Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

1986. NOVEMBER 25., KEDD 3 A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése A munkafegyelem irányelvei A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, dr. Szllbereky ,Ten5 elnökletével hétfőn teljes ülést tartott Markó utcai székházában, A legmagasabb bírói fórum bíráinak tanácskozó testületé — az alkot­mányban meghatározott jogkörébem — irányelvet hozott a munka­fegyelemmel kapcsolatos ítélkezési feladatokról. A KSH Pest Megyei Igazgatóságának jelentése Mérlegen három negyedév eredményei A megye 1986. I—III. negyedévi fejlődésének főbb mutatói Az 1985. I—III. negyedévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) . 101,6 A kivitelező építőipar saját építési, szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) 98,0 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete: Iparban 108,1 Építőiparban 108,2 Állami gazdaságokban, kombinátokban 107,8 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 109,1 Kereskedelemben 107,9 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 101,6 Az egyhangúlag elfogadott irányelv abból indul ld. hogy társadalmunk alapvető érdeke a hatékony munka, ennek pe­dig nélkülözhetetlen feltétele a fegyelmezett munka. A mun­kafegyelmet védő, illetve a gazdálkodás rendjét biztosító jogszabályok megfelelő érvé­nyesítése elsőrendű társadal­mi, gazdasági, egyúttal jogpo­litikai, nevelési és igazságszol­gáltatási feladat. Mindezek ér­dekében hasznosítani lehet és kell a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatának ta­pasztalatait is. Arra ad ösztönzést az irány­elv, hogy a bíróságok követ­kezetesen segítsék a munka­időalap jobb kihasználását, a fegyelmezett munkát, végső soron a munka hatékonyságát szolgáló jogszabályi rendelke­zések érvényesítését. A mun­kafegyelmet jelentő kötelezett­ségek teljesítésének elmulasz­tása ugyanis minden esetben a munkafolyamatot zavaró hátrányt vagy veszélyt okoz a munkáltatónak, a dolgozó­nak, illetve a társadalomnak. A fegyelmezett és eredmé­nyes munka érdekében elő kell mozdítani és nyomatéko­san számon kell kérni a dol­gozók kötelezettségeinek tel­jesítését. Ugyanakkor a rpun­­káltatóknak, szövetkezeteknek is teljesíteniük kell a munka­­viszonyból, illetve a tagsági viszonyból származó kötele­zettségeiket. Gondoskodniuk kell a fegyelmezett -és haté­kony munkához szükséges fel­tételekről, ideértve a más vál­lalatokkal, szövetkezetekkel való együttműködéshez és a lakossági igények teljesítésé­hez szükséges munkafeltétele­ket is. A munkával kapcsolatos jo­goknak és kötelezettségeknek együttesen kell érvényre jut­niuk. Elismerés, kedvezmény, jutalom a kiemelkedő, illető­leg tartósan jó munkáért ad­ható. Az irányelv rámutat arra is, hogy növekedett a fontos­sága a vállalat, a szövetkezet, a munkáltató munkaszervezé­si és irányítási tevékenységé­nek. Az eredményes gazdál­kodás megkövetelheti azt is, hogy a dolgozókat a korábbi­hoz képest más munkakörbe, más munkahelyre, illetve más munkáltatóhoz szervezetten átcsoportosítsák. A munkáltató fel is mond­hatja a dolgozó munkaviszo­nyát. A munkáltatói felmon­dásnak a törvényes rendelke­zések keretei között bármely valóságos indoklás mellett he­lye lehet. és engedélyezésre javasolják, átdólg«zás, hiánypótlás után javasolják vagy a tervek el­utasítását szorgalmazzák. Hiányos felhasználás — Örömmel üdvözöltem e bizottság megalakulását — ál­lítja Závodszky István, a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatója. — Olyan ellenőrző pont ez, amely gá­tat szab a kalózkodásnak, hi­szen végre őrködnek afelett, hogy az egyes tervek valóban illeszkedjenek a területrende­zési koncepcióba. Nyilvánvaló, hogy a jogszabály önmagá­ban csak keret, lehetőség a hibák tervezői szakaszban va­ló kiszűrésére. Az építésí'el­­tigyeleti munka erősítésével azonban rá kell szorítani a kivitelezőket is a precízebb munkára. Vállalatunk július óta csak néhány tervet muta­tott be a zsűrinek, sajnos ke­vés a megbízásunk. De a szak­­vélemények hamar visszaér­keztek, minden alkalommal engedélyezésre javasoljuk mi­nősítéssel. Nem is a vállalatokkal, sok­kal inkább a magántervezők­kel van a baj, A családi há­zak a legtöbb esetben típus­terv adaptációja alapján ké­szülnek, mégis hiányos, szak­mailag hibás a tervezők ál­tal beküldött anyag. Hát még, ha üdülőterületen, zártkerti építkezésről, toldalékokról, A jogos munkáltatói fel­mondást sem méltányosságból, sem olyan körülményekre te­kintettel nem lehet hatályta­lanítani, amelyek a munkaügyi vita keretein kívül esnek. Olyan felmondás esetén pél­dául, amelynek indoklása — a munkáltatónál történt át­szervezés miatt — a dolgozó munkakörének megszűnésére hivatkozik: a munkaügyi vi­tában nem lehet vizsgálni, hogy a megtörtént átszervezés célszerű volt-e, illetve, hogy a vállalat miért az érintett dolgozó munkaviszonyát mond­ta fel, s miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának a munkavi­szonyát szüntette meg. Hatálytalanítani kell a mun­káltatói felmondást, ha indok­lása valótlan. Jogtalan a fel­mondás egyebek között ab­ban az esetben, ha az nem a megszabott módon, például nem írásban történt, illetve az indoklás nem világos. A munkafegyelmet sértő vétségek között különös gond­dal kell elbírálni az igazolat­lan késést, mulasztást, a mun­kaidőben való munka elmu­lasztását, a munkahely enge­dély nélküli elhagyását, sze­szes ital fogyasztását a munka­helyen, a társadalmi tulajdont károsító cselekmény munka­helyi elkövetését, a munka, il­letve az utasítás teljesítésének megtagadását, a hanyag, se­lejtes munkát, a munkavéde­lemre vonatkozó szabályok megsértését, továbbá a más dolgozók munkafeltételei meg­teremtésének, illetve munká­juk megszervezésének elmu­lasztását. Foglalkozik az irányelv a munkajogi felelősségre vonás, a fegyelmi büntetés céljával: ez olyan hatás kiváltása, amely alkalmas mind a fe­gyelmet sértő dolgozó, mind a munkatársak esetleges to­vábbi fegyelmezetlen maga­tartásának megelőzésére. Az irányelv szerint a fegyelmi jogkör gyakorlójának olyan fegyelmi büntetést kell alkal­maznia, hogy az arányos le­gyen az elkövetett vétségnek a vállalatnál jelentkező súlyá­val. Külön foglalkozik az irány­elv a munkaidő alatti italozás, illetve a munkahelyen italos állapotban való megjelenés miatti felelősségre vonással. Szól a munka során a közva­gyonban okozott kár megtérí­tése iránti igényekről. Vége­zetül foglalkozik a vezetők fe­lelősségével. horgászházról van szó! A bi­zottság nagyjából tudja már, kinek a munkáival van ál­talában gond, s rábukkantak néhány összefonódásra is, szóval a szellem kiszabadult a palackból. Philipp Frigyes építészmérnök, a Váci Városi Tanács osztályvezetője belül­ről ítéli meg a bizottság mun­káját, mert tagja a megyei zsűrinek. Gyenge utánzat — Nem tartom szerencsés­nek, hogy kizárólag a me­gyei tanács épületében dol­gozunk, hiszen így nincs le­hetőségünk a helyismeret meg­szerzésére. Havass Imre azt állítja, jó ez a működési rendszer, bár arra már gondoltak, hogy né­hány vitás kérdésről a zsűri­nek a helyszínen kellene dön­tenie. Átsegít majd a gon­don a főépítészi rendszer szé­lesítése, ugyanis a volt 14 körzetközpontban szeretnének az építészetért felelős embert, alkalmazni. Pillanatnyilag csak Nagykőrösön, Vácott és Szentendrén dolgozik ilyen. Hiába a tökéletes lerv, ha annak csak gyenge utánzata valósul meg, mert az építte­tő egyszerűen meggondolta magát. Hogy hol van ilyenkor a hatóság? Fazekas Eszter (Folytatjuli) Ipar A megyében települt szocia-. lista ipar termelése az elmúlt évekénél mérsékeltebb ütem­ben, de az országos átlagnál gyorsabban, 1.6 százalékkal emelkedett az első kilenc hó­nap során. Csak a miniszté­riumi felügyeletű szerveze­teknél következett be növeke­dés, a tanácsi és a szövetke­zeti ipar termelése elmaradt az egy évvel korábbitól. A nehézipari ágazatok — az építőanyag-ipar kivételével — a megyei átlagnál gyorsab­ban fejlődtek. A gépipar ter­melése 3,1 százalékkal, a vegyiparé pedig 2,7 százalék­kal volt több a megelőző évi­nél. Az építőanyag-iparban előállított termékek mennyi­ségének csökkenése (3,9 száza­lék) tovább tart, s a könnyű­ipar sem érte el az egy év­vel korábbi szintet (97,3 szá­zalék). A megye iparában 0,3 szá­zalékkal dolgoztak keveseb­ben, mint egy évvel koráb­ban. Minden szektorban csök­kenés következett be, azon­ban ágazatonként tekintve már nagyobb volt a szóródás: az egyéb ipar 6.1 százalékkal kevesebb, a bányászat 4.2 szá­zalékkal több embert foglal­koztatott a megelőző évinél. A fizikai foglalkozásúak száma az idén is valamelyest gyor­sabban csökkent az összes foglalkoztatottakénál. Az élőmunka termelékenységének javulása is mérsékeltebb üte­mű volt a korábbi évekénél: az egy foglalkoztatottra jutó termelés mennyisége 2,4 szá­zalékkal nőtt. A megyei székhelyű válla­latok és szövetkezetek saját termelésből származó értéke­sítésének mennyisége 5,1 szá­zalékkal maradt el az egy év­vel korábbitól. A külkeres­kedelmi célú értékesítés ennél gyorsabban csökkent, különö­sen a nem rubelelszámolások­ból befolyt árbevétel volt ala­csonyabb a bázisidőszakénál. ipítőipar Az év első kilenc hónapjá­ban a megyei székhelyű épí­tőipari kivitelezők mintegy 3 milliárd Ft értékű saját épí­tési-szerelési munkát végez­lek, a III. negyedévi csökke­nő teljesítmények következté­ben aljg 100 millió Ft-tal töb­bet, mint egy évvel korábban. Ezt a növekedést' azonban meghaladták az áremelkedé­sek, így az elvégzett munkák mennyisége nem érte el a ta­valyit. A 2,0 százalékos csök­kenés azonban sokkal mérsé­keltebb a megelőző évekénél, s döntően a minisztériumi ki­vitelezők tevékenységére ve­zethető vissza. A tanácsi fel­ügyeletű szervezetek munkái megközelítették a tavalyi I— III. negyedévi mennyiséget, a szövetkezeti szektorban pedig 12 százalékos volt az emel­kedés. Az építőipari munkákon be­lül folytatódott a fenntartási, felújítási jellegűek arányának növekedése, a vizsgált idő­szakban már a befejezett ter­melés 46 százalékát tették ki. Különösen az állami kivitele­zők« fokozták ilyen irányú te­vékenységüket, de a szövet­kezeti szektorban is emelke­dés volt tapasztalható. A kivitelező építőiparban 9,8 százalékkal dolgoztak ke­vesebben, mint az előző év azonos időszakában. A taná­csi és a szövetkezeti kivite­lezőknél csak kismértékű voll a csökkenés, a minisztériumi szervezeteknél azonban az egy évvel korábbinak két­harmadára esett vissza a lét­szám. Az élőmunka termelé­kenysége az előző évek csök­kenésével szemben az idén számottevően emelkedett Mind az összlétszámra, mind az építési-szerelési tevékeny­ségen foglalkoztatott fizikai munkavállalóra vetített muta­tó minden szektorban javulást jelzett. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági ter­melésének eredményeit a két alapvető ágazatban ellentétes tendenciák jellemzik. A nö­vénytermesztés hozamai az igen kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében lényegesen elma­radnak az előző évitől, ugyan­akkor az állatállomány nagy­mértékű csökkenése — a kü­lönböző intézkedések hatásá­ra — megállt. A megyében 28 mezőgazda­­sági termelőszövetkezetet és 1 állami gazdaságot sújtott az aszály oly mértékben, hogy a szántóföldi növények ho­zamértéke 20 százalékot meg­haladóan csökkent. A sokévi állagnál melegebb, száraz időjárás kedvezett az őszi érésű növények folyama­tos betakarításának, s így ok­tóber végéig az elmúlt évinél nagyobb területről takarítot­ták már be a termést. A szárazság ugyanakkor gondot okoz a talaj előkészítési és ve­tési munkáknál, így többek között jelentősen megnöveked­tek a költségek. Az állattenyésztés fejlesz­tésére hozott központi intéz­kedések hatása főleg a sertés­tartásban tapasztalható. A sertésállomány az év eddig el­telt időszakában folyamatosan gyarapodott, s a tenyésztés gazdaságosságának javulását jelzi az anyakocák számának emelkedése is. A szarvasmar­ha-állomány továbbra is csök­kenő. de ennek mértéke nem éri el a korábbi évekét, A foglalkoztatottak száma az állami gazdaságokban 5.5 százalékkal, a termelőszövet­kezetekben — az előző éve­kénél kisebb mértékben — 7.2 százalékkal csökkent. A létszámeláramlást egyes alap­­tevékenységeken kívüli tevé­kenységek megszüntetése, va­lamint a keresetszabályozás létszámmegtakarítást ösztön­ző módosításai okozták. Életkörülmények A megye lakosságának főbb forrásokból származó kész­pénzbevételei 7,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. Ezen be­lül a bér- és bérjellegű kifi­zetések erőteljesebben emel­kedtek, a felvásárlásból szár­mazó jövedelmek az elmúlt évivel közel azonosak vol­tak, míg a társadalombiztosí­tási bevételek csökkentek. Az év első kilenc hónapja alatt a foglalkoztatottak átlagkerese­te a főbb népgazdasági ágak mindegyikében 8 százalékkal, illetve azt meghaladóan nö­vekedett. A lakossági takarékbetétek állománya szeptember 30-án megközelítette a 14,7 milliárd Ft-ot. amely 16 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban. Az állománynöveke­dés a tavalyinál nagyobb mérvű volt. A lakossági hi­telek a betéteknél intenzíveb­ben, viszont az előző évivel azonos ütemben, mintegy 17 százalékkal növekedtek, és összegük meghaladta a 22 mil­liárd Ft-ot. A megye kiskereskedelmi egységei 28 milliárd Ft érté­kű árut forgalmaztak, 8,8 szá­zalékkal többet, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Figyelembe véve a kiskeres­kedelmi árváltozásokat, a forgalom mennyisége 4,6 szá­zalékkal növekedett: ezen be­lül a ruházati cikkeké és a vendéglátásé továbbra is csök­kent, az élelmiszereké és a vegyes iparcikkeké pedig a megelőző évekénél gyorsabban emelkedett. Az áruellátás a tavalyinál kedvezőbb volt. A kiskeres­kedelem megfelelően felké­szült az iskolaszezonra, amely során bőséges készletekkel biz­tosították az engedményes ak­ciók zavartalan lebonyolítását. A nyári engedményes vásá­ron viszont a bevont árualap az előző évinél kevesebb volt. A tüzelőanyagokból az ellátás összességében megfelelő, a te­lepeken a tavalyinál lényege­sen nagyobb készletek állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a választék nem mindig és nem mindenütt felel meg az igé­nyeknek. Az idényáras cik­kek kínálata is kedvezően alakult, 'a piaci felhozatal gyümölcsfélékből közel 10 szá­zalékkal, zöldségfélékből 3,3 százalékkal haladta- meg az egy évvel korábbit, ugyanak­kor burgonyából 24 százalék­kal kevesebb került eladásra. A nagyobb kínálat hatására — az első kilenc hónapot együttesen tekintve — a la­kosság a tavalyinál átlagosan 3.3 százalékkal olcsóbban vá­sárolhatta meg az idényáras cikkeket. A kereskedelmi szálláshe­lyeken az év I—III. negyed­évében 178 ezer vendég szállt meg, 1,7 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül azonban lényegesen na­gyobb mértékben csökkent a külföldi vendégek száma, va­lamelyest növekedett viszont átlagos itt-tartózkodási ide­jük. Az év eddig eltelt időszaká­ban lényegesen csökkent ' a lakásépítkezések száma, de az I. félévihez képest a III. ne­gyedévben valamelyest mér­séklődött az elmaradás mér­téke. Míg az I. félévben 23 százalékkal, addig a kilenc hónap alatt együttesen 20 szá­zalékkal kevesebb — össze­sen 2799 — lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. Az építkezéseken belül tovább nö­vekedett a magánerőből ké­szültek aránya. Az építőanya­gokból összességében megfe­lelő mennyiség állt rendelke­zésre, sőt jelentős részüknél túlkínálat jellemző. Csak égetett tetőcserépből, bizonyos méretű ajtóból és ablakból, fehér és egyszínű olcsóbb csempéből volt hiányos az el­látás. iskola, tanulók A megye oktatási intézmé­nyeinek hálózata az elmúlt időszak alatt tovább bővült. Az intézmények iránti igé­nyek az óvodákban változat­lanul mérséklődtek, ez évben már az általános iskolákban is kevesebben tanulnak, a középfokú iskolákban azon­ban több fiatalt képeznek mint egy évvel korábban. Az óvodás korú gyermekek számának folyamatos csökke­nése egyre inkább lehetővé teszi elhelyezésük minőségi feltételeinek javítását. Ebben az évben 259-cel kevesebb fé­rőhelyre 1762-vel kevesebb gyermeket kellett felvenni a tavalyinál. Mindezek hatásá­ra az ellátottsági mutatók ja­vultak: mérséklődött az óvo­dák zsúfoltsága és az egy óvó­nőre jutó gyermekek száma is. ■ Az 1986/87-es tanév elején a megyében 123 195 általános iskolai tanuló kezdte meg az iskolaévet, számuk, ha mini­mális mértékben is (81 fővel), már kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A tanulólét­szám stagnálása és az osz­tálytermek előző évinél na­gyobb mértékű bővülése ered­ményekén); javult az alsófokú oktatás 'intézményi ellátott­sága. Az osztálytermek szá­ma 81-gyei növekedett, en­nek eredményeként 12 száza­lékkal csökkent a váltakozó tanítással oktatott tanulók száma, s ezzel arányuk 23 százalékra mérséklődött. A napközis ellátásban nem kö­vetkezett be számottevő ja­vulás, a napközis tanulók aránya változatlanul 35 száza­lék, a csoportok zsúfoltsága azonban valamelyest enyhült. A középfokú iskolahálózat a korábbi évek minimális mér­tékű fejlesztésével szemben az idén jelentősebben bővült. A ceglédi szakmunkásképző in­tézet 10 tantermes épületében ez évben kezdődhetett meg az oktatás. Szentendrén a pilis­­vürösvári szakmunkásképző intézet kihelyezett részlegé­ből új önálló intézetet szer­veztek, amelyet a gimnázium régi épületében helyeztek el. A középiskolai hálózat a vá­ci 12 osztálytermes egészség­­ügyi szakközépiskolával, vala­mint; a gödöllői gimnázium 4 tantérmes bővítésével gyara­podott. Az idei tanévben a megye középfokú iskoláinak tanulólétszáma együttesen csak mérsékelten emelkedett, ezen belül a középiskoláké csökkent. Így a megye szak­munkásképző intézeteiben 10129, középiskolában pedig 10 899 fiatal kezdte meg az is­kolaévet, • Még a tél beállta előtt A tél beállta előtt felgyorsultak a mezőgazdasági munkák or­szágszerte, így Pest megyében is. Sok helyen a késő esti órák­ban is szántanak, tárcsáznak. A gyümölcsösökben a betakarí­tás után hozzáláttak a fák metszéséhez. A kertészeti egyetemi tangazdaság 240 hektáros almásában megkezdték a gyümöles­­_______________ fák metszését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents