Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

Oklevelek, jelvények, pénzjutalmak Kitüntetett pedagógusok A napokban került sor a művelődési központban a pe­dagógusok törzsgárda ünnep­ségére. Oklevelet, jelvényt és pénzjutalmat kaptak azok az óvónők, tanárok és technikai dolgozók, akik 10, 20, 30, 40 éve dolgoznak ugyanazon a helyen. A törzsgárdaünnepségen je­len volt Nádasné Pribék Ro­zália, a Pedagógusok Szakszer­vezete Pest Megyei Bizottsá­gának titkára, Pintérné dr. Torma Mária, a városi tanács vb-titkára, dr. Bárdos József, az MSZMP városi bizottsá­gának munkatársa, valamint Rédai András, a KISZ városi bizottságának titkára. A részvevőket dr. Makai Ka­talin, a művelődési, egészség­­ügyi és sportosztály vezetője köszöntötte, majd Pintérné dr. Torma Mária mondott ün­nepi beszédet. Kiemelte a pe­dagógusok áldozatos munká­ját, továbbá azt az utánozha­­talan és pótolhatatlan siker­élményt, amit a tanítás jelent. Őszinte örömének adott kife­jezést, hogy jó kezekben van­nak a gyerekek az oktatási in­tézményekben. Az ünnepi beszédet a törzs­­gárdajelvények és jutalmak átadása követte. Gyémánt jelvényt kapott 40 éves, egy helyen végzett mun­kájának elismeréséért Utassy Miklós, a kocséri Gábor Áron Általános Iskola igazgatóhe­lyettese, akit a részvevők nagy tapssal köszöntöttek. Heten kaplak aranyjelvényt 30 éves folyamatos szolgálatukért: Ba­kó Kálmánná, Gárdián Fe­­rencné, Iván Istvánná, Kochan István. Rózsás László. Rózsás Lászlóné és Velényi Tibor. Ezüst jel vényt nyolc, bronzjel­vényt 31 dolgozó vett át. A törzsgárdaünnepség ki­emelkedő eseménye volt Gáti Oszkár Jászai-díjas színmű­vész „Ha megérinthetnélek” című műsora, amelynek külö­nösen a befejező száma, Kosz­tolányi Dezső Hajnali részegség című verse hagyott minden­kiben maradandó élményt. Az ünnepség záróaktusa­ként a művelődési osztály és a városi pedagógusszakszer­vezet fogadást adott a kitün­tetettek tiszteletére. Tóth Tibor Takarékos körzet Világnap: másfél millió Ajándéktárgy-sorsolás Régi igazság, hogy a ki­egyensúlyozott, nyugodt élet egyik erős biztosítéka a ta­karékosság. Ezért alapították a világtakarékosság! na,pót, amelyet minden évben ren­dezvényekkel ünnepelnek szinte az egész világon. Október 31-én az idén is beszédes bizonyságot tettek a nagykőrösiek takarékosságuk­ról, amikor összegyűjtött és félretett forintjaikat bevitték a helyi pénzintézetekbe, hogy az fiaddzon, és hogy kölcsönt tudjanak adni belőle mások­nak. A takarékossági propagan­dában az idén is részt vettek a nagykőrösi pénzintézetek és az egész októbert takarékos­­sági hónapnak nyilvánították. Például a Nagykőrös—Kocsér Takarékszövetkezet a nagyobb összeget betevőknek sorsjegyet ajándékozott, a helyi OTP- fiók pedig a takarékossági vi­lágnapon ajándéktárgyakat adott az ötezer forintnál na­gyobb összeget betevőknek. A nagykőrösi pénzintézetek vézetői elmondták, hogy a kö­rösiek a takarékosságból az idén jobban vizsgáztak, mint a múlt esztendőben. — Októberben kétmillió fo­rint volt a takarékbetét-növe­kedés — mondta Horváth Al­bert, az OTP nagykőrösi fiók­jának igazgatója. Az október 31-i takarékossági világnapon kamatozó betétekre 700 ezer, nyereménybetétkönyvre 550 ezer, gépkocsinyeremény-be­­tétkönyvre 180 ezer és taka­rékbetétre 120 ezer forintot hoztak be. Az októberi takarékossági betétgyűjtés a takarékossági világnap alkalmából a Nagy­kőrös—Kocsér Takarékszövet­kezet helyi, a kocséri. azabonyi, a törteli és a nyársapáti ki­­rendeltségeiben is szépen, eredményesen folyt le. Mint Tanai István igazgató el­mondta, októberben 6 millió 490 ezer forint különféle ta­karékossági betét folyt be, a takarékossági világnapon pe­dig 1 millió 500 ezer forint. A nagyob összegű betétet el­helyezőknek 1200 sorsjegyet osztottak ki. Minden kirendeltségen meg­történt a sorsolás, összesen 15 ezer forint értékű ajándéktár­gyat sorsoltak ki. Nagykőrö­sön eddig Kovács Dezsőné, Dencsik Ferencné és Hídvégi Dénes vették át a nyeremé­nyeket. Kopa László B alog Józsi bácsit szinte egyik percről a másikra ütötte le a baj a lábáról. Dél­előtt még vermelte a sárgaré­pát a tanya mellett, ebéd után­ra azonban kiverte a veríték, meg szorította valami a szíve táján. — Pedig még a céklát ts földbe akartam tenni — mon­dogatta a menyének, aki le­fektette, és odaült melléje, hogy a homlokát törülhesse. Ferus, az öreg unokája mo­torra ült, és elrobogott a szö­vetkezet központjába, hogy or­vosért telefonáljon. Jött is a sárga terepjáró alig egy fél órán belül. Amikor az orvos meglátta a beteget, azonnal tudta, hogy nagy baj van. Adott egy in­jekciót, és a terepjáróban levő rádióadóval hívta a mentőket. Ifjabb Balogné az udvaron megkérdezte az orvostól. — Súlyos? — A szíve. — Túléli? — Hát... Hány éves a bá­csi? — Nyolcvankettő. Amikor visszamentek a ház­ba, a doktor a beteghez for­dult. — Hívtam a mentőket. Be­megyünk a kórházba. Balog Józsi bácsi legyintett. — Nem kellett volna. — Maga a doktor, mégis én mondjam ki, hogy vége? — Majd én is a mentőko­csiba ülök maga mellé — te­relte másra a szót válasz he­lyett az orvos. Nemsokára jött a mentőko­csi. A két mentős óvatosan hordágyra tette az öreget, és az autóhoz vitte, majd be­­csúsztatták a sínen. Aztán elindultak. Lassan haladtak a hepehu­pás dűlőúton. Itt-ott elhagy­tak egy-egy tanyát, elmentek a borókás mellett. A nyárfás­ban őzek kapták fel a fejü­ket, de nem futottak el, csak néztek az autó után. — Doktor úr — szólalt meg Balog Józsi bácsi. — Ne tessék beszélni! — Nekem lenne egy kíván­ságom. — Kívánság? — Az ember utolsó kérését, ugye, nem szokták visszauta­sítani? Az orvos nem felelt. — Szóval.. itt a nyárfás végén, ahol a dűlőút beletor­kollik a kövesútba, álljunk meg egy pillanatra! — Álljunk meg? — Igen. Azt kérem, hogy engem egy percre tegyenek ki az autóból. — Az lehetetlen. Minél előbb a kórházba kell érnünk. Az öreg szinte könyörgött. — Doktor úr! Itt ér véget a nyárfásnál a dűlő, ahol nyolc­vankét évet éltem le. Szeret­— De itt a tanyán nem tu­dok segíteni. — Nekem már nem kell se­gítség — Hogy mondhat ilyent? Az öreg egy darabig hallga­tott. aztán szemrehányóan az orvosra nézett. NAGYKŐRÖSI xJfíiia A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 1986. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Számlaválfozás A leolvasó évente egyszer jön Ebben az esztendőben a szolgáltató cégek sorra ruk­koltak ki az újításokkal. Va­lamennyien a számlázási és díjbeszedési rendjüket módo­sították. Jogukkal élve: egy­oldalúan, ezért érthető, hogy az intézkedéseket nem kísér­te a lakosság örömujjongása. Nem kísérhette, hiszen be­avatkoztak a családok kiala­kult, leginkább a sovány pénztárcára alapozott pénz­gazdálkodási szokásaiba. De mit lehet tenni a kész té­nyekkel ? Rész és egész Nemrég a