Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

1ÄB0NYI KRÓNIKA! Az újjáépítés szervezője Sorok az emléktábláról A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1986. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Kilencven évvel ezelőtt, 1896-ban született Nagy Béla, Abony első kommunista bíró­ja, az SZDP, majd az illegá­lis kommunista párt helyi szervezetének egyik megala­pítója. Az évforduló alkalmá­ból emlékünnepséget rendez­tek és emléktáblát avattak fel a minap. Érdemeit és munkásságát Nagy Imre, a Déi-Pest Megyei Áfész megbí­zott elnöke méltatta. A hétgyermekes zsellérszü­lők leszármazottja alig tizen­kilenc évesen Prágába, a 68. gyalogezredhez kénytelen ma­sírozni, majd az első világ­háború idején az orosz, oszt­rák és az olasz fronton har­col. A háborús nyomor és nélkülözések láttán ösztönö­sen nyiladozó osztályöntudata az elnyomottakért tudatosan cselekvő mozgalomhoz vezeti. Szinte kalandos körülmények között kerül haza 1918 végén. Négy évvel később belép a Somodi Miklós alapította földmunkás szakszervezetbe, «hol hozzá hasonló sorstársai­val együtt edződik a magyar munkásmozgalom kiváló har­cosává. Időközben házasságot köt, és feleségével hét gyer­meket nevelnek fel, akik kö­zül már csak Mária, Erzsébet és Terézia él. A fehérterror idején őt és családját egyaránt sújtja a munkanélküliség, a nélkülö­zés, az éhezés. így beszélt er­ről „.., volt olyan időszak, amikor még dolgozni sem volt jogom...” De Nagy Bélát sem a körülmények, sem a kakastollas csendőrök nem tudták eltéríteni szándékaitól. 1931-ben ő is ott volt a Szo­ciáldemokrata Párt helyi böl­csőjénél. A negyvenes évek első fe­lében többször letartóztatják, börtönbe zárják hosszabb-rö- videbb időre, azonban nem hátrál. Már a Tiszántúlon dö­rögnek a fegyverek, Horthy éppen „ugrani”, Szálasi pedig jönni készül, amikor Nagy Béla és tíz hasonló gondol­kodású társa megalakítják az Fejezetek a Pest megyei állami zeneoktatás 35 éves történetéből címmel igénye­sen szerkesztett kiadvány je­lent meg a közelmúltban. A kötet szerzői a megyében mű­ködő tizenhárom zeneiskola múltját, jelenét, a közeli és távolabbi terveit tárják az ol­vasó elé. Az abonyiak króni­káját Varga György igazgató állította össze. Az eseményeket a zenét kedvelő községbeliek jól is­merik, azonban bizonyos kö­rülmények, adatok ' aligha kerülték a nyilvánosság elé. A kiadvány közli, hogy az 1985—86-os tanévben az isko­la tanári létszáma 43 volt. A jelenlegi pedagógusok közül tizenheten kezdték zenei ta­nulmányaikat helyben. Egy evvel ezelőtt az általános is­kolás korú gyermekek 24 szá­zaléka tanult az intézmény­ben, a zenei általános iskolá­sok közül mindenki. Az eltelt harmincöt esztendő során öt­vennél több növendék jutott be az országban működő va­lamelyik zeneművészeti szak- ' középiskolába, és közülük harminchármán a felsőfokú zeneintézménynél tanultak tovább. Az abonyi zeneiskola fennállása alatt 23 kihelyezett tagozatot létesített, ebből ed­dig öt önállósult. A 80-as évek elejétől a gyerekek érdeklődése a fú­vós hangszerek irányába to­lódott el, így a tanszakoknak olyan kedvező megoszlása alakult ki (25. százalék zon­gora, 20 százalék vonós, 40 százalék fúvós, 15 százalék elöképzős, szolfézs, dalosjá- ték), amelyet az elkövetkező tanévek során is szeretnének megtartani. Ilyen arányban lehet a zenekarok utánpótlá­sát biztosítani, ugyanis a ze­nekarok és az együttesek a ’további munka meghatározói. „A legfőbb cél, hogy min­den 'növendék a neki legmeg­felelőbb feladatot kapja, és adottságait kihasználva a ze­ne■ megszerelésén keresztül szerezzen örömet önmagának, szüleinek, nevelőinek...” — hangoztatja a szerző. illegális kommunista pártot, 1944. október 12-én. Novem­ber 4-én felszabadul a tele­pülés, s a következő tavaszon Nagy Béla, a sokat üldözött gyári munkás, vincellér, majd kubikos, hat hold földet ka­pott A több pártot magában fog­laló koalíció időszakában a kommunista párt kezébe ke­rült a községi elöljáróság és képviselőtestület irányítását megtestesítő bírói szék, ame­lyet ő foglalt el. Így lett a település első kommunista bí­rója egy nehéz korszakban. Nem volt petróleum, nem volt cukor, és lehetne még sorol­ni, mi mindent kényszerültek nélkülözni az emberek. De Nagy Béla és társai, többi kö­zött Varga Vince, Plangár Já­nos, Válóczi János, Pólyák István, Palásti András folya­matosán mérsékelték a nehéz­ségeket. Nevükhöz kapcsoló­dik a nevelőotthon létesítése is. Egészen haláláig, 1980 már­ciusáig aktív közéleti ember maradt. A tanács megalaku­lása után először a község, majd a József Attila Tsz párt­titkára volt. A gazdaságnál lett nyugdíjas és egyben mun­kásőr, az acélszürke egyenru­hát 84 éves korában bekövet­kezett haláláig viselte. Kiérdemelt elismerés az utókor részéről az emléktáb-' la, amelyről a következőket olvashatja le a szemlélő: „E házban lakott Nagy Béla, a magyar forradalmi munkás- mozgalom harcosa, a felsza­badulás utáni újjáépítés egyik jelentős szervezője." Gy. F. Engedményes vásár Abonyban a művelődési ház nagytermébe települtek ki a hét végére az áfész helybeli kereskedői. Méterárut, lábbe­lit, játékokat*.: műszaki cikke­ket kínáltak árengedménnyel. Szép forgalmat, hozott a ked­vezményes vásár. A kiadvány adatbősége mellett is olvasmányos, elő­nyére válik az iskolák életét — hangoztatja a szerző. A kiadvány adatbősége mel­lett is olvasmányos, előnyére válik az iskolák életét illuszt­ráló néhány fénykép. Nem lehetetlen, hogy a tanulók és a szülők egy része szívesen lapozgatná. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Kisebb községgel A Cegléd és Környéke Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat kártyanaptárán viszont egy vigyori képű kék madár. „Mennyi finomság!’’ — hirde­ti nem minden reklárnkeftés híján a eég címermadara. Mi­re ez a kártyanaptár a vevők­höz jutott, a zúzmarás hétvégi hajnalokon udvartól udvarig hallatszott a malacok búcsú - sivítása. A gazdasszonyok időben fel­készültek; beszerezték a fű­szereket, a rizst, minden fon­tos kelléket. A gyereket ilyenkor legfeljebb csak ki­sebb megbízatással szaiajtják a boltba. A nagyobb bevásár­lásokat gondosan megterve­zik. Több a teli cakker, a tö­mött kosár, de a boltoik, a polcok, a kereskedők és a pénztárosok állják az ostro­mot. Thanhof jer Imre, a vállalat igazgatója’ a szikár tényekkel kezdi. Az év első kilenc hó­napjában a tavalyinál 6 szá­zalékkal volt nagyobb az ár­bevétel. A nyereség még en­nél is