Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1986. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Nők a klubban Megszűnt a szokatlan csend A hajdúszoboszlói tsz-dűlő- ben pihentek egy hetet a ve- csési szakmaközi bizottság nőklubjának tagjai. Völgyi Istvánnéval, a klub elnöké­vel beszélgetve megtudhat­tam, hogyan is kerültek ők a fürdővárosba. — Huszonnégy klubtagot hoztam magammal — mond­ta —, mégpedig a vecsési Ferihegy Tsz vezetőségének jóvoltából. ök bocsátották rendelkezésünkre. Nőklubunk 90 taggal működik a szak­szervezetek házában — mesél­te a klubelnök — havonta egyszer, minden hónap első péntekjén találkozunk. Az összejöveteleinkre süteménye­ket sütünk, teát főzünk, majd énekelgetünk és jókat beszél­getünk. És természetesen meg­szervezzük a következő prog­ramunkat ... Rendszeresen járunk szín­házba, cirkuszba, valamint ki­rándulni. Voltunk már Lepen- cén, Tóalmáson, Gyulán, Mátraházán, Tiszakécskén, Szolnokon, Esztergomban és Székesfehérváron, ahol meg­néztük a Bori-várat is. Bálo­kat rendezünk, farsangolunk, Mikulás- és karácsonyestet tartunk. Sajnos, a klubtagok 90 szá­zaléka magányos, illetve öz­vegy. Én azt hiszem, éppen emiatt szeretnek a klubba járni, hiszen nincs, aki otthon várjon rájuk, nincs, akinek főzhetnek, akivel beszélget­hetnek ... Természetesen nem magányos tagjaink is vannak — mesélte készségesen Völgyi Istvánná. — Elmondásaik sze­rint ők azért szeretnek a klubba járni, mert a nyug­díjazás után beszűkült az éle­tük és a kollégák is nagyon hiányoztak. Nehezen viselték az örökös munka és nyüzs­gés után a hirtelen jött csen­det, az értelmetlen tétlenséget, az otthoni bezártságot. Persze néha síró, könnyező arcokat is látni, de ez is az élethez tartozik. Én azt hi­szem, szívük mélyén azért még a bajok ellenére is bol­dogok, hiszen annak is örül­nek ilyenkor, hogy van kinek elmondani a problémájukat, a bánatukat. A panaszáradatok után sokan szemmel láthatóan megkönnyebbülnek, persze ilyenkor a többiek is jobban odafigyelnek a bajbajutottra. Brunner Antalné három hó­napja tagja a nőklubnak, de bevallása szerint alig várja az összejöveteleket. Nagy öröm volt számára, hogy azonnal nagy szeretettel, fogadták. Felejthetetlennek tartja az országjáró kirándulásokat. Szerencsére a férje is nagyon örül, hogy ő itt jól érzi ma­gát, pihen és kikapcsolódik. Csinos JÓzsefné négy éve tag. Minden kiránduláson ott van. Segít a sütemények sütésében, felszolgál. — Szívesen csinálom, míg bírom, míg tehetem — mond­ta. — Soha életemben nem volt lehetőségem kirándulgat­ni, nem ismertem az ilyen Jel­legű kikapcsolódásokat. Csak mostanában értettem meg, mi­lyen nagyszerű érzés, ha el­engedheti magát az ember egvszer-kétszer... Végez Lajosné hat éve nyug­díjas. Most ismét közösségi embernek érzi magát. Vigh Sándorné is a kirándulásokat dicsérte. Kranyek Istvánná a jól összeverődött társaságról beszélt. — Ez szerintem nagyon lényeges — mondta —, hiszen nem mindegy, kivel beszéli meg az ember az örömeit, fő­leg a bánatát és a fájdalma­it... Ebben a klubban csak a becsületes, igaz szívű és jó- kedélyű emberek maradnak meg, akik szeretetre, társal­gásra vágynak, de biztatni, vigasztalni és segíteni is ké­szek a másikat, ha kell. Bajai Józsefné még nem nyugdí jas. Mint pártoló tag se­gíti a klub életét, s mint iga zi, vérbeli vöröskeresztes szer­vez, ott van mindenütt, ahol segítő kézre van szükség. A kis szobában, ahol beszél­gettünk, egy óra múlva már alig férünk. Nagy volt az iz­galom. Az elkövetkezendő na­pok programját beszélték meg. Másnap Debrecenbe, kö­vetkező nap pedig Romániá­ba, Nagyváradra készültek. Egymás szavába vágtak, röp­ködtek a javaslatok, majd né­ha huncutul nevetve, feleleve­nítettek egy-két jól sikerült bált, ünnepséget és kirándu­lást. — így kellett volna élnünk — mondták valamennyien —, de sajnos régen, fiatalon eny- nyi jóról még csak nem is álmodhattunk. ülvedi Kriszta A vásárlék járnak jól Monoron. a Luxemburg ut­ca 1. szám alatt takaros aján­dékbolt nyílt. Ajándékvásár- '.ás címén nem kell már a köz­pontba menniük a telepi vá­sárlóknak. Az ízlésesen be­rendezett kis üzletben szebb­nél szebb virágok, gyönyörű vázák, szettek és még sok egyéb ajándék között válogat­hatnak a vevők. Karácsony közeledtével árra is gondol­tak, hogy gyerekek Is vehes­senek zsebpénzükből szüleik­nek karácsonyi ajándékot. Iga­zán jó ötlet. A kiszolgálás Is előzékeny és udvarias. A másik, ami kellemes meg­lepetés, hogy a Lenin utcai lakóknak sem kell nagyon messzire menniük vásárolni ezután. Ott egy kis élelmi­szerbolt nyílt meg. A boltban még olyan hiánycikk, mint a babérlevél és az étolaj is kap­ható. Nem beszélve arról, hogy a kora reggeli ódákban friss kenyeret is lehet vásá­rolni. Bizonyára arra is gon­dolnak, hogy bővítsék a pa rányi üzletet. Mi, vásárlók pedig annak örülünk, hogy nem a vendég­látóegységek száma gyarapo­dott ... Olasz Józsefné Monor Egy pályakezdő portréja Mindennapi figyelem, segítség „Mindig szerettem az álla­tokat. Gyerekkoromban azon­ban fel sem merült bennem az a gondolat, hogy végül is állatorvos leszek. Ügy is mondhatnám, véletlenül ke­rültem erre a pályára. S bár még csak két .esztendeje, hogy elvégeztem az- Állatorvostudo­mányi Egyetemet, mégis el­mondhatom, nem bántam meg. Ehhez azonban az is kellett, hogy olyan jó közösségbe ke­rüljek, mint az ecseri Rákos­mezeje Tsz kollektívája. Itt kezdtem a pályafutásomat az állattenyésztési főágazatban. Feladatom igen sokrétű. Egyrészt óvnom kell az álla­tokat a különböző betegségek­től, s a gyógyítás is a felada­taim közé tartozik. Különösen az idei év volt a nehéz szá­munkra. hiszen április elején hozzáfogtunk a tehenészeti te­lep rekonstrukciójához, amely csaknem negyedszáz millió fo­rintot emészt fel. Ügy kellett dolgozni, hogy termeléskiesésünk ne legyen. Most, a befejezés előtt pár nappal már elmondhatjuk, sikerült. Nem volt kön-nyű. A tejet adó teheneinket ideiglenes ' helyen neveltük több hónapon keresztül. Ahol addig voltak, nagyszabású technológiai változtatásokat végeztünk a Taurina Agrár­fejlesztő Közös Vállalat ter­vei alapján. Hamarosan visz- szakerülhetnek az állatok ré­gi helyükre, ahol remélhetőleg még jobban fogják érezni ma­gukat, mint azelőtt Épült — a felújítás során — egy korszerű fejőház is, amelyben a tej zárt rendszer­ben halad, s a fejés után azonnal öt fokra hűti le a fe­hér folyadékot. így a higié­nés feltételeknek is megfele­lünk. Naponta öt és fél ezer liter tej kerül ki tőlünk, amellyel a főváros ellátását szolgáljuk. A rekonstrukció során meg­Családi ház több ütemben Több szakaszban felépíthető családi házak terveit készítet­te el az Epinvest dunaújvá­rosi válla! kozó-tervező közös vállalat. Az építés anyagi ter­hei így . hosszabb időszakra eloszthatók, s már az első ütem elkészültével 40 négy­zetméteres összkomfortos la­kásba költözhetnek be a fia­Új út épült a kúthoz Már javában tartott Magló­don a Liszt Ferenc utca fel­újítása; a nehezebb megköze­lítés miatt megcsappant az Alsó-Tápió menti Áfész fűtő- olajkútjának á forgalma. A csúcs októberben volt, amikor a bevétel elérte az 560 ezer forintot, a novemberi vagy másfélszáz ezer forinttal keve­sebb lett. Az új útnak termé­szetesen a kútkezelő, a nyug­díjas Farkas József is örült S mert tudta, hogy egész évben csak egy ,héti,g, nem volt olaja, nem nyugtalankodik vásárlói miatt, akik azóta is rendsze­resen viszik az olajat, öt liter­től a 10 hektós mennyiségig, a legváltozatosabb adagokban. A kút és kezelője jól ismert a magiódiak előtt. Hiszen a kút 1977 márciusában nyílt meg, s azóta szolgálja a lakosságot, közületeket egyaránt. Farkas József kútkezelő szerint az év hátralévő részében, sőt, egész télen biztos, hogy lesz elég olaja. Aj L. -A. Fekete József és Balogh Jenő a maguk módján oldották meg a fűtőolaj hazaszállítását. (A szerző felvétele) tál házaspárok. A tágas lakó­konyhából és hálószobából álló épület a második ütem­ben egy nappalival és egy hálószobával 76 négyzetmé­terre bővíthető, a harmadik ütemben pedig újabb szobá­val és garázzsal 105 négyzet- méterre növelve befejezhető Az új családi ház igen gyor­san kivitelezhető, ugyanis fa­lai hang- és hőszigetelt, tűz­biztos habosított betonból ké­szülnek és előre gyártott pa­nelként szerelhetők össze. Várható költsége négyzetmé­terenként 8—10 ezer forint között lesz. Az első három kísérleti házat a jövő eszten­dőben építik fel Dunaújváros­ban. Ha a kísérlet beválik, a kivitelező, a 26-os Állami Építőipari Vállalat berendez­kedik a habosított betonpane­lek gyártására. Az Épinvest a többlépcsős otthonok láncház- szerű telepítését tartja ideá­lisnak, ugyanis ezek a családi házak 50 négyszögöles telkes bővített formájukban is jói elhelyezhetők, kedvezően fűz- hetők egymáshoz, s így köz­művesítésük is olcsóbban megoldható. valósulhatott egy 18 férőhe­lyes beiegistáüó és egy mo­dem műtő is. S bár ezek a költségeket egy kicsit meg­emelték, azért azt hiszem, nem lesz haszontalan. Eddig vagy a gödöllői állatkórházba, vagy az Állatorvostudományi Egyetemre szállítottuk a be­teg állatokat kivizsgálásra vagy műtéti beavatkozásra. Most helyben elintézhető lesz minden, bár az lenne a jó, ha minél kevesebbszer kel­tene ehhez folyamodni. Egyébként az egyetemmel jó kapcsolatot sikerült kiala­kítani. Szívesen látogatnak el hozzánk a hallgatók tapaszta­latcserére. Ha akad egy-egy beteg egyed, eljönnek érte, el­szállítják, s tanulmányozzák. Mi szívesen nyújtunk segítsé­get nekik, hiszen kölcsönös előny származhat ebből. Jó munkatársi viszonyban vagyok Sonnevend Tamással, az állattenyésztési főágazat vezetőjével. Együtt igyek­szünk a termelési eredménye­ket tovább növelni. A százhá­rom tagú kollektíva is jó partnernek bizonyult eddig, remélhetőleg így lesz ez a jö­vőben is. Angyalföldön lakom, onnan ide kijárni bizony nem könnyű dolog. Jó lenne, ha sikerülne