Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

1986. NOVEMBER 4., KEDD Telkek Gtthcnteremtőknek A várost tanács végrehajtó bizottsága Dunafüreden tar­tós használatra adott telkeket. Az ingatlanok tartós haszná­latbavételi díja 320, illetve 280 forint négyzetméterenként, ami magában^ foglalja a szilárd burkolatú út, járda, vezetékes ivóvíz, szennyvíz-csatorna, csapadékvíz-elvezetés, veze­tékes gáz és elektromosener­­gia-vezeték után kivetendő üt­és közműfejlesztési hozzájáru­lás díját is. Az ingatlanok egy részén hagyományos családi házat, máshol hétvégi házat, vagy két-három lakásból áldó épületet emelnek a bérlők. Bajnck hsz Uj utcák A sportpálya közelében cso­portos, korszerű családi házak építésére területet jelölt ki a városi tanács. A parcellázási tervet nemrégiben ismét felül* yizsgálták, és kiderült, hogy tömbfeltárással további négy telek kialakítására nyílik le­hetőség. Így az Olimpia utcá­ból egy új zsákutca nyílik. Ezen a környéken találhatók az Olimpia, a Sport és a Dabda utca. Ezért az új utcát Bajnok utcának nevezik el. Megemlékezés Az évfordulón A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójáról városunkban is megemlékez­nek. Az ünnepséget november 7-én, délután három órakor rendezik meg a pártbizottság tanácstermében. Ünnepi be­szédet mond Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes. Ugyancsak az évfordulóhoz kötődve adják át november 5-én délután a város leg­újabb kereskedelmi egységét. A Pataki sétányon nyílik meg a Benta-völgye Tsz húsáru­háza. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Munkaerőgondok Csak külső forrásokból A Buda környéki Áíész egyike azoknak a cégek­nek, amelyek részt vesznek Százhalombatta kereskedel­mi ellátásában. A szövetkezet három egységet, két élel­miszer- és egy mezőgazdasági szakboltot üzemeltet vá­rosunkban. Az élelmiszer-forgalomból való részesedé­sük alacsony, nem éri el a 8 százalékot, ugyanakkor Óíaluban az iparcikkeilátás javát az áíész biztosítja. A mezőgazdasági szakbolt kiemelkedő forgalomnöveke­dést ért el. A legutóbbi ta­nácsülésen elhangzott beszá­moló is úgy értékeli, hogy bár a bolt aiapterülete kicsi, kí­nálata, választéka megfelelő. A dunafüredi élelmiszerbolt már nem büszkélkedhet ha­sonló eredményekkel, forgal­ma jelentősen elmaradt a ter­vezettől. Ehhez az Is hozzájá­rul, hogy szeptemberben, be­tegség miatt két hétig be kel­lett zárni. A lakótelepi bolt megfelelő forgalmat bonyolít le. Bevált az új nyitva tartási rend, amely szerint a szomba­ti szünnap hétfőre került. Mindkét élelmiszerbolt műkö­dését munkaerőgondok nehe­zítik, amelyet a szövetkezet bérpolitikai intézkedésekkel igyekszik megoldani. Ennyit a jelenlegi helyzet­ről. Ám az sem mellékes, hogy mi várható a tervidőszakban. A VII. ötéves tervben új egy­ség építésére csak külső for­rások — célrészjegy, kötvény, hitel — bevonása esetén ke­rülhet sor. A szövetkezet ar­ra törekszik, hogy a rendel­kezésre áilló anyagiakat a meglevő egységek állagának javítására, a boiti berendezé­sek korszerűsítésére használja fel. Az üzletpolitikai célok kö-HaSéteEek és más finomságok a Harcsa csárda Nyit Minden valamirevaló vá­rosnak van egy étterme, amely ugyanúgy hozzátartozik a te­lepüléshez, mint az ott élő em­berek. Debrecen nevezetessé­ge az Arany Bika. Miskolcon az Avas Szálloda vadászéttermé­re esküsznek a finom ételek kedvelői, a Balaton déli part­ján járók a balatonszárszói Véndiófára, Csornán a Korona várja az útonjárókat, Szabad­­battyánban a Csikvár kínál földi javakat. A folyók, tavak mellett levő településekről ne is beszéljünk. E helyeken a halételeknek van kultusza. Sajnos Százhalombattát mind a mai napig nem lehet e sor­ban elhelyezni. Nyáron még nyitva van a Duna-parti Ha­lászcsárda, de télen megnéz­heti magát az éhes ember. A Százhalomban inkább kap flegma megjegyzéseket & ven­dég, mint ételt, ezért az üze­mi étkeztetésen kívül nem is nagyon bonyolít le más for­galmat a város központi ét­terme. Nem sokáig kell azonban aggódni a százhalombattai polgároknak a település gaszt­ronómiai hírneve miatt, ugyan­is a Pannónia-laikótelepen nemsokára megnyitja kapuit a Harcsa csárda. Az épület, bizonyára sokan látták már, kerekített formáival igazán ba­rátságos látvány, s remélhető­leg a belső tartalom is legalább ilyen kedves lesz a betérők­nek. • De mi is lesz ez a belső tartalom? Erre Halász Józseftől, a Du­­navidéki Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatójától várjuk a választ. Ugyanis az éttermet a dunaújvárosi központtal mű­ködő vállalat üzemelteti. Ök és a tanács fogtak össze a csárda megvalósításáért. — Azt hiszem, a város leg­elegánsabb étterme lesz a Har­csa csárda — kezdi a bemu­tatást Halász József. — A csárda elnevezésből önkénte­lenül adódik az étterem jelle­ge, vagyis nemzeti, magyaros bútorokkal és textíliákkal ren­dezzük be a helyiségeket, A nagy étterem mellett lesz egy különterem, és egy söröző az álló fogyasztóknak. • Milyen ételekkel várják a vendégeket? — Természetesen elsősorban halat kínálunk, ezenkívül fris­­sensülteket, sertéshúsból ké­szült fogásokat. • Honnan szerzik be az alapanyagot? — Helyben van a Tempe­­ráltvizű Halszaporí’tó Gazda­ság, és ők vagy azok a ha­lászattal foglalkozó tsz-ek szállítják nekünk a halat, amellyel a Tehag kapcso­latban van. A pontyon kívül lesznek növényevő halakból készült ételek, amurból és bu­sából, de kaphatók majd ne­mesebb húsok is. Egy harcsa­csárdát természetesen nem le­het harcsa nélkül elképzelni, de bízunk abban, hogy piszt­ránggal is szolgálhatunk a vendégeknek. Az italokat az állami gazdaságok szállítják nekünk. Ha éppen olyan spe­cialitást vagy üdítőt akarunk megrendelni, amelyet az álla­mi gazdaságok nem forgal­maznak, azokra külön szer­ződést kötünk. Ha kell, az Eg­ri Borkombináttal, vagy ép­pen a Coca-Cola-forgalmazók­­kal. Sertéshús szállítására a Benta Tsz-szel kötöttünk szer­ződést. • Egy prózai kérdés. Meny­nyibe került a csárda? — A 430 négyzetméter alap­­területű, kerthelyiséggel is rendelkező étterem hozzávető­legesen 15 millió forintba ke­rül. A kivitelező a Benta Tsz építőipari részlege, s megkell jegyezni, hogy meg vagyunk elégedve a munkájukkal, bár, amint mondani szokták, nyug­tával dicsérd a napot. Azért az építkezés során már látni lehet, hogy milyen a kivitele­ző hozzáállása a feladathoz. A csárda, amit a helyi ven­déglátóipari szakemberek fog­nak üzemeltetni, előrelátha­tóan november végére készül el, s még ebben az esztendő­ben megnyitja kapuit a ven­dégek előtt. zött található a lakosság élel­miszer-ellátásának további ja­vítása. Ennek érdekében szo­rosabbra fűzik a kapcsolato­kat a szállító vállalatokkal, és gyarapítani akarják a keres­kedők szakmai hozzáértését. A pénzügyi ellenőrzések tapasztalatai A határozat még nem jogerős Az élet minden területén rendszeres az ellenőrzés. Már az óvodás, az iskolás megszokja, hogy munkáját, tevé­kenységét rendszeresen ellenőrzik és a helyes irányba terelik. A mindennapok során a különböző intézmények­ben is számot keli adni időről időre a teljesítményről. A gazdasági szervezeteknél, termelővállalatoknál két­évenként tartják meg a szokásos pénzügyi, gazdasági el­lenőrzést a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgató­ságának megyei igazgatóságai. Nemrégiben fejeződött be ez az ellenőrzés a Dunai Kőolajipari Vállalatnál is. Er­ről és a megyei igazgatóság széles körű tevékenységéről beszélgettünk dr, Lami Máriával, az ipari osztály veze­tőjével. Témánkénti vizsgálatok — Egyáltalán, mi a céljuk ezeknek az ellenőrzéseknek, s milyen szempontok alapján végzik azokat? — E tevékenységnek kettős célja van. Egyrészt arról aka­runk pontos képet kapni, hogy a vállalatok miként tesz­nek eleget a költségvetési be­fizetési kötelezettségüknek. Ez az egyik oldal. A másik gya­korlatilag visszajelzés a sza­bályzók alkotóinak, ugyanis egyre fokozottabb követel­mény, hogy az ellenőrzés so­rán feltárt jelenségek tájékoz­tatást nyújtsanak arról, hogy a papíron megfogalmazott szabályozók milyen hatást váltanak ki a gazdasági élet­Nevelési tanácsadó Hogy a nagyobb bajt megelőzzük Hányszor, de hányszor halljuk szülőktől és taná­roktól, hogy ez a gyerek rossz. Nem figyel, piszkálja a társait, elmélázik, verekszik..s ki tudja hányféle módja van még annak, hogy egy nebuló fölbosszantsa tanárát vagy szüleit. Pedig nem is biztos, hogy ben­ne van a hiba. Lehet, hogy ő csak áldozata annak az életformának, amelybe akaratlanul belecsöppent. Lehet, hogy egy kicsit többet kellene foglalkozni ezekkel a gyerekekkel? lehetnek magatartási problé­mák okozói, ezek valamilyen érzelmi konfliktussal kezdőd­nek. Van úgy, hogy az okok a mélyben rejtőznek, s ne­héz, nagyon nehéz a bajt fel­tárni. Előfordul azonban, hogy a felszínen húzódnak meg, de megszüntetésük hosszú, ki­tartó munkát igényel. Ilyen­kor kérjük a szülők segítsé­gét. Lehet, hogy már az egy­szeri beszélgetés is javíthat a helyzeten, azonban a feltáró munkában elengedhetetlen a szülőkkel való együttműkö­dés. Csoportos foglalkozás Az okokat kideríteni na­gyon nehéz. A szülőknek is, de még a szakembereknek is. Ezért hozták létre városunk­ban a nevelési tanácsadót, amely a Pataky-sétány böl­csődéjében kapott helyet. Bár már rendelkezésre áll a személyzet meg a szoba, de valójában csak januártól mű­ködik funkciójának megfele­lően az intézmény, mivel ma még nincs bebútorozva. A tanácsadó feladata, hogy biológiai eszközökkel segítse a gyermekvédelmet, az okta­tást, a nevelést, egyszóval a gyermek egészséges szemé­lyiségfejlődését. Vizsgálják a 3 és 18 éves korú gyermekek beilleszkedési, tanulási lehe­tőségeit, vagy az e téren je­lentkező zavarokat. Ezek le­küzdéséhez nevelési tanácsot adnak, ám nemcsak az isko­lának, vagy az óvodának, ha­nem a szülőknek is. A segít­ségadás egyik formája a cso­portos foglalkozás, s ebbe szükség szerint bevonják a szülőket. Már vannak hagyo­mányai Százhalombattán a logopédiai szaktevékenység­nek is, azonban eddig megle­hetősen mostoha körülmé­nyek között dolgoztak a logo­pédusok. Most jobb körülmé­nyek között gondoskodhatnak a beszédhibás gyermekek fej­lesztéséről, gyógyításáról. Hogy milyen széles körű feladatoknak kell eleget tennie az intézménynek, most erre kár kitérni. Arról kérdeztük meg Tahyné Borbély Julianna klinikai szakpszichológust, a nevelési tanácsadó vezetőjét, hogy miben várják a szülők segítségét. — A munkánkat minden esetben iskolaérettségi vizs­gálattal kezdjük. Ezzel ki tud­juk szűrni azokat a gyerme­keket, akik szellemi és testi fejlődésüknél fogva nem al­kalmasak arra, hogy beülje­nek az iskolapadba. Ezzel nem a gyereket akarjuk kel­lemetlen helyzetbe hozni, el­lenkezőleg. Meg akarjuk véde­ni a sorozatos kudarcoktól. Hiszen attól a perctől kezdve, hogy nem tud eleget tenni, nem egyszer, nem kétszer, hanem több ízben, mondhatni rendszeresen az iskolai elvá­rásoknak. szinte mindennap kudarcban van része. A frusztrálódás pedig rendkívül kellemetlen következmények­kel jár. Magatartási problé­mákat okozhat, de az is le­het. hogy a gyerek egy életre visszahúzódik a közösségtől, magára marad gondjaival, problémáival, s ezeket magá­nak kell megoldania. Nem biztos, hogy ez egyedül si­kerül. Másrészt a szülők is A család is okozhatja — A szülő maga is jelent­kezhet, hogy elvigye gyere­két nevelési tanácsadóra, vagy csak az iskola vagy óvoda javasolhatja ezt? — Természetesen a szülő is megteheti ezt, sőt kérjük is erre. Az az igazság, hogy a felnőttek már eleve kis bűntudattal gondolnak a ta­nácsadóra, hiszen ezzel beis­merik, hogy kudarcot vallot­tak a nevelésben. Gyakran az iskolára, az óvodai környe­zetre fogják a hiányosságot, sajnos azonban a család is oka ezeknek. — Az eddigi tapasztalataik alapján mennyiben lehet se­gíteni a nevelési gondokon? — Bizakodó vagyok, mert tudom, hogy igenis lehet vál­toztatni a helyzeten. Ehhez azonban őszinteségre van szükség, s mi őszinte segítség­­nyújtási szándékkal vagyunk a szülők és a gyermekek iránt. Még a kezdet kezdetén kell segíteni a problémákon, így meg tudjuk előzni a ké­sőbbiekben bekövetkezhető bajokat. Kérjük, fogadják el a szülők ezt a lehetőséget, és éljenek vele. Nagyon nehéz időszakban élünk. A rohanás, a megélhetésihez szükséges anyagi javak felhajtása, amit gyakran maguk a gyerekek követelnek ki, sok időt von­nak el a szülőktől. A hang­súly áttevődött az anyagi ja­vakra, s az általános társa­dalmi háttér egyre inkább az, melyben a szülő kevesebbet tud foglalkozni a gyerekkel. Érzelmileg eltávolodik egy­mástól az anya, apa és a gyermek. Mi nem vádlottak padjára akarjuk ültetni a szülőt, nem a port akarjuk elverni rajtuk, hanem segít­ségüket kérni közös gondunk, a gyermek problémájának megoldásához. Feloldani a konfliktust — Milyen időpontokban várják az érdeklődő szülőket? — Általában délelőttönkint tartózkodunk a tanácsadóban, január 1-tól azonban minden nap reggel 8-tól este fél 7-dg, pénteken fél 3-ig várjuk a szülőket. Mostanában túl sok olyan hír jutott el hozzám, amely útkereső tizenévesek­ről szól, gondjaikról, problé­máikról, korai devianciájuk­ról. Élő példája ennek a csö­ves, szipós tinédzserek hada. Lehet, hogy soha nem jutat­tak volna erre a sorsra, ha édesanyjuk vagy édesapjuk segítséget kér egy szakember­től, miként oldják fel az ér­zelmi konfliktusokat Lányok vizsga előtt A Budapesti Ruhaipari Szövetkezet százhalombattai üzemében ez évben 27 első- és 23 harmadéves tanuló sajátítja el a férfi­ruha-készítő szakma fortélyait. A harmadévesek már a vizsga­munka darabját, a hosszú lódenkabát varrását gyakorolják. Winkler Jánosné szakoktató képünkön Bíró Ilona harmadéves tanulónak mutatja meg, hogyan is kell szépen a bélést a szö­vethez hozzávarrni ben. Azt is tudni szeretnénk, hogy miként működnek ezek a termelési, közgazdasági fo­lyamatokban. Egy-egy kiraga­dott momentum elemzésénél arra vagyunk kíváncsiak, mi­lyen reakciót vált ki a gazda­sági folyamat egy-egy részé­ből valamelyik szabályozó. Ez a felfogás egyébként merőben új. úgy nevezik, hogy rend­szerszemlélet! ellenőrzés. — Feltételezem, hogy ezek a kiragadott momentumod a gazdasági aktualitás jegyében választódnak ki. Az idei el­lenőrzések során melyekre fektették a nagyobb hang­súlyt? — Mint már arról korábban szó volt, tevékenységünk egyik célja, hogy a felsőbb szintű vezetőség tisztában le­gyen a szabályozók hatására változó gazdasági magatartás­sal. Ma arról szeretnénk visz­­szajelzést kapni, hogy a je­lenlegi beruházásúnséges idő­ben milyen forrásból kíván­ják a gazdálkodó szervezetek megvalósítani a fejlesztési el­képzeléseiket. Kezdeti vétségek — Hány intézményt, gaz­dasági szervezetet vizsgálnak meg a megyei igazgatóság szakemberei? — Az ipari osztályhoz az ellenőrzés szempontjából a nagyvállalatok közül 18 mi­nisztériumi termelőegység tar­tozik. Ilyen például a DKV, a Váci Kötöttárugyár és a Cse­pel Autógyár. Tíz tanácsi vál­lalat tartozik hozzánk, ilyen például a Pemü, a Pefém, vagy a Pevdi, van ezenkívül 13 szövetkezeti közös vállala­tunk, ide tartozik az Égszöv, a Miköv, a Terminál, 14 kis­vállalat — Afit, Gelka—, 37 nagyszövetkezet és 146 kisszö­vetkezet. — Mi a tapasztalatuk, gya­kori-e a hibás elszámolás a pénzügyi szférában? — Kétségtelen, hogy a gaz­dálkodás körülményei nehe­zedtek és ez hatással van a hibák számának alakulására is. Általános tapasztalat, hogy az új adóformáknál — ilyen például manapság a vagyon­adó vagy a felhalmozási adó —, a bevezetés utáni első idő­szakban gyakrabban vétenek a szabályzók ellen. Nyilvánva­ló, hogy a régebbi előírásokat már rutinból betartják a szakemberek, az újakkal még akadnak gondok. — Tudna néhány példát mondani a legtöbb cégnél ti­pikusan fellelhető szabályta­lanságra? — Gyakran előfordul, hogy a beruházási keretek szűkös­sége miatt az érdekeltségi alap helyett a fenntartási költség terhére számolják el azokat a kiadásokat, amelye­ket tulajdonképpen fejlesztés­re fordítanak. Vagy itt van például a bérszabályozás. A mai bérszabályozási formák, illetve azok számítási módjai több hibalehetőséget rejtenek magukban. A következmények — A legutóbbi pénzügyi el­lenőrzés a DKV-nál is feltárt adóhiányokat. A szabályta­lanság itt miből adódott? — A DKV-nál folytatott pénzügyi, gazdasági ellenőr­zésről készült jegyzőkönyv határozata még nem jogerős. Vagyis még nem dőlt el, hogy az adóhiány miatt kell-e, s ha igen, mennyi bírságot köteles fizetni a vállalat. Egyébként a jegyzőkönyvben regisztrált hiányosságok pont az előbb felsorolt hibák közé tartoz­nak, annak ellenére, hogy a DKV ügyviteli szervezettsége és számviteli rendje ma is jó színvonalú. Általános követ­keztetésem, hogy 1987-ben, szigorúbb feltételek között — a vállalati és az ellenőrzési munkában egyaránt — ered­ményesebben kell dolgozniuk. Az oldalt írta: Fiedler Anna Mária Fotó: Hancsovszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents