Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1986. NOVEMBER 5., SZERDA A négytéglással fűthetiink A kéményépítés rejtelmeiről Igazán nem mondhatom, hogy könnyű helyzetben vol­tam, mikor elhatároztam: a gáztüzelésre alkalmas kémé­nyekről szerzek információt, hogy ebbéli tudásomat meg­oszthassam azokkal az olva­sókkal, akik hasonló cipőben Járnak. A Tigáznáü azt mondták, nekik az a jó ké­mény, amiről a kéményseprők ezt pecsétes papírral igazolják. A kéményseprőknek viszont városunkban csak megbízottja van, aki mint magánembert — talán — felvilágosított volna a helyes kéményépítés rejtelmei­ről, ám mint újságírót Cegléd­re küldött. Szerencsétlen építkező — dühöngtem sorsomon. — Hát nincs ebben a majd’ harminc­ezres városban egy, csak egy szakember, aki hitelt érdemlő módon el tudná magyarázni, mit kell tenni kéményügy­ben?! Azután essembe jutott, hogy létezik a Miltek mérnöki iroda — mellesleg gmk — hátha ők.,.? Szerencsére nem csalódtam • magánkezdeményezők vál­lalkozókészségében. Perneki Antal gépészmérnök ugyanis valóságos előadással kápráz­tatott el (ilyet úgysem hall­hattam volna azokon a helye­ken, ahol eddig e témában ke­resgéltem). — Elöljáróban annyit: a gáz nem játék, biztonságtechni­­kaiíag ugyanazzal a szigorú­sággal kell kezelni, mint pél­dául az elektromos árammal kapcsolatos munkákat. Azaz a szükséges előírásokat be kell tartani. Ez magától értetődő módon az egész folyamatra ér­vényes, tehát a végtermékre, • füstgázok elvezetésére Is. A kéményre rátérve: 1979 januárjában fogadták el az MSZ 04 ágazati szabványt, s ennek 82/2—79 része foglalko­zik az egyedi kéményekkel, taglalja, milyen fűtőberende­zéshez milyen kémény jár, s annak milyen követelménye­ket kell kielégíteni. A szab­vány még 1979. március else­jén lépett érvénybe, s a ké­ményseprők tulajdonképpen ennek teljesítését ellenőrzik. Talán a legfontosabb: a ke­resztmetszeti méret. Vannak úgynevezett járatos, s vannak nem szabványos méretek, mi maradjunk az előzőeknél, A legegyszerűbb megjegyezni a 14-szer 14 centiméteres ké­mény adatait. Ez ugyanis a négytéglás kerületű. Elfogad­ható a 14X20 és a 20X20 cen­timéteres is a téglalapos ke­resztmetszetek közül. Kör ke­resztmetszet esetén 17,5 vagy 20 centiméteres átmérőt ír elő a szabvány. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a rövideb­­bik oldalt egynek választva, a másik vagy szintén egysze­res, vagy másfélszeres lehet. A téglák számára visszatérve: az ötté olás tehát nem szab­ványos kémény. Vízzáró béb's A kémények falát általá­ban függőlegesen kell építeni. Valamilyen ok miatt — pél­dául gerendakiváltás — leg­feljebb 30 fokos eltérés ettől lehetséges, de ennek a sza­kasznak a vízszintes vetülete két méternél kisebb kell hogy maradjon. Az is lényeges, hogy a kürtő falvastagsága nem le­het 12 centiméternél kevesebb, s ezt semmivel sem lehet gyengíteni. Magyarán: a ké­mény nem fal, arra — elvileg — semmit sem lehet akaszta­ni, arra beépíteni. Az sem ke­vésbé fontos, hogy a kéményt belülről olyan anyaggal kel] vakolni, ami ellenáll a füst­gázok hatásainak. De még csak most térhetünk rá az úgynevezett gázkémé­nyekre. Alapvető követel­mény, hogy az legyen ellen­álló az égéstermék hő és ve­gyi hatásával szemben. Ha a tartós lecsapódás nem kerül­hető el (s a gázkazánok pon­tosan ilyenek, ugyanis szaka­szos üzeműek), akkor a ká­ros, agresszív vegyi anyagok (szénsavhatás) ellen a ké­ménykürtőt kémiailag ellen­álló, vízzáró béléssel kell el­látni. A béléscső-követelmény Megköszönve a szakszerű, kimerítő tájékoztatót, az ab­ban szereplő új fogalmak to­vábbi magyarázatot igényel­nek. Ilyen például az úgyne­vezett öttéglás kémények ese­te. Manapság igen sokan ve­zetnek gázt régebbi házakba is, s ott bizonyára előfordul­nak ilyenek. Mit lehet ezek­kel tenni? — Drasztikus megoldás pél­dául a visszabontás, de ez költséges. Jobb, mert bizton­ságosabb is a béléscsövezés. De az épülő új házakba is ezt ajánlom! Jelenleg több cég áll különböző termékekkel a la­kosság rendelkezésére. Említ­sük meg valamennyit. A Fű­­tőber Westernform—H haj­lítható alucsövei vagy hor­ganyzott acélból készült ter­mékei egyaránt ajánlhatók a körkeresztmetszetű spirálkor­­colt lemezcsövekkel. A Szol­nok Megyei Tanács Építőipari Vállalata, a Szotform—F jelű hasonló termékeket gyártja. S végül a Hauépszer Fém­technikai Gyártó és • Szerelő Kft nemcsak csöveket, de a szükséges kötőidomokat is ajánlja, gyártja, s nemcsak alumíniumból, de saválló rozs­damentes acélból is. Jelen információnk akkor lesz teljes, ha megemlítjük a gondos beépítést vállaló, s azt elvégezni tudó szakembereket is. Perneky Antal nem késle­kedik a válasszal: — a Miltek­­iroda nemcsak megtervezi, de be is építi a béléscsöveket, erre fjei van készülve. Meg is csinálják Hm. Lehet, hogy sokan — okkal és joggal — nem éppen dicsérő jelzővel illetik a kis­vállalkozásokat. Úgy vélem, a gázkémények ügye bizonyíték arra, megvan a létjogosultsá­guk a rugalmas vállalkozások­nak, amelyek tagjai •nem saj­nálják tőlünk az információt, sőt, még meg is tudják csi­nálni azt, amiről beszélnek. Ballai Ottó Az új rendelőbe készülnek A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet kettes számú te­lepén a Fenyő szocialista brigád tagjai az új rendelőintézetbe kerülő padokat gyártják. Képünkön: Szívós Ambrus és Papp Ferenc az utolsó simításokat végzi az ülőalkalmatosságokon (Varga Irén felvétele) /Vem adok üdítőitalt Krisz­­*■ * tiánnak. Hiába fintorog itt nekem, meg piszkálja bosz­­szúból az orrát. Bánom is én, felőlem kanyaríthat világszép betűket a vonalas irkába — hogy ragyogjon a tanító néni tekintete —, akkor se hagyom szem előtt a literes palackot. Sőt a spejz mélyébe rejtem, egyenesen a sárette szabad­idős csizma szárába. Krisztián pedig szürcsölgessen csapvizet, s ha nem tetszik, hát nem tetszik. Pedig kincset lelt ez a gye­rek, miközben könyékig tur­kált a zöld műanyag rekeszek között, kólák meg narancsok ármádiájában, s kibányászott egy átlátszó palackot. Meggy volt. Most mit csináljak, imád­ja a meggyet. Viszont még nem tud olvasni. Mert ha tud­na, a címkére nyomott két bordó gömb fölött a bal olda­li sarokban azon melegében megpillanthatta volna a fel­iratot: Alk. tart.: 5%. Az Ócsai Borászati Gt„ amely termeli és palackozza a szóban forgó, Kincs sorozat­márkájú, jelenleg meggy, ma­­racuja és narancs változatban ismeretes, egyébként jó ízű gyümölcsmixet, most új feje-Alk. tart.: zetet nyitott a honi üdítőital­­elmélet és -gyakorlat történe­tében. Mert mit tettünk ed­dig, bamba felnőttek, mikor a csapszék ragacsos asztalá­ra könyökölve eluntuk már a sarj nyüglődését. Bánatosan odaszóltunk a szerződéses pin­cérnek: — Kisasszony, az is­tenért, hözzon már valami üdí­tőt ennek a gyereknek! És a kisasszony hozott. És lelkünk háborgása megszakadt, kétke­dés nélkül tudtuk, hogy alko­holmentes nyalánkság került a gyerek kezébe. Csöndben marad