szebben alakul, mert a költségele nemcsak a múlt évi­nél, de még a tervezettnél is kisebbek. Szeptember végén 2.8 százalékos nyereségszintet állapítottak meg, és ez a szakmában jónak értékelhető. S ha most egv november végi adatot veszünk szemügyre, már-már elégedettnek is tart­hatnánk őket, hiszen 38.3 mil­lió forintnál tartott a nyere­ség, melynek emelkedése 37 százalékos. Űj ösztönzési rendszert ve­zettek be, és a bérekkel nem fukarkodtak. Kilencszázalé­kos keres etszint-növekedés ment végbe. Ez azért is lé­nyeges, mert csak hat száza­lékot terveztek évenként. A jó eredmény adott bátorítást az erőteljesebb emelésre, s ez újabb hajtóerőnek bizonyult, tehát megtérülő befektetés volt. Érdemes az embereket érdekeltté tenni — újfent be­igazolódott. Az összes értékesítési árbe­vétel eddig meghaladta az egy mill iáid forintot. Az árrés — központi intézkedés nyo­mán — javult. Amit csak le­het, igyekeznek a termelőktől közvetlenül beszerezni, s meg­osztoznak a nagykereskedelmi árrésen. Ez jelentős üzletpoli­tikai gyakorlat a vállalatnál. Decemberi disznsságok December erős forgalmú hónap. Jelentős készletekkel készültei: rá. Jelenleg 10—12 millió forinttal magasabb’ az árumennyiség a tervezettnél, ennyi tetőzi a százmilliót. Az ilyenkor szokásos szezon áru­kat sikerült maradéktalanul beszerezni. Mikulásból nem volt h-lány; százhatvan mázsa csekifi.gurát rendeltek. Szalon­cukorból tizenötféle van, ösz- szesen hetvenezer dobozzal. Fenyőfüggelék is kerülhet a fákra. A tőkehús, a füstölt áru, a virsli és a debreceni, a bőrös malac nem hiányzik majd a boltokból. Kenyérből, ■tejből, pékárukból sem lesz hiány. Korlátlan mennyiség­ben beszerezhetők a disznóvá­gás kellékei; van fűszerből, rizsből elegendő. Az ünnepi eszem-iszom ve­lejárója az étkekhez válasz­tott ital. Sörből és borból lesz elegendő, és szilveszter éjsza­káján nyolcvankétezer palack pezsgő pukkanása köszöntheti az új esztendőt. Az igazgató arról beszél, hogy a munkatársakkal szót értenek, s ez az eredmények alakulásában is megmutatko­zik. Bár sokat vitatkoznak, mindezt rugalmasan, demok­ratikus légkörben teszik. A vezető szerint jobb a légkör, rhint amire számítottak. Sike­rült mindenkivel megértetni, hogy komolyan kell dolgozni a jobb eredményekért. Nagyra törő tervek Ami a továbblépést illeti, a Célker vezérkarának kész ter­vei vannak. Ezek egy részéről — üzleti érdekből — neip leb- bent fel a titok fátyla, más dolgokról viszont szívesen be­szélt a direktor. A ceglédi Vörösmarty téren formálódik az ötszáz négyzetméter alap­területű ABC-áruház. Régi gondját oldja meg az ezt öve­ző alközpontnak, ha megnyílik 1987 nyarán. Átvették a téglagyár mellet­ti volt iskolát a Budai út mentén. Értő kezekkel meg­tartják az épület értékes vo­násait. Első feladatként két­száz négyzetméter alapterüle­tű . élelmiszerboltot nyitnak benne. A tervek szerint a jö­vő év első felében lezajlik a jelentős átalakítás. A vállalat terveiben szere­pel a nagykereskedelmi tevé­kenységbe való bekapcsolódás, az export-import jog megszer­zése és egy fantázianév fel­vétele. Nagyra törő terveik szellemében a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti volt maiomépületet is céljaik szolgálatába állítják. Tamasi Tamás A totókulcsos ember elő­ször csak magában tip- pelgetett. Fiatal volt, kispén­zű ember, nem is nyert ő semmit. Csak vette minden héten a háromharmincas szel­vényeket, elő a tollat, aztán ami belefér, ikszelni-fixelni. Később rájött, hogy ez így nem megy. No jó, hallott ő már arról, hogy a dunaújvá­rosi asszony elvesztette a fér­je totószelvényeit, s ijedté­ben, kétségbeesésében kitöl­tött egy új szelvényt az utolsó pillanatban, 2 millió forintot nyert vele. Erre azt mondta a totókulcsos, hogy a Vak tyúk is talál szemet, ö job­ban bízott a matematikában. Szervezett maga köré még ki­lenc nyerni vágyó embert, s minden héten az általa össze­bütykölt variációkkal, játszot­tak. De nagyot sohase nyertek. Persze egy a tíz közül kiug­rott, és két hét múlva a to­tókulcsos ember variációját megjátszva 670 ezer forintot vitt haza, s többé már soha nem volt kedve a közöskö- désre. A többiek meg sopán­kodtak, lám, mi lett a játék- szenvedélyből. A totókulcsos elhatározta, most már valóban nem bízik a véletlenben. Tagja lett egy menő klubnak, ahol csupa olyan ember gyűlt össze, akik totókulcsok készítéséhez is értettek. S ha már értettek hozzá, fel is ajánlották a szé­les publikumnak, íme ez a variáció minden kétséget ki­záróan pénzt hoz nektek, to­tózni vágyók, ne szalasszátok el az alkalmat, vegyetek csak belőle gyorsan. A totókulcsos maga is vá­sárolt egy csomót, kíváncsi volt. mit. érnek ezek a sok­szor számítógéppel készített kulcsocskák. De nagyot csaló­dott. Ügy látta, ezek a kul­csok mind a nagypénzű em­bereknek íródnak, nemigen játszik a kispénzű ember heti harminc-negyvenezer forint­ból. Majd ő készít olyat, ami­re elég háromszázhúsz forin­tot áldozni, s a nagy nyerés lehetősége ugyanúgy megma­rad, még egy kisnyugdíjasnak is. Ebből is látszik, liogy a totókuicsos ember nyitott szemmel jár a világban, s tisztában van a társadalom rétegeződésével, már ami a szerencsét illeti. Persze azt is jól tudja, hogy pénzt csak pénzzel lehet nyer­ni. Ezért aztán ö maga Is játszik. Nem egyedül, mert a totó azért mégiscsak több a szerencsejátéknál. A totó — az egyben foci is. Nem vélet­len, hogy a kulcsos ember még olaszul is megtanult egy kicsit, hogy vasárnap hallgat­hassa az olasz rádió körkap­csolásait. Gyakran kap híre­ket Rómából, s ilyenkor átéli a meccsek előtti parádés'han­gulatot. Persze Itáliában egy órává! a mérkőzés megkezdé­se előtt még tippelhetnek a fogadók. A stadionok óriás képernyőin kiírják a számító- gépes lánc által összegzett adatokat: a fogadók számát, Megbízható szakemberek Gépjavítás a tsz-ben A dánszéntmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet géppark­ja meglehetősen öreg, ezért különösen gondos karbantar­tásra, felújításra Szorulnak eszközeik. A dánszéntmiklósi gépműhelyben elsősorban a kertészet gépeit, továbbá a te­hergépkocsikat és az autóbu­szokat hozzál: rendbe. Az ese­tek zömében közép- és nagy­javításokat végeznek, teljesít­ménydíjas bérezési formában. Az albertirsai részlegben a csökkenő munkáslétszám ne­hezítette a berendezések fel­készítését, enne£ ellenére a, tmk-műhely tíztagú gárdával megbízhatóan ellátta a felada­tokat. Könyvvásár A városi pártszékház aulá­jában — a Kossuth és a Zrí­nyi Könyvkiadó kiadványaiból — politikai könyvvásárt tar­tanak. Csütörtökön 14-től 18, pénteken 9-től 15, szombaton 10-től 14 óráig bárki böngész­het, vásárolhat a könyvekből. a bevételt, a nyereményala­pot, meg egyebeket, ami a totózó bizalmát erősíti. Ennyit az olasz totózó ki­szolgálásáról. Képzeljük el a magyar szerencsevadászt vasárnap délutánonként, mi­közben azért szurkol, hogy a Solingen igazán bevághatná már azt az egyenlítő gólt az Osnabrücknek. Am a magyar totós nemigen ismeri az NSZK-s labdarúgó-bajnokság kevésbé jeles csapatait, ezért a totó helyett a totókülcs fe­lé fordítja figyelmét. Abban meg az áll, hogy vá- lassszon ki három meccset, amit fixre vesz, a többi tí­zet megvariálja helyette a kulcs. Teszi ezt úgy, hogy a fönnmaradó' tízi, meccsből még ötöt kell „vehetni”, azaz a legT valószínűbb eredményt ala­pul venni, .a maradék öttel, már semmi gondunk, hiszen az variálódik, azok a meccsek , háromesélyesként szerepelnek a szelvényeken. Namármost, ha a három fix mellé eltalál­juk az öt legvalószínűbbet — ez a vezetés titka — akkor az ugye nyolc találat. Meg az öt háromesélyes variáció, az meg már tizenhárom, az ám a csodaszép. Nézzük visszafelé: ha a. fix meccseink elmennek, az nem jó dolog, akkor már leginkább csak mérgelődhetünk a kulcs miatt, pedig a kulcsnak sem­mi köze sincs a holtbiztosnak feltételezett eredményekhez. Ha meg a vezetés rossz — az , öt meccsen nem az történik, amit szeretnénk —. akkor' rossz a vezetés. Marad az öt meccs, amit a kulcs variált, az mindenképpen bejön, lgv megy ez, tizenhárom .találattól az ötig minden lehetséges. Találjuk ki, melyik fizet job­ban! Ha a totókulcsos embernek sem kerül hetente ötnél több találata, akkor neki sincs más dolga, mint hogy újra elmen­jen a komájához, újra elő­kapják az üres kollektív szel­vényeket, s újra mérlegelni kezdjék, vajon a Leverkusen helvt tud-e állni Stuttgartban, a Cesena elcsíohet-e egy pon­tot Bariban. Ha igen. s egy­szer úgy történne minden, ahogy a. totókulcsos ember elképzeli, többé már nem is kellene neki variációkat, ké­szítenie. Amíg nem, addig: „Totósok, az általam szerkesztett veze- téses totókulcsok teljesen el­térnek az eddia ismert ősz- szes totókulcsoktól.. R. V. Asztalitenisz A CVSE Damjanich utcai csarnokában ma, csütörtökön délután négy órakor kezdő­dik a Ceglédi VSE—Bp, Pos­tás NB I-es férfi asztalitenisz­mérkőzés. Két hasonló erejű csapat óriási csatája várható, a győztes nagy lépést tesz a dobogó harmadik fokának megszerzéséhez. ISSN 013S—2688 (Ceglédi Hírlap) Sörös Éva, aki ma az iskola tanára. Megismerik a zene öröm if Holtbiztos tippek Kulcs a lábtörlő alatt Fefkészüif a kereskedelem Kosaras rafiám az üzletekben Százmiié forint értékű készlet várja a vevőket A régi kalendáriumok rajzolói december havához fundálták ki a legmozgalmasabb képet. A kis házak ud­varán disznótort örökítettek meg, s a vígan füstölő ké­mények következtetni engedtek a konyhákban folyó sütés-főzés elszánt hadműveleteire. A szőlőhegy hóföd­te oldalába süppedt présházak, pincék rejtekén újbort _ fejtettek a gazdák, és Ferenc- meg Miklós-napi áldo­mást ittak. Piros volt az arca és tele a hasa mindenki­nek — aki rajzolva volt.

Next

/
Thumbnails
Contents