közelebb kerülni' munkahelyemhez, akkor nem venne el annyi időt tőlem az utazgatás. Különösen az ügye­letek és az ünnepi szolgála­tok idején lenne ez hasznos számomra. Meg altkor még gyorsabban beérnék, ha szük­ség lenne rám. Jó a hangulat a kollektí­vánkban. igyekszik mindenki tudása legjavát nyújtani. A termelőszövetkezet vezetőitől is minden segtíséget megka­punk. mindennap nyomon kö­vetik tevékenységünket. Csak ilyen alkotó légkörben érhet­tünk el ilyen szép eredmé­nyeket, s érhetünk el esetleg még jobbakat a jövőben. Itt érdemes dolgozni, Az ember nap mint nap jó han­gulatban jöhet be munkahe­lyére. S ez nagyon jó vala­mennyiünk számára. Szeret­nénk még sokáig itt dolgozni, s a közösség javait, szolgálni mindennapos szorgalmas mun- káva!.* ’ , " Elmondta; Benedek András, a Rákosmezeje Tsz állatorvosa Lejegyezte: Gér József . Kulturális programok Ecseren csütörtökön 15.30- tól logopédia, 16-tól a nyug­díjasklub foglalkozása, 17-től karate és német nyelvtanfo­lyam, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Gyomron 15-től művészi torna és a pályaválasztási klub látogatása a sütőüzembe. A 3. számú általános iskola műsoros estje. Maglódon filmvetítés 16.30- tól és 18.30-tól: A Saolin temp­lom szent köntöse (szinkroni­zált, kínai—hongkongi kung- fu kalandfilm). Mendén 16.30-tól a Sport­egyesület teremfutba-llja. Monoron a filmszínházban 18- tól: Johnny guitar (színes," amerikai western), 20-tól: Arany a tó fenekén (színes, szinkronizált. új-zélandi ka­landfilm). Vecsésen 9-től 17-ig a Ve­ruszöv karácsonyi vására, 17-. tői az ifjúsági bélyeggyűjtők: 19- től az ifjúsági klub össze­jövetele. ES AKKOR ROHAKT és még idejében fel tudott ug­rani a vonatra. De nem tud­ta, hogy ezt a vonatot össze akarják ütköztetni egy másik­kal! Az utolsó percben állítot­ta át valaki a váltót, úgy, hogy a két szerelvény végül elkerülte egymást, de egy mé­teren múlt az egész! A fiú a vonaton egészen belesápad, hogy kellőképpen -ikerüljön visszaadnia azt a páratlan izgalmat, amiben része volt. Előttünk, akik ezen a reggeli munkásvonaton zötykölődünk, nem kétséges, hogy video­filmét látott, s hál’ istennek eszünkbe sem jut, hogy a mi vonatunkat is össze akarná ütköztetni valaki egy másik­kal. Az álmos közönség ébredő érdeklődéssel hallgatja tehát a fiú előadását. Milyen külö­nös — tűnődöm —, a video- láz a borzongj, magyar! je­gyében zajlik. Szörnyek. Vér. Bruce Lee, az ő végzetes üté­seivel. Kelet-ázsiai harci esz­közökkel fekszünk, vámpírral álmodunk, horrorral ébre­dünk. Persze, már aki. Két tizenéves azt mondja: — Aki a mi osztályunkban még nem látott videót, az béna. Még a lányok is a hor­rort tárgyalják a szünetben. Ha véletlenül megkérdez­nék, hogy én mit láttam utol­Gyerekeknek ajánlott? A kárhoztatott áldás jára videón, kiderülne, hogy béna vagyok. Félig minden­esetre. Utoljára videón a 101 kiskutyát láttam Walt Disney- től, azt is úgy, hogy a csi­nos, vadonatúj eszpresszóban hatan tárgyalták mellettem a Tuborg és a kőbányai kö­zötti minőségi különbséget. A nagy, közös videózásokról azonban rendszeresen értesü­lök, tudom például, hogy a Sport vendéglőben azért nem jó videózni, mert őrülten nagy a füst, míg az Ali babá­ban nem annyira, de viszont a Pikoló még felderítetlen, tudniillik mostanában kezdték a videózást. A képernyő tövé­ben félmeztelenül heverésző hölgy — a legújabb plakát a nagyközségben szerteszét — mostanság arról tudósít, hogy belép a táborba a vasútállo­másnál levő bisztró is, decem­ber 5-én kezdi eme technikai vívmánnyal csábítani a nagy­érdeműt. Azt írja a Hazafias Nép­front az „Ajánlás a szülői munkaközösségeknek az 1986 —87-es tanévre” című kiad­ványában, hogy: Kapunké választ? „Miközben labdarúgá­sunk élvonalának minden­napos gondjai foglalkoztat­nak bennünket, szinte a könnyelműségig nem törő­dünk a futball hátországá­val. Pedig gyakorta ala­csony osztályú együttesek­ből is kerülnek játékosok az NB I-be. De ezek a kis csapatok sorra szűnnek meg. Miért? Hogyan lehet­né megtartani őket? Mi­lyen akadályokkal kell megküzdeniök a csapat- alapítóknak?” A Rádió- és televizióúj- ság e heti számában ajánl­ja ezekkel a sorokkal a Le­látó című sportmagazin mai adását a rádióhallga­tók figyelmébe. Az adás délután két órakor kezdő­dik a Petőfi adón. A szer­kesztő-műsorvezető Vass István Zoltán lesz. Munka­társai: Bocskay Zsolt, Mol­nár Dániel és Szörényi Pé­ter. S hogy mindezt miért ajánljuk mi is ezen a he­lyen olvasóinknak? Mert a műsor készítői Monorra is ellátogattak, s megszólal­tatták a helybeli labda­rúgócsapat vezetőit. Ezért is érdemes lesz odafigyelni a műsorra, kapcsoljuk hát be a Petőfi rádiót csütör­tökön délután két órakor.-ér „A képmagnó nem általá­nos, de mindjobban terjed. A kazettákat hivatalosan és baráti alapon kölcsönözni is lehet, különösen az utóbbi esetben nem árt az ellenőrzés. Nagyon sok függ a szülők magatartásától, hiszen ez a technikai eszköz nekik is új­donság. A külföldi gyártó­ipart elsősorban a haszon érdekli, ezért a kazetták több­sége nem feltétlenül a mű­veltséget gyarapító ismerete­ket hordozza, a baráti kör hatása különösen szembetűnő lehet.” Ehhez nincs mit hozzátenni Elvben egyetértek. A gyakor­latban a lehető legnagyobb erőfeszítéssel sem tudom ki­küszöbölni a hatást, bár va­kon bízom benne, hogy az életben nem kell hírt adnom a monori iskolákban is ter­jedő harci eszközök, úgymint láncos botok és kiköszörült élű csillagok gyakorlati al­kalmazásának végeredményé­ről. A monori mozi vezetőjével beszélgetünk. Erzik-e a sza­porodó videók hatását? Még nem, ez a filmszínház a megyében a legmagasabb láto­gatottsággal bír. ’ Valószínűleg nem is fogják érezni — mondja —, ugyanis várhatóan januártól ők is videóznak' majd, méghozzá a vendéglők által verhetétlenül: négyszer hatméteres vászonra vetítve a színes képet; És Bruce Lée­vei kezdenek. A rövidesen át­adásra kerülő művelődési központba a közös együtt­működés alapján, ugyancsak' szeretnének videoklubot tele­píteni. MEGNYUGSZOM. Tudni­illik nyugtalan voltam. Vala­hogy nemigen sikerült eddig megmagyarázni magamnak, hogy a korszerű technika e „kárhoztatott áldása” a vendéglátóiparban jó helyen van. Hogy kis- és nagykamasz gyerekeink füstfelhőben, pá­linkától ajzott kedélyű felnőt­tek között lesik, hogy a Jó győz, mert elmetszi a Gonosz torkát. Várom, hogy kinyis­son a művelődési ház. Várom, hogy a mozi válogassa ki, mely korosztálynak, milyen filmeket vetít. Várom, hogy képernyőn kívül is győzzön a jó a rosszon. Torokmetszés nélkül K. Zs. CSSM 91«—2651 (Monori Bír \

Next

/
Thumbnails
Contents