Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-12 / 292. szám
PEST VIIÄG PROLETÁRJAI, ÉGTrSlÍLJETEK MEGYEI lmÉLrJP W K^Cinan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Ara: 1,80 forint 1986. DECEMBER 12., PÉNTEK MA: Jól kamatozó együttműködés (3. oldal) Rádió- és televézóműsor a /óVő hétre f5-6. oldal) Szombaton Szuper Kupa (8. oldal) Ismét széncsatában a bányászok Kielégítik a lakosság igényeit Nehéz tizenegy és fél hónapot maguk mögött hagyva, a hazai szénbányák csütörtökön reggelre teljesítették az ez évre vállalt 4,9 millió tonnás belkereskedelmi szállításaikat. Ez idő alatt 3,1 millió tonna jó minőségű szenet és 1,8 millió tonna brikettet adtak lakossági felhasználásra. Az év hátralévő időszakában várhatóan további 300 ezer tonna szenet küldenek még a felszínre. A Bányászati Egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint a sikeres teljesítés értékét növeli, hogy különféle természeti és termelési problémák, valamint a helyenként súlyos létszámhiány ellenére tettek eleget a vállalatok kötelezettségeiknek. A nehézségeken többek között a hasznos munkaidőalap növelésével és a nagy értékű gépek, berendezések jobb kihasználásával lettek úrrá. A mélyművelésű bányák közül a borsodi és az oroszlányi adja a legtöbb szenet terven felül. Borsodban az összes termelés csaknem egynegyede szabadnapi munkából származott. A többletteljesítmény elérését a vállalat fennállásának 200 éves jubileuma tiszteletére kibontakozott széles körű munkaverseny is nagyban segítette. Az oroszlányi bányászok sikeréhez az augusztusban bevezetett új munkarend járult hozzá döntően. Ennek az a lényege, hogy a 7000 fős nagyvállalatnál ősztől tavaszig a korábbi öt nap helyett hat napon termelnek folyamatosan, azaz szombaton i3 három műszakos a széntermelés. Az ország négy brikettgyára közül a tatabányai teljesítette elsőként az idei tervét, és ott az év végéig mintegy 70 ezer tonna jó minőségű fűtőanyagot állítanak még elő. A hazai szénbányák a lakosság zavartalan ellátása mellett a nagy ipari megrendelők ^igényeit is folyamatosan kielégítették. Keresőképes-e a járó beteg? Az üzemorvos mondja majd meg A kormány döntése alapján a jövőben a főfoglalkozású üzemorvosok kizárólagos jogköre lesz a járóképes, de beteg dolgozók munkaképességének elbírálása — jelentették be tegnap sajtótájékoztatón az Egészségügyi Minisztériumban. Mint dr. Medve László egészségügyi miniszter hangsúlyozta, a táppénz gyógyté- nyező, s a rendelkezés nem érinti a táppénzhez való jogot. Ám ma gond, hogy egyeseket kellő indok nélkül tartanak táppénzen, mások pedig — noha alapos ok lenne betegállományba vételükre — a család alacsony jövedelme miatt betegen is dolgoznak. A vállalati érdekeltség fokozására a jövőben nem csupán a 3 napos táppénz terheit, hanem minden dolgozói táppénz első 3 napjának költségeit a vállalatnak kell fedeznie. Ennek nyomán várhatóan felújul a laikus ellenőrzés korábbi gyakorlata, s szigorúbban veszik a munkafegyelem követelményeit. Az intézkedéstől — mely fokozatosan a következő esztendő nyaráig lép életbe — azt várják, hogy javuljon tovább az üzemorvosi munkaalkalmassági vizsgálat, legyen rendszeresebb a munkahelyi szűrés, alaposabb a gondozás, szélesebb körű a rehabilitáció. Megnő a felülvizsgálat jelentősége is, kiküszöbölhető így a korábbi hiba: akadt beteg, aki egy évnél tovább volt táppénzen, anélkül, hogy felülvizsgálata, konzíliuma lett volna. — Vajon ezután a járóbeteg dolgozó üzemorvosát keresheti-e csak fel, ha nem érzi magát munkaképesnek? S ha 6 maga tud is járni, de gyermeke ápolásra szorul, ki dönt a táppénzről? Nem mond-e ellent az intézkedés a területi elvnek, s annak, hogy a beteg a lehető legkevesebb utazásra kényszerüljön? Munkatársunk kérdéseire dr. Girinyi Margit, a minisztérium osztályvezetője válaszolt. — A célunk elsősorban az, hogy megszűnjön a kettős ellátás, melyben gyakran éppen a beteg került hátrányos helyzetbe. Szeretnénk azt is, hogy a keresőképességet egyféleképp bírálják el, ne legyen .kiskapu, ne vegye táppénzbe az üzemorvos által keresőképesnek tartott beteget a körzeti orvos. Ami a gyakorlatot illeti, aki betegnek érzi magát, ezután is először a körzeti orvosát keresheti fel. Ha állapota indokolja, az orvos fekvőbetegállományba veszi. Ám ha a fektetése — például a láz megszűnte miatt — már nem szükséges, legfeljebb a gyógy- szerezés, a járó beteget átadja az üzemorvosnak. Tehát elesetten, járóképtelenül nem kell utaznia az illetőnek, s nem csorbul a területi elv sem. A gyermekápolási táppénzről továbbra is az dönt, aki a gyermek otthoni ápolását szükségesnek tartja: a körzeti gyermekorvos vagy a körzeti orvos. A nagy október 70. évfordulójára Csatlakoztak a versenyhez A Pemü felhívása a megye munkásaihoz Lapunk november 7-1 számában közöltük a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárságának levelét, arríely üdvözölte a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére induló országos munkaverseny kezdeményezőit. A Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemének Szeptember 6. szocialista brigádja, a Taurus Gumiipari Vállalat Műszaki Gumigyárának Bánki Donát szocialista brigádja, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének kollektívája, valamint a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói jelezték, hogy jubileumi munkaverseny-felajánlásokat tettek. A nemzetközi munkásmozgalom jövő évi nagy jelentőségű évfordulójának megünnepléséhez a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat kollektívája hatékonyabb munkával, a növekvő gazdálkodási és termelési feladatok sikeres megoldásával kíván hozzájárulni. A vállalat dolgozói, szocialista brigádjai vállalásaikban célul tűzték ki az 1987. évi terv maradéktalan teljesítése mellett a minőség javítását, a selejt mérséklését, a tőkés export növelését, illetve az importanyagok felhasználásának csökkentését. A hatékonyság javítása érdekében pedig vállalják az ésszerű anyag- és Elkészült az első szakasz Összefogás-gázvezeték Elkészült az összefogás gázvezeték első szakasza. A beruházást csütörtökön a Hajdúszoboszló határában rendezett ünnepségen adták át rendeltetésének. Az összefogás távvezetékrendszer feladata az államközi szerződés szerint érkező szovjet földgáz szállítása, a hazai gázellátás biztonságának fokozása. A vezeték az endrődi végponton csatlakozik az országos távvezetékhálózathoz. Innen a szovjet határ mellett lévő Beregdaró- cig 205 kilométer hosszú, nagy átmérőjű csővezeték épül. A most átadott első ütemben Endrédtől Hajdúszoboszlóig 82 kilométer 800 milliméter átmérőjű, 64 bar nyomású gázvezeték készült el a tartozékokkal együtt, s megkezdődött a Hajdúszoboszlótól az országhatárig terjedő szakasz építése is. A vezeték próbaüzemelését még a kemény hidegek beállta előtt megkezdik. energiagazdálkodás megvalósítását. A Pest Megyei Műanyag- ipari Vállalat egyben felhívja a megye munkahelyi kollektíváit és szocialista brigádjait, hogy felajánlásaikkal csatlakozzanak a 70. évforduló méltó megünneplésére. Este sugározzák Kádár János teievíiá- és rádiónyilatkozata Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának televízió- és rádió- nyilatkozatát ma, pénteken este 20 órakor közvetíti 1-es műsorán a Magyar Televízió. A Magyar Rádió 21 óra 10 perctől sugározza az interjút a Kossuth adón. Posztumusz kitüntetés a megyeházán Életét áldozta a megmentő Balogh László adta át az életmentő-kitüntetést az özvegynek. (Erdősi Ágnes felvétele) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az Életmentő emlékérem kitüntetést adományozta Falvay öézának. Az elismerést; tegniap délelőtt a Pest Megyei Tanácson Balogh László megyei tanácselnök adta át az életmentő özvegyének. Ritkán adódik, hogy egy 'kitüntetés átadását nem a gratuláció, hanem a részvétnyilvánítás követi. A tegnapi ilyen volt. Június 2-án reggel, munkába menet Falvay Géza 36 éves gépészmérnök, a MÁV- vezérigazgatóság dolgozója Vác-alsónál egy, a mozgó vonatra felugrani készülő 17 éves leány életét mentette meg hősies magatartásával. <3 maga azonban halálát lelte. Három gyermek maradt utána árván. A. kitüntetés átadásánál Jelen volt Weise György, Vác város tanácselnöke is, és ott voltak Falvay Géza vofllt munkahelyi kollégái: Benedek Sándor és Pentz István, akik a tanács, illetve a munkahelyi kollektíva támogatásáról biztosították az özvegyet, Fal- vayné Sisak Ágnest, a szobi zeneiskola tanárát. Pártvezetők látogatásai Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros XVI. kerületébe látogatott. A párt- bizottság székházában Darvas Dániel első titkár és Tódika László tanácselnök tájékoztatta a vendéget a csaknem 80 ezer lakosú városrész életéről, politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Óvári Miklós ezután felkereste az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárát, ahol K. Szabó Zoltán vezérigazgató és Rónai Gyula, a vállalati pártbizottság titkára ismertette a cég gazdasági eredményeit, terveit. A gyár termékeik legtöbbjét nemcsak idehaza, hanem a szocialista országokban is jól ismerik a felhasználók. A külpiaci versenyképesség megtartása érdekében a vállalatnál különös figyelmet fordítanak a korszerű gyártástechnológia meghonosítására, illetve a gyártmányfejlesztésre. A látogatás befejezéseként a KB titkára aktívaértekezletet tartott, amelyen időszerű politikai kérdésekről adott tájékoztatást. ★ Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára csütörtökön Bács-Kis- kun megyébe látogatott. Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a vidék politikai, társadalmi, gazdasági életéről. Pál Lénárd ezután a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolát kereste fel, ahol az elmúlt 20 év alatt csaknem 4000 üzemmérnököt képeztek, s számottevő a kutató-fejlesztő munka is. A KB-titkár programja a Pannónia Filmvállalat kecskeméti műtermében folytatódott; itt megtekintette a legújabb animációs alkotásokat, majd a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatások központja településkutató csoportjának székházába látogatott. Délután kommunista aktívaértekezleten vett részt, ahol előadást tartott a műszaki fejlesztés aktuális feladatairól. MEZŐGAZDÁK A z elmúlt esztendőkben nemcsak az aszály meg az időjárás nehezítette a termelőszövetkezetek gazdálkodását. Növekedett a különbség az ágazatban felhasznált ipari eredetű eszközök és anyagok, valamint a mezőgazdasági felvásárlási árak között, az utóbbiak rovására: emelkedett a költségvetésbe befizetett összeg is. Jóllehet a gazdálkodást nehezítő terheknek van elfogadható magyarázata, hiszen a nép- gazdasági egyensúly javítását szolgálták, ám a mégoly ésszerű érvelés sem enyhít a termelőszövetkezetek helyzetén. E csöppet sem biztató helyzetben ül össze ma, december 12-én a mező- gazdasági szövetkezetek V. kongresszusa, öt évre visszatekintenek, s ugyanennyi időre határozzák meg a legfontosabb tennivalóikat. Mit mondhatnak a küldöttek? Mindenekelőtt megállapíthatják, hogy a termelőszövetkezetek változatlanul fontos szerepet töltenek be a magyar népgazdaságban. Hatmillió hektár földet művelnek, az összes mezőgazdasági termelésnek a kétharmadát adják, nélkülözhetetlen a szerepük a hazai élelmiszer-ellátásban és az exportban egyaránt. A termelőszövetkezetekben 840 ezer ember talál biztos megélhetést, s közvetve kétmillió család életvitelére vannak hatással. Ha csupán ennyit állapíthatnának meg a küldöttek, már az sem volna kevés. Sikereik felsorolását azonban folytathatják: a VI. ötéves tervidőszakban a növekedés évi üteme 2,2 százalékos volt. A teljesítményeket csak akkor értékelhetjük azonban valóságos mércével, ha azt is elmondjuk, hogy a tervidőszak öt esztendejéből háromban kedvezőtlen időjárás nehezítette a termelést. Ennek ellenére javultak a gazdálkodás fajlagos mutatói, s a mennyiségi fejlődéshez a hatékonyság javulása is párosult. Ám példák sokaságát lehet felsorolni a nehézségek érzékeltetésére is. Ez utóbbiakról sem szabad megfeledkezni, hiszen csak együttesen adhatnak valós képet az ágazat teljesítményéről, helyzetéről. Kiváltképpen most igaz ez, amikor a szakemberek szerint a gazdálkodást feszítő körülmények vannak többségben. Erre találunk példát a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt. A mezőgazdasági alaptevékenység mérséklődését egy ideig az ipari, szolgáltató tevékenység gyors bővülése képes volt ellensúlyozni, de a tervidőszak második felében ennek is csökkent a teljesítménye. Versenyhelyzetbe került a mezőgazdaság ipari tevékenysége, s ezt a vetélkedést a rugalmasabb és kedvezőbb helyzetben lévő kisszervezetek nyerték. A sokirányú és kedvezőtlen hatás végső következménye az lett, hogy a kelleténél kevésbé növekedett a gazdaságok nyeresége. Mostanáig az 1270 termelőszövetkezet között 450—500 gazdaság jövedelemteremtő képessége alacsony, s a jelenlegi gazdasági környezetben az egyszerű újratermelés feltételei is bizonytalanok. A termelőszövetkezetek tekintélyes hányada teherbíró képességének határához érkezett. Tűrőképességük nem áll újabb próba előtt, hiszen a már meghirdetett szabályozóváltozások szerint jövőre kedvezőbb helyzetbe kerül a mezőgazdaság. Növekednek az állami támogatások, emelkednek a felvásárlási árak, s végeredményben a különféle csatornákon kapott összegek nagyobbak lesznek, mint a befizetések és az áremelkedések. T ehát a korábbinál kedvezőbb külső környezetet teremt a szabályozás a gazdálkodáshoz, de ennek élénkítő hatása csak akkor érvényesülhet igazán, ha a termelőszövetkezetek belső tartalékaikat is feltárják. Ezért a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusán részt vevők sem elégedhetnek meg a korábbi eredmények és ellentmondások számbavételével, nem állhatnak meg a gazdálkodást nehezítő külső körülmények felsorolásánál. Népies mondással szólva, a saját házuk táján is söprögetniük kell. V. F. J.
