Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-20 / 273. szám
198«. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 3 Alapítványt terveznek a sződligetiek A falu segítő szeretetével Érdemi kapcsolatban a lakossággal A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizcl ságának ülése —• Nem nyilatkozom, forduljon a sajtó- és propagandafelelőshöz. Ebben az ügyben én is csak egy állampolgár vagyok a sok közül. Na, ilyen sem volt még — gondoltam magamban —, hogy egy községi tanács elnöke aképpen fogadja az újságírót, ahogyan Schrök István Sződligeten. Igaz, a falut lázban tartó események sem szokványosak, mindennaposak. Plakátok sokasága kérdezi: akar segíteni? S a sződligetiek akarnak, Minőségileg más Egy hónapja lehetett, hogy megfogalmazódott a gondolat: rendezvénysorozatot szerveznek a battonyai SOS-gyermekfalu megsegítésére. Ennek alkalmából támogató- és védnökjegyeket bocsátottak ki, 50, illetve 200 forintos címletekben. Miután a javaslat a lakosságtól érkezett, a hamarosan megalakult 5 tagú rendező- és 30 tagú szervezőbizottság is a körükből verbuválódott. Azok vesznek részt benne, akik intézményektől, társadalmi szervezetektől, kortól és nemtől függetlenül segíteni akarnak. Mint Cudar György is, a rendezőbizottság tagja, propagandistája. — A szervezőbizottság a lakosság legaktívabb tagjait tömöríti minden területről — mondja a helyi általános iskola pedagógusa. — Megkeresték, tájékoztatták a községi pártvezetőséget, a tanácstagokat, a népfrontaktivisitákat, a kisiparosokat, mozgósították az úttörőket, igyekeztek mindenkihez eljutni. Ahogy ' élénkült a közhangulat, fogytak a támogatói és védnöki jegyek, a belépők különböző programokra — szóval, úgy egy hét elteltével új ötlet került felszínre. Mi lenne: ha az -akció -nem a-hat* tonyai t gyermekfalu támogatásit, hanem egy Sződligeten létesítendő gyermekház céljait szolgálná? Egy olyan házét, amelyben hivatásos nevelőszülők szárnyai alatt, a falu segítő szeretetével 6—8 állami gondozott gyermek cseperedhetne. Igen ám, de a támogatást Battonyának ígérték. El keltett menni,' meg keltett beszélni a dolgot. A lakosság képviselői bizakodva indultak útnak. Nem csalatkoztak. Zsom Lajos, a gyermekfalu igazgatója így emlékszik a találkozóra: — Minden támogatást megköszönünk, jól is jön, de erről most örömmel mondunk le. Minőségileg más, amit Sződligeten akarnak tenni. nek, aktivitásának kibontakozásához vezet. A pártcsoportok munkája változó színvonalú. Néhány területen (PG, Duna Tsz) öntevékenyebbek lettek, saját munkaprogrammal is rendelkeznek. A pártcsoportok egy jelentős része nem megfelelően vesz részt a taggyűlések előkészítésében, a tagfelvételek véleményezésében, a pártélettel összefüggő feladatok megoldásában, a konkrét megbízatások megfogalmazásában. Tevékenységük nem telítődik politikai tartalommal, a bizalmiak munkája többnyire tagdíjbeszedésre korlátozódik. Ennek oka a pártcsoportbizalmiak nem kellő felkészültsége, aktivitása. Nem vált általánossá a bizalmiakkal kibővített pártalapszervezeti vezetőségi ülés, így az eredmények ellenére a pártcsoportok önállósága, kezdeményezőkészsége nem a politikai szükségletnek megfelelő ütemben fejlődött. A pártcsoportok csak egyes esetekben töltik be azt a feladatukat, hogy információt nyújtsanak a taggyűlés elé kerülő témákról, felkészítsenek B vitára. A párton belüli demokrácia, az alapszervezeti élet demokratizmusa fejlődött, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártdemokrácia fej-Hélyben, teljes családban nevelni a gyerekeket — ez szakmailag jó megoldásnak látszik. A sződligetiek követendő példát adhatnak más településeknek is. A biztatás hatására új célt, új lendületet vett a mozgalom. Az úttörők házról házra járva árulták a jegyeket, mások is akcióba léptek. A helyi Háziipari Szövetkezetben, a PEFÉM-nél, a Dunakanyar ISZ-nél a dolgozók munkásgyűléseken csatlakoztak a kezdeményezéshez. Kommunista műszakokat, egyéb segítséget ajánlottak fel. A támogatói és védnöki jegyek megvásárlóinak hirdetett tombolajáték nyeremény tárgyai is adakozásból jöttek össze. A lakosságot különféle csatornákon, folyamatosan tájékoztatják a fejleményekről. Bizakodó a hangulat, a többség hisz a sikerben. Három napig — Cseppet sem mindegy, milyen körülmények közé kerülnek a gyerekeik — mondja Héder Ferenc, a Kossuth Lajos utcából. — Ne zárjuk intézetbe a rászorulókat, ne különítsük el őket gyermekfalvakba sem. — Magának van gyereke? — kérdezi Rócz Erzsébet, a 2-es útmenti bisztró felszolgálónője. — Mert, ha van, akkor magának sem mindegy, hová kerül, ha esetleg valami szerencsétlenség történik a családban. Ezért vettem én is védnöki jegyet. Sződligeten holnap kezdődnek, és három napig tartanak a különböző kulturális programok, amelyeknek bevételei, a védnöki és támogatói jegyekből befolyt pénzzel egyetemben megteremthetik a gyermekház építésének alapjait. Az elképzelések szerint az összegből alapítványt szeretnének .tenni,, amelynek 'számlábára' 'várjak a további adományokat. A Rock Színház máris válialta, hogy a terv megvalósulása esetén átutalja egyik előadásának teljes bevételét. A megyei úttörővezetői' konferencián 100 ezer forintot helyezett kilátásba az Űttörőszövetség. Mozgolódnak a megye KISZ-fiatal.iai is. Ám azt is látni kell, ha az alapítvány létrejön — amiben már kevés okunk van kételkedni —, szükség lesz külső segítségre is. Arra is, hogy a kezdeményezés átfusson különböző hivatali mechanizmusokon. Hiszen például telekkijelölésről nem dönthet egy lakosságból álló bizottság, ez a tanács joga, kötelessége. Jólesztésére irányuló törekvések még nem kapták meg azt a helyet, amit a párt belső életének erősítése, illetve vezető szerepének növelése szükségessé tesz. Ezért minden szinten további intézkedéseket és erőfeszítéseket kell tenni a meglévő fogyatékosságok kiküszöbölésére. Szeretném hangsúlyozni, hogy Szigetszentmiklóson és vonzáskörzetében összességében kedvezőbb a kép, mint amely a leírtak alapján az olvasóban kialakulhatott. Az alapszervezeti pártélet demokratizmusának néhány kérdését érintettük csak, arra törekedve. hogy ezek továbbgondolásához vagy gyakorlati javításához adjunk ösztönzést. Van-e realitása a változtatásnak, magunk elé tűzhetjük-e a demokrácia érdemi szélesítését? A válasz egyértelmű. Amikor az ország és közvetlen környezetünk közismerten nehéz gondokkal küzd, nemcsak lehetséges, hanem feltétlen szükséges is ez. Azért kell ezen munkálkodnunk, mert demokratikus viszonyaink fejlesztése nem kis mértékben segítheti gazdasági helyzetünk javítását, pártunk erősítését. LERNER HENRIK, az MSZMP Szigetszentmiklósi Városi Bizottságának titkára vá kell hagynia ezeket a dolgokat a végrehajtó bizottságnak, a tanácsülésnek, decemberben pedig falugyűlés Lesz. Aztán, ugye, ahhoz is kevés a bizottság, hogy a működési feltételekről, például státusról gondoskodjon. Ezért érdekes az is, hogyan vélekednek az érintettek. Teljes családban Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára: — A sződligetiek terve egyezik a megyei törekvésekkel. A pártbizottság, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét áttekintve szorgalmazza, hogy a körzetekben megteremtődjenek a hivatásos nevelőszülői tevékenység feltételei. Támogatnunk kell minden egyéni és közösségi kezdeményezést, amely mérsékli a gondokat. Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese: — Mi is egyetértünk azzal, hogy segíteni kell. A művelődési osztály egyik munkatársa hamarosan megbízást kap erre. Dr. Bernáth Isván, a Művelődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának csoportvezető j e: — Nem szeretem a nagy szavakat, de szerintem a közösség akaratából születő gyermekház gondolata forradalmasíthatja a gyermek- és ifjúságvédelem rendszerét. Annál jobb nincs, ha a hiányzó család pótlására egy másik családot használunk fel. Hiszen még Battonyán is csak nevelőanyák vannak. Nekem is az a véleményem, hogy ennek országos visszhangja lesz. Az előkészítéshez minden szakmai támogatást megadunk, később pedig gondoskodni fogunk a működési feltételekről. Itt tart most — egy hónap múltán — a sződligetr lakosság kezdeményezése. Kövess László Tegnap a megyeházán Ölési tartott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirenden szerepelt a Dabas Városi Jogú Nagyközségi Tanács V. B. működéséről szóló beszámoló, illetve az Örkényi és inárcsi nagyközségi közös tanácsok végrehajtó bizottságainál tartott komplex vizsgálatokról készült összefoglaló je-Elismerés a dabasi, Örkényi, inárcsi testületeknek az eredményes munkáért Az Egészségügyi Do’gozók Szakszervezetnél Kevesebb segélykeret? A vb megállapította, hogy nemrégiben a megye komplex felügyeleti vizsgálatot tartott a Dabasi Tanács szakigazgatási szerveinél, s a tapasztalatok összecsengenek a jelentésben foglaltakkal. Kiemelték, hogy a testületek munkájára a tervszerűség és a növekvő igényesség a jellemző. Javult az előterjesztések színvonala, több esetben alternatív javaslattal segítik a reális döntések kialakítását. A határozatok megalapozottak, konkrétak és jogszerűek. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a végrehajtás megszervezésére, az érdemi ellenőrzésre nem mindig fordítanak kellő figyelmet. A bizottságok működésével is problémák voltak. A tavalyi választásokig öt működött, s mivel nem mindegyik töltötte be a szerepét, jelenleg csak a kötelezően előírt kettő dolgozik: az ügyrendi és a számvizsgáló bizottság. A jelek szerint érzékelhető a hiánya a további testületeknek, például a művelődési és a szociálpolitikai döntések előkészítésében. Arról is szó esett, hogy a választásokat követően kisebb létszámú testület aktivi-* tása jelentősen javult a korábbiakhoz képest. A tanácsüléseken a megjelenés aránya Pest megyében 12 ezer 361 tagot számlál az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete. Huszonöt aiapszervezetben két és fél ezer közöttük a nyugdíjas. A leginkább rászorulók kaphattak csak abból, a tavaly 91 ezer forintos segélykeretből (alkalmanként legkevesebb 500 forintot), amelyet a szakszervezet nyújt. Idén azonban ezt az összeget csaknem a felére, 51 ezer forintra csökkentette az EDSZ. így a legkisebb segéllyel számolva 182 helyett csupán 102 rászorulónak segíthetnek. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának november 18-i ülésén több alapszervezeti titkár és megyei bizottsági tag is kifogásolta az ilyen változtatást. Mi a döntés oka? Hová csoportosították át a segélykeret másik részét? Ezt kérdezték ők, s erről faggattuk mi is a szakszervezet illetékesét, dr. Kovács Imre gazdasági osztályvezetőt. — Az adatok igazak. Valóban, országosan is csökkent a segélykeret a tavalyi 1,8 millióról idén 1 millióra, ami annyit jelent, hogy míg korábban 1 nyugdíjasra átlagosan 50 forint jutott a segélykeretből, idén csak 23 forint. De tisztázzuk rögtön: az ilyen támogatás nem járandóságszerű, hanem évente változó öszszegű plusz kedvezmény, tudomásunk szerint néhány más szakszervezetnél nincs is hasonló. S nem is az egyetlen ez, hiszen a járandó szülési és temetkezési segélyen kívül az alapszervezetek (náluk marad a tagdíj 45 százaléka, s ennek körülbelül a felét erre szánják) adhatnak a nyugdíjasoknak is rendkívüli segélyt. Segélyezhet, s egyre nagyobb arányban teszi is, a munkáltató és a tanács nemkülönben. — Ki határozott így, s milyen indokkal? — A szakszervezetünk titkársága, majd a központi vezetősége is jóváhagyta, amikor döntött a költségvetésről, s benne arról; idén mennyit engednek a lehetőségeink. Azért hadd világítsam meg az ügy hátterét. Az elmúlt nyolc esztendő alatt 15 ezerről 40 ezerre nőtt szakszervezetünk nyugdíjasainak száma, s ezzel nem tartott lépést — az utóbbi három esztendőben például szinten maradt — a tagdíjbefizetés, gazdálkodásunk egyetlen forrása. Ezenkívül most több megyében megszűntek a nyugdíj as-alapszervezetek, melyeket korábban ilyen segéllyel támogattunk. Pest megye ebből a szempontból különös helyzetű, hiszen nem voltak nyugdíjas alapszervezetei, viszont voltak, s vannak is olyan alapszervézetek itt, amelyekben 200 vagy még több a nyugdíjas tag. így érthető, ha hátrányosan érintette ezt a területet a segélykeret csökkenése. Az egymillió forintot ugyanis szigorúan a nyugdíjasok létszámának arányában osztottuk szót megyei bizottságaink között. És sajnos a kilátásokról is csak annyit mondhatok, a segélykeret ezután is évente változhat. nőhet, de csökkenhet is, attól függően, mekkora lesz a költségvetésünk, s a megtakarításokból mennyit csoportosíthatunk át erre a célra. — Végül is mi lett a tavalyi és idei segélykeret különbözeiének a sorsa? Ezt mire költötték? — Természetesen a nyugdíjasokra. Pontosabban — éppen a kedvezményes üdültetés iránti óriási igény miatt döntött így az EDSZ titkársága — két turnusban, saját kezelésű csopaki, illetve keszthelyi üdülőnkben 260 nyugdíjasnak szerveztünk többlet-beutalást. Erről annyit, hogy a nyugdíjasok napi 37 forintot térítettek, az önköltség pedig napi 250 forint. A kettő közötti rést tömtük be ezzel a pénzzel. ségi tanács jelen ötéves terve megalapozott. Ennek megfelelően arányosan fejlődhet tovább a település, javulhatnak a lakosság életkörülményei. A szakorvosi rendelőintézetnek a jól szervezett körzeti és üzemorvosi hálózatnak köszönhetően színvonalas a betegellátás. megoldatlan viszont a gyermekek szakorvosi ellátása. Zsúfoltak ugyan az intézmények, de minden jelentkezőt tudnak fogadni az óvodák. Az új általános iskola átadásával javultak az oktatási feltételek. A gimnázium és szakközépiskola viszont nem tudja teljeskörűen kielégíteni a vonzáskörzetben jelentkező igényeket. Köztudottan kedvezőtlen a közművelődési intézmények helyzete, ennek ellenére a népművelők tartalmas programokat szerveznek. Értékelte a végrehajtó bizottság a tanács hatósági munkáját is. Megállapította, hogy biztosítottak a kulturált ügyintézés feltételei. Minőségi változást jelent majd a hét minden munkanapján nyitva tartó kibővített ügyfélszolgálati iroda, ahol minden lakossági üggyel érdemben foglalkoznak majd. Azt is kiemelték a tegnapi ülésen, hogy a városi jogú nagyközségi tanács eredményesen látja el a körzetközpont szerepéből adódó feladatokat is. Kiemelten kezelik a közös tanácsok működését, közvetlen segítséget nyújtanak az elöljáróságoknak. Bekapcsolódnak a megyei szakigazgatási szervek ellenőrzéseibe is. A város* körnvéki bizottság a közös pénzügyi alap létrehozásán munkálkodik, már eddig is sikerült az összefogás a társadalmi ünnepségeket szervező iroda és az úttörőtábor fenntartásában. Inárcs és Örkény vonatkozásában a Dabassal kapcsolatban elmondottakhoz hasonló tapasztalatokról kapott képet a testület a tegnapi ülésen. Kiemelte többi között, hogy különösen példamutató a közös tanácsok kapcsolata a társközségekkel, az az aktivitás. ahogv az itt élők gondjaival foglalkoznak, ahogy a frissen alakult elöljáróságok munkát'5*' segítik. Éppen ezért a vizsgált testületeknek és a tanácsok apparátusának elismerését és köszönetét felezte ki a mozvei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt öt évben végzett munkáért. Tölib f gyeimet kefl ferdíteni az első fokú híitósígi fevfk'nység segítésére a községekben Ugyancsak a tegnapi ülésen beszámolót hallgatott meg a vb a megyei tanács igazgatási osztályának tevékenységéről. A jelentés mellékletében mintegv két oldalt tesz ki a hatáskörükbe tartozó ágazati feladatok felsorolása. Ez is mutatja, milyen szerteágazó, sokszínű ez a tevékenység. A ietentésse' egybehangzóan a fpl-7Ólaiók. így dr. Forváih Boldizsár, Pest megye főügyésze és dr. Mészáros József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetőié is megerősítették: az. osztály muokáia a legutóbbi beszámoltatás óta —• nagyfokú fluktuáció ellenére — szakmailag fejlődött, kedvezően értékelték a különböző testületek az osztály egy-egy részfeladatáról előterjesztett jelentéseket. Munkájuk, határozataik mindenben megfelelnek a törvényes előírásoknak, a jogpolitikai irányelveknek. Eredményesen működték közre az ügyintézés egyszerűsítésében, korszerűsítésében, érdemben segítették a tanácsi bizottságok munkáját. Felhívták a figyelmet azonban arra, hogy több figyelmet kell fordítaniuk az első fokú hatósági munka segítésére a községi tanácsoknál. M. J. N'pfrcntvita a közjogi bizottságban A helyi népszavazásról A szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztése jegyében a lakossági helyi szavazás bevezetésének lehetőségeiről volt szó szerdán a Hazafias Népfront Országos Elnökségének közjogi bizottságában tartott munkaülésen. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese kommentálta az ülésen azt a tervezetet, amely jogászok és államigazgatási szakemberek bevonásával készült a napirendre tűzött témában. Hangsúlyozta, hogy felmerült konkrét esetek is indokolttá teszik: az eddigieknél jobban összhangba kell hozni — jogszabályi rendezéssel is — a tanácsok és az elöljáróságok, illetőleg a falugyűlések és a rétegtalálkozók hatás- és szerepkörét, rendeltetését. azonban még nem kielégítő, bár a tanácstagok kapcsolata a lakossággal szorosabbá vált a korábbihoz viszonyítva. Erre utal a településfejlesztési hozzájárulás megszavazása és befizetésének teljesítése. A közvetlen kapcsolattartás mellett azonban a tanácstagi beszámolók rendszeres megtartására körültekintő előkészítésre is szükség van éppúgy, mint a frissen megválasztott tanácstagok felkészítésére, tájékoztatására — mutatott rá a megyei testület. Pozitívan értékelte a vb, hogy egyre eredményesebb a tanácsok együttműködése a társadalmi szervezetekkel, gazdálkodó egységekkel. Ez jól lemérhető az elmúlt tervidőszak településfejlesztésének dinamizmusán, a terven felüli feladatok teljesítésén. Ugyancsak erre utal az egy főre jutó társadalmi munka értékének növekedése 1300 forintról 2100 forintra. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a VI. ötéves tervben a reálisan rangsorolt fejlesztési célok elérésével mérséklődtek az aránytalanságok az egyes ágazatok között. Még mindig elmarad azonban a megyei átlagtól több településen- az- út-v közmű- és telefonhálózat kiépítettsége. Az időközbeni áremelkedések miatt egyes beruházások a tervezettnél később és magasabb költséggel készültek el. S bár biztosítottak a feltételek az intézmények folyamatos működéséhez, mégis hiányzott a beszámolási időszakban a Gazdálkodás egészére kiterjedő átfogó ellenőrzés, különösen azért, mert a pénzügyi és a be’ső eUenőrzés színvonala sem éri el a kívánt szintet. Hangsúlyozták a résztvevők, hogy a városi jogú nagyközlentés. Az együtt tárgyalt napirendekhez a testület meghívta Adori Károlyt, az MSZMP Dabasi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkárát, Schönweitz Tamást, a Dabasi Tanács vbtitkárát, valamint Somogyvári Lászlót, az Örkényi és Jeszenszki Sándort, az Inárcsi Közös Tanács elnökeit.
