Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

>#» »••»••it PEST MEGYEI ViLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPU XXX. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Hraí 1.80 forint 1986. NOVEMBER 24., HÉTFŐ MA: Üresen maradiak a kiskertek (3. oldal) A befogadás ksisxobe előtt állnak (5. oldal) Sporttudésítások (6—7. oldal) Karambolozó teherautók (8. oldal) r ' \ TÖBBET ÉS MÁSKÉNT I A zorosan összetartozó két témáról került nyilvános­­\ ságra az újságok szombati számában — így la­­” púnkban is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata. A testület novem­ber 19—20-i ülésén behatóan megvitatta a gazdasági munka megjavításának feladatait, s megjelölte az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veit. Ez utóbbi tükre az előbbinek, azoknak a reali­tásoknak, melyek az 1985. évi és az idei gazdálkodást jellemezték, jellemzik. Ezek a realitások sok tekintet­ben kedvezőtlenek; nem sikerült a gazdaság élénkíté­se, a határozat szavaival „az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt”. Jogos várakozás előzte meg a Központi Bizottság ülését a közleményben, hiszen — ha csupán a megyé­nél maradunk is — érzékelhetően felhalmozódtak olyan feszültségek és ellentmondások, amelyek politikai döntést, illetve kormányzati intézkedéseket igényeltek. Egyre nehezebben viselhető teher például a vesztesé­gesen, az alacsony hatékonysággal dolgozó gazdasági egységek életben tartása akkor, amikor a kiváló telje­sítményt nyújtó cégeknél nincsen elegendő fedezet a műszaki fejlesztés meggyorsításához, olykor még — mint a mezőgazdasági üzemek esetében — az egyszerű újratermelés eszközeire sem iut kellő mennyiségű fo­rint. Tartós feszültségek keltője a megyében a jövede­lempolitika is azzal, hogy nem tesz érzékelhet» különb­ségeket a népgazdaságiiag megfelelő teljesítmények lét­rehozói és a látszateredményekkel bűvészkedők között, a keresetek ugyanis szinte egyformán növekedtek mindkét csoportban. (A munkabérek a tavalyinál is gyorsabban, 7,7 százalékkal nőttek január és szeptem­ber között.) A tények, tapasztalatok csupán jelzésnyi említése is érzékelteti, meglehetős késedelemmel ke­rült sor az elképzelések és a valóság szembesítésére. Ez a késedelem egyben szinte felmentést nyújtott azoknak, akik elfeledték, amit meg lehet tenni, azt meg kell tenni helyben, azaz vártak, beérve a cselek­vés minimumával. Világosabbá váltak a különbségek a megye gazdál­kodó szervezetei között már tavaly is, és az idén még inkább, egyre kevésbé takarva: a haladás döntően a vezetés munkájától függ! Az értékesítési lehetőségek erős szűkülése a nemzetközi piacokon ob­jektív tény — elég itt a kőolajtermékek túlkínálatára és vele Összefüggésben a Dunai Kőolajipari Vállalat árbevételének tetemes csökkenésére utalni —, ám.er­re a válasz nem lehet más, mint a megfelelően értéke­síthető áruk kínálatának bővítése. Ez a bővítés a várt­nál, a szükségesnél sokkal lassabban bontakozik ki a megyében — akár az ipart nézzük is, akár a mező­­gazdaságot —, bár az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázatokon a kpzdeti bizonytalankodások után sikerrel szerepelnek a megyei cégek, ezen a mó­don jutva fejlesztési pénzhez. Ennek ellenére is igaz, hogy szinte alig lelni a megyében olyan termelőhe­lyet, ahol teljesítették volna az eredetileg elképzelt kivitelt, sőt nem csekély azoknak a gazdálkodóknak a száma, amelyek a tavalyi — szerény — exportered­ményeik megismétlésére sem képesek. Mindez kifejezi, többszörösen is sürgető volt a Központi Bizottság ha­tározata a gazdasági munka megjavításáról, mert „vé­get kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint amennyit megtermelünk”. En­nek a hosszú távon tarthatatlan, mert súlyos követ­kezményekkel járó helyzetnek a felszámolására a ve­zető párttestület határozata feladatok összefüggő lán­cát jelölte meg. A vállalatok érdekeltségének növelése a gazdaságos termelésben és a ráfordítások csökkenté­sében. a költségvetési támogatások fokozatos leépítése éppúgy része ennek a feladatláncnak, mint a már meg­termelt fedezetből adott béremelés. Többet és sok te­kintetben másként kell dolgoznunk társadalmi-gazda­sági programunk sikeres teljesítéséhez, mert amennyi­ben lemondanánk a gazdaság élénkítéséről mint egyet­len járható útról, egyben feladnánk az életszínvonal stabilizálásának lehetőségét is. Meggyőzően szól erről az összefüggésről a Központi Bizottság ülésének határozata akkor, amikor az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségve­tés irányelveit rögzíti. A nemzeti jövedelem legalább . kétszázalékos növekedése — amitől elválaszthatatlan az ipari termelés 2,5—3, a mezőgazdasági termékek ter­melésének 4,5—5,5 százalékos bővülése — olyan alap­kő, melyre minden más támaszkodik, legyen az a ke­resetek alakulása vagy szociálpolitikai teendő. Az előbb érintett feladat nagyságát pusztán abból is kikövetkez­tethetjük, ha tudjuk, a megye ipara az év első felé­ben — bár azóta kedvező irányú az elmozdulás — mindössze fél százalékkal tudta gyarapítani termelését a tavalyához képest, a termelékenység mutatója is jó­val alatta volt a korábbi években elért növekedési ütemnek. Tapasztalatok figyelmeztetnek rá, miközben jog­gal bírálja a munka- és lakóhelyi közösségek serege az irányítás gyengéit — és ezekről a gyengékről hosz­­szú ideje szokatlan kritikával, önkritikával szól a Központi Bizottság határozata —, már-már mellékes­ként kezeli azt, ami a maga dolga, ami a saját köte­lessége, felelőssége. Sokasodnak a szerződésszegések, a megalapozatlan áremelések esetei, egyre több a baj a termékek minőségével, s az ilyen és hasonló ügyek­ben az a mentség, az a magyarázat, hogy a mostani nehéz helyzetben... Meggyőződésünk: éppen a nehéz helyzet, a kemény próbát magukba foglaló feladatok teszik elengedhetetlenné a pontosságot, a megbízható­ságot, a gazdálkodási tisztességet. A döntő többség nevében mondja ki a Központi Bizottság határozata: „Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelem- ' re van szükség." Ne engedje ez a döntő többség, hogy a felszólítás felszólítás maradjon, s a címzettek közül bárki is szem elől Vesszen! L_______I____________ Kádár János levélben üdvözölte a tanácskozást Felelősséggel a jövendőért A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség közgyűlése A DÍVSZ XII. közgyűlését Valid Maszrl, a Demokratikus If­júsági Világszövetség elnöke nyitotta meg Kommunista szombat a Csepel Autógyárban Az idei második kommu­nista szombatot rendezték ezen a hét végén a Csepel Autó­gyárban. Tavasszal a közeli fiatal város, Szigetszentmik­­lós és környékének fejleszté­sére ajánlották*fel munkabé­rüket a vállalat dolgozói, ez­úttal pedig rászoruló nyug­díjasaik megsegítéséért vállal­ták a munkát. Milyen ered­ménnyel? — kérdeztük tele­fonon Halász . Józseftől, asz autógyár pártbizottságának titkárától. — Pontos adataim még nin­csenek, néhány napot várni kell, amíg kiszámolják az át­utalható bért. Az eddigi ha­sonló kezdeményezésekkel ösz­­szehasonlítva úgy gondolom, körülbelül 300—350 ezer fo­rintot fordíthatunk a megha­tározott célra. — Hány nyugdíjas részesül­het a'pénzből? — Ezt több szempontot mérlegelve egy testület dön­ti majd el. Vállalatunknak csaknem 2 ezer 300 nyugállo­mányban levő munkatársa van, jónéhányan küszködnek anya­gi gondokkal. — Hányán vettek részt a kommunista szombaton? — Pontosan válaszolhatok: 4 ezer 548-an. Ez a vállalat teljes létszámát figyelembe véve valamivel több mint öt­venszázalékos megjelenési arány. — Milyen munkát végeztek a résztvevők? — Ki-ki a saját megszokott feladatát, bár az alkalmazot­tak egy része ezúttal' a ter­melésben dolgozott. Az alvá­zak szerelését tartottuk a leg­fontosabbnak, így ezen a na­pon harminckettőt adtunk át. De más üzemekben is folyta termelés, amelynek értéke 1őbb mint 23 millió forint volt ezúttal —kaptuk a fel­világosítást Halász Józseftől. (F.) A barátsági mozgalom ftt­­s esztendős tevékenységét ösz- S szogző. a magyar és a szov- S Jet nép sokszínű kapcsolatal­­^ nak további elmélyítését célul ^ tűző, a soron lévő feladató­­kát körvonalazó tanácskozást S tartottak szombaton az Or- S szágház kongresszusi termé- S ben. A Magyar—Szovjet Bará­­§ ti Társaság Vili. országos ér­­§ tekezletén az MSZBT 1900 tag­­^ csoportját több mint 600 Küi­­§ dött — közöttük 21 Pest me* t gyei delegátus — képviselte. Az elnökségben foglalt he­lyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának, elnöke, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Várkonyi Péter külügyminisz­ter. Ott volt Zináida Kruglo­va, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége Elnökségének el­nöke — a tanácskozásra érke­zett szovjet küldöttség veze­tője — Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Roman Bescsev vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport poli­tikai csoportfőnökének első helyettese. Ugyancsak az el­nökségben ült Pest megye küldötte, dr. Magyart András, a GATE kutató professzora, A meghívottak sorában ott volt főbbek között Nagy Sán­­dorné, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának titkára is. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Api i Antal, a társaság elnöke mon-Megkezdődött a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése vasárnap Bu­dapesten, az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmoz­­gialom legtekintélyesebb szer­vezetének legfelső döntéshozó fórumán 121 ország ifjúsági szervezetei képviseltetik ma­gúikat, s meghívottként jelen vannak számos nemzetközi, illetve regionális szervezet képviselői is. A konferenciate­remben mintegy hétszáz fia­tal kíséri figyelemmel a köz­gyűlés egyhetesre tervezett munkáját. A közgyűlést Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte, hogy a mostani közgyűlés különösen nagy jelentőségű; azért hívták össze, hogy választ adjon egyebek között a békével, az imperializmus elleni harccal, a fiatalok jogainak védelmével és korunk globális problémái­nak megoldásával kapcsolatos kérdésekre. A fiatalok — egy háború­mentes világ eszméjéért har­colva — mindinkább felisme­rik, melyek azok az erők, amelyek elkötelezik magukat a békéért, s melyek azok, amelyek a nemzeteket a nuk­leáris katasztrófa peremére sodorják. Ezért találnak mind nagyobb visszhangra a Szov­jetunió és a többi szocialista ország nagy horderejű béke­kezdeményezései. Valid Maszri javasolta, hogy a közgyűlés vitassa meg egy antinukleáris koalíció lét­rehozásának lehetőségét, mint a legmegfelelőbb eszközt azoknak az erőknek az egye­dott megnyitót. Ezt követően Bíró Gyula főtitkár fűzött szó­beli kiegészítést az országos elnökség írásos beszámolójá­hoz. Bevezetőként arról szólt, hogy az MSZBT ideológiai, művelődéspolitikai tevékeny­ségével aktívan hozzájárul az MSZMP XII. és XIII. kong­resszusain hozott határozatok végrehajtásához, a nemzeti ér­dekeinkkel összhangban álló internacionalista közgondolko­dás, a magyar és a szovjet nép barátsága elmélyítéséhez, együttműködése fejlesztéséhez. A mozgalmi munka tartal­ma, változatosabb módszerei­nek hatására az utóbbi évek­ben érezhetően élénkült a tár­saság kezdeményező készsége. A tagcsoportokról szólva meg­állapította: nőtt számuk és befolyásuk, politikai hatásuk, javult öntevékenységük, Biz­sítésére, amelyek készek cse­lekedni egy békés és nukleá­ris fegyverek nélküli világ felépítéséért. A tapasztalatok arra ösz­tönzik a szövetséget — mon­dotta—, hogy átgondolja te­vékenységének irányát. Szük­ség van arra, hogy össze­egyeztesse a nemzetközi ifjú­sági mozgalmait különböző tendenciáit. Kívánatos továb­bá, hogy munkája kiterjedjen az ifjúság más erőire is, a kü­lönböző kontinensekre, első­sorban az el nem kötelezett országok fiataljaira. E világ­méretű össszefogás kiemelke­dő példája volt az 1985-ben Moszkvában megrendezett XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó — állapította meg Valiid Maszri, s javasolta: a közgyű­lés vitassa meg a fesztivál­mozgalom folytatását; azt hogy tagszervezetei indítvá­nyai alapján a XII. Világif­júsági és Diáktalálkozót 1989 tató és a jövő szempontjából is fontos, hogy e kollektívák mozgalmi tevékenysége mind szorosabban kapcsolódik az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek gazdasági feladataihoz, s a helyi társadalmi, mozgal­mi élethez. A továbbiakban Híré Gyu­la elismeréssel szól a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság munkájáról, a szervezetek kö­zötti bővülő kapcsolatokról. A főtitkár végezetül kijelentet­te: A mozgalom kész és ké­pes a kor igényeinek megfe­lelő megújulására. A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének elnöksége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos vezetősége nevében Zinaida Kruglova kö­szöntötte az országos értkez­­let résztvevőit. Mint mondot­ta,, a. tesitvérszervézetek tevé- CFolytatás a 3, oldalon.) nyarán Phenjanban, a Korea! Népi Demokratikus Köztársa­ság fővárosában rendezzék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára emel­kedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében köszöntötte a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség XII. közgyűlésének min­den részvevőjét, s átadta Ká­dár Jánosnak, az MSZMP fő­titkárának szívélyes üdvözle­tét, baráti üzenetét. (Kádár János levelét lapunk 2. olda­lán közöljük.) A továbbiakban arról szólt, hogy korunkban az emberiség sorskérdése — így az ifjúság jövőjének is záloga — a bé­ke megóvása, a nemzetközi biztonság szavatolása. Rámu­tatott : — A szocialista országok közelmúltban tett külpolitikai kezdeményezései azt bizonyít­ják, hogy tudatában vannak az egész emberiség iránti fe­lelősségüknek. Felismerték, hogy nemcsak saját jövőjük, de a világ sorsa szempontjá­ból is kulcskérdés a fegyver­kezési verseny korlátozása, a vitás nemzetközi kérdések tár. gyalások útján történő rende­zése, a különböző társadalmi rendszerű államok békés (Folytatás a 2. oldalon.) Felavatták Kun Béla emlékművét A magyar forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, a Magyar Tanács­köztársaság vezetője, a nem­zetközi kommunista mozga­lom kimagasló harcosa,. Kun Béla születésének 100. évfor­dulója alkalmából emlékmű­vet avattak szombaton Buda­pesten. A Vérmezőn, ae Atti­la út és, a Krisztina körút ta­lálkozásánál felállított szobor­­csoportnál a Himnusz hangjai után Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke mondott ava­tóbeszédet. Ezután az ünnepség részt­vevői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Kun Bóla­­emlékbiízottság és a budapes­ti párthizattság nevében Né­meth. Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese, a Kun Béla­­emlékbizottság elnöke, Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra és Huszár István, ez MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének igazgatója helyezett el koszorút. Az emlékezés vi­rágait helyezték el az állami és társadalmi szervezetek kép­viselői, valamint Kun Béla családjának tagjai is. Az MSZBT Vili. országos értekezlete A mozgalom kész a megújulásra Azonos elvek, azonos célok vezérlik Az MSZBT VIII. országos értekezletét Apró Antal nyitotta meg. Mellette balról Óvári Miklós, jobbról Berecz János

Next

/
Thumbnails
Contents