Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-24 / 276. szám
>#» »••»••it PEST MEGYEI ViLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPU XXX. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Hraí 1.80 forint 1986. NOVEMBER 24., HÉTFŐ MA: Üresen maradiak a kiskertek (3. oldal) A befogadás ksisxobe előtt állnak (5. oldal) Sporttudésítások (6—7. oldal) Karambolozó teherautók (8. oldal) r ' \ TÖBBET ÉS MÁSKÉNT I A zorosan összetartozó két témáról került nyilvános\ ságra az újságok szombati számában — így la” púnkban is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata. A testület november 19—20-i ülésén behatóan megvitatta a gazdasági munka megjavításának feladatait, s megjelölte az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Ez utóbbi tükre az előbbinek, azoknak a realitásoknak, melyek az 1985. évi és az idei gazdálkodást jellemezték, jellemzik. Ezek a realitások sok tekintetben kedvezőtlenek; nem sikerült a gazdaság élénkítése, a határozat szavaival „az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt”. Jogos várakozás előzte meg a Központi Bizottság ülését a közleményben, hiszen — ha csupán a megyénél maradunk is — érzékelhetően felhalmozódtak olyan feszültségek és ellentmondások, amelyek politikai döntést, illetve kormányzati intézkedéseket igényeltek. Egyre nehezebben viselhető teher például a veszteségesen, az alacsony hatékonysággal dolgozó gazdasági egységek életben tartása akkor, amikor a kiváló teljesítményt nyújtó cégeknél nincsen elegendő fedezet a műszaki fejlesztés meggyorsításához, olykor még — mint a mezőgazdasági üzemek esetében — az egyszerű újratermelés eszközeire sem iut kellő mennyiségű forint. Tartós feszültségek keltője a megyében a jövedelempolitika is azzal, hogy nem tesz érzékelhet» különbségeket a népgazdaságiiag megfelelő teljesítmények létrehozói és a látszateredményekkel bűvészkedők között, a keresetek ugyanis szinte egyformán növekedtek mindkét csoportban. (A munkabérek a tavalyinál is gyorsabban, 7,7 százalékkal nőttek január és szeptember között.) A tények, tapasztalatok csupán jelzésnyi említése is érzékelteti, meglehetős késedelemmel került sor az elképzelések és a valóság szembesítésére. Ez a késedelem egyben szinte felmentést nyújtott azoknak, akik elfeledték, amit meg lehet tenni, azt meg kell tenni helyben, azaz vártak, beérve a cselekvés minimumával. Világosabbá váltak a különbségek a megye gazdálkodó szervezetei között már tavaly is, és az idén még inkább, egyre kevésbé takarva: a haladás döntően a vezetés munkájától függ! Az értékesítési lehetőségek erős szűkülése a nemzetközi piacokon objektív tény — elég itt a kőolajtermékek túlkínálatára és vele Összefüggésben a Dunai Kőolajipari Vállalat árbevételének tetemes csökkenésére utalni —, ám.erre a válasz nem lehet más, mint a megfelelően értékesíthető áruk kínálatának bővítése. Ez a bővítés a vártnál, a szükségesnél sokkal lassabban bontakozik ki a megyében — akár az ipart nézzük is, akár a mezőgazdaságot —, bár az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázatokon a kpzdeti bizonytalankodások után sikerrel szerepelnek a megyei cégek, ezen a módon jutva fejlesztési pénzhez. Ennek ellenére is igaz, hogy szinte alig lelni a megyében olyan termelőhelyet, ahol teljesítették volna az eredetileg elképzelt kivitelt, sőt nem csekély azoknak a gazdálkodóknak a száma, amelyek a tavalyi — szerény — exporteredményeik megismétlésére sem képesek. Mindez kifejezi, többszörösen is sürgető volt a Központi Bizottság határozata a gazdasági munka megjavításáról, mert „véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint amennyit megtermelünk”. Ennek a hosszú távon tarthatatlan, mert súlyos következményekkel járó helyzetnek a felszámolására a vezető párttestület határozata feladatok összefüggő láncát jelölte meg. A vállalatok érdekeltségének növelése a gazdaságos termelésben és a ráfordítások csökkentésében. a költségvetési támogatások fokozatos leépítése éppúgy része ennek a feladatláncnak, mint a már megtermelt fedezetből adott béremelés. Többet és sok tekintetben másként kell dolgoznunk társadalmi-gazdasági programunk sikeres teljesítéséhez, mert amennyiben lemondanánk a gazdaság élénkítéséről mint egyetlen járható útról, egyben feladnánk az életszínvonal stabilizálásának lehetőségét is. Meggyőzően szól erről az összefüggésről a Központi Bizottság ülésének határozata akkor, amikor az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit rögzíti. A nemzeti jövedelem legalább . kétszázalékos növekedése — amitől elválaszthatatlan az ipari termelés 2,5—3, a mezőgazdasági termékek termelésének 4,5—5,5 százalékos bővülése — olyan alapkő, melyre minden más támaszkodik, legyen az a keresetek alakulása vagy szociálpolitikai teendő. Az előbb érintett feladat nagyságát pusztán abból is kikövetkeztethetjük, ha tudjuk, a megye ipara az év első felében — bár azóta kedvező irányú az elmozdulás — mindössze fél százalékkal tudta gyarapítani termelését a tavalyához képest, a termelékenység mutatója is jóval alatta volt a korábbi években elért növekedési ütemnek. Tapasztalatok figyelmeztetnek rá, miközben joggal bírálja a munka- és lakóhelyi közösségek serege az irányítás gyengéit — és ezekről a gyengékről hoszszú ideje szokatlan kritikával, önkritikával szól a Központi Bizottság határozata —, már-már mellékesként kezeli azt, ami a maga dolga, ami a saját kötelessége, felelőssége. Sokasodnak a szerződésszegések, a megalapozatlan áremelések esetei, egyre több a baj a termékek minőségével, s az ilyen és hasonló ügyekben az a mentség, az a magyarázat, hogy a mostani nehéz helyzetben... Meggyőződésünk: éppen a nehéz helyzet, a kemény próbát magukba foglaló feladatok teszik elengedhetetlenné a pontosságot, a megbízhatóságot, a gazdálkodási tisztességet. A döntő többség nevében mondja ki a Központi Bizottság határozata: „Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelem- ' re van szükség." Ne engedje ez a döntő többség, hogy a felszólítás felszólítás maradjon, s a címzettek közül bárki is szem elől Vesszen! L_______I____________ Kádár János levélben üdvözölte a tanácskozást Felelősséggel a jövendőért A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség közgyűlése A DÍVSZ XII. közgyűlését Valid Maszrl, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke nyitotta meg Kommunista szombat a Csepel Autógyárban Az idei második kommunista szombatot rendezték ezen a hét végén a Csepel Autógyárban. Tavasszal a közeli fiatal város, Szigetszentmiklós és környékének fejlesztésére ajánlották*fel munkabérüket a vállalat dolgozói, ezúttal pedig rászoruló nyugdíjasaik megsegítéséért vállalták a munkát. Milyen eredménnyel? — kérdeztük telefonon Halász . Józseftől, asz autógyár pártbizottságának titkárától. — Pontos adataim még nincsenek, néhány napot várni kell, amíg kiszámolják az átutalható bért. Az eddigi hasonló kezdeményezésekkel öszszehasonlítva úgy gondolom, körülbelül 300—350 ezer forintot fordíthatunk a meghatározott célra. — Hány nyugdíjas részesülhet a'pénzből? — Ezt több szempontot mérlegelve egy testület dönti majd el. Vállalatunknak csaknem 2 ezer 300 nyugállományban levő munkatársa van, jónéhányan küszködnek anyagi gondokkal. — Hányán vettek részt a kommunista szombaton? — Pontosan válaszolhatok: 4 ezer 548-an. Ez a vállalat teljes létszámát figyelembe véve valamivel több mint ötvenszázalékos megjelenési arány. — Milyen munkát végeztek a résztvevők? — Ki-ki a saját megszokott feladatát, bár az alkalmazottak egy része ezúttal' a termelésben dolgozott. Az alvázak szerelését tartottuk a legfontosabbnak, így ezen a napon harminckettőt adtunk át. De más üzemekben is folyta termelés, amelynek értéke 1őbb mint 23 millió forint volt ezúttal —kaptuk a felvilágosítást Halász Józseftől. (F.) A barátsági mozgalom ftts esztendős tevékenységét ösz- S szogző. a magyar és a szov- S Jet nép sokszínű kapcsolatal^ nak további elmélyítését célul ^ tűző, a soron lévő feladatókát körvonalazó tanácskozást S tartottak szombaton az Or- S szágház kongresszusi termé- S ben. A Magyar—Szovjet Bar᧠ti Társaság Vili. országos ér§ tekezletén az MSZBT 1900 tag^ csoportját több mint 600 Küi§ dött — közöttük 21 Pest me* t gyei delegátus — képviselte. Az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter. Ott volt Zináida Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége Elnökségének elnöke — a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője — Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Roman Bescsev vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai csoportfőnökének első helyettese. Ugyancsak az elnökségben ült Pest megye küldötte, dr. Magyart András, a GATE kutató professzora, A meghívottak sorában ott volt főbbek között Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Api i Antal, a társaság elnöke mon-Megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése vasárnap Budapesten, az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmozgialom legtekintélyesebb szervezetének legfelső döntéshozó fórumán 121 ország ifjúsági szervezetei képviseltetik magúikat, s meghívottként jelen vannak számos nemzetközi, illetve regionális szervezet képviselői is. A konferenciateremben mintegy hétszáz fiatal kíséri figyelemmel a közgyűlés egyhetesre tervezett munkáját. A közgyűlést Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte, hogy a mostani közgyűlés különösen nagy jelentőségű; azért hívták össze, hogy választ adjon egyebek között a békével, az imperializmus elleni harccal, a fiatalok jogainak védelmével és korunk globális problémáinak megoldásával kapcsolatos kérdésekre. A fiatalok — egy háborúmentes világ eszméjéért harcolva — mindinkább felismerik, melyek azok az erők, amelyek elkötelezik magukat a békéért, s melyek azok, amelyek a nemzeteket a nukleáris katasztrófa peremére sodorják. Ezért találnak mind nagyobb visszhangra a Szovjetunió és a többi szocialista ország nagy horderejű békekezdeményezései. Valid Maszri javasolta, hogy a közgyűlés vitassa meg egy antinukleáris koalíció létrehozásának lehetőségét, mint a legmegfelelőbb eszközt azoknak az erőknek az egyedott megnyitót. Ezt követően Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az országos elnökség írásos beszámolójához. Bevezetőként arról szólt, hogy az MSZBT ideológiai, művelődéspolitikai tevékenységével aktívan hozzájárul az MSZMP XII. és XIII. kongresszusain hozott határozatok végrehajtásához, a nemzeti érdekeinkkel összhangban álló internacionalista közgondolkodás, a magyar és a szovjet nép barátsága elmélyítéséhez, együttműködése fejlesztéséhez. A mozgalmi munka tartalma, változatosabb módszereinek hatására az utóbbi években érezhetően élénkült a társaság kezdeményező készsége. A tagcsoportokról szólva megállapította: nőtt számuk és befolyásuk, politikai hatásuk, javult öntevékenységük, Bizsítésére, amelyek készek cselekedni egy békés és nukleáris fegyverek nélküli világ felépítéséért. A tapasztalatok arra ösztönzik a szövetséget — mondotta—, hogy átgondolja tevékenységének irányát. Szükség van arra, hogy összeegyeztesse a nemzetközi ifjúsági mozgalmait különböző tendenciáit. Kívánatos továbbá, hogy munkája kiterjedjen az ifjúság más erőire is, a különböző kontinensekre, elsősorban az el nem kötelezett országok fiataljaira. E világméretű össszefogás kiemelkedő példája volt az 1985-ben Moszkvában megrendezett XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó — állapította meg Valiid Maszri, s javasolta: a közgyűlés vitassa meg a fesztiválmozgalom folytatását; azt hogy tagszervezetei indítványai alapján a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozót 1989 tató és a jövő szempontjából is fontos, hogy e kollektívák mozgalmi tevékenysége mind szorosabban kapcsolódik az üzemek, vállalatok, intézmények gazdasági feladataihoz, s a helyi társadalmi, mozgalmi élethez. A továbbiakban Híré Gyula elismeréssel szól a Szovjet—Magyar Baráti Társaság munkájáról, a szervezetek közötti bővülő kapcsolatokról. A főtitkár végezetül kijelentette: A mozgalom kész és képes a kor igényeinek megfelelő megújulására. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöksége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos vezetősége nevében Zinaida Kruglova köszöntötte az országos értkezlet résztvevőit. Mint mondotta,, a. tesitvérszervézetek tevé- CFolytatás a 3, oldalon.) nyarán Phenjanban, a Korea! Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában rendezzék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlésének minden részvevőjét, s átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának szívélyes üdvözletét, baráti üzenetét. (Kádár János levelét lapunk 2. oldalán közöljük.) A továbbiakban arról szólt, hogy korunkban az emberiség sorskérdése — így az ifjúság jövőjének is záloga — a béke megóvása, a nemzetközi biztonság szavatolása. Rámutatott : — A szocialista országok közelmúltban tett külpolitikai kezdeményezései azt bizonyítják, hogy tudatában vannak az egész emberiség iránti felelősségüknek. Felismerték, hogy nemcsak saját jövőjük, de a világ sorsa szempontjából is kulcskérdés a fegyverkezési verseny korlátozása, a vitás nemzetközi kérdések tár. gyalások útján történő rendezése, a különböző társadalmi rendszerű államok békés (Folytatás a 2. oldalon.) Felavatták Kun Béla emlékművét A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a Magyar Tanácsköztársaság vezetője, a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló harcosa,. Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából emlékművet avattak szombaton Budapesten. A Vérmezőn, ae Attila út és, a Krisztina körút találkozásánál felállított szoborcsoportnál a Himnusz hangjai után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott avatóbeszédet. Ezután az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Kun Bólaemlékbiízottság és a budapesti párthizattság nevében Németh. Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Kun Bélaemlékbizottság elnöke, Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Huszár István, ez MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója helyezett el koszorút. Az emlékezés virágait helyezték el az állami és társadalmi szervezetek képviselői, valamint Kun Béla családjának tagjai is. Az MSZBT Vili. országos értekezlete A mozgalom kész a megújulásra Azonos elvek, azonos célok vezérlik Az MSZBT VIII. országos értekezletét Apró Antal nyitotta meg. Mellette balról Óvári Miklós, jobbról Berecz János