városszerte ter­jesztett szórólapok soraiból értesülhettünk arról, hogy a Dél-magyarországi Áram­­szolgáltató Vállalat (Démász) is áttér. S hogy áttér, azt a díjbeszedők mozdulataiból egészen pontosan kivehettük, mert utóbb már nem olvasták le, s nem is rögzítették a mé­rőórák állását. Az új módszer neve: esztendőnként egyszeri leolvasáson alapuló számlázás és díjbeszedés. Erről beszél­gettünk Hegedűs Ferenccel, a Démász nagykőrösi üzem­­igazgatóságának üzemgazda­sági osztályvezetőjével és Fa­zekas Istvánnal, a ceglédi ki­­rendeltség vezetőjével. — Mikor kelt életre a most búcsúzó rend? — Több mint húsz évvel ezelőtt. Azt megelőzően havi számlázással dolgoztak a vál­lalatok. A most bevezetendő változat az áramszolgáltatás fejlődésének, a fogyasztói lét­szám növekedésének lenyo­mata. — Hogyan kell ezt érte­nünk? — Csupán Cegléden 17 ezer lakossági fogyasztót tartunk nyilván, akikhez eddig kétha­vonta vittük a számlát, s ilyenkor a díjbeszedő leolvas­ta a mérőóra számait is. Ha ugyan le tudta olvasni, mert a zárt ajtók miatt mind több­nek ... szeretnék elbúcsúzni tőle... Nem kell más, csak úgy hordágyastul tegyenek le egy percre a fűre. Megnézem még egyszer a nyárfákat, az­tán mehetünk tovább. — De értse meg... — Az utolsó kívánságom ez! A doktor először várt, az­után átszólt a vezetőhöz. — Amint kiérünk a nyár­fásból, álljon meg! Amikor megálltak, a vezető megkérdezte: — Baj van? — Kitesszük egy percre az öreget. — Kitesszük? — Igen, a gyepre. Ez az... utolsó kívánsága. A két mentős nagy óvato­san a fűre tette a hordágyat. Balog Józsi bácsi arcán nem volt semmi félelem. Sőt mint­ha megnyugodott volna. Előbb a fák tetejére nézett fel, ame­lyek most valahogy elérhetet­len magasságban voltak tőle, aztán lehunyta a szemét. Az orvosnak az futott végig az agyán, hogy vajon át le­het-e élni egyetlen perc alatt még egyszer az egész életet? Az öreg szemei ismét fel­nyíltak. s alig hallhatóan ezt rebegte: — Isten veletek! A z orvos intett a mentő­söknek, azok visszatettél? az öreget, és indultak tovább Mire beértek a kórházba. Balog Józsi bácsi már halott volt. (tóth) szőr volt kénytelen dolgavége­­zetlenül távozni. így aztán el­maradt a leolvasás és nőttön nőt a kiegyenlítetlen szám­lák mennyisége. A külföldi cégek már hamarabb átvál­tottak az újfajta módszerre, s a hazaiak is fokozatosan meg­teszik ezt. — Mi az új módszer lénye­ge? — Esztendőnként csak egy ízben, mindig azonos, de nem mindenkinél ugyanabban a hónapban olvassuk le a mérőóra állását. Viszont nem lenne jó, ha a teljes1 évi fo­gyasztást egy összegben kelle­ne kifizetni, ezért alkalmaz­zuk a részszámlákat. Ezzel a részszámlával kéthavonta, vagyis esztendőnként öt alka­lommal jelentkezik a díjbe­szedő. A számlákon azonos összegek szerepelnek, mégsem átalánydíjról van szó, mint azt sokan gondolják. A végel­számolásnál — megint csak a mérőóra segítségével — derül ki, hogy valaki többet, avagy kevesebbet fizetett-e be, mint az egész évi fogyasztása volt. Fából vaskarika — Hogyan állapítják meg, mi kerül a részszámlákra? — Egyszerűen rögzítjük az előző 12 hónap befizetéseinek számtani átlagát. — Ebből az következik, hogy csupán véletlenszerűen fordulhat elő olyan eset, ami­kor a részszámlával pontosan annyi tartozást egyenlítünk ki, mint amennyi áramot a vállalat szolgáltatott. — Igen, ez így van. — Vagyis az egyik esetben nem teljesített, a másikban pedig túlteljesített szolgálta­tásért fizetünk. Vegyük az előbbi példát. Mi jogosítja fel a vállalatot arra, hogy nem teljesített szolgáltatásért pénzt hajtsgn be? — A közszolgálati szabály­zat lehetővé teszi ezt, de állí­tom, hogy lényeges eltérések így sem lesznek. Ami erköl­csi fedezetet is nyújt ehhez, az az, hogy a nagyobb téli és a kisebb nyári fogyasztások végső soron kiegyenlítik egy­mást. Egyébként eddig is hi­telbe kapta mindenki az ára­mot, hiszen utólag fizetett. — A díjbeszedő tehát éven­te hatszor kopogtat. Ugyan­annyiszor, mint eddig. Első pillantásra az új módszer: fá­ból vaskarika. — Tény, hogy hathatós eredményt akkor hozna ez a változás, ha a fogyasztók fo­kozatosan áttérnének egy új számlafizetési módra, ha a díjbeszedőnek egyszer sem kellene kopogtatnia. Az OTP-s átutalási betétszámlá­ról van szó. Cegléden már most is több mint ezren fizet­nek így. A posta nem — Ez persze nem válik egy­hamar általánossá. De mond-Sorozat Nyársapáiról Nyársapáti olvasóink bi­zonyára érdeklődéssel ol­vassák azt a cikksorozatot, amelyet a következő napok­ban közlünk, négy részben, a község népességmegtartó képességéről. Bemutatjuk a község ed­digi eredményeit, szólunk a Haladás Termelőszövetke­zet terveiről, megszólalnak a kisebb egységek is, végül nyársapátiak beszélnek gondjaikról. juk a számlák helyett küld­hetnének postai befizetési csekkeket. Egy csekkel keve­sebb vagy több, teljesen mindegy, ha már úgyis sort áll az ember. — Ez sajnos nem megy, mert túl sokba kerülne a cégnek, és jelenleg a posta sem vállalja, mert nincs föl­készülve ilyen tömegű befize­tésre. Egyes helyeken meg­próbáljuk szorgalmazni azt, hogy a takarékszövetkezetben egyenlítsék ki a számlákat. Cegléd néhány külterületi ré­szén viszont más megoldással kísérletezünk. Az ott lakók a részszámla helyett befizetési csekkeket kapnának, s ezek­kel havonta 5-e és 20 -a kö­zött kereshetnék fel a kiren­deltséget. Ez utóbbi azonban még csupán terv. — Mennyibe kerül a válla­latnak a mostani átállás? — Nem lehet konkrétan ki­mutatni, mert semmiféle kü­lönleges többietfeladat nem jelentkezik. — Szórólapjukon szerepel, hogy ez az intézkedés a fo­gyasztók érdekeit is szolgálja. Mennyiben? — A vállalatról lehámlik egy csomó adminisztrációs feladat. Csökken a leolvasá­sok száma, s az ilyenkor elő­forduló hibák százaléka is. Varga Sándor Fogadóéra Ma, hétfőn 10 és 12 óra kö zött Görbe Ferenc, a 10-es vá­lasztókerület (Nagykőrös, Ko­csér, Nyársapát) országgyűlé­si képviselője Nagykőrösön, a városi tanács vb-termében fogadóórát tart. Busszal, személykocsival Sok körösit ismerek, akik örökösen azon mérgelődnek, hogy soha nem tudnak kifog­ni egy kedvükre való kirán­dulást. Tavasszal, nyáron ezer a munkájuk, szóba sem jöhet a kiruccanás, amikor meg me­hetnének. alig-ali akad_ vala­mi tetszetősnek ígérkező prog­ram az úti listán — mondják. Nem akarom vitatni földi­jeim ebbéli igazát, bár én más véleményen vagyok. Amióta három utazási iroda is keresi az utazni vágyó körösiek ked­vét, a korábbinál jóval gazda­gabb lett az őszi, téli kínálat is. Aki például a november 16- i vasárnapot Gyöngyös—Pá­rád—Eger körutazással szeret­né eltölteni, máris jelentkez­het a Dunatours irodájában. Persze a tömött buszok he­lyett sokan a kényelmes sze­mélykocsiban túráznak szíve­sebben. Megtudtuk, ennek sincs akadálya, december 17- én teljes ellátás mellett, háromnapos személygépko­csis utazást szerveznek Mun­kácsra, Ungvárra. Ezek után, azt hiszem, csak az talál majd kifogást, aki mindenáron itt­hon akar maradni ... —ay Rádióműsor Versforgó Kedden, november 11-én, délután 4 óra 5 perckor, Versforgó címmel műsort sugároz a rádió. A Kossuth adón elhangzó vetélkedőt Nagykőrösön, az Arany Já­nos Művelődési Központ­ban rögzítették. Olvasóink figyelmébe ajánljuk! hh Sporthirekuhb Szakmaközi sportverseny Most először, és Cegléden rendezték a szakmaközi bi­zottságok (19 van) megyei sportnapját. A hat sportágból háromban indultak városkör­zetünk képviselői, 25 fővel. Kispályás labdarúgásban 12 csapat vetélkedett. A körösiek (Zatykó Géza — Orbán Ist­ván, Todola Csaba, Máté Jó­zsef, Kocsis Sándor, Tóth Fe­renc, Vilcsák Zoltán, Sziget­vári Dénes) igen szoros selej­tező csoportba kerültek, 2-0-ás és 1-0-ás győzelem, s a ceglédiektől 2-1-es vereség után és körbeverés után he­tedikek lettek. Kézilabdában csak férfiak vetélkedtek. A körmérkőzés­ben a körösiek (Szondy György — Medgyesi Attila, Rónaszéki Lajos, Fülep Endre, Mátrai Antal, Tóth Ferenc, Vilcsák Zoltán, Mocsai Ba­lázs) jó játékkal minden el­lenfelüket legyőzték és az első helyen végeztek. Légpuskás lövészetben a gyenge minőségű lőtéren na­gyon sokan versenyeztek. A nőknél Fodor Zsuzsa bizo­nyult a legjobbnak, a férfiak­nál pedig Csőke Miklós má­sodik lett. KÉZILABDÁSOK A megyei középiskolás I. korcsoportos fiú kézilabda­­bajnokságban újabb két kö­rösi vonatkozású mérkőzésre került sor. Nk. Toldi—Péceli Mezőgaz­dasági DSK 14-11 (4-8). Eső­ben, sáros és csúszós pályán, idegenben, a második félidő­ben fordítottak a körösiek. Gólok: Gyárfás (5), Gajdácsi (4), Fodor (3) és Farkas (2). Nk. Toldi—Gödöllői Gimná­zium 31-14 (12-2). A Kinizsi­­sporttelepi összecsapáson sok­kal jobbak voltak a toldisok. Gólok: Gajdácsi és Pusztai (8—8), Fodor (6), Farkas (4), Gyárfás (3), Rácz és Hriagyel (1-1). A hagyományos tatai mező­gazdasági—élelmiszer-ipari szakmunkástanuló kézilabda­viillámtomára nem mentek el a toldisok, mert most csak I—III. évfolyamosok verse­nyezhettek és negyedikesek nem. ★ Kedvezőtlen idő miatt a Pe­tőfi iskola pályájáról a Petőfi tornacsarnokba vitték be az úttörő-olimpia őszi városkör­zeti fiúfordulóját. A 3X20 perces mérkőzések eredményei a következők voltak. Nk. Petőfi isk.—Nk. Rákó­czi isk. 29-11 (13-6); legjobb dobók: Gorócz (7), Szabó (6), Nagyszombati (5), illetve Üve­ges (7) és Rácz (2). Kocséri isk.—Nk. Rákóczi isk. 13-7 (7-3); ld.: Varga (7), Miklós (4), ill. Üveges (4) és Juhász (2). Nk. Petőfi—Kocsér 25-14 (14-6); ld.: Gorócz (7), Nagy­­szombati (6), Farkas (5), ill. Csukás és Bárány (4—4). A részt vevő csapatok inkább támadásépítésben és lövésben voltak jobbak, mint védeke­zésben. Az eddigi sorrend a következő: 1. Nk. Petőfi isk., 2. Kocséri isk., 3. Nk. Rákó­czi isk. Érdekesség, hogy 1 híján száz gól esett az őszi mérkőzéseken. HÉTFŐ Kosárlabda. Petőfi- iskolai tornacsarnok, 19 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Kiskunfélegyhá­zi Lenin Tsz SK ifi és fel­nőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. Mozi A nagyteremben Ellenőrzés az utakon. Szov­jet film. Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben Titokzatos övezet. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap! I 4 Az utolsó kívánság

Next

/
Thumbnails
Contents