Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
198«. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Emlékezés Hajdú Pálra Hajdú Pál újságíró, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 90. évfordulója alkalmából, szerdán koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában levő emléktáblájánál. A: kegyelet, a megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának nevében, Lakatos Ernő osztályvezető és BereCz- ky Gyula osztályvezető-helyettes helyezte el. Elhelyezték a kegyelet koszorúját az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének képviselői is. Hajdú Pál újságíró 1914-ben lépett be a magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Megalakulásától tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Munkatársa a Vörös Űjság szerkesztőségének. A Tanácsköztársaság ide. jén a vörös hadsereg zászlóalj- parancsnokaként tevékenykedett. Az ellenforradalmi bíróság 10 évi fegyházra ítélte; 1922-ben — fogolycsere-akció révén —■ a Szovjetunióba került. Dolgozott a Marx—Engels, Lenin Intézetben. A Sarló és Kalapács című folyóirat szerkesztőségében. 1933 és 1937 között a moszkvai rádió magyar adásait vezette. Váci konténergyár A terveknek megfelelően teljesül az éves program, az értékesítés, a kiszállítás folyamatos az utolsó negyedévben is a Ganz Danubius váci konténergyárában. Képünkön: az elkészült konténerek osztályozása kiszállítás előtt Országgyűlési bizottságok ülései Az agrárágazat fejlesztése Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Gyuricza László elnökletével szerdán ülést tartott a Parlamentben. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné (Pest megye 4. vk.), az Országgyűlés alelnöke, Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A testület Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár beszámolója alapján áttekintette a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium 1986-os tervének teljesítését, s megvitatta az 1987. évi költségvetés-tervezetet, amelyet az Országgyűlés soron következő ülésszaka elé terjesztenek. A • mezőgazdasági termelés helyzetét, az idei eredményeket és a jövő évi tennivalókat elemezte szerdai ülésén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A képviselőket Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár arról tájékoztatta, hogy az agrárágazat a tervezett célkitűzésektől az idén valamelyest elmaradt; főként azért, mert az aszályos időjárás miatt a vártnál alacsonyabbak voltak a hozamok. Az állattenyésztésben sikerült megállítani az állomány csökkenését; a sertéstenyésztésben az élénkülés jelei tapasztalhatók. Jövőre az előirányzat szerint 4,5—5,5 százalékkal növekedik a mezőgazdasági termelés, főként a növénytermesztésben terveznek nagyobb, ütemű fejlesztést. Az állattenyésztésben mérsékeltebbek a tervcélok. Az élelmiszeripar hozzávetőleg 2,4 százalékkal fokozza a termelést; főként a hús- és a növényolajiparban várnak az átlagosnál nagyobb föllendülést. Az államtitkár tájékoztatott arról, hogy az őszi vetésű gabona — a tartós aszály miatt — hiányosan kelt ki, nagyobb területekén a csírázás, egyelőre meg sem kezdődött. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolójában elmondotta: 1986-ban — a tavalyihoz képest — 10 százalékkal nótt a vízhiánnyal küszködő települések száma; összefüggésben a természet immár tartós csapadékadósságával. Az idei fejlesztési programok során újabb száz települést kapcsoltak be a vezetékes vízellátásba. A mezőgazdaság vízfelhasználása nem emelkedik: az öntözhető 400—420 ezer hektárnak csak mintegy fele kapott az idén mesterséges vízutánpótlást. Ügy tűnik: a gazdaságok a jelenlegi feltételek mellett nem találják meg számításukat az Öntözésnél. A vitában a képviselők egyebek között kifogásolták, hogy amíg egyre inkább a minőségi hústermelés áruja után mutatkozik növekvő kereslet, addig a mezőgazdasági termelők a korábbinál rosz- szabb minőségű és például a fehérjetartalom szempontjából kisebb, értékű takarmányok felhasznál ás Srá kényszerülnek Fölvetették; • hégy«üzemek által megvásárolt eszközök és berendezések minősége gyakran nem felel meg a követelményeknek. Több képviselő kérte, ismételten vizsgálják felül — tudományos kutatók bevonásával —, hogy valójában milyen feltételek mellett érdemes berendezkedni az öntözésre. Felvetették továbbá, hogy esetenként hiányoznak a megfelelő fajták a különben újabban államilag is támogatott nagyüzemi gyümölcstelepítésekhez. A vitában felvetettekre Villányi Miklós válaszolt. A takarmányforgalmazást abban a tekintetben valóban javítani akarják, hogy hazai fehérjeforrásokkal igyekeznek a jövőben az eddiginél nagyobb arányban pótolni az importanyagokat. Az általában megfelelő színvonalú szaporítóanyag-ellátásban esetenként föllelhető beszerzési gondokat alkalomadtán importból származó csemetékkel szüntetik még. Tervezik,- hogy felülvizsgálják az állami- törzsültetvények fajtaösszetételét is. Kovács Antal államtitkár bejelentette, hogy dolgoznak a hazai öntözésfejlesztés átfogó koncepciójának kialakításán. A vitában felszólalt: Fodor István (Pest megye 15. vk.). Varga János (Pest megye 11. vk.), Krekács László (Pest megye 8. vk.) és Antal Imre (Pest megye 19. vk.) képviselő is. A vitát az elnöklő Dobi Ferenc (Pest megye 6. vk.) foglalta össze. Érdekeltség és körültekintés Valutát termelnek a bárányok Nem különösebben közkedvelt a bárányhizlaltatás és felvásárlás az áfészeknél, mindössze néhányan foglalkoznak ezzel az országban. Hogy miért apadt le így a számuk? Sok volt a bukfenc — adta meg tömören és velősen a választ egy birkaberkekben járatos szakember, utalván ezzel arra, hogy több ilyen vállalkozásra bírósági tárgyalás tett pontot. Sajnos, hasonló eset szűkebb pátriánkban ás előfordult. Az Ocsa és Vidéke Áfész még mindig fut köddé vált juhtenyésztő szakcsoportja és mintegy 10 milliós értékű állatállománya után. Tisztes haszon A kockázat sokakat visszatart hát ettől a foglalatosságtól, pedig tisztes hasznot hozna számukra és devizát az országnak. Merthogy nem megvetendő csemege a bárányt! ús a kemény valutával fizetőknél; az olaszok például a kisebb súlyúért, az arabok a faggyúsabbért nyitják ki készséggel a pénztárcájukat. S ezért talán mégiscsak érdemes közelebbi ismeretséget kötni a bárányokkal, persze akkor, ha ez a kapcsolat gyarapítja a forintokat. Erre is van. igaz egyetlen, példa Pest megyéből. Amíg az ócsaiaknál a veszteségrovat tételeit növelte ez a tevékenység, addig a Ráckeve és Vidéke Afésznél megkezdődött egy felfelé ívelő folyamat, s ma már éves felvásárlási forgalmuk 70 százalékát ezek a jószágok adják. — Amikor három éve a FOTK létrehozta juhforgal- mazási osztályát, társak után nézett az áfészeknél — idézi fel a kezdetet Do bos József felvásárlási főosztályvezető. —■ Akkoriban csappant meg hálunk a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, valamit ki kellett találnunk a felszínen maradáshoz. Ezért aztán vettünk egy mély lélegzetet és kockáztattunk. Fogódzónk nem volt semmi az induláshoz, viszont dolgozott velünk valaki, aki korábban tizenvala- hány évig birkákat istápolt egy tsz-nél. Azt mondtuk hát neki, Orosz Józsefnek; tied a terü’et, teljhatalmat kapsz, fix fizetést nem, pénzedet a Szívügye a mikrobioligia Az elhivatottság sikert hoz Kecskés Mihály 1931-ben született a Szabolcs megyei Vasmegyeren. Az érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetemen természettudományi karán szerzett általános biológusi diplomát. Három évtizeden át a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, 1984-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mikrobiológiai tanszékének vezető professzora. A biológia! tudomány doktora, több hazai és nemzetközi tudományos testület tagja, címzetes egyetemi tanár, volt visiting (vendég)- professzor. Munkássága elsősorban az általános es mezőgazdasági mikrobiológia, ezen belül a talaj- és környezetvédelmi mikrobiológia, valamint a talajbiotechnológia területére terjed ki. A mikrobiológiában végzett sokéves kiemelkedő tevékenysége elismeréséül a Magyar Mikrobiológiai Társaság idén a Maninger Rezső Emlékéremmel tüntette kl« — Akik ismerik önt, tudják, hogy az oktatás keretein kívül is tárt karokkal fogadja a mikrobiológiát kedvelő fiatalokat. — Véleményem szerint a tudományos pályán az egyetemi évek elején kell elindulni. Ezért is tartom szívügyemnek, hogy mindazokat, akiket érdekel a mikrobiológia és az ehhez kapcsolódó kutatótevékenység, támogassam és irányítsam. — Legtöbbjük az egyetem elvégzése után másfelé orientálódik. Nem gondolt arra, hogy kárba veszett energiát pazarolt rájuk? — Soha! Hiszem, hogy az Itt szerzett ismereteket, ezt a szemléletet, bárki, bármilyen munkahelyen hasznosítani tudja. Biztos vagyok abban, hogy ha többé nem vesz is mikroszkópot a kezébe, alkalomadtán bár közvetve, de támogatni fogja mások kutatómunkáját. És már ez is óriási dolog! — Jelenleg milyen kutatási témákon dolgozik? — Vizsgálataink nagy része a mikroorganizmusok és a magasabb rendű növények közötti kapcsolatra irányul. Olyan, a pillangósvirágúakkal szimbiózisban élő baktériumtörzseket keresünk, amelyek jól tűrik a műtrágyázás következtében elsavanyodott talajokat Az utóbbi években több törzset különítettünk el, melyek a gyökérzónán belül védenek a kórokozókkal szemben, és serkentik a növény növekedését. Mikrobiológiai módszereket dolgozunk ki a talajuntság csökkentésére és a szerves anyagok lebomlásának meggyorsítására. — ön sikeres ember■ Talán nem szentségtörés d kérdés, milyen szerepe volt az életében a véletlennek, a szerencsének? — Ezerkilencszázhatvan- négyben az ausztráliai Sidney Egyetem nemzetközi ösztön- díjpályázatot hirdetett meg, és az egyetlen helyre huszonnégyen jelentkeztek, a világ legkülönbözőbb részéről. Nekem sikerült. Szerencsésnek mondhatom magam a családi háttér miatt Is. Nagyon-nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek és nemrég elhunyt édesanyámnak, aki szereteté- vel, gondoskodásával és kivételes intelligenciájával mindvégig mellettem állt. Nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani a szerencsének, mert az csakúgy, mint a hétköznapi életben a kutatómunkában is az igyekvőket és a bátrakat segíti, — Mi jut eszébe, ha ezt a szót hallja: kudarc? — Természetes, hogy mindenkit érnek kisebb-nagyobb kudarcok, buktatók, a magánéletben éppúgy, mint a munkája során. Nekem is számtalan mellélőtt. sikertelen kísérletem volt, de a nehezebb periódusok után általában eredményes időszakok jöttek. Nemegyszer gondot jelentettek azok a vezetők és munkatársak, akik szakmai vagy emberi tulajdonságaik miatt nemhogy segítettek volna, de hátráltatták a munkámat, a törekvéseimet. — Hosszú évek tapasztalatával a tarsolyában milyen tanácsokkal bocsátja útjukra tanítványait? — A legfontosabb a választott szakterület iránti elhivatottság. tisztelet és főként szeretet. Ha ez megvan valakiben, lehet nem megfelelő az elismerés, jöhetnek kudarcok, buktatók, sikerrel túl fog jutni rajtuk! Veszeika András forgalmazott érték arányában adjuk. Ezt abból a jutalékból fedeztük, kezdetben, amelyet a FOTK juttatott nekünk ezért a munkáért, később, amikor az ottani gárda átpártolt a Balaton Skála GT-hez, követve őket mi is partnert váltottunk. — Megkerestem bérhizlalást vállaló mezőgazdasági üzemeket és keretszerződést kötöttem velük — folytatja Orosz József felvásárló. —Így a Balatonmellék Termelőszövetkezetet, amely évi 6—8 ezer, az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezetei, ahol mintegy 6 ezer birkát hizlalnak nekünk, meg másokat is. Emellett kistermelőket nyertem meg a vállalkozáshoz, eleinte azokat, akiket Ismertem. Majd, mikor elterjedt a híre, jöttek, ajánlkoztak mások is. Alaposan körüljártam mindenkit, mielőtt kimond- tam az igent: szakmailag, egészségügyi szempontból, de főleg anyagilag alkalmasak-e a feladatra. Hiszen az áfész hízóalapanyagot ad nekik. És, ha az ember nem figyel oda, úgy elmehet az erdőbe, hogy azt se tudja, hol van. Pontosan ezért a szerződéseket is nagyon körültekintően kötjük: elszámoláskor a ráhizlalt súly arányában fizetünk szezonális áron, de ebből automatikusan levonjuk az elhullott bárányok értékét. ló mdlókes Így eddig sikerült per és viszálykodás nélkül megúsznunk. Mert volt bizony, aki ráfizetett a dologra, nem vált be az elképzelése. Ök lemorzsolódtak, s a megmaradt tíz tenyésztőre már bizton számíthatunk: 150—200 birkát is vállalnak egy-egy bérhizlalási ciklusban ... A. gazdáké vagy vándorolnak állataikkal legelőről legelőbe, vagy valamilyen épületben tartják a gyapjas négyfábúá- kat. Gulyás Sándor Dömsijd mellett egy tanyán, pontosabban amo’yan istállófélében rendezte be a birkalakosztályt, Két éve már, hogy Orosz József rábeszélésére hizlal bárányokat, ezzel egészítve ki a Dózsa Tsz-ben kapott gépcsoportvezetői fizetését. j Nem csalatkozott — Kedvem, hajlamom volt hozzá, anyagi lehetőséget láttam benne és nem csalatkozz tam. Rizikós, az igaz, mert megkapom az áfésztől az 50— 60 napos tejes bárányt, .s attól kezdve enyém a felelősség. Fizetem az állatorvost, ha megbetegednek, szerencsére az idén csak két és fél százalékos volt az elhullás, egyébként 600 birkát vállaltam három turnusban. A táp ára is folyamatosan emelkedik, márpedig 100 mázsa simán elmegy egy hizlalási szakaszban. Épp ezért legalább jövőre jó lenne többet kapni a hízott jószágokért, de éz a Balaton Skála GT nyereségességétől függ. Mindenesetre én nem adom fel. Amíg 1983-ban 205 tonna élő juhot küldött az áfész többségében közös piacbeli országokba, addig ez a mennyiség 1985-ben 571 tonnára nőtt. Ezek a számadatok éves felvásárlásuknak csak egy hányadát tükrözik, mivelhogy a bárányok nem a naptári év szerint növekednek, s az export mellett boltjai ellátásáról is gondoskodik a szövetkezet. Az idén már egymilliós tiszta nyereséggel számolnak. Mi kellett ehhez? Mindössze egyetlen munkáját értő ember, aki érdekelt abban, hogy akár az ország másik végéből, a konkurenciával vetekedve is felhajtsa a részben exportra menő, részben hizóalap- anyagul szolgáló tejes bárányokat, , .felügyeljen fejlődésükre. megszervezze átvételüket, elszállításukat-.És a realitásokkal számoló, körültekintő másra tartás; mert ax áfész csak annyi kockázatot Vállal, amennyi feltétlenül szükséges. Ilyen „egyszerű” az egész, 7. Tóth Andrea :ejleszteni márpedig kell Lapos szíjtól a tojóházig Ma már többszörösen bizo. nyitott igazság, hogy a különböző ipari és melléktevékenységek jó szolgálatot tettek és tesznek a termelőszövetkezeteknek. Különösen azoknál a mezőgazdasági nagyüzemeknél, amelyek kedvezőtlen talajadottságú földeken kénytelenek gazdálkodni, ha lehet eredményesen. Márpedig az eredményhez legtöbbször a melléküzem, az ipar tevékenysége segíti hozzá a szövetkezeteket. Fontos lett tehát a mellékes és sokszorosan az napjainkban. Egy olyan időszakban, amikor a megnövekedett jelentőségének megfelelően még fokozottabban reflektorfénybe kerültek ezek a mezőgazdaságtól olykor nagyon is távol eső vállalkozások. Háttéripari hézagpótló, hiánycikk- lista-csökkentő tevékenység eddig is szinte kivétel nélkül akadt minden termelőszövetkezet háza táján. Ma sem ülhetnek babérjaikon azok. akik állni akarják a versenyt és a lehetőségekhez képest a legnagyobb hasznot kívánják elérni. A rugalmatlansággal egyébként sem vádolható üzemekben megnőtt az újítási és a vállalkozási kedv. Ebben nincs hiány a püspökhatvani Galgávölgye Termelőszövetkezetben sem. — Csaknem két évtizeddel ezelőtt a VBKM Transzvill gyárával kötöttük meg az ipari tevékenységre az első megállapodást — mondja Mayer Károly az ipari főágazat vezetője. Akkor olyan kisszériás egyedi termékek készítésére vállalkoztunk, ame’yekkel a nagyüzemnek nem volt érdemes fozla'ko7ni Ná'unk viszont üzletet jelentett. Az idők során természetesen folyamatosan fejlesztettük a* ágazatot és egyre több vállalattal alakítottunk ki partneri kapcsolatot. Ma már összesen tízen üzemmel kooperálunk. A főágazat idei árbevételi terve 115 millió forint, amit várhatóan túlteljesítünk. A főágázatvezető felsorolásából kitűnik, hogy igen széles a skálája a gazdaságban gyártott termékeknek. A gumiüzemben például három éve készítenek különböző méretű meghajtó lapos szíjakat, elsősorban mezőgazdasági gépekhez, malomipari, textilüzemi, faipari berendezésekhez. A svájci gépekkel együtt annak idején a technológiát is megvették a püspökhatvaniak. Az Ikladi Ipari Műszergyárnak az alkatrészek mellett betonkeverőt is készítenek. Kiemelkedő cikkük az Autókemek gyártott vonóháromszögek. A legújabb termékeik közé tartozik a kétszintes tojóház. A partnerek igényeihez rugalmasan alkalmazkodik a szövetkezet. ezt bizonyítja az is. hogy például ebben az esztendőben a tavalyi termékek csaknem harminc százaléka kicserélődött. A megnövekedett követelményeknek megfelelően igyekeznek a termelés technikai színvonalát is javítani a szövetkezetben. Érthető, hiszen az elavult, ócska gépekkel nem lehet gazdaságosan dolgozni, még a melléküzemekben sem. A tervek szerint jövőre 5 millió forintot költenek a forgácsológépek cseréjére. Jelentős változást hoz majd az is, hogy az,ágadat egy része 1937 januárjában modern, 400 négyzetméter alapterületű csarnokba költözhet. i. J.