egy darabig. De ennek most vége. Az Ócsai Borászati Gt. szétcsa­pott a gyerekszájba való levek egyhangú és fárasztó rendjé­ben, melyek közül behunyt szemmel választhattuk ki az aznapi betevőt. Immár idejét múlta az a tudományos ber­kekben is gyakran hangozta­tott tétel, hogy ugyanis az üdítőital az olyan képződ­mény. ami gondolkodás nélkül adható a kisdedeknek. Az idő páros lábbal rúgta ki ezt az elképzelést, hiszen a gyű-Mentovich levelezőtársa Fáy András, a nemzet mindenese A NEVES MAGYAR ÍRÓ, Fáy András születésének két­­századik évfordulója országos hatókörű megemlékezések so­rát váltotta ki, melyekhez szo­rosan kapcsolódnak a megyei, s kisebb helyi rendezvények. Pest megyének különösen sok a tennivalója, hiszen Fáy András élete szorosan kapcso­lódott a megyéhez, s több köz­ségéhez: Gombához, Pécelhez, Máriabesnyőhöz, s nem utol­sósorban Fóthoz, hogy csak a fontosabbakat említsük. Gombán volt az ősi birtok, az apai ház, bár maga Fáy And­rás a távoli Zemplénben, Ko­­hányban született, s diákéveit is Gombától többnapi járó­földre, Sárospatakon és Po­zsonyban töltötte. Mégis az apai ház volt a biztos pont, s ehhez a kúriá­hoz, a későbbi emléktáblás is­kolához kötötte az első igazán nagy szerelem is. Az a szere­lem, amelyből a rangkülönb­ség, s a rangkülönbség családi respektusa, s az ebből terem­tődött akadályok miatt nem lett semmi. Ha máshol nem, hát itt bizonyosan megtanulta Fáy András, hogy harcolni kell a fiatalok jogaiért, vagy nagyobb láthatárra tekintve: a reformkor eszméiért, az újért, a lélek nemességéért a kutyabőrös hagyományokkal szemben. Talán Gombán ötlött fel benne először nagy társadal­mi regények, A Bélteky-ház­­nak alapgondolata, vagy talán Irsán, ahol alszolgabíróként már nem a magánéletet, ha­nem a társadalmi haladást korlátozó nemességgel találko­zott. Természetesen szó sincs ar­ról, hogy Pest megye, vagy akár csak Gomba is mindösz­­sze keserű tapasztalatok szer­zésére szolgáltak volna. Vol­tak bizony vidám András-na­­pok is Gombán, olyan vendé­gekkel, mint Kölcsey Ferenc és Szemere Pál. S velük, tud­niillik Fáyval, Kölcseyvel és Szemerével esett meg az, hogy magukat is kinevetve fára másztak Fáy veresegyházi szőlejében. S ha van hely Magyarországon, ahonnan na­gyon hiányzik az emléktábla, éppen ez a szőlő az, hiszen Kölcsey Ferencet alighanem itt látták nevetni először és utoljára. Ámde Szemere és Kölcsey — ez utóbbi vendégként — Pécelen laktak, nem túlzás ál­lítani, hogy a megye egyik szellemi központjában, miértis Fáy élete sem szakítható el Péceltől. Innen jött hozzá iro­dalmi fölfedezője, Szemere Pál, akiről talán épp Fáy ír­ta a legértőbb és legérzőbb megemlékezést sok-sok esz­tendő múltán Emich naptárá­ba. Pécel volt a központ, Pánd a szomszéd község vi­dám mulatságokkal Szilassy László házánál. S vidám órá­kat hoztak Fáynak a domo­­nyi barátoknál tett látogatá­sok is. S volt egy kirándulása Fáy Andrásnak, mely a magyar művelődéstörténet legneveze­tesebbjei közé tartozik. Mária­­besnyőre ment ekkor Döbren-5 százalék mölcsmixek alkoholtartalma nagyjából a hazai sörökben levőnek fele. Ami ugye rög­vest elmossa a határokat a felüdülés és az ivás között. S ha az 5 százalékos Kincseket ráadásul a boltokban (így a ceglédiekben is) az ártalmat­lan üdítőitalok között tárol­ják és kínálják, akkor ezek a határok egészen elhomályo­sodnak. ffgyébként az ócsaiak elö­" remutató kezdeményezé­sét jól meg kell jegyeznünk, hiszen innen már csupán egyetlen lépésnyire van, hogy testet öltsön egy új eszme: az üdítőital-tartalmú alkohol. Egy liter vörösborban 5 százalék Coca-Cola. Mikor aztán en­nek is eljön az ideje, fölényes mosollyal olvassuk el a hírla­pot, ami éppen az alkoholel­lenes társadalmi bizottság egy­re riasztóbb adatait teszi köz­zé. Ugyan már, kérem szépen, mi nem szeszt iszunk, hanem üdítőital-tartalmú alkoholt. Az meg egészen más. Legalábbis 5 százalékban. V. S. tei Gáborral és Földvári Gá­borral a harmadik Grassalko­­vich Antalt keresve, kinek ott volt borháza, amely házikó­ban aztán, a beszélgetés ered­ményeként — így tartja a le­genda — nem kisebb dolog dőlt el, mint a Nemzeti Szín­ház felépítése. Itt és ekkor hárította el az utolsó akadályt Antal herceg a színház telké­nek felajánlásával a nemzeti nyelv és irodalom szentélyé­nek felépítése útjából. S tudunk még egy borház­ról, mely irodalmi nevezetes­séggé vált, s ez Fóton van, s Fáy-birtok volt. Ünnepségek színhelye volt ez mindig is. Valamikor az íróké, ma az emlékezőké, kiknek az a dol­ga, hogy a Fóti dal, Vörös­marty Mihály onyannyira el­­híresült műve valahogy fele­désbe ne merüljön. Még mindig lehetne sorolni azokat a Pest megyei helysé­geket, melyekben Fáy András barátként, hivatalnokként, gazdaságpolitikusként meg­fordult. S lehetne még egyéb kapcsolatokat is kideríteni, például olyasmiről szólni, hogy Fáy Andrással levelezett a Nagykőrösön élő Mentovich Ferenc, ami bőségesen elegen­dő ok volt arra, hogy a nagy­kőrösi múzeumbarátok is megemlékezzenek az idén Fáyról, de az irodalomtörté­net nem ezekkel a bibliográ­fiai adatokkal adósa tudomá­nyának. Arról kellene szólni, hogy Fáy András, a Szemere Páltól kapott jelző szerint „a nem­zet mindenese”, egyúttal meg­teremtője volt a magyar filo­zófiai szépprózának is neveze­tes meséi megírásával. A lí­rában ugyanerre jó két évszá­zaddal korábban Rimay János A serdülő leány kosárlab­­dások idegenben, a többiek hazai pályán: a Petőfi iskolai tornacsarnokban küzdöttek a csapat bajnoki pontokért. Az NB I-es férfibajnok­­ságban: Dombóvári VMSE—Nk. Kgy. Kinizsi 92-87 (48-45). Nk.: Szirmai (17), Simon S. (7) , dr. Salgó (37), Horváth (9), Kovács (5); csere: Bútor (8) , Zágráb (4). Oj elektro­mos eredmény- és Időjelző­avató ja is volt egyben a há­romszáz néző előtt sorra ke­rült mérkőzés. Pozíciójáték­kal kezdődött a találkozó. Ezután két, több mint 150- szeres lengyel válogatott játé­kos jóvoltából a szerencsésebb vendégek a 8. percig 21-14-re elhúztak. Kombinatív táma­dásokkal a körösiek 26-24-re feljöttek. Továbbra is óriási harc folyt a lepattanó lab­dák megszerzéséért, nagy volt a küzdelem, inkább védeke­zésben voltak jobbak a csa­patok ekkor. Szünet után egy ideig a vendégek szinte nem tudtak hibázni. Minden lab­damenetnél nagy volt a harc. A 7. perc (65-65) után lengyel percek következtek, ami tíz­pontos vendégvezetést ered­ményezett. Izgalmas volt a hajrá. A vendégek labdatar­tásra törekedtek, s a helyiek három pontra is feljöttek. Nagy mérkőzésen a B-csoport listavezetője ellen a Kinizsi a mezőnyben nagyszerűen helytállt, de a dunántúliak pontosabban dobtak. A vesz­tes felet is megtapsolta a kö­zönség. Dombóvári VMSE ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 89-82 (50-38). Nk.: Módra (2:), Simon I. (2), Horváth (22), Pásztor (24), Ifj. Abrahám (4); csere: Bor­bély (2), Reggel, Szőke (2). A magasabb és ruganyosabb vidékiek nagyon gyors és mozgalmas játékban, jobban dobtak az időnként feljövő helyieknél. NB Il-es nők Gyógypedagógiai Tanárkép­ző Főiskola (Bp.)—Nk. Kgy. Kinizsi 53-52 (19-24). Nk.: Kiss (4), Szappanos (7), Pan­­kotai (16), Mészáros (4), Ko­máromi (12); csere: Kosa (3), Józsa (6), Molnár. A múlt évi ötödik helyezett ellen inkább a játék küzdő jellege dombo­rodott ki, és a védekezés volt jobb a mérkőzés elején. Az első játékrész hajrájában nagy koncentrálással szerzett vezetést a Kinizsi. Szünet tett kísérletet, de igazságta­lanság lenne Fáyt megkésett­­séggel vádolni., Az időbeli kü­lönbség a műnem eltéréseivel s a korigénnyel magyarázha­tó. Fáy meséinek sikere bizo­nyítja, hogy a közönség ekkor már megérett a befogadásá­ra. Fáy tehát korszerűt alko­tott, s számos kísérlet ellené­re még ma sem tudjuk teljes egészében felmérni ennek a korszerűségnek és közönség­­sikernek máig ható rejtett alapelemeit. Kétségtelen tény, hogy Fáy András abban a korban élt, amikor a vallási ideológiától függetlenedő filozófiai gondol­kodás hódító útjára indult hazánkban. Ekkor kísérelt meg hazai filozófiát, vagy legalább hazai filozófiai nyel­vet teremteni Kant, majd He­gel nyomán az erdélyi Köteles Sámuel, a székesfehérvári majd váci Benyák Bernát, a pápai Tarczy Lajos és a nagy­kőrösi Szigeti Warga János. ök az úttörők voltak, számos követővel. Fáy András társadalomraj­zaival, s különösképpen filo­zófiai magasságokba emelkedő meséivel állt be a sorba, s al­kotott maradandót. A nemze­ti önismeret igénye, a nemze­ti gondolkodás megismerésé­nek követelménye teszi szük­ségessé, hogy ne csak emlé­kezzünk Fáy Andrásra, ha­nem művei kutatásával, szel­lemi kapcsolatainak felderíté­sével meg is ismerjük őt. NEM ELHANYAGOLHATÓ szempont, hogy általa adato­kat nyerhetünk Pest megye nevezetes irodalmi köreiről is, melyeknek ma már csak emléke él. Farkas Péter után a támadások javultak, s a fővárosiak a 7. percig 36-30-as vezetésre fordítottak. Az egész pályás letámadásra áttérő helyiek a II, félidő­ben gyors iramban, nagy aka­raterővel erősen feljöttek, de a végén az ellenfél szerencsé­sen tartotta a labdát. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt férfibajnokságban: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Kecs­keméti Kertészeti Főiskola 120-62 (50-36). Nk.: Pijako­­vics (12), dr. Ábrahám (3), Pomázi (23), Foki (27), Mo­­csai (36); csere: Donóczi (5), Józan (4), dr. Gáspár (4), Dávid (6). Az elején kombi­nációs játékkal, szünet után lendületes támadásaikkal és jó tempódobásaikkal is job­bak voltak a hazaiak. Pest megyei serdülő leány bajnoki: Monori SE—Nk. Gimná­zium 74-46 (38-15). Taktikai­lag jobb volt a vendéglátó csapat. Legjobb dobók: Szabó (12), Lengyel B. és Csányi L. (10—10). Szerdán Kosárlabda. Zsámbék: Zs. Tanítóképző Főiskola—Nk. Kgy. Kinizsi II., felnőtt női megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Kiskunfélegy­háza: K. TK—Nk. Kgy. Kini­zsi, barátságos mérkőzés. S. Z. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy november 6-án, reggel 7 órától délután 4 óráig a Dohány utcában, a Tormás utca elején, a Teleki utcában és a Kosztolányi ut­cában áramszünet lesz. A nagyteremben A bűn története. I—II. Szí­nes, klasszikus hangvételű, nagyszabású lengyel film, csak 5 órakor. A .stúdióteremben Felebarát-nőm. Színes, szinkronizált csehszlovák film­vígjáték, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi HírlSf Óriási harc — és vereség

Next

/
Thumbnails
Contents