felszáll­tam a ceglédi vonatra, az ilyentájt szokásos ünnepek előtti csúcsforgalomra szá­mítottam. Aztán eszembe ju­tott az üres személyvagono­kat látva, hogy délelőtt kilenc­tíz között ez így természetes, hiszen a dolgozók többsége a munkahelyén lehet. Néhányan pedig nyilván a jól megérde­melt szabadságukat töltik, bár nem biztos, hogy pihe­néssel, mert a vonatablakból látni lehetett itt-ott az ud­varokon a malacpörzsölők lángját. A kupé, ahol ültünk, szin­te teljesen üres volt — s meglepően tiszta —, s vala­hogy a levegőt az a megma­gyarázhatatlan ünnepi hangu­lat töltötte be, amit ilyenkor, decemberben éreznek az efn- berek. / ::::: A kislány egyedül ült az ablak mellett, s csendesen, szorgalmasan kötögetett. Ami­kor letelepedtem vele szem­ben, szintén az ablak mellett, még nem sejtettem, hogy be­szélgetni fogunk. Nézegettem a serényen villogó, össze-ösz- szekoccanó tűket, aztán egy­szer csak rájöttem, miért ép­pen oda ültem le, s nem egy másik szabad helyre, vagy másik kupéban. Feltűnt a kislány fegyel­mezettsége, nyugalmas derű­je... Soha nem is vonzottak a túl zajos társaságok. A kupé csendes volt, a többi utas rendesen üldögélt, szunyókált vagy olvasott, vagy éppen a párás ablak sűrű törölgeté- sével próbálta átláthatóvá tenni az üveget. Hasznosan telik az idő a vo­naton is. (A szerző felvétele) A beszélgetés aztán szinte magától elindult. Így megtud­tam a tizenhét éves Balogh Edittől, hogy Vecsésen él szü­lei, öccse és báfyja társaságá­ban. Cegléden tanul, a Bem József Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben. Most járja az elsőt egy vegyes osztályban, ahol még fényezőnek is ta­nulnak társai, de harmincha- tuk közül huszonötén fod­rásznak készülnek. — Mindig is fodrász szeret­tem volna lenni. Állandóan bodorítotttam a barátnőim, vagy a családtagok haját. Né­ha magam is meglepődtem az eredményen, ha egy-egy új frizura jól sikerült, mert az annyira előnyösen megvál­toztatja az ember küllemét. S a jólápoltság, a rendben tartott haj, önmagában is kellemes látvány, de jó köz­érzetet is ad az embernek. S ha már szeretem az em­bereket, természetes, hogy olyan szakmát is választot­tam, amivel szebbé tehetem őket, örömet okozhatok ne­kik. Pedig két évig vártam, hogy fölvegyenek a szakmun­kásképzőbe, de egy pillanatig sem ment el közben a kedvem a szakmától. S van is esé­lyem a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzésére, mert négyes-ötös közötti az eddigi tanulmányi eredményem — beszélt magáról a kislány, majd a családról, a hobbiról, saját jövőjéről diskurálgat- tunk. Elmondta, hogy szülei ipari munkások. Attila, a bátyja katona, egyébként ő már ki­járta a szakmunkásképzőt, s asztalos lett. Öccse, Sanyika még harmadikos, általános is­kolába jár. S mint az szem­mel látható volt, egyik ked­venc hobbija a kötögetés, pu­lóvereket, kardigánokat csi­nál a családnak, meg az is­merősöknek. De egyáltalán nem idegen tőle a színház, vagy a moziláíogatás, a tele­vízió náluk is „családtag”. De szeret olvasni is, köny­vet, s újságot egyaránt. Ér­dekli a politika is, de inkább a hazai hírek foglalkoztatják közelebbről. Hogy hol fog dolgozni, ha meglesz a szakmunkás-bizo­nyítványa, azt még nem tud­ja, de nincs kétségbeesve a jövője miatt. Megköszönöm a beszélge­tést. S már éppen csuknám be a noteszt, amikor elárulja, hogy most nincs órája a ceg­lédi szakmunkásképzőben. De mégis utazik Ceglédre, mert osztályfőnöke javaslatára szakszerv ezetibizalmi-képző tanfolyamra jár, azaz éppen az első előadást készül meg­hallgatni. Ha egy utca összefog Simább járda, széles híd Társadalmi munka ... Hogy mi mindent jelent ez a két szó, azok a megmondhatói, akik nem idegenkednek e fogalom gyakorlati alkalma­zásától. Általában kemény, lelkes, önzetlen munkát ta­kar, s az emberek rendszerint olyankor vállalják, amikor saját közvetlen va^y közve­tett érdekeiket érinti. A célok lehetnek egészen távolink, például amikor nyugdíjasok valamely gyer­mekintézmény építéséhez já­rulnak hozzá szerény anyagi felajánlásaikkal, kétkezi mun­kájukkal vagy mindkettővel. Minden településen élnek olyan lokálpatrióták, akik vi­szont környezetük szépítése érdekében ragadnak ásót, la­pátot, pedig lehet, hogy azon nagy, monori parancsnok, aki szintén a helyszínen tartóz­kodott, csak annyit tudott mondani, hogy a tűz által okozott kár 60-S0 ezer forint­ra tehető. A tűz okának kide­rítése tovább tart, a vizsgálat folyik. © Szerencsére sérülés nem tör­tént a szerda délutáni gyöm- rői tűz során. Hogy mégis ilyen részletesen beszámol­tunk róla, annak az a célja, hogy felhívjuk a figyelmet a veszélyekre. A tél még nem támad úgy istenigazából, de várható, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban igen. Jó, ha vigyázunk értékeink­re, óvatosan tüzelünk a laká­sokban. Különösen veszélyes lehet, ha a gázpalackot a tűzforrás közelében helyezzük el. De még számtalan forrása lehet a tűzveszélynek, talán még nem késő ezek megszüntetése. Vigyázzunk értékeinkre, óvjuk a tűztől javainkat! Hogy ne tehessen kárt keservesen megszerzett értékeinkben. G. J. az úton, járdán, amelyben az ő kétkezi munkájuk is ben­ne van, ritkán közlekednek. A gyömrői Lengyel utcában lakók sem mennek a szom­szédba segítségért, ha közös ügyeikben kell tenni két kéz­zel, saját géppel valamit. Na­gyon sok fiatal család él ott néhány éve épített házában. S bár a település legkülönbö­zőbb pontjairól költöztek a vízműbázishoz vezető utcába, igen rövid idő alatt jó közös­ségi szellem alakult ki az ott élők között. (Ezt bizonyítja felvételünk is.) A vízműbázis mellett vezető földutat többen is rendszere­sen javítják, egészen a Ha­las-patak völgyét átszelő kis fahídig. A nagy gyalogos for­galmat lebonyolító fahidat legutóbb a Lengyel utcai Ta­kács József és gyerekei még több más utcabeli fiatal szé­lesítette ki fél méterrel. így a kis hídon kézikocsival vagy akár utánfutós kistraktorral is át lehet menni. Ez pedig a közeli temetőt látogatóknak, a sírgondozóknak, de az öreg­szőlőkhöz kijáróknak is hasz­nos. Ügy látszik, hogy kiegyen­súlyozott személyiségére, megbízhatóságára más is föl­figyelt, nemcsak én. Aszódi László Antal Hétfőn Fogadóórák Dr. Szászik Károly megyei tanácstag fogadóórákat tart december 15-én, hétfőn dél­után 3 és 5 óra között a Mo­nori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács elnöki szobá­jában (I. emelet 105.). Kéri a választópolgárokat, hogy közügyekkel, javaslataik­kal, esetleg egyéni problémá­ikkal keressék őt fel ebben az időben. Óévbúcsúztató Karácsonyi bált rendeznek a mendei Petőfi Sándor Mű­velődési Házban december 25- én 19 órai kezdettel. A be­lépődíj 160 forint páronként. Asztalfoglalás kötelező. Szerettei várják az érdeklő­dőket. Szilveszterkor is a művelő­dési ház nagytermében szóra­kozhatnak a mendeiek. A bál akkor is 19 órakor kezdődik, s a belépődíj 80 forint szemé­lyenként. A. L. A. Egri Ferenc Lengyel utcai lakos a derítőásásból származó homokot szórja a felázott, csúszós útra. Saját kistraktorával már többször szállított ismerősei építkezésénél fölöslegessé vált földet, homokot a gödrökbe. (A szerző felvétele) ISSN 0133—2651 (Monorí Hírlap) Kulturális programok

Next

/
Thumbnails
Contents