Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

A RÉST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1988. NOVEMBER 29., SZOMBAT n is Ülést tartott a városi tanács Szolgáltatások és vállalóié! Kevés a cipész, sok a fuvarozó § A Nagykőrösi Városi Tanács a lakossági szolgáltatás ^ helyzetéről szóló beszámoló megvitatásával kezdte munkáját. A terjedelmes elemzés átfogó képet nyújt a ^ szolgáltatásokról. Az állami vállalatok, vala­mint szövetkezetek e munka­fajta nagyobb hányadát, szám­szerűen 52—55 százalékát vég­zik el. A magán,kisipar és az önálló gazdasági munkaközös­ségek 44—47 százalék körül teljesítenek, míg' a vgmk-k elenyésző, mindössze egy szá­zaléknyi szolgáltatást végez­nek. Ez az arány a két köz­ségben, azaz Nyársapáton és Kócséron a magánkisipar fe­lé erősen eltolódott. A fodrász szakmában 10 szerződéses üzlet működik Nagykőrösön. Megállapítható hogy a régi városrészekben . és a központ közvetlen kör­nyékén találhatók. A szövet­kezet nem fordít gondot egy­ségei korszerűslitésére. s fel­újítására, és csak egy férfi­­fodrászatot tart fenn. A Dél- Pest Megyei Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezet mellett 11 kis­iparos is működik. A jelentés szerint az igényeket kielégí­tik. A városban három kozmeti­kus kisiparos is dolgozik, kéz- és lábápolással két kisiparos foglalkozik. A városban két fogműves is működik, ezek­ben a szakmákban az ellátás megfelelő, az utánpótlás meg­oldott; újabban a fiatalok kö­rében érdeklődnek testkultúra, illetve testépítési lehetőségek iránt. Ezeknek az igényeknek á kielégítésére még nincs vál­lalkozó. Vannak, akik nem tudnak készárut vásárolni. A NIVO Ruházati Szövetkezet méretes szabóságot működtet, ahol la­kossági megrendelést is fel­vesznek. Huszonnégy szabó kisiparos van a városban. Ér­demes tudni, hogy vállalási díjaik alacsonyabbak annál, mint amennyit elkérhetnének. Sajnos e szakmára is jellem­ző, hogy a kisiparosok többsé­ge szintén a városközpontban dolgozik, a lakótelepeken csak kevés működik közülük. A ruhatisztítás, vegytisztí­tás is fontos szolgáltatás. Vá­rosunkban ez is megoldott. Nem mondható el ez a cipő­javításról. A Dél-Pest Megyei Cipész Szövetkezet Nagykő­rösön és Kocséron működtet egy-egy fiókot, kis kapacitás­sal. Ebből következik, hogy a javítási idő nagyon hosszú, rajtuk klivül a városban még hat nyugdíjas cipész dolgozik. A gondot csak súlyosbítja, hogy az iparban cipész szak­mára nem, csak a technoló­giai munkafolyamatok egyes elemeire képeznek szakmun­kásokat. Javítani viszont csak az tud, aki az összes munka­fázist ismeri. Igen sok autó is van a vá­rosban. A Gépgyártó és Szol­gáltató Ipari Szövetkezet szer­vizt üzemeltet. A gépjármű­vek magas életkora miatt nagy a javítási igény. Az al­katrészek állandóan hiányoz­nak, s emiatt a javítás hosszú ideig tart, s nem mindig meg­felelő minőségű. Kontárak is működnek a városban, de a kisiparosok annyira tele van­nak munkával, hogy ezt eítű­­rilr. A vasipari szakmákban az igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni az iparosok, s megoldott az utánpótlás is. Híradástechnikai cikkekkel több szerviz, valamint gazda­sági munkaközösség is foglal­kozik. Jellemző, hogy az egy­re jobban elterjedő színes te­levíziót csak úgy tudják ja­vítani, hogy a készülékeket Ceglédre viszik. Hiánypótló a Televideó gazdasági munka­­közösség. Az építőiparban a lakásszö­vetkezet és az Építőipari Kis­szövetkezet is szolgáltató te­vékenységet végez. Ez utóbb' azonban elenyésző mértékben végez lakossági seolgáltatást. A szövetkezeteken kívül még két gazdasági munkaközösség is dolgozik. A városban tevé­kenykedő 23 kőműves közül hétnek van mestervizsgája, pedig új családi házat a ren-I deletek szerint csak ilyen vizsgával rendelkező kisiparos építhetne. Építőipari szak­mákban hiány mutatkozik te­tőfedő, ács, bádogos kisiparo­sokban, ezért kontárok is dolgoznak. Vízvezeték- és köz­­pontifűtés-szereléssel az Építő­ipari Kisszövetkezetek és egy gmk foglalkozik. Mivel na­gyok az igények, válogatnak a munkákban. Emiatt a szom­szédos városokban működő kisiparosok is be-bedolgoznak. A nagymértékű gázhálózat­építés miatt a kapacitás jó­val, alatta marad a lakossági igényeknek. Mivel nagy á ke­reslet, ezekben a szakmákban jóval magasabbak az árak, 'mint az összes többi szolgál­tatásban. Megjegyzendő azon­ban, hogy az utánpótlás csak a kőműves, villanyszerelő, és szobafestő-mázoló szakmák­ban mondható jónak. Fuvarozásban és személy­szállításban viszont túltelí­tettség tapasztalható. A jelen­tés ' összefoglalva megállapít­ja, hogy a város és vonzás­­körzetének ellátása megfelelő. (Tudósításunkat hétfőn a hozzászólások ismertetésével folytatjuk.) B. O. sräss&i Sisnhäz SZOMBATON A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban dél­után 3-kor és este 7 órakor: Mórica grófnő. Honthy Han­na, illetve Berky Lili bárlet. A kamaraszínházban este 7 órakor: Képzelődök. LehárFe­­renc-bérlet. A szolnoki Szig­ligeti Színházban délelőtt 10 órakor: Koldus és királyfi, es­te 7 órakor: Csárdáskirálynő. VASÁRNAP A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban dél­után 3 órakor és este 7 óra­kor: Marica grófnő. Vízvári Mariska, illetve Gőzön Gyu­la bérlet. A kamaraszínház­ban este 7 órakor: Képzelő­dök. Soós Imre-bérlet. A szol­noki Szigligeti Színházban dél­előtt 10 órakor: Csárdáskirály-Vendég a rádiótól December 1-jén (hétfőn) 18 órakor érdekesnek ígérkező rendezvényre várja olvasóit a városi könyvtár. Az intéz­mény vendége ezúttal Vértes Éva, a rádió főmunkatársa lesz, aki Papjaink fontos kül- és belpolitikai kérdéseire ad választ hallgatóságának. Ezt megelőzően, délután 4 órakor a kocsériaknak tart fórumot az ismert újságíró. m Mozi SZOMBATON A nagyteremben: Üvegtö­rők. Színes angol zenés film. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióterem­­ben: Lutra. Színes magyar természetfilm, fél 4-ko.. Befe­jezetlen játszma I—II. Kínai —japán film, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyteremben: Házibuli. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Előadás 3, 5 és 7' órakor. A stúdiáteremben: Lutra, fél 4-kor. Befejezetlen játszma I—II., fél 6-kor. Kedvezmény Éíelmiszervásár Az áfész a 3-as, 13-as, 17- es, 22-es, 43-as, 75-ös, 78-as és l'OO-as boltjaiban décem­­ber l-jétől 5-ig kedvezményes élelmiszervásárt tart; minden 500 forint feletti (2000 forin­tig) I élelmiszer-vásárlásnál 15 százalék engedményt adnak. Mint azt a múlt pénteki piaci vásárlók, majd la­punk hétfői számának olvasói is látták, Nagykőrösön is meg­jelent a banan. Kilogrammon­ként hatvanforintos áron. Ma­gánkereskedőnél, Kohajda Lászlöné katonatelepi illetősé­gű árusnál. A dolog innen kezdve egyre érdekesebb. A tanács illetéke­sei szabálysértési eljárást kez­deményeztek árdrágítás miatt. Ellenőrzésük alkalmával nem banánt, hanem kubai naran­csot találtak, 22 helyett 25 fo­rintért. (Máskülönben a tisz­tánlátás kedvéért megkérdez­tük az első osztályú déligyü­mölcsök maximált árait. Banán 46, narancs 42, mandarin 48, grape-fruit 21, citrom 30, a már említett kubai narancs 22 forintért hozható forgalom­ba. Akár állami, akár szö­vetkezeti vagy magánkeres­kedő árulja az említett cikke­ket, a fenti áraktól — a mi­nőség függvényében — csakis lefelé térhet el.) Munkatársunkat — Kopa Lászlót — a piacon felhábo­rodott kereskedők fogadták. Szépnek, finomnak, tisztelet­tudónak éppenséggel nem ne­vezhető hangon mindenféle jelzőket aggattak tisztességben megőszült fejére. A vásárlók körében sem volt egyértelmű az állásfoglalás. — Eddig leg­alább volt banán, most már nem lesz. Megérte ez magá­nak? — kérdezték. Bevallom, ismerőseimet is megkérdeztem, Vajon ők ho­gyan ítélik meg az esetet. Az a válaszcsokor, amit az aláb­biakban írok le, korántsem egyhangú. Egy húszesztendős almás­kertre nyugodtan ráfoghat­juk, hogy megette kenyere ja­vát. Innentől már évről évre szembetűnőbbek az öregedés jelei, itt is, ott is betegednek, halnak el a fák. A csökkenő gyümölcshozam végül eléri azt a szintet, amikor a gazda kénytelen alaposan , fontolóra venni ültetvénye sorsát. Kiszorult a piacról A szakemberek szerint az el­aggott fákon * sokat segíteni úgysem lehet, a legokosabb kivágni, és fiatal, életerős gyü­mölcsfákkal felváltani az állo­mányt. Látszólag tényleg ez tűnik az egyedül ésszerű meg­oldásnak, de az nem biztos, hogy egy öreg, még termő gyümölcsöst mindjárt felszá­molni gazdaságos is. Tenyér­nyi kiskertekben, ahol esetleg egy-két tucat almiafa kicseré­léséről lehet szó, az ember nemigen mélyed bele a szá­­mítgatásokba, könnyedén el­­siklik a részletek fölött, ám több hektár almáskert létéről nem ilyen egyszerű dönteni. Alaposan mérlegelni kell a helyzetet, és a következmé­nyeket, mielőtt munkába len­dülnének az ásók, fejszék. Hat évvel ezelőtt az Arany János Termelőszövetkezet ve­zetősége, ^yümölcskertészei is szembekerültek ilyen dilem­mával, ugyanis közel 12 hek­tár húsvétirozmaring-üUetvé­­nyük felett járt el az idő. Igaz, náluk sem a fák kora okozott elsősorban gondot, hi­szen aránylag még mindig jól teremtek, ennél nagyobb prob­léma volt az, hogy ez a faj­ta kiszorult a piacról, jósze­rével csak léalmaként értéke­síthették, kilóját akkor másfél forintos áron. Márpedig eny­­nyi pénzért kár a permetléért is. Viszont azt is sokszorosan át kellett gondolni, vajon fia­tal, jól értékesíthető gyü­mölcsfajtával váltsák-e fel, hiszen az új telepiítés költsé­gei a termőre fordulásig jó­kora összeget emésztenek fel. Végül úgy döntöttek, átolt­ják a fákat. Ami azt illeti eléggé kocká­zatos vállalkozás volt ez is. Két évtizedes növények életé­ben sokkal nagyobb megráz­kódtatást okoz e beavatkozás, mint mondjuk 8—10 éves fák esetében, amelyek regeneráló­dó képessége még olyan jó, hogy rajtuk az oltások 90 szá­zaléka megered. Gábor Ist­vánt, a szőlő- és gyümölcster­mesztési ágazat vezetőjét kér­deztük, mivel magyarázható, hogy az átoltást találták mégis a legcélszerűbbnek? Szakméi segítség — Aki kicsit is ért az alma­fák gondozásához, tudja, eb­ben a korban már nemcsak sok rizikóval, de lényegesen több munkával jár egy gyü­mölcsöst ily módon átalakíta­ni. Az átoltás mellett szólt, Birkózóink két helyen is Négy megye legjobbjaival Törökszentmiklóson rendezték meg a területi serdülő kötött­fogású egyéni bajnokságot. A közel száz induló között ott voltak az Nk. Kgy. Kinizsi fiataljai is, akik közül heten harcolták ki a magasabb szin­tű versenyre való továbbju­tást. A következők. A 49 kg­­osok súlycsoportjában (8 in­duló közül): 2. Barna Sándor. 53 kg-ban (7-en voltak): 1. Nagy János (kiemelkedett a mezőnyből),, 2. Tóth Zoltán (még csak úttörő korú és kel­lemes meglepetés a továbbju­tása). 57 kg-ban (12): 3. Szűcs Attila (javuló teljesítmény­nyel). 62 kg (11): 1. Törőcsik Zoltán (tartja jó formáját). 72 kg (5): 1. Paros György, 2. Il­lés Zsolt. A nem hivatalos pontversenyt az Nk. Kgy. Ki­nizsi 25 ponttal nyerte, a Deb­receni Sportiskola (13) és a Túrkevei AFIT (12) előtt. — Csak hatvan volt a ba­nán? Én legutóbb hetvenért vettem. Tényleg csak 46 len­ne az ára? Azt hittem, ezt is felemelték... — A piacon nincs kecmec. Aki az említett árusnál vá­sárol, mindig, kapott banánt. Ki volt rakva a láda, ha va­laki öt kilót kért, öt kilót ka­pott. Nem volt az, hogy csak a pult alól szolgálnak ki, mint jeles üzletünkben, a központ­ban ... — Hallatlan. Nem elég, hogy olcsóbban vette, s a szo­kásos árrést alkalmazhatta, még extra haszonra is szert tett. Remélem, példás bünte­tésben részesítik. — A hiány szüli az egészet. Ha mindenütt lenne elegendő banán, ki venne drágábban a magánkereskedőtől? De nincs. Ha van, s valaki venni akar, fizesse meg. — Én múltkor megyeszék­helyünkön, irányító szerveim­nél jártam, ahol jól' ellátott központi büfé működik. Van ott mindig Pick vagy Hertz szalámi, narancs, banán, amit csak akar. Látom a banánt is. Gondoltam, veszek a gyerek­nek két kilót, ebben az évben még nem is láttam. Szólok az eladónak, az meg azt mondja, nem adhatja, mert az egész félre van téve a festőknek. Ott egye meg a fene a baná­notokat, akkor megyek a piac­ra, s megveszem hatvanért. Azaz, csak vettem volna ... És az mikor kap bírságot, aki az egyéb kurrens cikkeket árulja felárral? Ballai Ottó Kilenc egyesület készítette fel a Szigetszentmiklóson sor­ra került 1986/87-es tanévi út­törő-olimpia megyei kötöttfo­gású viadalának 93 résztvevő­jét, ahonnan a jól szereplő kö­rösiek sok helyezéssel jöttek haza. 35 kg-ban (13 induló): 4. Zsigár Ernő (Nk. Kossuth isk.). 38 kg (10): 1. Benyik Jó­zsef (Nk. Kossuth isk.). 45 kg (14): 3. Kecskés Sándor (Nk. Arany isk.). 45 kg (10): 1. Tóthpál Viktor (Nk. Kossuth i?k.) nagyon jó teljesítmény­nyel. 49 kg (12): 3. Tóth Pé­ter (Nk. Kossuth isk.). 53 kg (10): 2. B. Deák Zsolt (Nk. Kossuth isk.), 3. Csapó Zol­tán (Nk. Arany isk.). 63 kg (6): 2. Szénái Lajos (Nk. Pe­tőfi isk.), 4. Zöldi László (Nk. Petőfi isk.). 58 kg (10): 4. Kecskeméti Attila (Nk. Kos­suth isk.). SZOMBATON Asztalitenisz. Sportotthon, 9.30: Nk. Kgy. Kinizsi serdü­lők—Ferihegy SE (Vecsés) ser­dülők, Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Ferihepr SE ifi I. és Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Ferihegy SE ifi II. megyei leány csapatbajno­ki mérkőzés. Göd: G. Tsz1 Ku­pa, III. osztályú felnőtt és if­júsági verseny. Szob: S. Vas­utas Petőfi I.—Nk. Kgy. Ki­nizsi II., Ferihegy SE I., II.— Nk. Kgy. Kinizsi, Szentendrei Petőfi—Nk. Kgy. Kinizsi, me­gyei újonc fiú csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás. Eger: országos ju­nior kötöttfogású csapatbaj­nokság. Dunakeszi, megyei út­törő kötöttfogású csapatbaj­nokság. Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 16.30: Nk. Kgy. Kinizsi—Alföldi Olajbányász. (Szolnok), 18 óra: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Alföldi Olajbá­nyász ifi, NB I-es férfi baj­noki mérkőzés (a Kinizsi szak­osztálya a nagy szolnoki ér­deklődés miatt kéri a helyi szurkolókat, hogy időben fog­lalják el helyüket a nézőtéren). Vác: V. Gimnázium—Nk. Gimnázium ifjúsági és közép­­iskolás I. korcsoportos fiú, if­júsági és középiskolás I. kor­­csoportos leány, serdülő és kö­zépiskolás II. korcsoportos leány-; V. Közgazdasági DSK —Nk. Gimnázium serdülő és középiskolás leány II. korcso­portos megyei bajnoki mér­kőzés. Torna. Cegléd: a megyei kö­zépiskolás leány C-kategóriás bajnokság déli csoportbeli el­ső fordulója. VASÁRNAP Asztalitenisz. Sportotthon, 9.30: Nk. Kgy. Kinizsi II.— Zsámbéki Tsz SK II. és Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Zsámbéki ifi, megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás. Eger: or­szágos junior kötöttfogású egyéni bajnokság. S. Z. hogy többségében egészséges, jó tőállománya volt a húsvé­ti rozmaringnak, s úgy vél­tük, gondos, szakszerű beavat­kozással nem sok kárt okoz­hatunk, s a fajtaváltással egy időben megtörténik az ifjí­­tás is. ami már nagyon ráfért a felkopaszodott fákra. — Milyen oltási módszert alkalmaztak? — Hagyományos módon, kétrügyes oltócsapot ültettünk az arra alkalmas legvéko­nyabb ágba. Ahol vastagabb csonkok adódtak, több csapot helyeztünk el körkörösen, ezekből általában három ter­mőgally és a vázág fejlődött ki. Igaz, ezeken a pontokon már kisebb volt a megeredés esélye, mivel a nagy felület lassan regenerálódik, a fa nem mindig tudja beforrni a vágást. A sébkezeléshez házi készítésű gyanta, denaturált szesz, étolaj és méhviaszlke­­veréket használtunk, rá egy évre celciddel ecseteltük az oltásukat. — Mennyi időt vett igénybe ez a munka? — Elmondom, hogy a dán­­szentmiklósi gyümölcstermesz­tési rendszertől — amelynek tagjai vagyunk — kaptunk sok szakmai segítséget. Első évben szakemberek jöttek, akik meg­tanították dolgozóinkat ho­gyan is kell mindezt csinálni. Az asszonybrigád egykettőre elsajátította a fogásokat, így aztán gyakorlatilag két év alatt elvégezték a feladatot. — Eredmény? — Szép fakoronák fejlődtek ki, a harmadik évben már te­remtek az elsőként átoltott fák. Ezen a nyáron 16 tonnát hozott a dzsoni hektáronként, 8 tonnát a starkinson, ennél valamivel kevesebbet a gols­­ter. A tavaszi fagyokat, aszályt figyelembe véve ez jó közepes termésnek mondható. Az eredeti állománynak 70— 75 százaléka maradt életben, de a fogyasztásért nem az .át­oltás okolható, az eleve beteg, gyengébb talajokon levő fák száradtak el. A sok járulékos munka ellenére is jóval ol­csóbb megoldás volt ez. ?Az oltástól számított 10—12 évig még biztosan kielégítő lesz a fák hozama, s aztán végleg eljár ezek fölött is az idő..,. — S akkor felvetődik az újabb kérdés, ami manapság sokat foglalkoztatja a kis- és nagyüzemi almatermcsztőket: érdemes-e újat telepíteni, egy­általán megéri-e almát piacra termelni? — Meg kell hagyni, a ter­mesztés költségei, és a gyü­mölcs felvásárlási ára nagyon közei kerültek egymáshoz, nemegyszer kész ráfizetés az almáskert. Véleményem sze­rint, az almatermesztés jelen­legi adottságait figyelembe véve. ezen nem sokat lehet változtatni. Igaz, az öreg al­másban lehet, és ésszerűbb olyan olcsóbb művelési tech­nológiákat alkalmazni, ami megfelel a 4 forintos léalma termesztésének. Persze az ipa­ri gyümölcs előállítása így sem olcsó. Nagyjából 15 forintra rúg a kiadás kilogrammonként átlagosnál rosszabb, gyenge hozam esetén. Tehát egység­nyi területen a mennyiség nö­velésére kell elsősorban töre­kedni. Kis helyen sokat Ahol új telepítésekhez fog­nak, megvan a lehetősége egy olyan almáskert létrehozásá­nak, ami az eddigieknél több hasznot produkál. Mit kell fi­gyelembe venni? Csak olyan almafajtákat érdemes ültetni, amelyek kis koronajúak, kar­csú orsó művelésmódra alkal­masak, és ami a lényeg, te­kintettel a gondozás magas költségeire — csupán perme­tezni 16 alkalommal kell az almafákat — meg kell terem­niük hektáronként a 30—35 tonna jó minőségű gyümöl­csöt. Csak így csapódik le mél­tányos haszon. Szó ami szó, nehéz az álma­termesztők helyzete, de okos gazdálkodással a távlatok nem tűnnek annyira reménytelen­nek. Miklay Jenő SSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap; / Sértegetjük, sértegetjük Almatermesztés és kérdőjelek Átoltani vagy újat ültetni?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents