Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
1986. NOVEMBER 23., KEDD 3 Képzőművészeti könyvpremier Kiss Reóz Ilona albuma Részlet az Abonyi tanyák üzenete című ki állítás anyagából. A kötélgyártók szerszámai. Ennek az útnak is voltak göröngyei A múzeum mindenese Abonyban ^ Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1948-ban Száz év a ^ szabadságért címmel egy vaskos kötet jelent meg. Eb- S ben egyebek között utalást talál az olvasó, hagy a nagyobb települések milyen tennivalókat határoztak meg ^ az első hároméves terv idejére. Az abonyiak program^ jában a hetedik helyen egy múzeum létrehozása szere$ pelt. Igaz, az újjáépítés éveiben ebből semmi sem lett, $ de egy diszkrét, látványosságtól mentes munka elkez$ eladott, amely 1959-ben széles körben elterjedt, sőt ek^ kor már a korábbi egyéni törekvések a tanács támo^ gatásával párosultak. Nyolc esztendővel később, 1967- ^ hen az egykori magtárépületben megnyílt az abonyi v falumúzeum, amely Abonyi Lajos írd nevét vette fel. ELHUNYT MÁRIÁSSY JUDIT A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az Élet és Irodalom szerkesztősége fájdalommal tudatja, hogy rövid, súlyos betegség következtében életének 62. évében elhunyt Máriássy Judit, József Attila- és Rózsa Ferenc-díjas újságíró. Temetéséről később intézkednek. + Az újságolvasók és a rádióhallgatók körében egyaránt népszerű újságíró Nagybányán kezdte pályáját. 1917 és 51 között a Magyar —Szovjet Társaság osztályvezetője, majd 1952-től négy éven át az Irodalmi Újság belső munkatársa volt, A Kis Katalin házassága című film forgatókönyvéért 1951-ben József Atilla-díjat kapott. Nagy sikerű forgatókönyvéből készült az emlékezetes: Egy pikoló világos, a Külvárosi legenda, az Álmatlan évek, a Fapados szerelem, a Hoszszú az út hazáig, a Próbaút, a Nem ér a nevem, a Piros betűs hétköznapok és a Karambol című alkotás. Több mint másfél évtizeden át az Élet és Irodalom munkatársa, illetve rovatvezetője volt. A rádióban hosszú évek óta mondott film.tegyzeteket, s számos önálló műsora is volt. A karácsonyig tartó téli könyvvásárra mintegy 160 kötetet jelentettek meg a kiadók, az újdonságok jó része mára könyvüzletek polcain sorakozik, s hamarosan — néhány kivételével — valamennyi tervezett kiadvány kapható lesz — tájékoztatták a sajtó képviselőit a könyvvásár szervezői hétfőn Budapesten, a zeneművészek klubjában. A kínálat ezúttal is gazdag: a kiadók igyekeztek a legszélesebb olvasói igényeket kielégíteni. Hazai és külföldi szerzők prózái, verses és drámakötetek, memoárok, reprezentatív kiadású művészeti albumok, gyermek- és ifjúsági művek, ismeretterjesztő munkák és számítástechnikai kiadványok egyaránt szerepelnek a listán. A választékot bővítik a politikai könyvnapokra, illetve az országos gyermekkönyvhétre megjelent újdonságok is. A téli könyvvásárra a Magvető és az MINT(A)FILM címmel beszélgetés hangozatt el Fiala János szerkesztésében. Megannyi vélemény, amely a Nagy generáció című mű nyomán fogalmazódott meg. Mi lett azokkal, akik a hatvanas években voltak fiatalok? Mit szerettek volna . elérni és meddig jutottak el? Az adás során többen és többször kijelentették, amit az ifjúsági sajtóban ugyancsak leírtak az elmúlt hetekben naponta: nem is volt nagy generáció. Csupán arról van szó, hogy egyesek megpróbálnak ilyen híreket terjeszteni — utólag. Azt mindeddig nem sikerült megtudnom, hogy kik terjesztik a néhaiak néhai létét Csak annyi bizonyos, hogy popzenészek, írók. filmrendezők, lemezlovasok nyilatkoznak egyre szorgalmasabban, és mind hangoztatják, hogy soha nem is volt nagy nemzedék. Azok közül az egykori munkásfiatalok közül senki nem jutott szóhoz, akik azért tanultak angolul hatvannyolcban, hogy megértsék, miről énekel Bob Dylan és Janis Joplin. Akik bármikor elmondtak több tucat József Attila- vagy Ladányi Mihályverset. Akik azért kerestek olyan munkahelyet, ahol négy műszakban lehetett dolgozni, mert az ún. ugrós héten négy szabadnap dukált, amely idő alatt el tudtak ugrani a Rotunda nevű egyetemi klubba egy dzsesszkoncertre. Akik már akkor sem hallgattak arra a lemezlovasra, aki ma arról nyilatkozik, hogy miféle életérzésekkel éltek fiatalok annak idején. Gyanítom, hogy az egykori — Szeretette! gondoztam ezt a könyvet, hiszen a segítségével, ha nem is éppen tárgy, hanem csak színes kép for.májában, de eljuthat Kiss Roóz Ilona kerámikus művészete egyszerre sokunk birtokába, legintimebb. életózféránkba, közvetlen közelünkbe, otthonunkba. — Ezzel a gondolattal kezdte a Kossuth Klubban a Képzőművészeti Kiadó legújabb látványos monográfiájának, Kiss Roóz Ilona keramikusművész albumának bemutatását Kajetán Endre, a könyv szerkesztője, •a kiadó és a klub közös rendezvényén. a könyvpremieren. Kocogh Ákos olvasmányosan, .minden fontosabb epizódra kiterjedően írt Kiss Roóz Ilona munkásságáról. A neves műkritikus ily módon még jobban emberközelbe hozta azt a csöndes alkotót, alnneik neve éppoly fényes és nagy Európa több mint 20 kötetet adott közre, s tíznél több könyvet gondoztak a Móra, a Szépirodalmi, a Kossuth, a Gondolat és a Corvina Kiadó műhelyében. A kötetek átlagára a tavalyinál 21 forinttal több. Több új sorozat indul. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a könyvvásárra megjelent kiadványokból több mint egymillió-kétszázezer példányt rendelt. A munkahelyi könyvterjesztők és az utcai pavilonok mellett újabb öt helyszínen árusít könyvet és hanglemezt december 24-ig Budapesten. A Deák Ferenc utca 15. szám alatt ismét megréndezik a Nyitott kapu a könyvhöz elnevezésű aj&ndókvásárt. December 1-jétől 6-ig e helyen, illetve az Október 6. utcai tankönyvcentrumban, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvesboltban és a Fókusz Könyváruházban dedikálásokat szervez az írókkal. munkásfiatalok mosolyogva hallgatják-olvassák a róluk is szóló nyilatkozatokat. Ugyanígy a film is mulattathatta őket, merthogy abból is kimaradtak, ám a kérdéses időszak valóban forradalminak számító életmódváltásának főszereplői voltak. Nekik ugyanis nemcsak voksolniuk, hanem fizetniük is kellett, mivél az ő családi körülményeik voltak olyanok, amelyekhez képest valóban forradalmi változást jelentett az új élet- és gondolkodásmód. Talán mindezeknek is köszönhető, hogy nem lett belőlük sem gazdag butikos, sem pedig disszidens — ahogy azt a film előrevetíti. Nyilván vannak közöttük, akik úgy érzik, hogy félresikerült az életük. Társaik meg azért elégedettek, mert szent meggyőződésük, hogy nekik azért jött be, mert soha nem adták fel. így fordulhatott elő, hogy segédmunkásként dolgoztak, de nyaranként bejárták a világot. Az is megtörtént velük időközben, hogy tanárokká, művészekké vagy éppen csak becsületesen dolgozó szülőkké cseperedtek. Sokuk akkor is mosolyog, amikor eskükbe jut, hogy nyilatkozó, íílmrendezgető kortársaik annyit keresnek egy hónap alatt, mint ők egy év alatt, jóllehet erősen vitatható, hogy melyikük végez hasznosabb munkát. POLITOLÓGIA. A magyar társadalmi fejlődést kettős történetiség határozza meg Egyrészt a magyar politizáló polgárság létezett már a két háború között, illetve 1945 után is, ugyanakkor a szemétén&tünkbe, mint Kovács Margité, Gádor Istváné, Gorka Gézáé. Kiss Roóz Ilona is az agyagot, a kerámiát választotta kifejező eszközévé, életét kiteljasítő feladatul, társul. Alkotásaival elnyerte a Munkácsydíjat, érdemes és SZOT-díjas művész lett, a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. Bejárta a fél világot, 1961 óta 16 hazai és külföldi önálló kiállítása volt. Műgond, derű, harmónia kíséri az útján, írta róla Kocogh Ákos. Kerámiái nem robusztus a-k, emberközeli kedvesek. A líra, a derűs hangulat, a szolid humor és a humanitás köszön ránk a keze alkotta kerámiákról. Mindezt örömmel fedezheti fel az albumot lapozó könyvbarát is, hiszen 48 színes és ugyanennyi fekete-fehér kép örvendezteti meg, igényes, szép kivitelben. Az albumot a Képzőművészeti Kiadó már a karácsonyi vásár ajándékainak sorába szánta. Régi adósságot törlesztett vele,- hiszen az alkotóművész munkáiról ilyen sommás értékelő bemutatás még Jiara készült, holott végbizonyítványát az Iparművészeti Iskoláin 1941-ben szerezte, 1943-ban kitüntetéssel kapott .oklevelet a kerámia szakon, s ,1548-tól Gádor István tanársegéde volt. A pompás kötetet Koppány Simon tervezte, fotóit Schiller Alfréd készítette, s maga a kötet a Kossuth Nyomda munkáját is dicséri. A kötet címlapján: Európa elrablása lyi kultusz mégiscsak erőre kaphatott. Az is tény, hogy az állampolgári törvény már a múlt század harmadik harmadában megfogalmazódott, a falu népe önkormányzatot gyakorolhatott, amely a mindennapi életet is áthatotta. Nyilvánvaló tehát, hogy a személyi kultuszt mint magatartásformát és mint politikai gyakorlatot a nép nem fogadta el, hanem rákényszeritették. Az akkori magyar társadalomnak nem volt lehetősége arra,, hogy egyféle civil kurázsitól hajtva megpróbáljon ellenkezni; sem a gazdasági felkészültsége, sem az akkor még nagyon is újszerű társadalompolitikai helyzete nem adtak lehetőséget erre — az a néhány békében eltöltött év elenyésző időnek számít történelmi méretekben ... Ugyanebben az adásban az is elhangzott, hogy markáns társadalmi tagozódás figyelhető meg napjainkban, amelynek a politizációja kevésbé érezhető. Talán azért van így, mert nem tudjuk, mit is kezdjünk az elmúlt évtized társadalmi folyamataival, s hogyan szembesíthetjük azokat az időközben kialakult politikai intézményrendszerrel? Az egyik hozzászóló szerint vitathatatlan, hogy a tényleges társadalmi folyamatok az intézményrendszer „háta mögött” zajlanak. Ennek is köszönhető, hogy kifejlődött a „betartás demokráciája” Magyarországon: ma sokkal könnyebb megakadályozni valamit, úgymond demokratikus úton mint megvalósítani egy célt, ugyanígy.., Szilas Zoltán Az eltelt két évtized alatt megtorpanás nélkül fejlődött az intézrríény; gyarapodott a múlt emlékeit hordozó érdekes gyűjteménye (számuk ma 2000 körül van), és ezzel párhuzamosan mintegy hetven helytörténeti munka is elkészült. Időközben az 'épületet lrivül-belül felújították, így a most látható állandó kiállítása, amely az Abonyi tanyák üzenete címet viseli, ideális környezetbe került. Napjainkban a falumúzeum a település közművelődésének része, neve és rangja van a környéken. sőt az ország más részein is. Vezetője, irányítója Győré Pál, aki 1962-től 1985-ig a tanács vb-titkára volt. Amikor harmincnyolc esztendővel ezelőtt a múzeum létrehozásának gondolata először felmerült. az akkori főjegyzőség munkatársaként erősen szimpatizált a megvalósulással. Nem csoda, hiszen már addig is több,, olyan hatás érte, amely lakóhelye alapos megismerésére ösztönözte. Mezítlábas kisgyerekként gyakran a határt járó nagyapja mellé szegődött, aki az akkori tanyaviiágról rendszerint tudott valami érdekeset, újat mondani. Középiskolai tanulmányai során kedvenc tantárgya lett a történelem, tagia volt a helyi színjátszókörnek, spkat olvasott Abonyi Lajos (Márton Ferenc) írótól: többi között Abony régmúltjáról készült munkáját. Adósságnak érezte Nagy hatással volt rá nagybátyja, dr. Győré János tanár, aki a nagykőrösi Arany János Múzeum alapító tagjának számítolt. Sűrűn találkoztak és még többet leveleztek. A rokon tanár úgy látszik, nagyon értett a helytörténeti vonzalom felkeltéséhez, mert a fiatal Győré Pálban aránylag rövid idő alatt sikerült a lakóhely megismerése iránti lelkesedést felszítani, ami csaknem negyven esztendeje izzik. — Minden átmenet nélkül, egyszeriben úgy éreztem, bizonyítanom kell. Úgy is mondhatnám, bizonyos belső kényszer támadt bennem szülőhelyem múltjának felderítése iránt, annál inkább, mert Abonyi Lajos halála után hosszú szünet állt be a helytörténeti kutatásban — mesélte az abonyiak által immár jól ismert temperamentumával. —• Akkor még nem tudtam. hová vezet az az út, amelyen elindultam, de abban bizonyos voltam, hogy minden energiámmal csinálni fogom. Mindig úgy éreztem, hogy ezzel adósságot rovok le. Százkezű titkár Nem tulajdonítja magának az érdemeket, sőt beszélgetésünk során több alkalommal neveket ■ sorolt fei, akik vele -együtt kerestek, kutattak a múlt történései között, akik segítségére voltak a csöppet sem látványos munkában. Balogh Sándor, dr. Keszey Gyula, Péter Ida, a tanácsi dolgozók közül Szűcs László, Bárány Pál, Tarkó Sándor és még sokan mások. A cáfolhatatlan tény azonban mégis az, hogy a múzeum megnyitásáig ő babusgatta otthon, a lakásán az összegyűjtött tárgyakat, ő pattant elsőként kerékpárra, ha bejelentették, hogy X. Y. padlásán ilyen vagy olyan régiség porosodik. Találóan jellemezte Békés István, amikor Pest megyei barangolásai során a százkezű vb-titkárnak nevezte, hiszen a huszonhárom éven át tartó, felelős tanácsi beosztása mellett sem csökkent tettvágya. — Ha hivatali munkámban elfáradtam vagy a múzeumi anyagot rendezgettem, vagy lényegesebb feljegyzéseim között tallóztam. A két elhivatottság jól kiegészítette egymást — mondotta. — Ha netán valaki most azt gondolná, hogy a helytörténeti munka csak jó hobbinak számított, az téved. Bizony ennek az útnak is megvoltak a maga göröngyei. Előfordult, hogy már úgy éreztem, nem bírom tovább. Aztán addig-addig spekuláltam, míg sikerült megoldást találni. Például egy személyben voltam múzeu mvezető, teremőr, tárlatvezető — egyszóval a mindenes. Máskor komoly pénzgondok merültek fel. Végül is sok-sok utánjárással minden megoldódott Nem tudom, későn-e vagy korán, vagy éppen a megfelelő időben, de rájöttem, nincs értelme csüggedni, hittel és igyekezettel sok mindent meg lehet oldani. A megnyitás óta eltelt idő alatt a két állandó mellett 80 kiállítást rendezett a múzeum, és falai között legalább félszáz művészeti tárgyú előadás hangzott el. Mind a kiállítók. mind az előadók neves művészegyéniségek, tekintélyes muzeológusok, irodalom- vagy művészettörténészek voltak. Az ötlet rendszerint Győré Páltól származik. ő levelez, övé a szervezés oroszlánrésze. — Általában bizonyos eseményekkel együtt gondolkodom — magyarázta. — Leülök a televízió elé, nézem a pergő képsorokat és egyszeresek rádöbbenek, hogy valami ahhoz hasonlót mi. is meg tudunk valósítani. Több kiállításunk, rendezvényünk alapötlete született meg így. Kutyakaparó Kocséron Három évvel ezelőtt például községünk a helyi . termelőszövetkezet megalakulásának 35. évfordulóját ünnepelte. Az már korábban eldöntött tény volt, hogy ebből az alkalomból az eseményhez illő szobrot helyezünk el a főtéren. Én azonban ezt kevésnek találtam. Sokáig töprengtem, mit lehetne még csinálni, ami az évfordulóhoz kapcsolható. És egyszer, feljegyzéseim között lapozgatva, rábukkantam a település tanyavilágában használt mezőgazdasági eszközök felsorolására. Így készült el a most látható Abonyi tanyák üzenete című állandó kiállítás. Más: pár évvel ezelőtt, egy este verseket olvasgattam. A Petőfi-kotetet lapozgatva. ráakadtam a Kutyakavaró című versre, s nyomban eszembe villant, hogy a kacsért határban található csárda falára, valamikor az 50-es évek elején az abonyi tanács emléktáblát helyezett el. Kíváncsi lettem, mi van ezzel a táblával, milyen állapotban van a ház, ahol egykor a költő is megfordult. Elmentem, megnéztem és néhány . hónappal később, egy januári vasárnap kedves emlékünnepséget rendeztünk a helyszínen, a kocsériakkal együtt. Természetesen a megkopott táblát lecseréltük. Egy másik eset: A közelmúltban hírt kaptam, hogy az egyik háznál régi, konyhai edények hevernek Biciklire ültem és valóban értékesnek látszó tárgyra, egy 70—80 évvel ezelőtti használt liszttartó fabödönre találtam. Hazafelé jövet megszületett az újabb időszaki kiálltás ötlete, amely a Nagyanyáink konyhája címet viseli majd — Nem fárasztja ez az élénk munkatempó? — Semmivel sem dolgozom kevesebbet, mint nyugdíjazásom előtt, és nem érzem fárasztónak. Miközben megváltozott életvitelét ecsetelte, időnként fel-felvillantotta a közeljövőre szóló terveit. A jövő évben is több, jeles évfordulóról emlékeznek meg Abonyban. Például húsz esztendeje lesz, hogy megnyílt a múzeum. Aztán, mint mondta, van még néhány kopjafa a református temetőben, amelyekből egyet-kettőt feltétlenül szeretne megmenteni az utókor számára. Talál hát munkát ezután is. Most leginkább az foglalkoztatja, hogy az általa vezetett intézmény tervszerűen funkcionáljon a nagyközségben. Gyuráki Ferenc .betűkkel íródik műveszettör-Téli könyvvásár Több új sorozat indul ADIOFIGYEL
