Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

nagykőrösi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 376. SZÁM 1986. NOVEMBER 34., HÉTFŐ Jó széllel - jó reménnyel Változások az ipari ágazatban Az elmúlt két-három évben jelentős változások mentek végbe a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet ipari tele­pén. Még tavalyelőtt decem­berben elköltözött a telepről a szövetkezet épületeinek két bérlője, a,.Hermes Áfész és a VOSZK egy-egy termelő egy­sege. Maradt a Ferrokémia és a TSZKER, s a helyi termelő­­szövetkezet megtartott magá­rnak két épületet. Az egyikben a Nagykőrösi Konzervgyár részére tárolnak Szolnokról érkező cukrot, a másikban la­katosüzem és raktár van. A Hermes és a VOSZK távozá­sával jó néhány helybeli la­kos volt kénytelen űj munka­helyet keresni magának. Az idén, január 1-től életbe lépett az új bérleti szerződés a TSZKER és a Haladás kö­zött. Eszerint a TSZKER ket­tő, egyenként ezerötszáz négy­zetméteres csarnokot bérel, valamint kisebb épületeket, amelyekben a tmk-műhelyt, a raktárt, az irodát, s a szociá­lis helyiségeket rendezték be — ezek egy része már koráb­ban is üzemelt. Á több helyre a további változások, fejlesztések, és a nagy reménnyel kecsegtető tervek megvalósíthatósága miatt volt szükség. Ugyanis a TSZKER szerződést kötött az INTERÁG leányvállalatával, a CONTREX Külkereskedelmi Vállalattal, amelynek értelmé­ben bérmunkában gyógynövé­nyek feldolgozását és fűszer­keverékek. készítését, illetve csomagolását vállalták. A technológiát, az új berendezé­seket a CONTREX biztosítot­ta. Ottjárhmkkor néhány na­gyon szemléletes adattal bizo­nyították, hogy milyen nagy­ságrendű munkát adnak az új termékek. Például kamillából 13 tonnát dolgoztak fel eddig — a szezonkezdettől, vagyis júniustól —, hárslevelet öt tonnát, amiből 3 ezer 300 ki­logramm késztermék lett. s ugyanennyi csipkebogyó filte­res kiszerelését, és alapanyag­szintű feldolgozását végezték el. Vágó István, a TSZKER ipa­ri osztályának vezetője pedig elmondta, hogy ma már ha­gyományos munkának számít a Budalafck részére a tubu­sos Emfix és Linokolor színe­zőpaszták, valamint az epokitt kiszerelése és csomagolása. Szintén bérmunkában végzik a COMPACK részére a klór­mész kiszerelését. De ha a tár­gyalások sikerrel járnak, ak­kor áttérnek a COMPACK számára élelmiszeripari ter­mékek kiszerelésére és csoma­golására. Ehhez az új munkához van még szabad helyük a telepen, s ott kívánják megteremteni a megfelelő technikai hátteret hozzá, már a jövő év elején. Ezzel, s a gyógynövény-feldol­gozás technikai hátterének ki-Teiemes károk keltezitek Nagy József targoncás készterméket szállít a raktárba (A szerző felvételei) alakításával — ami másfél millió forintba került — na­gyot lép előre az üzem. A több és igényesebb munka elvégzéséhez természetesen nagyobb munkáslétszámra is lesz szükség. Máris gyarapod­tak, mert amíg tavaly huszon­öt embert foglalkoztatott a te­lepen a TSZKER, az idén már közel negyvenet. Jövőre pedig, ha sikerült a COM­PACK részére az élelmiszer­­ipari termékek kiszerelését és csomagolását beindítani, to­vábbi dolgozókat tudnak talán fölvenni. Azonban a váratlan gondok­tól az idén sem mentes a kis­üzem. Jelentős a negyedik negyedévi bevételelmaradás, mert az importkorlátozások miatt partnerük, a Budalakk, nem kapott devizát alapanya­gok beszerzésére, ezért félkész termékeket és alapanyagot az üzem sem kaphatott. Így a harmadik negyedévben az anyagmentes árbevételből 2 millió forintos kiesésük volt. Vincze Mihályné az Emfix színezőpaszíát csomagolja És mégis bíznak a jó ered­ményben. Aszódi László Antal Olcsóbb lett a fokhagyma A hét végén nagy és for­galmas piac volt. A kocsis piacon több tüzelőt árultak. A vágott tűzifa száz kilo­grammját 150 (!), a szálfát 100, a tuskót 120 forintért ad­ták. (A Tüzép-nél mindez sokkal olcsóbb!!) A gyümölcs- és zöldségpia­con a csemegeszőlő 20—30, az alma 8—15, a körte 20—26, a naspolya 40, a banán 60, a burgonya 7—8, a fehér ká­poszta 8, a kelkáposzta 20, a karfiol 10—20, a vöröshagyma 12, a fokhagyma 100, a petre­zselyemgyökér 25—30, a sár­garépa 10—12, a sütnivaló tök 6, a sült tök szeletje 10, a retek csomója 7, a vegyes zöldség csomója 12 forint volt. A gazdag baromfipiacon a tyúk párja 130—280, a jérce párja 150—180, kilója 50, két kakas 280, a lúd párja 400, kacsa párja 250—280, hízott kacsa és lúd kilója 70 forint volt. A tyúktojás darabját 3 Anyakönyvi hírek Született: Szendrei István és Németh Éva: Gabriella; Török Csaba és Hegedűs Ju­lianna: Bernadett; Nagy Ká­roly és Sápi Etelka: Irén; Mu­kus Lajos és László Éva: Zsa­nett; Gyulai István és Boros Piroska: Zsuzsanna; Pethe László és Tamás Zsuzsanna: Zsolt; Hanti Miklós és Bog­­dány Irma: István nevű gyermeke. Névadót tartott: Márton Ambrus és Szűcs Julianna: Anita; Horváth Albert és Sző­ke Eszter: Albert; Tóth Al­bert és Lantai Erika: Erika nevű gyermekének. Házasságot kötött: Szolcsák Gyula és Borbély Erzsébet; Pozsár István és Kissgyörgy Éva; Váróczi László és Mé­száros Ilona. Meghalt: Búz Ferenc (Né­meth Irén u. 8.); Nagy Gá­­borné Szentpéteri Borbála (Szolnoki u. 47.); Szabó Fe­renc (Hangács-dűlő) 97.); Da­­bizs-Szűcs Ambrusné Kis Te­rézia (Örkényi u. 46.); Nagy Lászlóné Kemenczés Erzsébet (Sarkantyú u. 1.). forintért adták, s a kereskedő. 2.60 forintért vette. A vágott­­baromfi-standon a házi csirkét 72, a vágott hízott ludat 63, a galambot 120, a libamájat 640 forintért árulták. Sok volt a virág, nagy az ipari és a használtcikkipac. A háztáji szemestermény­­piacori csak ketten árultak. Az erdők nehezen gyógyulnak Hazánk nemzeti vagyonának tekintélyes részét je­lenti az 1,7 millió hektár erdő. Az élő iák jótékony Ita­tását környezetünkre mindannyian ismerjük, a fakiter­melés gazdasági szerepe pedig milliárdokkal' mérhető. Érthető tehát, hogy a közvéleményt éppúgy aggasztják a növényvilág óriásairól szóló kedvezőtlen hírek, mint a gazdasági szakembereket. Mennyire egészségesek a magyar erdők? ■*— erről beszélgettünk a fák orvosai­val, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osz­tályán, pontosabban: dr. Pagony Hubert címzetes egyetemi tanárral, aki a közeimúltbani nyugdíjazásáig volt az osztály vezetője, és Varga Szabolccsal, aki jelen­leg tölti be ezt a posztot. lyeket legyengítettek az elsza­porodott lombrágó rovarok, szűk. a korhadéklakó gombák, A sorban a lombrágó rovarok a legjobban megfoghatók, ezért a szakemberek összefog­tak, hogy ezt a láncszemet megszakítsák. (A téli araszo­lok például évente 740 millió forint veszteséget okoznak kártételükkel. Az ellenük való folyamatos védekezés e nagy összeg töredékébe kerülne.) Jobban ismert, a kocsányos tölgyek pusztulását okozó kárláncolat. Már az elmúlt században is szó volt ennek az értékes fafajtának pusztulá­sáról. Itt a kárláncolat fontos tagja a tölgylisztharmat, de a helytelen vízgazdálkodás is árt a kocsányos tölgyeknek. Ha a talaj vízháztartása ingadozó, ehhez a gyökérzet nem tud igazodni, így legyengül a fa, és könnyebben prédájává vá­lik a kórokozóknak, károsítók­­nak. A rovarkártevők ellen ma már hatékonyan védekez­nek az erdőgazdaságok. Beszélnünk kell még a feny­vesek ellenségeiről is, amelyek főként a laza szerkezetű ho­mokos talajon támadnak. A gyökérrontó tapló a homok­ban vízszintesen terjeszkedő gyökereken jut egyik fától a másikig, 20—30—40 éves ko­rukban károsítja a fenyőket — elsősorban az erdei- és fe­ketefenyőt — hatalmas foltok­ban pusztítja e szép tűleve­lűeket. Egyeztetett vizsgálatok Magyarország a lomberdő­zónában helyezkedik el. Er­­deink 73 százaléka úgyneve­zett kemény lombfa: tölgy, bükk. cser, akác; 14 százaléka gyorsan növő nyárféle, éger. Csak 13 százalék á fenyő, zö­mében erdei- és feketefenyő. Mindössze 1 százaléknyi a lucfenyő, bár ez a legértéke­sebb faj. Az európai átlaghoz képest nem rossz a magyar erdők egészségi állapota. Ez részben annak köszönhető, hogy nálunk nem olyan ma­gas fokú az iparosítás, mint nyugati és északi szomszé­dainknál. Jelenleg — a nyolcvanas években — az erdészeti szak­embereknek legnagyobb gond­ja a kocsánytalan tölgyek ká­rosodása, amelyet 1978-ban észleltek először. A nemzetkö­zi együttműködés keretében végzett vizsgálatok során ha­sonló megbetegedést észleltek Romániában és Szlovákiában. A tényekből kárláncolatra kö­vetkeztettek a szakemberek. Ma már megállapítható, hogy a magyar kocsánytalan töl­gyek betegsége keletről nyu­gatra terjed, eljutott Auszt­riába és Csehszlovákiába, a Morva vidékére is. A terjedé­si irány is bizonyítja, hogy ez a tölgypusztulás nem függ össze az iparosodással járó, úgynevezett imissziós ártal­makkal, amelyekre egyébként a tölgy a legkevésbé érzékeny. Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei összefog­tak a társintézményekkel a kocsánytalan tölgy pusztulását okozó tényezők megismerése érdekében. A négy esztendeje tartó kísérletek és megfigyelé­sek eredménye azt bizonyítja, hogy a Zempléni-hegység töl­gyesei már túl vannak a meg­betegedés kulminációján, ami itt 31,1 százalékos pusztulást jelentett. A Kemenesháton (Vas megyében) viszont — ahol 1984—85-ben kezdődött ez a kórós folyamat — eddig még csak 2,4 százalékos a a megbetegedés. A tényekből, a tölgypusztulás arányaiból és terjedési irányából arra követ­­eztetnek a szakemberek, hogy néhány év múlva nyugat felé kiér az országból ez a fabe­tegség, megszűnik a kocsány­talan tölgyek tömeges elhalá­sa. Mik a tettesek? Tudnunk kell azt is, hogy a kórokozó gombakártevő a kárláncolat utolsó szereplője, amely az aszálytól sújtott, hótlan hideg telektől meggyö­tört fákat támadta meg, ame-Kincset ér minden joule Meglehet, sok járókelő csak akkor jött rá, mi rejtőzik a föld alatt, amikor cipőjük sarkában felszökött a gőz: pöfé­kelni kezdett a Cifrakertet övező gyalogjáró. A konzervgyár Il-es telepét és a Toldi-lskolát összekötő csővezeték a tanin­tézményt látja el fűtőanyaggal. A napokban sajnos valami baja esett a csőrendszernek. Nosza, egy-kettőre a hely­színen teremtek az iskola csákánnyal, feszítővasakkal felsze­relkezett tmk-s mesterei, hogy azonnal útját állják a gyor­san szökő energiának. Ök is jól tudják, manapság kincset ér abból minden joule. (Varga Irén felvétele.) A gyógyító gomba A hatásos biológiai védeke­zés kidolgozása dr. Pagony Hubert nevéhez fűződik: 1983-ban jelentette be az ÉRTI és a Phylaxia Vállalat szabada­lomként az Angliából adaptált módszert, amely az óriás te­rülő gombában találta meg a kórokozó méltó ellenfelét. Hektáronként ezer forint a védekezés költsége, ezt is meg­téríti az állam a gazdaságok­nak. A gyógyító gomba spó­ráját a Phylaxia Vállalat sza­porítja. Ám a körülmények ilyen kedvező alakulása mel­lett is kell tíz esztendő az országo-s győzelemhez. Hiába, az erdők nehezen gyógyulnak. A védekezés az egyik leg­nagyobb és legfontosabb ku­tatási témája az Erdészeti Tu­dományos Intézetnek. Jelsza­vunk a biológiai és integrált védelem. Minél kisebb méreg­hatást gyakorolni a természet­re, és nem kémiai szereket al­kalmazni, hanem a melegvérű állatokra, és az emberre ár­talmatlan szereket, amelyek megkímélik a környezetet. Például kitinszintézist gátló hatású szerrel gyakorlatilag éhhalálra ítélik a hernyókat. A hatékony és szelektív véde­kezés időbeni alkalmazásához azonban nem kisebb technikai segítőtárs kell, mint a heli­kopter. Ám ezek a növény­­védelmi helikopterek kiszol­gálták már idejüket, újak be­szerzése pedig igen nagy gon­dot jelent a költségvetésnek. fjem mindegy, mikor Azt mondják, a fák állva halnak meg. De nem mind­egyr, hogy mikor. Hogy fiata­lon letarolja-e az őzcsapat, vagy harmincéves korúkban kivágják? Netán megéri a száz esztendőt is a bükk. hasz­nos madárnemzedékek egész sorának otthont adva? Csak­hogy ha 50—60 évvel még to­vább élhetne, ötször annyi faanyagot adna. Évente több százmillió forint kiesést okoz, hogy erdeink biológiai képes­ségeit nem teljesen használ­juk ki. Hogy beteg erdeink nehezen gyógyulnák, de egész­séges fáink életét is megrövi­dítjük. Imre Erzsébet Sporthíre Rekordlétszám Sportlövész Konzerv Kupa Városunkban a tormási MHSZ-lőtéren megrendezett kétnapos sportlövész Konzerv Kupa-viadalon az ország min­den részéből és neves ver­senyzőkkel 12 klub összesen 96 sportolója vetélkedett, ami rekordlétszám a hagyományos körösi sportviadalon. A nagy­szabású országos versenyen az MHSZ Nk. Konzervgyár Lövészklubot heten képvisel­ték s mindannyian szép ered­ményt értek el. Légpisztoly, 40 lövés. Ser­dülő fiúk: Gyulai Zoltán 320 köregység (bronzszint). Ifjúsá­gi fiúk: 1. Farkas Róbert 370 (arany), 3. Szécsény Lajos 336 (bronz). Légpuska, 40 lövés. Ser­dülő fiúk: Farkas Csaba 335 (bronz), Sas vári Tamás 315 (bronz), Kíséri Lajos 311 (bronz). Ifjúsági leányok: Bocskai Katalin 360 kör (aranykoszorús szint). A csapatversenyben: 1. MHSZ Központi Lövészklub (Bp.), 2. Kiskunsági Erdész LK (Kecskemét); 6. MHSZ Nk. Konzervgyár LK. Az MHSZ országos szabad­téri bajnokságán, valamint a szintén kecskeméti és nem kö­telező jellegű Hírős Kupa sportlövőviadalon nem vettek részt körösiek. A szentendrei Steinmetz Kupa-versenyen el­indultak, de az igen erős és népes mezőnyben nem értek el számottevő helyezést. A Szentendrén megrendezett Pest megyei sportlövészbaj­nokságon a körösiek számaik­ban a következő köregysége­ket érték el, 40—40 lövésből: Farkas Cs. 360 (ezüstszint), Bocskai 350 (bronz), Farkas Cs. 313 (bronz), Szécsény 314, Kiséri 310 és Gyulai 282 kör. MODELLEZÉS Monoron területi nyílt vi­torlázó szabadanrepülőmodell­­bajnokságot rendeztek. A 27 induló között volt az MHSZ Nk. Kinizsi Modellező Klub 7 fiatalja is. Közülük négyen if­júsági bronzjelvényes szintű eredményt értek el. Diószegi Csaba 259, Kincses Zoltán 216, Kaszap. Dénes 199 és Danka Attila 195 pontja je­lenti ezt. A dömsöd-apajpusztsd sport­repülőtéren 65 résztvevője volt — valamennyien ifjúsá­giak — a szabadon repülő mo­dellek megyei bajnokságának. A 11 körösi fiatal közül a kö­vetkezők szerepeltek a legjob­ban: 5. Nagy Zoltán 300 ponttal (ifjúsági ezüstszint), Kaszap Balázs 242-vel és Diószegi Csaba 182-vel egy­aránt bronzszintet teljesített. A vitorlás hajómodellek me­gyei bajnokságát későbbre ha­lasztották. TORNATANFOLYAM Az Nk. Kgy. Kinizsi gyer­­mek-tornatanfolyamot indít 5—9 éves fiúk részére. Az ér­deklődők a gimnázium torna­termében jelentkezhetnek Pa­lái Lajos edzőnél, kedden, szerdán, csütörtökön 18—19.30 óráig. FELADATOK November 25-én az MSZMP városi végrehajtó bizottsága tárgyalja Nagykőrös testneve­lésének és sportjának jelenle­gi helyzetét és megvitatja a jövőbeni feladatokat. S. Z. Mozi A nagyteremben: Break I. Színes, amerikai zenés film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Mephisto I—II. Színes magyar—NSZK Oscar-díjas film, fél 6-kor. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents