Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

/ Tonnányi tengerivel teli Ebben az időszak­ban különösen sok a munkája a Ceg­lédi Állami Tan­gazdaság feldol­gozóüzemének. Osztrák exportra, úgynevezett jum­­bózsákokba, egy­­tonnás adagokba csomagolják a ve­tőmag kukoricát. Felső képünkön éppen egy óriás zacskót töltenek, egy megrendelés­nek tesznek ele­get. Alsó képün­kön: mérlegelve érkezik a tengeri­vel teli zsák a tá­rolótérbe. A látszat csal öregedőfélben a város A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 264. SZÁM 1986. NOVEMBER 10., HÉTFŐ SzámíaváStozás A leolvasó évente egyszer lm A ránk maradt történeti do­kumentumok árulkodnak ar­ról, hogy Cegléd históriájá­nak akadt olyan időszaka, amikor a kihalás veszélye fe­nyegette. Ekkor csak a szer­vezett beköltözések menekí­tették meg a várost. Az elmondottak igen régen, az 1550-es években történtek, Azóta évszázadok rohantak el, és ma a demográfiai ada­tok elemzése során végkövet­keztetésként elmondhatjuk, hogy a jövőben esetleg ismét megjelenhet a „kihalás” ve­szélye. Ez persze ilyenfor­mán túlzás, de egyértelműen megállapítható, hogy Cegléd évről évre fokozatosan el­öregszik. A lakosság lélekszá­­mát az elmúlt 15 esztendő távlatában vizsgálva, a kö­vetkező képet kapjuk: 1970- ben 37 939. 1979-ben 40 587, 1980-ban 40 644, 1983-ban pe­dig 40 518 a helybeliek szá­ma. A számok persze bizakodás­ra adnak okot, és megcsillan a remény a fiatalodásra, ám a látszat csal, hiszen ha az adatokat közelebbről szem­ügyre vesszük, különös leletet kapunk. Például az 1980-as 40 644 személyből csupán 18 723-an (46,1 százalék) vol­tak aktív keresők. A nem ke­resők 21, az eltartottak 32,9 százalékot tettek ki. 1980. de­cember 31-én a város lakos­ságának több mint 20 száza­léka (8751 fő) volt 60 év fe­letti. Ez a helyzet napjainkig nem változott. Az a kép, amely a születé­sek és a halálozások számá­nak egymás mellé helyezésé­ből kirajzolódik, riasztó: 1980- ban 449 születés és 648 halál­eset volt. A későbbiekben így alakulnak a számpárosok: 1981-ben 498 és 705, 1982-ben 508 és 580, 1983-ban 439 és 610, 1984-ben 408 és 956. Hogy miért alakult így a folyamat, arra magyarázatot találni igen nehéz. De az okokat meg lehet lelni azokban a társa­dalmi, gazdasági körülmé­nyekben, amelyek megterem­tették illetve megteremtik ezt az állapotot. Feltétlenül nagy szerepet játszik a város földrajzi el­helyezkedése, az, hogy a me­gye legdélibb részén fekszik. Közel van a fővároshoz, ám mégis igen távol. Nincs olyan természeti vonzereje, ami csá­bítaná a betelepülőket. Köz­vetlen szomszédságában .két számottevő megyeszékhely ta­lálható. 1970-ben befejeződött az ipartelepítés, és azóta meg­határozó jelentőségű új mun­kahely nem létesült. Az eljá­rók száma megközelíti a 2 ez­ret, a bejáróké alig haladja meg a 600-at. Elfogadható és érthető, hogy aki munkája miatt nap mint nap elutazik, az előbb-utóbb el is költözik innen. Az új társadalombiztosítási rendelkezések hatását ma még nem lehet lemérni. Csupán bizakodhatunk abban, hogy kedvező hatással lesznek a születések számára. A felvázolt tendencia nem csupán Ceglédre jellemző, or­szágos méretekben is igaz. Ahhoz, hogy valamikor a vá­ros megifjodásáról beszélhes­sünk, pezsgő gazdasági és kul­turális élet kialakítására, munkahelyek létesítésére és a lakásgondok gyors, rugalmas megoldására volna szükség. Lakos Lászlóné dr. Hétfő: 17.00 Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Hétfői hul­lámhossz. Együtt élő falvak. Zenés riportműsor. 18.00— 18.30 Alföldi krónika. Kedd, 17.00 Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05 Két dal, egy előadó. A Scotch együttes éne­kel. 17.15 Napjaink. 17.20 Kó­rusmuzsika Jászberényből. Az Áfész kamaraegyüttes és a Palotási énekkar új felvételei. 17.30 Ellátatlan területek. 17.45 Szánti Judit világsláge­reket énekel. 18.00—18.30 Al­földi krónika. Szerda, 17.00 Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05 A tegnap slá­gereiből énekel Bobby Solo. 17.15 Noteszlap. 17.20 Oj fel­vételeinkből. Az abonyi ifjú­sági fúvószenekar játszik. 17.30 Pályaelhagyók. Ki miért választ végzettségétől eltérő pályát? 17.45 Tánczene a szer­zők előadásában. 18.00—18.30 Alföldi krónika. Csütörtök: 17.00 Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05 Hétközben. Aktuális riportműsor. 18.00— 18.30 Alföldi krónika. Ebben az esztendőben a szolgáltató cégek sorra ruk­koltak ki az újításokkal. Va­lamennyien a számlázási és díjbeszedési rendjüket módo­sították. Jogukkal élve: egy­oldalúan, ezért érthető, hogy az intézkedéseket nem kísér­te a lakosság örömujjongása. Nem kísérhette, hiszen be­avatkoztak a családok kiala­kult, leginkább a sovány pénztárcára alapozott pénz­gazdálkodási szokásaiba. Rész és egész Nemrég a városszerte ter­jesztett szórólapok soraiból értesülhettünk arról, hogy a Dél-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat (Démász) is áttér. S hogy áttér, azt a díjbeszedők mozdulataiból egészen pontosan ki vehettük, mert utóbb már nem olvasták le, s nem is rögzítették a mé­rőórák állását. Az új módszer neve: esztendőnként egyszeri leolvasáson alapuló számlázás és díjbeszedés. Erről beszél­gettünk Hegedűs Ferenccel, a Démász nagykőrösi üzem­igazgatóságának üzemgazda­sági osztályvezetőjével és Fa­zekas Istvánnal, a ceglédi ki­­rendeltség vezetőjével. — Mikor kelt életre a most búcsúzó rend? — Több mint húsz évvel ezelőtt. Azt megelőzően havi számlázással dolgoztak a vál­lalatok. A most bevezetendő változat az áramszolgáltatás fejlődésének, a fogyasztói lét­szám növekedésének lenyo­mata. — Hogyan kell ezt érte­nünk? — Csupán Cegléden 17 ezer lakossági fogyasztót tartunk nyilván, akikhez eddig kétha­vonta vittük a számlát, s ilyenkor a díjbeszedő leolvas­ta a mérőóra számait is. Ha ugyan le tudta olvasni, mert a zárt ajtók miatt mind több­ször volt kénytelen dolgavége­­zetlenül távozni. Így aztán el­maradt a leolvasás és nőttön nőt a kiegyenlítetlen szám­lák mennyisége. A külföldi cégek már hamarabb átvál­tottak az újfajta módszerre, s a hazaiak is fokozatosan meg­teszik ezt. — Mi az új módszer lénye­ge? — Esztendőnként csak egy ízben, mindig azonos, de nem mindenkinél ugyanabban a hónapban olvassuk le a Péntek, 17.00 j Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05 Űj felvéte­leinkből — A szolnoki WU—2 beategyüttes játszik. 17.15 Tal­­linni krónika. 17.30 Ritmikus percek Tallinnból. 17.40 Az új­ságíró jegyzetfüzetéből. 17.45 Ragtime-zene fúvósokra. 17.55 Hétvégi programok. 18.00— 18.30 Alföldi krónika. Szombat, 7.00 Román nem­zetiségi műsor. 7.30 Szombat­tól szombatig. Zenés riport­műsor. (A tartalomból: Mű­sorismertetés. Hírek, lapszem­le, sport és programajánlat.) 8.00 Koppanáslól koppanásig. Könnyűzenei lemezbemutató. 8.40 A héten történt. 9.00 A nap hírei, eseményei. 9.30 —10.00 Román nemzetiségi műsor. Vasárnap, 9.00—11.00 Vasár­nap délelőtt. Zenés hétvégi magazin. (Közben Bács-Kun napló.) 11.00—11.30 Szlovák nemzetiségi műsor. 18.00— 18.30 Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kilohertzcn hangzanak eh mérőóra állását. Viszont nem lenne jó, ha a teljes évi fo­gyasztást egy összegben kelle­ne kifizetni, ezért alkalmaz­zuk a részszámlákat. Ezzel a részszámlával kéthavonta, vagyis esztendőnként öt alka­lommal jelentkezik a díjbe­szedő. A számlákon azonos összegek szerepelnek, mégsem átalánydíjról van szó, mint azt sokan gondolják. A végel­számolásnál — megint csak a mérőóra segítségével — derül ki, hogy valaki többet, avagy kevesebbet fizetett-e be, mint az egész évi fogyasztása volt. Fából vaskarika — Hogyan állapítják meg, mi kerül a részszámlákra? — Egyszerűen rögzítjük az előző 12 hónap befizetéseinek számtani átlagát. — Ebből az következik, hogy csupán véletlenszerűen ■fordulhat elő olyan eset, ami­kor a részszámlával pontosan annyi tartozást egyenlítünk ki, mint amennyi áramot a vállalat szolgáltatott. — Igen, ez így van. — Vagyis az egyik esetben nem teljesített, a másikban pedig túlteljesített szolgálta­tásért fizetünk. Vegyük az előbbi példát. Mi jogosítja fel a vállalatot arra, hogy nem teljesített szolgáltatásért pénzt hajtson be? — A közszolgálati szabály­zat lehetővé teszi ezt, de állí­tom, hogy lényeges eltérések így sem lesznek. Ami erköl­csi fedezetet is nyújt ehhez, az az, hogy a nagyobb téli és a kisebb nyári fogyasztások végső soron kiegyenlítik egy­mást. Egyébként eddig is hi­telbe kapta mindenki az ára­mot, hiszen utólag fizetett. — A díjbeszedő tehát éven­te hatszor kopogtat. Ugyan­annyiszor, mint eddig. Első pillantásra az új módszer: fá­ból vaskarika. — Tény, hogy hathatós eredményt akkor hozna ez a Egy éve tagja a városháza épületében levő élelmiszerbolt a Duna-lánc hálózatnak. Ebből az alkalomból kérdeztük Hor­gos Istvánná üzletvezető-he­lyettest az együttműködés ta­pasztalatairól. a vásárlók el­látásáról. — Biztonságosabb az áru­ellátás és megfelelő a válasz­ték, mióta a Duna-lánchoz tartozunk. Már régebben is jó kapcsolatunk volt a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Keres­kedelmi Vállalattal, de a szer­ződésikötéssel ez hivatalossá vált. A szállítások azóta még pontosabbak, sőt külön kérés­re többször is szállítanak. — Elsőként kaptunk azokból az árukból, amelyek esetleg másutt hiánycikknek számí­tanak. Így például központi elosztásban déligyümölcsöt, mazsolát, kókuszreszeléket, kávét. — Üzletünk vállalta, hogy árulja a Duna Vállalat mono­­poltermókeit (fehérárukat, konzerveket, édességeket). A fehéráruk olyan olcsó termé­kek, amelyeknél a csomagolás fehér és egyszínű fekete grafi­ka utal tartalmára. Ezeknél a vásárlók megspórolják a szí­nes nyomat árát. így a cso­magolás olcsóbb, mint más esetben. — A belső dekorációt azon­ban nem tudjuk megfelelően megoldani. A polcok nem al­kalmasak arra, hogy az árcé­dulákat stabilan felszereljük. A dolgozók köpenyéről is le­esnek a névtáblák rakodás közben. Ez azzal is magyaráz­változás, h,a a fogyasztók fo­kozatosan áttérnének egy új számlafizetési módra, ha a díjbeszedőnek egyszer sem kellene kopogtatnia. Az OTP-s átutalási betétszámlá­ról van szó. Cegléden már most is több mint ezren fizet­nek így. A posta nem — Ez persze nem válik egy­hamar általánossá. De mond­juk a számlák helyett küld­hetnének postai befizetési csekkeket. Egy csekkel keve­sebb vagy több, teljesen mindegy, ha már úgyis sort áll az ember.. — Ez sajnos nem megy, mert túl sokba kerülne a cégnek, és jelenleg a posta sem vállalja, mert nincs föl­készülve ilyen tömegű befize­tésre. Egyes helyeken meg­próbáljuk szorgalmazni azt, hogy a takarékszövetkezetben egyenlítsék ki a számlákat. Cegléd néhány külterületi ré­szén viszont más megoldással kísérletezünk. Az ott lakók a részszámla helyett befizetési csekkeket kapnának, s ezek­kel havonta 5.-e és 20.-a kö­zött kereshetnék fel a kiren­deltséget. Ez utóbbi azonban még csupán terv. — Szórólapjukon szerepel, hogy ez az intézkedés a fo­gyasztók érdekeit is szolgálja. Mennyiben? — Á vállalatról lehámlik egy csomó adminisztrációs feladat. Csökken a leolvasá­sok száma, s az ilyenkor elő­forduló hibák százaléka is. Varga Sándor A hét elején két képzőmű­vészeti kiállítás nyílik kör­nyékünkön. November 10-én, hétfőn délután fél 2-kor a ceglédi Toldy Ferenc Kórház­ban Buda István és Kubisch János szobrászművészeik, va­ható, hogy vállalatunk deko­rációs osztálya megszűnt, pe­dig a szakmai segítség el­kelne. — Vásárlóink elnézik ne­künk ezt a kis nehézséget, mivel az áruválasztékkal és a kiszolgálással városi viszony­latban sem kell szégyenkez-Nagytörvényű őseinkről tud­juk, alig voltak képesek annyira megalázkodni, hogy a szomszédvár termelési és hadművészeti szokásait kipu­hatolják. Helyette saját ötlet­embereikkel dolgoztatva talán éppen ugyanazt ismerték fel, sok-sok mérő gabona árán, mint amit a szomszédban már tudtak. Némileg hasonló a helyzet boltjainkkal. Divatos dolog külföldi példákra hivatkozni, holott a szűkebb táj teljes helyzetismerete alapján is le­hetne példázódni. Ilyen kér­dés a reggeli sorban állás. Pedig semmit sem kell (sze­rencsére) jegyre beszerezni. Késik a péksütemény, késik a nyitás, késik az átgondoltság. Az eredmény: torlódás. Valamikor régen az isko­lákban jól működtek a pék­süteményt árusító megbízot­tak. A diákoknak eleve nem kellett a boltba menni, to­vább növelve a reggeli for­galmat. A türelmetlenség oly­üri muri Karambol Ha színdarabot írnék, mindenképp tsz-elnök len­ne a főhőse. Egy vállalko­zó kedvű tsz-elnök. aki a fejébe veszi, hogy már most aztán virágzó gazda­ságot teremt. De ez nem sikerül, neki, mert időköz­ben belerokkan a folyton­­folyvást előbukkanó objek­tív feltételekkel, a hitel­ügyletekkel és a szabályo­zókkal,' valamint a nem­törődömséggel és a szűklá­­tókörűséggel vívott harcá­ba. A darabban lenne még egy rókatermészetű vi­szonteladó is, aki bemu­tatná, miként lehet munka nélküli, puszta számítással nagy jövedelemre szert tenni. És lenne még néhány úriember is az őrlődő tsz­­elnök környezetében, akik bizonyítanák, hogy sem­mittevésből is jól meg le­het élni. Na, mindettől ki­borulna a tsz-elnök, egy fáklyával felgyújtaná a melléküzemeket, majd a vadászpuskával saját fejé­be eresztene egy golyóbist. Most szóltak, hogy hagy­jam az egészet, mert ezt már Móricz Zsigmond meg­írta, Űri muri címmel. Jó, akkor maradjunk Móricz­­nál. ★ Maradtam volna, de a november 5-re tervezett szí­nielőadás, az Űri muri el­maradt. A békéscsabai tár­sulat Cegléd felé igyekvő busza ugyanis Töröksz^it­­mikiósnál összeütközött egy kivilágítatlan kerékpáros­sal. v. s. Útravafót ad Az MSZMP városi székhá­zában november 13-án, csü­törtökön, 15 órakor kerül sor a pártoktatási év második el­méleti konferenciájára A párt­­demokrácia időszerű kérdé­sei címmel, Geczkó József, a Politikai Főiskola tanára tart előadást. A téma feldolgozása nemcsak a propagandisták munkáját segíti, hanem a leendő taggyűlések előadói­nak .is útravalót ad a fenti anyag alapszervezeta szintű Képzőművészeti kiállítások nün-k. Virágh Zsuzsa A süteményadagolóról lamint Ridomcs Péter festő­művész munkáiból nyílik tár­lat, amelyet Konfár Gyula Munkácsy-díjas festőművész ajánl a közönség .figyelmébe. Kedden délután 4 órákor Albertirsán a nagyközségi pártszékházban Bráda Tibor Munikácsy-díjas festőművész képeinek bemutatóját dr. Bé­kési László pénzügyminiszter­helyettes szavai vezetik be. Hókuszpókusz A dánszentmiklósi művelő­dési és sportházban november 10-én délelőtt 1Ö órai kezdet­tel. Hókuszpókusz címmel. Takács István és Czenek Haj­nalka műsorát láthatják az óvodások és az alsó tagozatos iskolások. kor nagyon is indokolt. Való­jában furcsa fogoly minden­ki; a bolt is, a vevő is, ki­váltképpen, ha siet. A cselek­vésképtelenség rabjai lettünk. A péksütemények télen­­nyáron szabadon vannak. Az édes, cukros finomságokon híznak a legyek. A függöny sem megoldás, állandóan el kell húzgálni, reggel pedig semmi haszna a nagy forga­lom miatt. A kifli, a zsemle és a stangli tökéletesen ada­golható egy elmés szerkezet­tel. Nem kell sorba állni, megy az, mint a karikacsa­pás. Némelyik bolt próbál segí­teni a bajon; előrecsomagol, pedig az adagoló olcsóbb len­ne, mint az erre fordított munkaidő. Ehelyett a keres­kedők az eladótérben feltölt­hetnék a polcokat. Nem volna sokkal egyszerűbb? S. D. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) A szolnoki rádió műsora November 10-től 16-ig Több, jobb áru az ABC-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents