Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

PEST MEGYEI ß ÁG FROJJJftRJÁl, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM XPaí 1,80 forint 1986. NOVEMBER 4., KEDD MA:----------------------­Rangra várva (3. cldssl) Ráckeve hírét is öregbítették (5. oldal) Megméretés jövőre (7. oldal) Két lapos elemmel működik (8. oldal) FORRADALMI SORSFORDULÓ Sorsforduló a magyar szocialista társadalom és politika útján 1956. no­vember 4. E dátumot még a ma­gyar politikai irodalom is — nem is beszélve a „má­sik oldal”, az ellenfelek rosszindulatú, ferdítő értel­mezéséről — hosszú ideig lezárásnak, valami nagyon rossztól, az ország és a nemzet végzetes veszélytől való megszabadulásnak te­kintették. Az is volt. A zűrzavarnak, a pusztulás­nak, az ellenforradalom 12 napon át tartó tobzódásá­nak vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, amelyet az akkor megala­kult Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány kért. mi­vel saját nemzeti erőből nem voltunk képesek a fegyveres ellenforradalmat leverni, az ország törvé­nyes, szocialista rendjének helyreállításához a feltéte­leket megteremteni. De ma, harminc év út­jára visszatekintve, az azóta e honban végbement változás-fejlődés ismereté­ben még meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1958. november 4-ével új kor­szak kezdődött Magyaror­szág szocialista forradalmi átalakításában. Az újjászü­lető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány már az első pillanatban — november 4-i felhívásában — olyan programmal lé­pett az ország elé, amely nemcsak a közvetlen teen­dőket fogalmazta meg, ha­nem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésének módjában, egész hangne­mében a megújulás nagy ívű perspektíváját vázolta fel. Tette ezt abban a mely meggyőződésben, amit né­hány hónap múltán Kádár János az országgyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudjuk, hogy a magyar munkás­­osztály és a dolgozó pa­rasztság alapvető tömegei, s hasonlóképpen az értel­miség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forrada­lom híve”. Az adott helyzetben, ami­kor az október 23. óta el­telt két hét, de tulajdon­képpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekinté­lyes része a zavar, a bi­zonytalanság és a bizal­matlanság állapotában le­­ledzett, a pártnak és a kormánynak világosan ki­fejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Áz átfogó elemzésre ugyan csak egy hónappal később, a Központi Bizottság de­cemberi határozatában, az emlékezetes négy ok meg­fogalmazásával került sor — a Rákosi—Gero klikk szektás, dogmatikus politi­kája: Nagy Imre és cso­portjának a reakciónak utat nyitó revízión izmusa; a horthysta, kapitalista-föl­desúri elemek restaurációs célzatú szervezkedése; a nemzetközi imperializmus aknamunkája —. de a párt az eiső pillanattól kezdve kétfrontos harcot hirdetett és folytatott. Miközben minden ingadozás nélkül vállalta a népi hatalom megteremtésének., a szocia­lista "átalakulá snak minden forradalmi vívmányát, el­határolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméink­től idegen diktatórikus módszerektől', a törvényte­lenségektől, másrészt az elvtelen, a burzsoá nyo­másnak engedő udvarlástó', a szocialista elveket és gyakorlatot lejárató dema­gógiától. Mindattól a pár­tot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. Az említett decemberi határozat az új vezetés el­határozását — sőt immár egy hónapos ténykedését is — jellemezve kimondta, hogy „a szocializmus épí­tésének sajátos magyar út­ján akar haladni”. E meg­fogalmazással nemcsak azt szögezte le, hogy szakít az egykori Rákosi-fóle veze­tésnek a magyar viszo­nyokkal nem számoló po­litikájával, hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés mellett kö­telezte el magát. Hiszen Lenin már a nagy októ­beri forradalom másnapján — annak nemzetközi ta­nulságairól szólva — fi­gyelmeztette a forradalmá­rokat, hogy csak az egyes országok történelmi múlt­jának, nemzeti sajálosssá­­gainak messzemenő figye­lembevételével győzhetik meg népüket és nyerhetik meg őket a szocialista for­radalomnak. illetve a szo­cialista átalakulásban való aktív részvételnek. Az 1956. november 4-é­vel kezdődő periódusban a Magyar Szocialista Mun­káspárt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén in­tézkedéseket tett, reform­­gondolatokkal állott elő, olykor merész kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szer­vesen beépültek társadal­mi valóságunkba. Elég itt talán példaként a ma oly­annyira aktuális és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági reformra hivat­kozni. amelynek gyökereit fellelhetjük olyan -lépések­ben. mint a gazdasági irányítás merev mód­szereinek oldása, az ipar­ban és főleg a mezőgaz­daság területén a szemé­lyes érdekeltség érvényesí­tése, és mindenekelőtt az é lets zi n vo na 1 - p öli tik ának homlokterébe állítása. Mindezzel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy már 30 évvel ezelőtt minden világos volt az ak­kori vezetés előtt, és azóta töretlenül haladunk utun­kon. Az élet minden terü­letén sok-sok változás, mó­dosítás — és elkerülhetet­lenül tévedés is — szegé­lyezte azt az utat. Újra és újra meg kellett s meg kell birkózni az új jelensé­gek felismerésének, az új követelményekhez való al­kalmazkodásnak fáradsá­gos munkájával. Meggyőződéssel állítható — és az MSZMP az­óta megtartott kongresszu­sai. minden fontos állásfog­lalása kiemeli ezt —, hogy fő elhatározásában és irányvonalában, legmé­lyebb értelmében a párt azt az utat követi, amelyre 1956. november 4-én lépett. Ennek a politikának pedig leglényegesebb vonása, megváltoztathatatlan sza­bálya az. hogy csak a tö­megekkel együtt, az ő na­ponta kivívott bizalmukkal, türelmet, fáradságot nem sajnálva, meggyőzésük ré­vén megszerzett támogatá­sukkal lehetséges a társa­dalmi megújulás. A szocia­lista társadalom pedig tud­valévőén csak szüntelen megújulása útján képes be­tölteni történelmi hivatá­sát. Ez az a legfőbb tanulság, amellyel 1956. november 4. a Magyar Szocialista Mun­káspártnak, az egész ma­gyar népnek szolgált. Nemes János ________J Lázár György felszólalt a tanácskozáson KGST’ülésszak Bukarestben Hétfőn délután Bukarest­ben megkezdődött a KGST 42. ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — közöttük Magyarország —, Jugoszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesz­nek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tag­jai : Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Marjai József miniszter­elnök-helyettes. Magyarország állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes és Szigeti Ist­ván, Magyarország állandó KGST-képviselőjének helyet­tese. A többi tagállam küldött­ségvezetői: Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök, Lubo­mir Strougal csehszlovák mi­niszterelnök, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Állam­tanács és minisztertanács el­nökhelyettese, Zbigniew Mess­ner lengyel miniszterelnök, Dumágin Szodnom mongol miniszterelnök, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, Constantin Dascalescu román miniszterelnök, Nyikolaj Rizs­­kov, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami miniszter­­tanács elnökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia kö­zötti megállapodás alapján az ülésszakon is részt vesz Jugo­szlávia küldöttsége, s ezt Ja­­néz Zethljarics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezeti. Megfigyelői minőségben Afganisztán, Etió­pia, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság, Laosz és Nicaragua küldöttségei van­nak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szerveinek vezető munkatársai is, élükön Vja­­cseszlav Szicsovval, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitatják a KGST végrehajtó bizott­ságának beszámolóját a ta­nács múlt évi, varsói ülés­szaka óta végzett munkáról, valamint áttekintik a KGST- tagországok 2000-ig szóló atomerőfnű- és atomfűtőmű­­építési programjának terve­zését. (Az atomfűtőmű nem áramot termel elsősorban, ha­nem hőenergiát.) Szó lesz to­vábbá a tagállamok ötéves népgazdasági terveinek egyez­tetésében elért eredmények­ről és a tudományos-műszaki haladás ezredfordulóig érvé­nyes komplex programjának végrehajtásáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Ma kezdődik a bécsi találkozó A nemzetközi érdeklődés je­gyében kezdődik meg az oszt­rák fővárosban az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó, úgy­nevezett utótalálkozó. A bécsi konferenciát, amelynek megnyitó hetén va­lamennyi ország külügymi­niszterével képviselteti magát, kedden délelőtt Franz Vra­nitzky osztrák kancellár nyit­ja meg, majd Klaus Sahlgren, az ENSZ európai gazdasági bizottságának végrehajtó tit­kára ismerteti Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkáy üdvözletét A sorsolásnak megfelelően Várkonyi Péter magyar kül­ügyminiszter a szerdai ülésen szólal majd fel. Ugyanaznap beszél Eduard Sevgrdnadze szovjet külügyminiszter. (Be­számolónk a 2. oldalon.) i Évforduló a néphadseregben A munkáshatalmat védték A munkáshatalom megvé­désének 30. évfordulója alkal­mából Kailocsán, a 37. buda-Áiadásck, kitüntetéseit Ismét gazdagodott Pest megye Tegnap megkezdődtek megyénkben a november 7-i évforduló­hoz kapcsolódó avatások és kitüntetési ünnepségek. Versegen egy ABC-kisáruház javítja a kereskedelmi ellátást, Csemőn az általános iskola új épületét vehették birtokukba a tanulók. A Pest Megyei Tanácson népi ellenőröknek adtak át kitünte­téseket. Kisáraház nyílt Versegen Versegen tegnap a postás néni is megállt egy kis időre levélkézbesítő körútja során a falu közepén, ahol átalakított üzletet adott át a túrái Gal­­gavid-áke Áfész a lakosságnak. Az avatáson Varga László, a Galgavidóke Áfész igazgató­ságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Hercze­­nik Gyulát, a gödöllői párt­­bizottság első titkárát, Vass Istvánt, a városi tanács el­nökhelyettesét. dr. Cselötei László országgyűlési képvise­lőt, a Gödöilői Agrártudomá­nyi Egyetem tanszékvezető tanárát, valamint Zeményi Máriát, a MÉSZÖV megbízott titkárát. Herczenik Gyula rövid ava­tóbeszédében arról szólt, hogy a falu és a város közötti kü­lönbség mérséklésének egyik módja a helyi ellátás javítása. A kistelepüléseken a . szövet­kezetek összefogásával valósul meg a fejlesztés. Így történt ez Versegen is. A négyszáz négyzetmétert meghaladó alap­­területű ABC-kisáruház ko­rábban is kereskedelmi célt szolgáló épületét hatmillió fo­rintért korszerűsítették. Ehhez a Szövosz kétmillió-három­százezer forinttal, a Mészöv 255 ezer forinttal járult hoz­zá. , A helyi tanács 150 ezer forintot adott a kivitelezés­hez, amiből a település lakói is kivették részüket. A szövetkezet tervei sze­rint az üzlet évi 16 millió fo­rintos forgalom mellett lesz gazdaságos. Az elképzelések megvalósítását az első nap jól szolgálta, mert hatalmas tömeg vásárolt a gazdag áru­készletből. A húspultnál öten szolgáltak ki, közülük ketten Hatvanból jöttek segíteni. A vérségiek eddig gyakran jár­tak a Zagyva-parti városba vásárolni. Ezentúl ritkábban kell ezt tenniük. Új tantermek Csemőn A csemői kisdiákokat már szeptember vége óta abban az új iskolaszárnyban okítják, amelynek ünnepélyes felava­tására tegnap délután került sor. Köszöntőt Bárd András, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának osztályvezetője mondott, s egyben a helybeliek gondjaira bízta az új létesít­ményt. r : SS " 351 Hj ó " : i '/■> % x \ v",' Non l.cll többé szükségtanteremben oktatni: elkészült a cse­­mői iskola új épülete (Hancsovszki János felvétele) Amint egyre magasabbra emelkedett a demográfiai hullám, úgy került mind kép­telenebb helyzetbe a csemői általános iskola. A kényszer­tanteremmé alakított községi könyvtár egyik termét, s a központi iskolaépület összes elképzelhető helyiségét. Fel­tétlenül szükség volt tehát né­hány új osztályteremre. A ceglédi Lenin Tsz építőipari szakcsoportja tavaly ősszel vo­nult fél, s idén szeptember­ben kaptunk hírt a végleges műszaki átadásról. Az elké­szült szárnyrész — amelyben 13 helyiséget alakítottak ki — 19 millió forintba került. Meg­szűntek a szükségtan termek, s valamennyi tanulócsoport a faluközpontban levő épületben kapott helyet. Kiváló népi ellenőrök Kitüntetési ünnepséget ren­deztek tegnap a megyeházán a Pest megyében dolgozó népi ellenőrök részére. Dr. Sátor Jánosné, a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének általános helyettese köszöntötte a meg­hívott vendégek között Cson­ka Tibort, a Pest Megyei Ta­nács elnökének helyettesét, Veres Lajost, a Pest Megyei Pártbizottság alosztályvezető­jét és Kelecsényi Miklóst, a KNEB főosztályvezető-helyet­tesét. Báthy Tibor, a megyei NEB tagja méltatta ünnepi beszé­dében a nagy októberi szocia­lista forradalom világtörténeti jelentőségét, majd a KNEB el­nökének megbízásából dr. Sá­tor Jánosné adta át a kitün­tetéseket. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést vett át: Kökény Jó­zsef, a megyei; Deák György­­né, a budaörsi; Buresch Ven­cel, a ceglédi; Keller Sándor, a gödöllői; Horváth László, a szentendrei NEB népi ellenőre, továbbá Svébis Mihály, a da­­basi és Bódai László, a váci NEB tagja. Emlékplakettet kapott Sehr János, a megyei NEB népi el­lenőre. Negyedszázados népi ellenőri munkájukért emlék­lapot kaptak tizenegyen, s tárgyjutalomban részesültek huszonötén. pesti forradalmi ezred Juri­­novics Miklós nevét viselő laktanyájában hétfőn emlék­ülést tartottak. Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár mon­dott beszédet, majd felszó­lalt Hódosán Imre nyugállo­mányú vezérőrnagy, az ezred egykori parancsnoka. Az emlékülés résztvevői a megemlékezés és a kegyelet Virágait helyezte}? el az ellen­forradalom elleni fegyveres harcban hősi halált halt ka­tonák emlékparkjában. Praktikus mappák I éRHB&Z * 1 Nagykőrösön á könyvkötő szö­vetkezet telepén új termékcsa­lád gyártása kezdődött a na­pokban. A diplomata- és tár­­gyalómappábál mintegy 590 garnitúra készül. Képünkön Agg Andrásnó összeállítja a praktikus emlékeztető tömbö­ket. (Hancsovszki János fel­vétele) Grész Karoly az V. herüíetfeen Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára hétfőn a főváros V. kerületébe látogatott. Tájé­kozódott a városrész gazdasá­gi és politikai munkájának tapasztalatairól, az időszerű feladatokról. Majd a vendég megtekintette a közeljövőben elkészülő Vadász utcai nyug­­díjasház építkezését, felke­reste a nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet belvá­rosi húsáruházát. A program délután a Pesti Vigadóban fejeződött be, ahol a kerületi pártbizottság megemlékezést tartott a munkáshatalom megvédésének, a párt újjá­szervezésének 39, évfordulója alkalmából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents