Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

GQDQLLOI ^ /C ir la A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1986. NOVEMBER 18., KEDD Ügyfélfogadás a tanácsokon, a postán Tudja, de mégis nappal megy Pár éve annak, hogy élénk Viták tanúi lehettünk az újsá­gokban, a rádióban az élelmi­szerüzletek hét végi nyitva tar­tásának fontosságáról. Ponto­sabban a budapesti boltok hét végi ügyeletéről. Megis­merhettük a szünnapi forga­lom . előnyeit és hátrányait a vásárlók és az eladók szem­szögéből. Ebben a vitában a vásárlók győztek, sok üzlet­ben változott meg az alkalma­zottak munkaideje. Később újra hallhattuk a véleménye­ket, melyekből kiderült, va­sárnap legfeljebb mosóport, kávét, italt vesznek az embe­rek. Az üzlet fprgalma kicsi, feleslegesen szakítják el csa­ládjuktól a boltók dolgozóit. Mások dicsérték a rugalmas intézkedést, mely megmentette őket a péntek délutáni tolon­gástól. Ülnek magukban Mostanában hasonló témá­val foglalkozunk. Van-e értel­me a hosszabbított ügyfélfoga­dásnak? Igénybe veszik-e az ügyfelek ezt a lehetőséget? Körzetünkben a hivatalok, in­tézmények hétfőn, általában este hat óráig várják az" ál­lampolgárokat. Néhány helyen érdeklődtünk, milyen sikerrel. Mayer Dániel ikladi kiren­deltségvezető: — Igénybe veszik, meg nem is. Tudják, hogy bent vágyók napközben, és akinek gondja, baja van, az eljön délelőtt. Minden hónap első hétfőjén itt van a nagyközségi tanács­elnök is, de kevesebben jön­nek, mint egy sima napon. Huszár Mihályné adóügyi főelőadó az aszódi tanácson: — Itt ülünk hétfő délutá­nonként hiába, mert senki nem keres bennünket. Általá­ban reggel tízig, tizenegyig le­bonyolódik a forgalom, utána nem nyitja ránk ügyfél az aj­tót. Mára is küldtünk ki idé­zéseket. melyekben leírtuk, es­te hatig várjuk az érdekelte­ket, de eddig (4 órakor) még senki nem jött. Nem menetrendszerűen Kvaka István hosszú ideje helyettesít az ikladi postahi­vatalban: — Eddig pénteken voltunk tovább nyitva, júliustól áttet­ték hétfőre. Hiába van hosz­­szabbított ügyelet, ide egy órá­ja egy lélek be nem tette a lábát. Ez csak arra jó, hogy meglegyen a 42 órás munka­hetünk, meg elintézzük azt, amit napközben nem tudtunk megcsinálni. Ilyenkor töltjük ki a különböző statisztikákat. Egyébként én is holnap dél­előtt fogom érvényesíttetni a jogosítványomat. Pásztor Béla, Veresegyház tanácselnöke: — Tömegesen nem jönnek, a napi szokásos forgalmunk van olyankor is. Az emberek a tanácsházára nem menet­rendszerűen járnak, van aki­nek fél-egy évig nincs itt dol­ga. Rövidnek tartom még ezt az időt arra, hogy akármilyen konzekvenciát vonjunk le. Ennek még előbb be kell ke­rülnie a / köztudatba. Inkább az lenne fontos, hogy az ál­lampolgárok által igényelt ha­tósági eljárások ideje rövidül­jön meg, ne legyen bürokra­tizmus. Mi azt tartjuk, a hiva­tal azért van, hogy kiszolgálja az embereket. Ezért ami pa­pír szükséges számunkra, igyekszünk beszerezni. Előbb-utóbb Blaubacher László, az Ipari Műszergyár térmunkása: — Most van ilyen? Én azt sem tudtam, hogy hétfőn dél­után az OTP-be is mehetek. Hát ez jó dolog. Rengetegen még így is munkaidő alatt intézik el a dolgaikat, mert el tudnak kéredzkedni. Van olyan is, aki tudja, mégis nappal megy. Szerintem nem kell ezt beszüntetni, előbb­­utóbb rájönnek az emberek, nekik is ez a jobb. Báskai Erzsébet Népművelők Módszertani továbbképzés Tegnap Gödöllőn megkez­dődött a város és a körzet közművelődési szakemberei­nek idei háromnapos módszer­tani továbbképzése. Bizonyos előadásokra. így a helyi ha­talomról, az ifjúsági és a csa­ládi szocializációról szólóra, mivel azok nem csak a szű­kebben vett közművelődési szakmát érintik, meghívták a társadalmi és tömegszerveze­tek vezetőit, képviselőit, a ta­nácsok tisztségviselőit is. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Farkas Ádám szobrászmű­vész kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Lanford Wilson Mint két tojás, a Radnóti Színpad és Újabb szolgáltatás Aszódiak előnyben A régi cipészműhely újra funkciót kapott. A különb­ség csupán annyi, hogy most az árak és kaptafák, javítás­ra váró cipők helyett íróasz­talokat, papírhalmazt láthat­tak a nyitott ajtón át pár he­te Aszódon a Kossuth Lajos utcán sétálók. Cégtábla híján megindultak a találgatások, vajon már megint milyen iro­da nyílhatott meg? Most már tábla is van a 30-as számú házon, mégpedig a takarék­­szövetkezeté. Október elsejé­től itt működik ideiglenes jelleggel, míg az új épülete el­készül, a túrái takarékszövet­kezet aszódi kirendeltsége. Az asztalra ki van téve a vásárlók könyve, benne még csak egy bejegyzés. Somogyi Lívia aszódi lakos dicséri a magas szintű ügyintézést, a részletes felvilágosítást. Első, kedvező benyomásai alapján szívesen fordul máskor is a kirendeltséghez. Az ügyeket intéző két alkalmazott, Kva­ka Istvánná vezető és Szabó Attiláné pénztáros a szakmai gyakorlatot, tapasztalataikat több mint egy éven át az ik­ladi kirendeltségen végzett munkájukkal szerezték. A szolgáltatásoknál előny­ben részesítik az aszódi la­kosokat, de bizonyos esetek­ben a nagyközség munkahe­lyein dolgozók is számíthat­nak segítségükre. Az ismert kamatozó betéteken kívül foglalkoznak gépkocsinyere­mény, ifjúsági takarékbetét és takaréklevél jegyzésével. Vállalnak előfizetést gépko­csira, kötnek kölcsönfedezeti biztosítást, árulónak totót, lot­tót és sorsjegyet. Itt is lehet igényelni építési, korszerűsí­tési és személyi kölcsönt, a többi pénzintézmény feltéte­leihez hasonlóan. Aszódon is bevált, pár hét alatt már többen kértek mezőgazdasági kölcsönt. Ügy gondolhatnánk, a pos­tával csaknem szemben, pár méterre az OTP-től, ennek a takarékszövetkezetnek nincs jövője, nagy a konkurencia. Mégis már az első hónapban csaknem hatszázezer forint forgalmat bonyolítottak le, ebből a legmagasabb összeg száztízezer forintos építési kölcsön volt. Pénzügyi tervet már készítettek, számukra az a fontos, hogy ésszerű gaz­dálkodással minél több pénzt adhassanak ki, minél jobban tudják kielégíteni ügyfeleik igényeit. B. E. Mozi Vük. Magyar rajzfilm. Csak 4 órakor! Lövöldözés. Feliratos japán krimi. 6 és 8 órakori a Dunaújvárosi Bemutató­színpad vendégjátéka, 19 óra­kor. Néptánc haladóknak 17 órá­tól, kezdőknek 16 órától. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Karsai Zsigmond, Pécelen élő festőművész kiál­lítása. A gödöllői művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Bronzkori temető Ver­­segen, időszaki kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. A ámmfi barátokat látogatta Fáy András, a nemzet mindenese A NEVES MAGYAR IRÖ, Fáy András születésének két­­századik évfordulója országos hatókörű megemlékezések so­rát váltotta ki, melyekhez szorosan kapcsolódnak a me­gyei s kisebb helyi rendezvé­nyek. Pest megyének különö­sen sok a tennivalója, hiszen Fáy András élete szorosan kapcsolódott a megyéhez, s több községéhez: Gombához, Pécsihez, Máriabesnyőhöz, s nem utolsósorban Fóthoz, hogy csak a fontosabbakat említsük. Gombán volt az ősi birtok, az apai ház, bár maga Fáy András a távoli Zemplénben, Kohányban szü­letett, s diákéveit is Gombá­tól több napi járóföldre. Sá­rospatakon és Pozsonyban töl­tötte. Mégis az apai ház volt a biztos pont, s ehhez a kúriá­hoz, a későbbi emléktáblás is­kolához kötötte az első iga­zán nagy szerelem is. Az a szerelem, amelyből a rangkü­lönbség s a rangkülönbség családi respektusa, s az eb­ből teremtődött akadályok miatt nem lett semmi. Ha máshoil nem. hát itt bizonyo­san megtanulta Fáy András, hogy harcolni kell a fiatalok jogaiért, vagy nagyobb látha­tárra tekintve: a reformkor eszméiért, az újért, a lélek nemességéért a kutyabőrös hagyományokkal, szemben. Talán Gombán ötlött fel benne először nagy társadal­mi regényének. A Bélteky-ház­­nak alapgondolata, vagy talán Irsán, ahol alszolgabíróként már nem a magánéletet, ha­nem a társadalmi haladást korlátozó nemességgel találko­zott. Természetesen szó sincs ar­ról, hogy Pest megye vagy akár csak Gomba is mindösz­­sze keserű tapasztalatok szer­zésére szolgáltak volna. Vol­tak bizony vidám András-na­­pok is Gombán, olyan ven­dégekkel, mint Kölcsey Fe­renc és Szemere Pál. S velük, tudniillik Fáyvai. Kölcseyvel és Szemerével esett meg az, hogy magukat is kinevetve fára másztak Fáy veresegyhá­zi szőlőjében. S ha van hely Magyarországon, ahonnan nagyon hiányzik az emléktáb­la, éppen ez a szőlő az, hi­szen Kölcsey Ferencet aligha­nem itt látták nevetni elő­ször és utoljára. Ámde Szemere ?s Kölcsey — ez utóbbi vendégként — Pécelen laktak, nem túlzás állítani, hogy a megye egyik szellemi központjában, miért­­is Fáy élete sem szakítható el Pácéitól. Innen jött hozzá iro dalmi fölfedezője, Szemere Pál, kiről talán épp Fáy írta a legértőbb és legérzőbb meg­emlékezést sok-sok esztendő múltán Emich naptárába. Pécel volt a központ. Pánd a szomszéd község vidám mu­latságokkal Szilassy László házánál. S vidám órákat hoz­tak Fáynak a domonyi bará­toknál tett látogatási is. S volt egy kirándulása Fáy Andrásnak, mely a magyar művelődéstörténet legneveze­tesebbjei közé tartozik. Má­­riabesnyőre ment ekkor Döb­­re.ntei Gáborral és Földvári Gáborral a harmadik Grassal-Szalagréi sorozatban A gyorsan változó divatirányzatokat rugalmasan követve ki­­sebb-nagyobb sorozatokban készülnek a különböző fazonú szoknyák és egyéb női finomkonfekciós termékek a gödöllői Diana Ruhaipari Szövetkezetben. Az őszre és télre való szö­vetszoknyákból 300, 400 és 5C0 darabos szériák kerülnek le a szalagról. Felvételűnkön: Stvaretz Mária fiatal szakmun­kásnő szoknyát varr. (Hancsovszki János felvétele.) kovich Antalt keresve, kinek ott volt borháza amely házi­kóban aztán, a beszélgetés eredményeként — így tartja a legenda — nem kisebb do­log dőlt el, mint a Nemzeti Színház felépítése. Itt és ek­kor hárította el az utolsó akadályt Antal herceg a szín­ház telkének felajánlásával a nemzeti nyelv és irodalom szentélyének felépítése- útjá­­ból. S TUDUNK MÉG egy bor­házról, mely irodalmi neve­zetességgé vált, s ez Foton van s Fáy-birtok volt. Ün­nepségek színhelye volt ez mindig is. Valamikoik az író­ké. ma az emlékezőké. kiknek az a dolga, hogy a Fóti dal, Vörösmarty Mihály olyannyi­ra elhíresült műve valahogy feledésbe ne merüljön. Még mindig lehetne sorolni azokat a Pest megyei helysé­geket, melyekben Fáy András barátként, hivatalnokként, gazdaságpolitikusként megfor­dult. S lehetne még egyéb kapcsolatokat is kideríteni, például olyasmiről szólni, hogy Fáy Andrással levelezett a Nagykőrösön élő Mentovich Ferenc, ami bőségesen elegen­dő ok volt arra, hogy a nagy­kőrösi múzeumbarátok is megemlékezzenek az idén Fáyról, de az irodalomtörté­net nem ezekkel a bibliográ­fiai adatokkal adósa tudomá­nyának. Arról kellene szólni, hogy Fáy András, a Szemere Páltól kapott jelző szerint „a nem­zet mindenese’’, egyúttal meg­teremtője volt a magyar filo­zófiai szépprózának is neve­zetes meséi megírásával. A lí­rában ugyanerre jó két év­századdal korábban Rimay János tett kísérletet, de igaz­ságtalanság lenne Fáyt meg­­késettséggel vádolni. Az idő­beli különbség a műnem el­téréseivel s a korigénnyel magyarázható. Fáv meséinek sikere bizo­nyítja, hogy a közönség ek­kor már megérett a befogadá­sára. Fáy tehát korszerűt al­kotott. s számos kísérlet elle­nére még ma sem tudjuk teljes egészében jelmérni en­nek a korszerűségnek és kö­zönségsikernek máig ható raj­­tett alapelemeit. Kétségtelen tény, hogy Fáy András abban a korban élt, amikor a vallási ideológiától függetlenedő filozófiai gondol­kodás hódító útjára indult ha­zánkban. Ekkor kísérelt meg hazai filozófiát, vagy legalább hazai filozófiai nyelvet te­remteni Kant, majd Hegel nyomán az erdélyi Köteles Sámuel, a székesfehérvári majd váci Benyák Bernát, a pápai Tarczy Lajos és a nagy­kőrösi Szigeti Warga János. ők az úttörők voltak, számos követővel. __ Fáy András társadalomraj­zaival, s különösképpen filo­zófiai magasságokba emelkedő meséivel állt be a sorba, s al­kotott maradandót. A nemzeti önismeret igénye, a nemzeti gondolkodás megismerésének követelménye teszi szükséges­sé, hogy ne csak emlékezzünk Fáy Andrásra, hanem művei kutatásával, szellemi kapcso­latainak felderítésével meg is ismerjük őt. NEM ELHANYAGOLHATÓ szempont, hogy általa adato­kat nyerhetünk Pest megye nevezetes irodalmi köreiről is, melyeknek ma már csak emléke él. Farkas Péter Meghalt Nyiry Tibor Az MSZMP Gödöllői Bizott­sága, a gslgamácsai Galga­­parti összefogás Termelőszö­vetkezet vezetősége megren­dültén tudatja, hogy tegnap, 53. életévében, váratlanul el­hunyt Nyiry Tibor, a városi pártbizottság tagja, a galga­­mácsai tsz-községi pártvezető­ség titkára. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. Verseg Szárazon a tornaórákra A vérségi népfrontbizottság kezdeményezésére az elmúlt évek során hagyománnyá vált a községben, hogy a nagy ünnepek alkalmával elismerő oklevelet adnak mindazoknak, akik jelentős társadalmi mun­kát végeztek lakóhelyük szebbé tételéért. A november 7-i ünnepségen két kis kö­zösség részesült kitüntetés­ben. Az egyik a kartali Pe­tőfi Termelőszövetkezet Pető­fi nevét viselő szocialista bri­gádja, azaz a vérségi műhe­lyesek, akik betonjárdát épí­tettek a művelődési ház és az iskola közöttü téren, összeköt­ve a két intézményt. Ennek szükségességét szá­mos kisebb-nagyobb fórumon szóvá tették a korábbi évek­ben. E járda nélkül csak ke­rülő úton lehetett a kultúr­­házba szárazon átjutni, más­részt indokolta a megépítését az a tény is, hogy a torna­órákra átjáró iskolások esős időben bokáig süppedtek a sárba, annál is inkább, mert az itt megforduló autók ilyen­kor igencsak felvágták a föl­det. Az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetés tulajdono­sairól Kovács László, a ter­melőszövetkezet elnöke is el­ismeréssel szólt. Kiváló Társadalmi Munkás elismerésben részesült Juhász Sándorné bedolgozó brigádja. A csoport tagjai az iskola ta­karításában segédkeztek. A szokásos nyári nagytakarítá­son felül is bőven akadt ten­nivaló, mert a nyár folyamán kicserélték az alsó folyosó ré­gi ablakait, megújult a bejá­rat, az ebédosztó helyiség mellett pedig három kézmo­só csapot szereltek a falra. Ez alkalommal nyújtotta át Valter Menyhértné csapatve­zető Tóth Zoltán főiskolai hallgatónak az országos úttö­rőelnökség Kiváló Ifjúvezető kitüntetését, s vele ötszáz fo­rint pénzjutalmat, a kitünte­tett lelkes ifimunkájának el­ismeréséül, aki saját eszkö­zeit, nem éppen forintos be­rendezéseit sem sajnálva, bár­mikor kész volt az úttörőcsa­pat rendezvényeinek, nagyobb eseményeinek lebonyolításá­ban részt venni. Labdarúgás Őszi kapuzárás előtt Gödöllői SC—Törökbálint 2-0 (2-0) Gödöllő, 150 néző, vezette: Olajos. GSC: Szabó Zs. — Pistár P., Kovács A., Ivanovics K. (Né­meth A.), Szabadi A., Bertók L., Danielisz P., Czeróczki Gy., Szarka J., Horváth G. (Nagy­isták T.), Fábián Z. A GSC óriási iramot diktált, de a jónál jobb helyzetek egész sorát hagyta ki. Az ellenfél kemény belemenésekkel pró­bált hárítani. Sót a 14-es tö­rökbálinti játékos odáig me­részkedett, hogy egy szabály­talan szerelés után, amit egyébként a játékvezető lefújt, ököllel törlesztett. Ezért kiál­lították. A 35. perc hozta meg a szurkolók örömét. Szabadi A. ritkán látható hatalmas gólt lőtt kapásból. A 40. perc­ben Pistár P. volt eredmé­nyes. A második félidőben is a helyzetek egész sora maradt ki. A törökbálinti csapat jó­szerével teljesen védekezésre állt be és ez kis híján be is vált nekik. Jó: Szabadi, Pis­tár, Kovács, Czeróczki a me­zőny legjobbja. Az ifjúságiak 6-1-re győztek a törökbálintiak ellen. ISSN 0133-1957 (GödöHSl Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents