Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS E MEGYEI TSNACS LEPJE XXX. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Ära: 1,80 forint 1986. NOVEMBER 18., KEDD MM: Becsülni a tisztességes munkát (3. oldal) Ezermestereknek születtünk (5. oldal) Három autógyári bajnok (7. oldal) Nyolcszáz tonna Mikulás (8. oldal) Megnyílt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Új, korszerű gazdasági módszerek Moszkvában, a Kreml nagy palotájának Üléstermében a két ház ülésével megkezd­te munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka. Az elfogadott napirend szerint a küldöttek megvitatják a Szovjet­unió társadalmi és gazdasági fejlesztésének 1987. évi tervét és az idei terv végrehajtá­sának menetét. Az első napirendi pont ke­retében Nyikolaj Talizin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese, az állami tervbizottság elnöke tartott beszámolót. Az ülésszak második napirendi pontja a Szovjetunió 1987. évi állami költségvetésé­nek megvitatása és elfogadása, továbbá a tavalyi költségvetés megvalósításának át­tekintése. Harmadik napirendi pontként a küldöttek megtárgyalják a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságának tevékenysé­gét, utána pedig a magán-munkatevékeny­ség vállalását szabályozó törvény terveze­tének megvitatása következik. A jövő évi tervről Nyiko­laj Talizin tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi terv megfelel az SZKP XXVII. kongresszusán kidol­gozott, a szovjet társadalom társadalmi és gazdasági fej­lesztésének meggyorsítását célzó irányvonalnak. 1987-ben széles körben al­kalmazzák az új gazdálkodá­si módszereket, tökéletesedik a gazdasági mechanizmus. A tervfeladatok tükrözik azt a törekvést, hogy a bruttó ter­melési eredményeket alapul vevő szemléletet mindinkább felváltsa olyan módszer, amely a termelést a ráfordítás és végeredmény összevetése alapján értékeli — mondta Nyikolaj Talizin. . A tervelőirányzat szerint a nemzeti jövedelem jövőre 4,1 százalékkal nő. Az ez évi tervben 3,9 . százalékos növe­kedés szerepel. Az ipari ter­melés 4,4 százalékkal ‘lesz. magasabb. Az idei tervfeladat 4,3 százalék, volt. A munka termelékenységének 4 száza­lékos javítását irányozza elő a terv. 1 Intézkedéseket határoztak el a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása érdekében. A számítástechnikai eszközök gyártása például 19,5 száza­lékkal fog nőni, szembén az ötéves terv 16 százalékos (Folytatás a 2. oldalon.) A politikai könyvnapok megyei megnyitója Megfelelő érv a vitában Tegnap tartották Zsámbé­­kon, a Tanítóképző Főiskola aulájában a politikai könyv-Befejezéséhez közeledik az idei légi növényvédelem. A MÉM Repülőgépes Szolgálata, eddig a tavalyinál 130 ezer hektárral nagyobb területen, összesen 4,8 millió hektáron végzett, permetezést és műtrá­gyázást. Mint az összesítések­ből kiderül, ezen belül vissza­esett a műtrágyázás, viszont jóval több növényvédelmi munkát végeztek. A légi talaj­erő-utánpótlás iránti igény csökkenése azzal magyarázha­tó, hogy szerényebbek a me­zőgazdasági nagyüzemek erre fordítható anyagi eszközei. Növényvédelemre azért kap­tak több megrendelést, mert a tavalyi enyhe tél és az idei szárazság kedvezett a kárte­vők elszaporodásának, így többet kellett áldozni irtásuk­ra. A'helikopterek és repülőgé­pek egy része még most is dolgozik. Legfontosabb felada­túik az úgynevezett redentine­zes: mérgezett kukorica kiszó­rása a száraz időben mérték­telenül elszaporodott pockok, mezei egerek ellen. Ezek a jó­étvágyú rágcsálók milliós ká­rokat okoznak, főiként az Al­föld és a Tisztántúl vetései­ben, lucernásaiban. A méreg hatóanyaga más állatokra nem veszélyes. Emellett tart még az őszi permetezés, és néhány száz hektáron hátra van a ta­lajerő-utánpótlás is. Ugyanakkor a munkából már kivont gépeknél megkez­dődött a téli nagyjavítás, ami­re Budaörsön, Kaposváron, és Nyíregyházán rendezkedtek be. Az elkopott alkatrészeket, fődarabokat kicserélik, s gon­dosan előkészítik a légi jár­műveket a következő szezon­ra. A korszerű technikai esz­közökkel ellátott műhelyek­ben a szerelők bérmunkában bolgár, csehszlovák és NDK- béii növényvédő repülőgépeket is javítanak. napok Pest megyei megnyitó­ját, amelyen Csapó Sándor, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának tagja, a budaörsi vá­rosa pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Az eseményen, részt vejt a megye politikai és társadalmi életé­nek számos vezetője. Képün­kön balról jobbra: dr. Tóth Albert, a tanítóképző főigaz­gatója, Balázs Gézáné, a me­gyei tanács elnökhelyettese és Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára. A meg­­nyitóról részletesen az 5. olda­lon számolunk bel Baráti találkozó a Népszabadságnál Kádár János látogatása Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára hétfőn látogatást. tett a Nép­­szabadság szerkesztőségében. Tájékoztatót hallgatott meg a lap munkájáról, és a baráti találkozó, keretében elbeszél­getett a szerkesztőség munka­társaival. Kádár Jánost elkí­sérte Bérhez János, a Közpon­ti Bizottság titkára és Laka­tos Ernő, a KB Osztályvezető­je.. ....... Bányászok ünnepe Az Ipari Minisztériumban tegnap ünnepi megemlékezést tartottak a szénbányászat ál­lamosításának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Apró Antal, az MSZMP KB tagja mondott ünnepi beszédet, A politikai együttműködés lehetőségei A külső ok nem ad felmentést Krasznai Lajos fogadta a Suhl megyei pártmunkásküldöttséget Georg Volk, Gerhardt KoszyckI, valamint a küldöttség tagjai hallgatják Krasznai Lajos (jobb oldalon) beszámolóját (Erdős! Ágnes felvétele) Tegnap délután Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának első titkára, a pártbizottság székhazában fogadta azt a pártmunkásküldöttséget, amely az NDK-beli Suhl test­vármegyénkből érkezett hozzánk négynapos látogatásra. A fogadáson részt vett dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára, valamint Jánky Zoltán, a pártbizottság osztályveze­tője. A találkozón megjelent Georg Volk, az NDK magyar­­országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Richter, a megyei pártbizott­ság alosztályvezetője. A vendégelhet Krasznai La­jos részletesen tájékoztatta Pest megye politikai, gazda­sági, társadálrpi életéről. A két megyét hosszú ével$ ba­rátsága fűzi össze, Így szük­ségtelen lett volna. a látóga-A háromtagú pártmunkás­küldöttséget — mint már tu­dósítottuk — Gerhardt Ko­­szycki, Suhl megye pártbi­zottságának titkára vezeti: Tagjai: Kurt Juergen Riese, a bad-salzungeni járási párt­bizottság titkára és Lothar tókkal azokat a tényeket is­mertetni, amelyeket mint be­avatott barátok régóta ismer­nek. Nagy érdeklődéssel fir gyeitek azonban azt a. be­számolót, amit Krasznai La­jos o megye színes iparának mai helyzetéről, a mezőgazda­­sági eredményekről és a'.tár­sadalmat jelenleg foglalkozta­tó kérdésekről mondott. Korszerűsítési folyamat ; Mint ahogy a többi között említette, készülünk az MSZMP Központi- Bizottságá­­(Folytatás a 3. oldalon.) L Megfiatalodnak a motorok ehetne vele büszkél­kedni, nem teszik, csu­pán tényként említik: az országban található ilyen vállalatok közül a 'Nagykőrösi Konzervgyár kínálja a legnagyobb áru­­választékot. Aligha a Jó szívük viszi rá érre ő)kef, sokkal inkább az a piaci kényszer, melyet fokozódó mértékben tapasztalnak a kivitelben. Furcsán hat le­írva, már csak ezért fs, mert itthon kevésbé ta­pasztaljuk, ám ettől még igaz a nemzetközi ke­reskedelemben: a tartó­sított termékeknél is létezik divat, váratlanul felkapott áru. A külföldi kereskedő, az ottani vevő persze nem csinál nagy ügyet az ilyesmihői. Ter­mészetesnek veszi igénygi tiszteletét. Rábízza a gyár­tóra, mit kínál, igazodik-e az ízlés, a kereslet válto­zásához, ha igen, akkor rendben van', ha nem, ak­kor sincsen I; különösebb baj, hiszen sefegriyi gyár­tó tülekedik a világ min­den tájáról, tőle vegyenek... Nincsen kérleiés, nem fo­galmazódnak jegyzőköny­vek, határozatok, amit kell, azt tudatja maga a ver­seny. Emeljük ki ennek a hely­zetnek egyik alkotó elemét. Mondjuk... mondjuk a paprikát. A gyár minden £eTdolgozótt száz kilogramm nyersáruból . hatvanöt-hét-RÁBÍZZÁK ven kilogrammnyit a kis­termelőktől, azaz a háztá- ; ji .és kisegítő gazdaságok-. ban tevékenykedőktől. vá- . sérpl meg. Korábban nem ilyen volt az arány, ám a j nagyüzemek szép csendben visszavonultak senk más zöldségnövény mellett a a paprika termesztéséből is — az uborkánál ugyanez történt —, azaz a gyár nagymértékben függ attói^ mi történik a kiskertekben, a többségükben hobbiból gazdálkodóknál. Ezeknek a termelőknek már föllelhető egy olyan csoportja, amely­nek tagjai tudják, a biz­tonságos értékesítéshez azt kell elvetniük, ültetniük amit a gyár kíván, ám a másik — nagyobb csoport — nehezen látja be, a ked­ve szerinti áru nem okvet­lenül találkozik azzal, ami a gyárnak kedve szerint1:, azaz megfelelően feldolgoz­ható, eladható. Konfliktus? Természete­sen az, s nem az egyetlen. Az exportpiacok rábízzák a hazai tartód,'tóüzemekre, észlelik-e mire van szük­sége annak, aki az áruért fizeti a valutát, ám sereg­nyi dologban az, akire ez rábízatott, az esetlegessé­gek ingoványos talaján mo­zog. Kőrösön és a környe­ző településeken például szívesen foglalkoznának — mert viszonylag kevés munkát, csekély ráfordítást követel — riŐizlivél, ám' különösebb érdeklődés az , esetleges többletek iránt nem észlelhető a külföldi vásárlóknál, azaz nem kell a nagyobb mennyiség a gyárnak. Amire viszont azt mondják az érintett ter­melők, nincsen becsülete az árunak,.. S persze nem pusztán ribizlíügy ez, s nem csupán a tartósítóipar köre. Említettük a paprikát Ennek az árunak — az ún. étkezési zöldpaprikának — a kivitele 1984-ben is, 1985- ben is jelentősen alatta maradt a korábbi eszten­dők mennyiségének. Meg­csappant a vevők érdeklő­dése. mert gyakran az itt­honról elindított szállítmá­nyok, a méret, érettségi fok stb, egyöntetűsége he­lyett nagyon Is vegyes árut tartalmaztak. Igaz, a zöld­paprika mennyisége 1985- ben került első ízben a 200 ezer tonnás határ közelébe — az idei termés végső számvetése érthetően még nincsen meg —. de ez a több sokféle kellemetlen mellékhatást is hurcolt ma­gával. Amíg ugyanis az 1981 és 1985 közötti évek termésátlaga megegyezik H az előtte levő fél évtizedé­vel — tehát az 1976—1980- as időszakéval —, a ter­mőterület jelentősen csök­kent. A kisebb földről le­szüretelt nagyobb termés azonban nem társult a kí­vánt mértékben a minőség megtartásával, javításával. asonló módon sokféle zöldséget, gyümölcsöt ,­­vehetnénk sorra —­­például a meggyet, amely­nek ipari feldolgozásra alig alkalmas fajtái terjedtek el, bosszúságot, kínt okozva termelőnek, konzerválónak —, s valamennyinél az tűnne ki az aprólékos boincolgatásiből hogy nem érzékeljük eléggé a ter­melésben, azaz az el­ső és egyben legfőbb lépés­nél a megváltozott külpiaci helyzetet, igényeket. A kis­termelő minden áron azt akarja eladni, ami a kert­jében megtermett, s nem azt termeli, ami eladható lenne biztonságosan és hosszú távon...! S persze, ugyanerre a mezőgazdasági nagyüzemek esetében is — lásd őszibarack, vörösszil­va stb. — tucatnyi példát láthatunk,. hallhatunk. Azt tapasztaljuk tehát, hogy amit a külpiac rábíz a gyártóra — döntsön a saját sorsa felett! —, azt mi gyakran rábízzuk az ahogy lesz, úgy leszre; a vélet­lenre. M. O. Landoltak a Sági földművelők v Nagyjavításon a gépek

Next

/
Thumbnails
Contents