Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

1986. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK mr % MP<. 1 Hl 3 Pest megye főútvonalain Valamit használt az eső Jóval kevesebb a baleset A KBT programja jövő évre ^ Nyers színű íróasztalnál ülök. Előttem fekete kötésű $ vastag könyv. Több mint százoldalas doktori értekezés ^ gépelt lapjait foglalja magába. Odakint ködfelhők ko­­^ szorúzzák a völgyet körbekerítő hegyek oldalát. A Bör­­zsöny lábai elé települt, regényes szépségű Perőcsénybcn ^ ma már nem olyan valószínűtlenü! olcsók a házak, mint % pár évvel ezelőtt. Felfedezték maguknak a természet­ig kedvelők, a hétvégi pihenésre vágyók. Tegnap Solymáron, a Pest Megyei Műanyagipari Válla­latnál dr. Szabolcsi János rendőr ezredes, megyei rend­­őrfőkapitány-helyetteS elnök­letével ülést tartott a Pest Me­gyei KBT elnöksége. A ta­nácskozáson az OKBT képvi­seletében Kemenes Miklós rendőr alezredes vett részt. A testületet Mohos Árpád rendőr őrnagy tájékoztatta a megyei baleseti statisztikában tükröződő jellemző tenden­ciákról. Elégedetten nyugtáz­hatták a résztvevők, hogy a növekvő forgalom ellenére — az elmúlt évhez viszonyítva — az idén lényegesen kevesebb baleset történt a megye főút­vonalain. Hogy mit jelentett az M5-ÖS autópálya első sza­kaszának megnyitása, jól mu­tatja például, hogy a dabasi körzetben a csökkenés eléri a 40 százalékot! Az is biztató, hogy szűkebb pátriánkban összességében is 6,7 százalék­kal volt - kisebb a balesetek száma, kevesebben vesztették életüket, illetve sérültek meg az utakon. Kedvezőtlen viszont, hogy a mellékútvonalakon' és néhány körzetben — mint a nagyká­­tai, monori, gödöllői — szá­mottevően gyarapodott a tra­gédiák száma. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb szabály­talankodó a magánautósok köréből kerül ki, s a balese­tet okozók körülbelül egyötö­de alkohol hatása alatt veze­tett, Ez utóbbiakra jellemző leginkább az útpálya elhagyá­sa, a felborulás — az idén eddig 235 ilyen eset fordult elő a megye közútjain. Mind számát, mind - súlyosságát te­kintve a gyalogosok elgázold­­sa yezet a listán. Amint a fel­szólalók is aláhúzták: ez ar­ra utal. hogy a gyalogátkelő­helyek biztonsága a mellékút­­vonalakon nem megfelelő. Ki­alakításuknak nem lehet in­doka az anyagi eszközök szű­kösebb volta. A tájékoztatóból az is ki­tűnt. hogy a balesetek okai között változatlanul a sebes­ség helytelen megválasztása, az elsőbbségadás elmulasztása. a követési távolság be nem szolgáltatottja a szabályozás olyan változtatásainak, ame­lyeket tervei készítésekor nem tudott, azaz nem vehette szá­mításba azokat. Az elvonások drasztikus növekedése — és nem egy esetben visszamenő­­leges hatálya! — mind a me­gye iparában. mind mezőgaz­daságában ésszerű fejlesztése­ket végrehajtó gazdálkodókat is lehetetlen helyzetbe hozott, mert nem a piac, hanem egy tollvonás változtatott valamit nyereségesből ráfizetésessé, gazdaságtalanná .;. Ez a nagy feszültségeket teremtő állapot — törvényszerű lélektani ha­tás— viszont azzal járt, hogy a gazdálkodók ott sem, akkor sem léptek a termékszerkezet változtatása érdekében, ahol amikor megtehették volna. Van ma egy varázsige a vállalatoknál. Így hangzik: mi csak akkor léphetünk, ha égy sor kérdésben először oda­fent döntöttek. Ne szemér­­meskedjünk, óvatoskodjunk, a ..varázsigében” sok az igazság. Valóban seregestól vannak olyan témakörök és teendők, amélyek átfogó rendezést — a népgazdaság-irányításban, sőt, először a politikai irányítás­ban meghozott döntéseket — követelnek. Mégis, le kell ír­nunk az ismert, de sajnos, nem eléggé értett — és még kevés­bé alkalmazott — törvénysze­rűséget: az ipar ágazati szer­kezetét, s vele a termékszer­kezet bizonyos körét a kiemelt fejlesztési programok, a ke­­vesbedő számú nagyberuházá­sok lényegesen befolyásolják. A gyártmányszerkezet folya­matos alakítása azonban csakis vállalati körben me­het végbe, _a központi, akarat tartása szerepel — mindaz a szabálytalanság, amivel sajnos a közlekedők nap mint nap találkozhatnak. Minden bizonnyal szerepet játszik a pozitív tendenciák erősödésében a közlekedésbiz­tonsági tanácsok kitartó, kö­vetkezetes munkája is. De épp azért, mert egyes terüle­teken ennek ellenére sincs el­mozdulás, továbbra sem csök­kenhet a sok ezer társadalmi aktivista tettrekészsége. Eh­hez biztosít megfelelő keretet a jövő évi program, melyet ugyancsak tegnap vitatott meg az elnökség. A munka­terv irányelvei három alapve­tő területre kívánják össz­pontosítani az erőket: a gyer­mekek biztonságának növelé­sére a közlekedésben, az it­tas vezetés visszaszorítására, az idősek, mozgáskorlátozot­tak segítésére, megóvására. Mindezeket a célokat a leg­változatosabb eszközökkel és módszerekkel tervezik elérni — bevált formákat alkalmaz­va, újakat keresve. Az elnökség végezetül elfo­gadta a jövő évi pénzügyi ter­vet, ezután pedig kibővített körben folytatta a tanácsko­zást. Itt a budai közlekedés­­biztonsági tanács elmúlt öt­éves tevékenysége szerepelt napirenden. Az előadó dr. Si­pos István rendőr alezredes, a kapitányság új vezetője, a budai KBT új elnöke volt. A testület a vita után elismeré­sét fejezte ki az előterjesztők­nek eredményes munkájukért. Végezetül dr. Szabolcsi Já­nos elismeréseket adott át tár­sadalmi aktivistáknak. Tárgy-, illetve pénzjutalmat kapott: Ambrus Ferenc, a Pest Me­gyei ATI igazgatója, Csillag István ny. rendőr százados (budai KBT), Horváth Fe­renc, a Pemü vezérigazgatója, Lozsa Lajos váci pedagógus, Pák György, a Pest Megyei Autófelügyelet igazgatóhe­lyettese, Priester Gábor, a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat dolgozója, Reketye Károly, a Budaflax vezérigaz­gató-helyettese, Rotter József váci pedagógus, Scsurecz Bá­lint, a Csepel Autógyár ver­­senyir oda-vezetőj e. — éppen a jelzett módon, pél­dául a kiemelt fejlesztési programokkal — csupán az irányt mutathatja, de nem tehet meg semmit a vállalatok helyett. S ott a baj, hogy ami­kor a vállalatoknak a mainál sokkal több pénze volt fejlesz­tési feladatokra, s az a pénz el is fogyott az utolsó fillérig, akkor sem észlelhettünk lé­nyegesebb változásokat a ter­mékszerkezetben ...! Évtizedre visszatekintve sem emelkedett öt százaléknál magasabbra az új gyártmányok részesedése a teljes árbevételből egy-egy esztendőben, bár az összefog­laló adat árnyékában nagyon is eltérő vállalati törekvések, eredmények húzódnak meg. Jogos megállapítás a követ­kező: „A minden piacon gaz­daságosan értékesíthető ter­mékek kifejlesztése és terme­lésének növelése ... a legcélra­vezetőbb és úgyszólván egye­dül járható útja annak, hogy ellensúlyozni tudjuk a meg­változott árarányok hátrányos következményeit és a szük­ségleteknek megfelelően bő­­víthessük behozatalunkat.” A megállapítás Lázár Györgytől, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjától, a Minisztertanács elnökétől származik. Elhang­zott az Országgyűlés ülésén, a kormány munkaprogramját előterjesztve, de nem 1983- ben. nem 1930-ban. hanem — 1975-ben...! Több. mint ti­zenegy esztendeje. S ma el­mondható lenne ugyanez, azaz az ismert követelmények ér­vényesítése a gyakorlatban meghökkentően lassú, követ­kezetlen, a hozzá fűzött remé­nyektől messze elmaradó. Tapasztalataink azt a fur­Sokféle húron Pásztor Imrével, a helybeli, mintegy 3479 halitáron gazdái, kodó Vámos.mikola és Tésa ha­tárát is magába foglaló Vörös Csillag Termelőszövetkezet el­nökével egy alkalommal a gazdaságnak az itt lakó em­berek életére gyakorolt hatá­sáról beszélgettünk. A tsz va­lamennyi ágazatának munká­ját áttekintve kerül szóba az, hogy ez a félbarna erdős ta­laj meg a folyó menti öntés­talaj, szóval az itteni termő­föld sohasem tartatta el tel­jes egészében a falu népét, té­len az erdő következett. Nagy hagyománya van a fafeldolgo­zásnak, s bár sokat változott az emberek anyagi helyzete a bogyós gyümöl cs -termel éssel, még ennél sem lehet megáll­ni. A természet nagy hang­szerének sok-sok húrját kell egyszerre pengetni ahhoz, hogy ha valami az egyik év­ben nem sikerült, pótolja azt a másik ágazat. — Sokat várunk például a fiatal meggytelepítésektől, ahol termőre fordultak, ott nyaranként gép, rgzza le ágaik­ról az ízletes gyüniöJcsöt — mesélte az elnök. Nálunk először Gyepágyas kertművelés. Ez a jövő megoldása ezen a tá­jon — mondta ki a szót, s ez­zel külön témához érkeztünk. Egy kísérlet nyomán vált ter­melőerővé a tudomány, s e té­ren hazánkban először itt az Ipoly mentén húzódó "Országát mellett. Temérdek, munkát is tükröző sörok, állítások bizo­nyítására szolgáló ábrák, gra­fikonok között bóklászom. Sok-sok kötegből álló színes­­fénykép-halmazt böngészek át, melyek a rázógépek mun­káját, a betelepített fűféléket, s az ezt megelőző talajerózió káros hatásait mutatják be. Az értekezés címe: A meggy­ültetvény sorközi gyepesítésé­nek lehetőségei lejtős terüle­ten már a célról is sokat el­árul. Mint azt a bevezetőben írja a szerző: A pázsitfűfélék csa gyakorlatot mutatják, hogy a termelőhelyek — ha min­den kötél szakad — minimá­lis mértékben, s akkor is az áru előállításának megszünte­tésével szűkítik a nem gaz­daságos termékek körét, s rit­ka kivétel az, amikor értő elemzéssel — vagy éppen értékelemzéssel — megszünte­tik a ráfizetést, a terméket gazdaságossá teszik. S a radi­kálisnak látszó módszer, a megszüntetés ellenére is a me­gye iparában egy-egy eszten­dőben nem emelkedik két-há­­rom százaléknál magasabbra a megszüntetett, azaz utoljára gyártott termékek aránya a teljes árukibocsátáson tjeiül! Akkor összevegyül Makacsul tartja magát a hibás gyakorlat, s ennek meg­felelően a vállalatok elsősor­ban külső tényezőkben — fő­ként árproblémákban — jelö­lik meg. s még előbb, csakis azokban keresik a gazdaságtan lan termelés okait. Ennek megfelelően erőfeszítéseik is elsősorban külső — kormány­zati, ágazati, árhivatali stb.— intézkedések kikényszerítésére irányulnak, olyan nyomást hozva ezzel létre, amelynek hatására már összevegyül az indokolt és az indokolatlan tá­mogatás, egyedi elbírálás, kedvezmény, felmentés. S ab­ban a pillanatban, hogy ve­gyül. már nem tudni, valójá­ban ki hoz hasznot a társa­dalmi közös pénztárba, s ki csak visz onnét. S ha ezt nem tudni, tudható-e. mi a gazdaságos és mi a gazdaság­talan ...?! Mészáros Ottó | talajvédelmi célra történő fel­­használása csak az utóbbi 10 —15 évben vált gyakorlattá. Figyelembevéve a fű jó talaj­képző hatását, elvárható, hogy ez a hatás a gyümölcsültet­vényeken is jól alkalmazható. Ezt a sorközi gyepesítést az indokolja a perőcsényi határ­ban, hogy a lejtős oldalakra telepített gyümölcsös alatt nagy károkat okoz a talajeró­zió, egy-egy erős nyári zápor után a lefutó víz iszappá gyúrva.halmozza fel a földet a hajlatokban. A nyári meggy­szüretet errefelé a jelenleg 103 hektárnyi ültetvényen csak a modern rázógéppel győzik. Ezek alá esős időben is szi­lárd talaj kell, épp úgy, mint más alkalommal, amikor per­meteznek, vagy metszés után a nyesedéket hordják ki a gé­pek Ha az időjárás miatt nem lenne folyamatos a szü­ret, gazdasági károkat okozna a túlérés. Hat parcellán, több mint 80 hektáron került sor a gyep­ágyas telepítésre, úgy, hogy a különböző füvekkel bevetett sorközök mellett a hatodik parcellán ugart hagytak, s a hagyományos termelés ered­ményeit hasonlíthatták össze az újabbal. A Börzsöny dél­nyugati lábánál az 1978. évi pándi—48 és a cigány—7-es fajta porzóiból áll. A gyepe­sített területet az erózió már nem tudja megbontani. Az élet igazolta — Ez a legfontosabb gya­korlati eredmény — mondja a tsz-elnök a volán mellett, miközben az országútról be­hajt a fák közé. — Lám — mutat ki az ablakon — egy hete esik az eső, s mi nyu­godtan gurulhatunk a talajon. Ezt a parcellát vetettük be veresnadrágfü-csenkesszel, ezt vöröscsenkesszel, ezt angol perjével — sorolja a gondosan kiválasztott fajtákat, melyek iránt az is követelmény töb­bek között, hogy selymes, ru­galmas fajtájúak legyenek. A szakember tanulmányoz­ta a különböző fűfélék tulaj­donságait, a környezetre gya­korolt hatását, fejlődését. Gyökér- és levéltairtalom-vizs­­gálatokat végzett, a gépek energiafogyasztását elemezte, a hazai és külföldi szakiro­dalom könyvtárnyi anyagát nézte át. Mert ha rosszul dön­tött volna, ha téved, a tag­ságot károsítja meg kísérlete­ző kedvével. Nem úgy, mint most, amikor már a gyakorla­ti eredmények hasznát élvez­heti. A füvek megváltoztatták a környezeti adottságokat, a ta­laj mélyebb rétegeiben tovább tart a nedvesség, javulta táp­anyagtartalom, s több ténye­ző hatására bővebb és minő­ségileg is jobb a termés, mint a hagyományos parcellákon. Az idei közepesnek számító eredmény 35 mázsa meggy hektáronként. Napközben munkát szervez, megyei tanácstag, s ezenkívül is van még jó pár közéleti funkciója. Mikor juthatott ide­je a kísérletezésre, kutatások­ra? — tűnődöm, s amikor a kérdést hangosan megfogal­mazom, Pásztor Imre így vá­laszol: — Nincs mese. Valahogy mindenkinek tovább kellt ké­peznie magát. Én ezt így ol­dottam meg. Hat év óta elnök a Nógrád megyéből érkezett agrármér­nök. Három éve nem volt üdülni, a szabadsága alatt is ezzel a munkával foglalko­zott, minden idejét erre ál­dozta. A tagságnak egy fillér­jébe se kerültek a kísérletek, amiket maga végzett el, s amit nem győzött, abban a kollé­gái segítettek. Dr. Barcsák Zoltán és dr. Cselőtei Lász­ló, a GATE egyetemi tanárai voltak a konzulensei. — Jó forrásmunka lett ez, ez a nagy­szerű eredményeket hozó kí­sérlet, mondta nemrég dr. Barcsák Zoltán. Ami pedig mindennek a gazdasági ered­ményeit illeti, azzal kapcso­latban Pásztor Imre azt ajánl­ja, hogy üljek vissza a könyv elé s olvassam is el a szá­mításokat. Ezeket is igazolta már az élet. ■ Az MTZ 82-es traktor üzem­anyag-megtakarítása 33,1 szá­zalék. A gázolajfelhasználás­­sal csökkentett amortizációs költség 26 kilogramm értéké­vel egyenlő. Ez egy közepes termés egy százaléka. ★ A volán mellől előre kö­szön, fejével biccent a gép­kocsivezető, amint elhalad az utcán álldogáló csoport mel­lett. — Pásztor Imre ez, a tsz­­elnök — mondja egy idős em­ber, majd hozzáteszi: —Most már ugyan dr. Pásztor, mert letette a vizsgát. — És jó elnök? — Az. Különben nem len­ne itt — mondja nyomaték­­kai. — Sokat kiharcolt ő ne­künk. Egyszer az elnök is említett valamit a perőcsényieknek az általánosnál zártabb közössé­géről, ahová nehezebben fo­gadják be az idegent. De. ha meggyőződnek a jó szándéká­ról, akkor megnyílnak előtte, s a törekvéseiben mellé áll-, nah Kovács T. István Lassan kel a búza Az ősszel bevetett gabona­termő területek novemberben, az ősz különben legcsapadé­kosabb hónapjában, eddig nem kapták meg a várt csa­padékot. Folytatódott a nyárt követő, őszi hetekben is a száraz időjárás. Az esőkre továbbra is nagy szükség lenne, mivel a földben lévő kalászos gabonamagvak csak nehezen kelnek ki. Számos helyen az országban a nagy szárazság miatt a csírázás meg sem kezdődött. A no­vember utolsó időszakában esedékes határszemlék tanú­sága szerint különösen az őszi árpa sínylette meg a vetés időszakát és az azt követő heteket jellemző szárazságot. Az enyhe november általá­ban kedvez a zsenge növé­nyeknek. Különösen ott örül­nek a mezőgazdák az átla­gosnál melegebb időnek, ahöl az elmúlt napokban esők is voltak. A búzát a csapadék vár­hatóan erőteljesebb fejlődés­re készteti majd, az őszi ár­pának és a rozsnak' azonban sürgős csapadék-utánpótlásra lenne szüksége, mivel e nö­vényeknél — a jelek szerint — az elhalás mértéke akár 15—20 százalék is lehet. A gabonatermesztők előrelátását igazolja, hogy — látva a ve­tés időszakának aszályos idő­járását — az átlagosnál na­gyobb vetőmagadagokat jut­tattak a földbe, s így sike­rült sokfelé ellensúlyozni a száraz időjárásnál mindig mutatkozó kiesést. Rendnek kell lenni! Egy mindenkinek kínos utazás emlékei és tanulságai a ráckevei HÉV vonalán Rendnek kell lenni! Min­den olyan intézkedéssel egyetért lakosságunk többse-1 ge, amely a rendet és fegyel­met erősítik. A közforgalmú járműveken is érvényt kell szerezni a szabályzatnak. Jeggyel kell utazni! Időben tanácsos az állomásra érni, hogy a jegyváltásra is ma­radjon néhány perc. Ám, mi van akkor, ha az emberek tü­relmetlenül topognak a Vo­lánbusz menetrend szerinti já­ratának megállójában, mert az késik, s félő, elérik-e az ugyancsak menetrend szerint közlekedő HEV-et? Baj van, mert nem marad idő emiatt á jegyváltásra. Ha az indulás­ra kész szerelvényt el akar­ják érni — hiszen utána csal-; fél óra múlva megy a követ­kező (tél van, fűtetlen váró­teremben kellemetlen fagyos­­kodni!) elmarad a jegyváltás — majd a vonaton, hiszen úgyis tudják, hogy a mulasz­tás oka a busz késése. De mintha november 14-én a Ráckevéról 16.56 órakor induló szerelvény kalauznője és ellenőre ezt a helyzetet nem vette volna figyelembe. Ebben az időben jobbára bér­letesek utaztak haza munká­ból vagy iskolából. Vala­melyikük egy, a futástól, li­hegő utas láttán a kalauznőre pillantva jóindulattal megje­gyezte: A busz már megint késett! Mi nem a busz me­netrendjéhez igazodunk, volt a rideg kategorikus válasz, miközben a jegykézelőnő — a jegyeket vizsgálta — és szem­rebbenés nélkül tovavonult. Hamarosan követte őt a fia­tal, szemüveges, karszalagos ellenőr. Miközben az ellenőr kezelte a jegyeket, valaki szintén tudtára adta, hogy késett a Volán. Ami ezután következett, töb­beket megdöbbentett. A ka­lauznő visszalépett és amúgy Kati néni módra fennhangon oktatta — mit oktatta! — rendre utasította az utast, hogy: ne bántsa ezt a fiatal­embert ..., fogja be a száját, ismételte többször — mert. leszállítjuk. Utastársunk, azon­ban nem csukta be a száját. Néhány másodperc múltán visszajött az ellenőr, s ami­lyen közelről cs§k lehetett, rekedten ordította az utas ar­cába: Engem nem érdekel, fogja be a száját! Érti?! Ennyi idős korára már meg­tanulhatta volna . Fogja be a száját, mert letaszítom! Azután állomás következett, ahol a két szolgálattevő le­szállt, az utas maradt, elő­vett egy üveget és nagyon hú­zott belőle vigasztalásul. A többi utas méltatlankodva tette megjegyzéseit a durva hangért és modortalanságért. Elgondolkodtam a parázs szóváltáson és az útszéli han­gon. Nem mindent láttam és hallhattam. Nem tudom, bün­tetett-e az ellenőr. Azt sem vonom kétségbe, hogy utas­társunk közléskényszere a kelleténél nagyobb volt, mégis úgy vélem, hogy sem a szöveg, sem a hang nem volt méltó a HÉV alkalmazottai részéről. Az ellenőr és a jegy­kezelő jogosítványa o rend­teremtésre és nem az embe­rek megalázására szolgál. Az ilyen modor aligha növeli te­kintélyüket a rend megköve­teléséhez az utasok körében. Ez utóbbiak ugyanis a rendet szolgáló kulturált szigorral azonosulnak. Vannak, találkoztam is nem­csak termete és megjelenése révén, hanem modorban is tekintélyt parancsoló ellenőr­rel és jegykezelővel is ezen a HÉV-vonalon. Udvariasan volt. szigorú, okított is, de ember­séggel. “-Azt nem értem, hogy miért az ellenőr dolgozott a jegy­kezelő helyett? Megvan ennek már régen a bevált módja, úgy kellene csinálni. Aztán itt van a Volán me­netrendje. Nem lehetne meg­gyorsítani az évek óta gondot és sok bosszúságot okozó, s csak mérsékelten és lassan javuló menetrend szerinti üzemeltetést? A megállókból az utóbbi időben újból eltűn­tek a menetrendek. Miért? Végül hadd említsem azt is, hogy a HÉV-állomáson üzemelő Utasellátó pavilon rövidital-szolgáltató sem fel­tétlenül szükséges, hiszen az állomástól pár lépésre is van egy italbolt, büfé, presszó. A zért fogtam tollat, mert ez az eset és következte­tései jelzik: ahhoz, hogy egy helyütt, egy ügyben rend, fe­gyelem legyen, több helyen kell rendet tenni, sokunknak kell a rend és fegyelem hívé­nek és alakítójának lennie. G. Á,-né Mindenkinek tovább keil képeznie magát A kemény munka jóízű gyümölcse

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents