Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 269. SZÄM 1386. NOVEMBER 15., SZOMBAT Kartali Petőfi Termelőszövetkezet A telep teljes rekonstrukciója Amilyen könnyű volt az 1985- ös esztendő végén a me­zőgazdasági üzemek vezetőit szóra bírni s szövetkezetük eredményeiről tájékozódni, most legalább annyira nehéz az ilyen természetű beszélge­tés. A kartali Petőfi Terme­lőszövetkezetben a minap küldöttértekezleten tájékoz­tatták a gazdaság tagjait az 1986- os esztendő várható ered­ményeiről s a szövetkezet gondjairól, terveiről. Meglepő volt, hogy a küldötteken kí­vül a növénytermelési és mű­szaki főágazat dolgozóit is meghívták a tanácskozásra. Kovács László termelőszövet­kezeti elnök azonnal megin­dokolta, hogy miért. Kevesebb csapadék — Az ágázatok dolgozói óriási munkát végeztek, hogy ebben a nehéz és ezernyi gon­dot halmozó aszályos időjá­rásban a lehetőségek szerinti eredményeket — amelyek a vártnál jobbak — elérjük. In­dokolt tehát, hogy itt legye­nek a tanácskozáson, közvet­lenül hallják a szövetkezet vezetőségének elismerését és köszönetét, közvetlenül fogad­ják a többi ágazat dolgozói­nak gratulációját. A számok önmagukért be­szélnek, mutatják az elnök szavainak igazát. A szövet­kezet területén — Bag, Hévíz­­györk, Kartal, Verseg határá­ban — a szokásos .500—550 milliméteressel szemben 1986- ban kora tavasztól késő őszig mindössze a 300 millimétert alig meghaladó csapadék hul­lott, és ennek az elosztása is nagyon kedvezőtlen volt, vagyis nem akkor esett az ál­dás, amikor a mezőgazdászok legtöbbet tekingettek a fel­hőtlenül ragyogó kék égre. — A csapadékszegénység piegmutatkozott az eredmé­nyeinkben — mondta az el­nök. — A növénytermesztési hozamok a tervezetthez vi­szonyítva niintegy 20 száza­lékkal csökkentek. Közis­mert, hogy gazdaságunk első­sorban búzát termel. 1985-ben 60 mázsa szemet takarítot­tunk be egy hektárról, az idén csak 44.5 mázsa volt a hek­táronkénti hozam. Ez sem számít rossz teljesítménynek, bár messze elmarad az 1985-ös ev eredményétől.- Akik ismerik a gabonafé­lék vízigényét, azok tudják, hogy az aszály miatt milyen gonddal, lelkiismeretességgel kellett a munkákat elvégezni ezért az eredményért. Csök­kent a zöldborsó és a magbor­só hozama is, ugyanakkor emelkedett a kukoricáé és a napraforgóé. Napraforgót 900 hektáron termeltünk, s a hek­táronkénti termés meghalad­ta a 25 mázsát, messze ma­ga mögött, hagyva minden eddigi eredményt. — Szeretném hangsúlyozni — emelte fel a hangját Ko­vács László"—, hogy az egyes növényeknél bekövetkezett ki­esés, másoknál pedig éppen a többletet hozó termés bizto­sítja a növénytermelési főága­zat 30 millió forintos bevételi (tervét. Sajnos, a növényter­­' melés jellegéből következően a termelés költségei éppúgy felmerültek az idén is, akár magasabb terméshozam ese­tében, s ezek a többletkiadá­sok egészében csökkentik eredményeinket. Ötven liter Tavaly 90. az idén pedig 80 millió forint a tőágazat be­vételé, de ezt a kisebb érté­ket 6 millióval magasabb ter­melési költség terheli, ami­nek az az oka,, hogy" emelke­dett a vegyszerek ára. a kü­lönböző gépalkatrészek be­szerzési költsége, és a köz­­gazdasági szabályozók sem mindig hatottak kedvezően a gazdálkodás egészére. Kovács László szólt az ál­lattenyésztésről is, ami a gaz­daságban nem képez úgyne­vezett vezérágazatot. Árbevé­teli terve mindössze 22—23 millió forint, s ezt teljesítik is. Lemaradás — és ez sem jelentős — a tejhozamnál lesz. A tehenenkénti 4800 liter mintegy 50 literrel alatta ma­rad a tervezettnek. — Tehenészetünkben — mondta az elnök — elavult a technika, korszerűtlen a tech­nológia, éppen ezért magas a foglalkoztatottság, jelentős a bérfelhasználás. Ismerjük az állattenyésztést és fejlesztésé­nek szükségességét, ezért el­készítettük a tehenészeti tele­pünk teljes rekonstrukciójá­nak a tervét. A 17 millió fo­rint értékű felújítás 1987 vé­gére befejeződik, s valószínű, hogy ez jroritáttörést eredmé­nyez az állattenyésztésünkben. Bevétel, nyereség A szövetkezet ipari tevé­ken ységéből várható bevétel 60 millió. Nem könnyű a terv teljesítése, de jelenleg reá­lisnak tűnik. Mostani ered­ményeinél többre képes a gu­miüzem, ám létszámgondjai miatt a tervezettnél kisebb a teljesítménye. Gondok, tervek, eredmények. Naponta legyőzendő akadá­lyok. Űj és új lehetőségek kutatása. Tagok és vezetők nyílt eszmecseréje a már el­ért eredmények megőrzéséért, gazdagabb sikerek eléréséért.­­Ez jellemzi a közösség min­dennapjait. — Ez volt az alapja annak — mondta búcsúzáskor az el­nök —, hogy minden nehéz­ség ellenére is jelenthette a küldöttgyűlésnek a vezetőség: 1S36. évi csaknem 200 millió forintos árbevételi és 16 mil­lió forintos nyereségtervét tel­jesíti a gazdaság. 'F. M. Tanácstagi beszámolók Gödöllőn hétfőn, november 17-én befejeződnek a tanács­tagi beszámolók. 9-es, 10-es körzet, Tóth Vilmosáé, dr. Blans Sándor: királytelepi is­kola, 17 óra; 25-ös, Prém Ka­talin: művelődési ház; 27-es: Tamás Ferenc: Mátyás király utcai iskola: 46-os,< Csaba An­tal: Török Ignác utcai iskola; 50-es, 51,-es, 52-es, Csató Sán­dor, Krassai László, Keményít Róbert; Karikás iskola; 53-as, 54-es, 55-ös, Tömpe Ferenc, dr. Husti István, Tasi Gyula: agráregyetem, valamennyi 18 órakor. A tárgyak elkallódtak fiz első őskori ásatás A 30-as úton, a Gödöllő fe­­íől közlekedők, a bagi domb gerincét elhagyva, a szélesen elterülő Galga völgyét látják maguk előtt, a szemközti dom­bokon pedig Aszód nagyköz­ség házait. A fák közül elő­tűnnek a Poclmdniczky bárók egykori kastélyai, a település felett álló dombon pedig ba­rokk szépségében áll egyma­gában az evangélikus temp­lom. A templomdomb melletti hátságon egykor az egyház javadaimi földjei terültek el. Ügy is nevezték: Papi földek. Az Aszódi Petőfi Múzeum munkatársai itt tárták fel az elmúlt két és fái évtizedben Közáp-Európa egyik legna­gyobb újkőkori települését és temetőjét. A hatezer évvel ez­előtt itt elterülő kőkori met­ropolis helyén most modern családi házak sorai húzódnak, a kiosztott telkeken pedig ha­marosan újabb otthonokat építenek. A községi tanács azonban féltő gondossággal ügyel a föld mélyében rejtőző neoliti­kus emlékekre, ezért az épí­tési engedélyekben írásba foglalták az építők bejelenté­si kötelezettségét, ami egyéb­ként törvény a Magyar Nép­­köztársaság területén, ám so-^ hasem árt ismételten, nyoma-'' tékosan felhívni a figyelmét minden érdekeltnek a hely fontosságára. A település vezetői más esz­közökkel is igyekeznek a múltra emlékeztetni, mégpe­dig az itt kialakított új utcák elnevezésével. A területre a Kossuth La­jos (fő) utca felől a Régész utcán lehet feljutni, emlékez­tetve az itteni világhírű ása­tásokra. Az erre merőleges két utca közül az egyiknek Pod­­maniczky utca a neve, amely az egykori birtokos család emlékét őrzni, míg a másikat egy kevésbé ismert személyi­ségről neveztek el. Ennek az utcának a neve: Érdy János utca'. Ki volt Érdy János, akit az aszódiak ennyire megtisztel­tek? Érdv János a reformkori tudós nemzedéknek jeles kép­viselője, aki a magyar régé­szetnek, muzeológiának, tör­ténetkutatásnak egyik meg­teremtője volt. Szobon született 1796. szep­tember 19-én. Dédapja 1683. körül érkezett e kis Duna melletti településbe, a távoli Belgiumból. Eredeti nevük Lucsenbacher. amit 1843. jú­nius 18-án változtatott Érdy­­re. Nagy családból szárma­zott, 11 testvére volt. Édes­apját korán elvesztette, és et­től kfezdve nagybátyja nevel­te. A négy gimnáziumot Vá­con és Esztergomban végezte, majd 1814-től Nagyszombaton tanult, ahol 1815-ben bencés növendék lett. A következő évben már a győri akadémián bölcseletet hallgatott. Az is­kolát 1818-ban hagyta el, ami­kor a bencés rendből is kilé­pett. Ettől kezdve történettu­dományokat hallgatott, közben Zichy József családjánál ne­velő. Tanítványa kedvéért 1820-ban elvégezte a jogi. tanfolyamot is. 1820—21-ben patvarista Beke Farkas ügy­véd mellett. A jogi doktorá­tust 1821-ben szerezte Pesten. Ezekben az években az egye­tem jogi professzori székét szerette volna megszerezni, közben Végh Ignác családjá­nál nevelősködött Véreben. Miután terve nem sikerült, felhagyott a jogtudománnyal és attól kezdve csak á törté­nettudománnyal foglalkozott. 1832-tpl a Tudományos Aka­démia levelező tagja. 1839-től Pesten élt és csak tudomá­nyos irodalommal foglalkozott. 1940-től az Akadémia érem­tárának az őre, majd József nádor 1846. március 16-án öt nevezte ki a Nemzeti Múzeum régiségtárának őrévé. Múzeumi gyűjtő és rende­ző tevékenysége mellett ha-Jé szándék van, pénz kevesebb Helyesen rangsoroljunk A Mátyás király utcai ál­talános iskolában tartottam tanácstagi beszámolómat a 21-es körzet választóinak. A városi kérdéseken túl a sző­kébb környezetet érintő gon­dokról is sok .szó esett. Egye­netlen az úttest a Báthori és a Zrínyi utcában. Helyenként túl magas, másutt mély, s a csapadékvíz nem tud az ud­varokról lefolyni. Gyalulni kellene az egyik helyen, a má­sikon feltölteni, F.gy Szabolcs-Szatmár me­gyéből ideköltözött lakos elis­merően szólt Gödöllő fejlődé­séről, megszerette a várost, legyökerezett. Van minek örülni, s persze bosszantó je­lenségekkel is lehet találkoz­ni. Volt, aki a szennyvízszip­pantó gépkocsikra panaszko­dott. Sokszor nem érkeznek meg a rendelésre. Rapszod1 kusan végzik a munkájuk'1* mire kiérnek, időnként a ha zat veszélyezteti, a szennyvíz. A Báthori utcában a kérde­zettek 40 százaléka igent mon­dott a csatornázásra. A Zrínyi utcában a szervezés ezután kezdődik. A beszámolón ta­pasztaltak azt sejtetik, hogy itt még kisebb lesz az ajánl­­kozás. A gázbevezetés terheit viselik még sokan, főként az idősebbek. Hiába a jó szándé­kuk, ha nincs pénzük. Jó dolog, hogy beindult a Mátyás király utcán át az au­tóbuszt; özlekedés az Arany János utcán keresztül, de az nem, hogy a vasútállomásra dupla költséggel lehet eljutni. Nagv kár, hogy a Gábor Áron utcából elvitték viszont a já­ratot. Alig két éve sok pénz­ből jó minőségű utat építet­tek a tanács beruházásában. A kérdő, kérő. aggódó sza­vak arról tanúskodnak, hogy az emberek szeretik lakóhe­lyüket, s nem közömbös szá^ mukra. hogy mi történik a városban. Többen vélekedtek így: amikor valamit terve­zünk. akkor azt jól össze kell hangolni a jö.vő létesítményei­vel. Ahová csatornát terve­zünk. ott jó utat csak később építsünk, tehát jó! kell meg­állapítani' a sorrendet. Cs. J. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Grafikai műhely, 17—20 óráig. Farkas Ádám szobrászmű­vész kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Bronzkori sirkerámia Ver­sesről, megtekinthető az elő­térben. Helytörténeti gyűjtemény: Te.mészeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Karsai Zsigmond, Pécsien élő festőművész kiál­lítása, A gödöllői művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiáiáítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: ■A Galga mente,, állandó ki­állítás, Bronzkori temető Ver­sesen, időszaki kiállítás, meg­tekinthető 1Ö—18 óráig. November 16-án: Gödöllő, művelődési ház: Mesemozi: Aladdin és a cso­dalámpa, 15 órakor. Farkas Adám szobrászmű­vész kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény és az aszódi múzeum prog­ramja megegyezik a 13-ivel. Menetrendváltozás! A‘ Volánbusz Sz új gödöl­lői autóbuszállomás átadásá­val egy időben, 1936. augusz­tus 29-én új helyi járati köz­lekedési rendszert, vezetett be. Az eltelt csaknem három hó­nap tapasztalatai és a felme­rült jogos észrevételek alap­ján 1983. november 17-től — hétfőtől — kezdve a vállalat jelentős menetrend-módosítá­sokat hajt végre. A leglénye­gesebb változások a követke­zők: A városközpontot érintő 3. számú — Arany János utca— Mátyás király út—Autóbusz­állomás — járat a vasútállo­másig közlekedik. Egyben a kevesebb járattal üzemelő 4, számú Arany János utca— Csehszlovák—Magyar Barát­ság út—Vasútállomás vonal Ilyen viszonylatban megszű­nik. A reggeli és délutáni csúcs­időben Máriabesnyőről 8 já­talmas irodalmi munkát is folytatott. Érdy szerkesztette 18.37—1844 között a Tudomány Tárát. Jelentősebb munkát közül említést érdemel a ma­gyarországi pénzekről írt ösz­­szefogialó munkája, valamint a Cruy nemzetség története. Ezek után joggal merülhet fel a kérdés: E kiváló tudós férfi tudományos jelentőségén túl milyen helyi események, helyi kapcsolatok motiválták Aszód vezetőit, hogy az utca­­elnevezésben Érdy Jánosra voksoljanak? Erre a választ a régészeti szakirodalomban találjuk meg. A múlt század közepén, pontosan 1854-ben, az aszódi, evangélikus lelkész. Mikulás Dániel Eduárd a mezőváros határában agyagedényeket ta­lált, amelyeket beszolgáltatott a Nemzeti Múzeumba. Annak őre. Érdy János, a helyszínre kiszállva ásatást végzett. amelyről pontos leírást és raj­zokat készített, később pedig a Tudományos Akadémia ülé­sén előadást is tartott az aszó­di pogány sírokról. Bár az évek múlásával a begyűjtött tárgyak elkallódtak, a doku­mentáció megmaradt, amely­nek alapján tudjuk, hogy ez a feltárás az ország első kora bronzkori temetőjét tette is­mertté. a munkálatok szak­­szerűsége alapján pedig ezt tekinthetjük az első igazi ős­kori ásatásnak is hazánkban. A. I. ratpár, a Hegy utcából 10 közvetlen járatpár közlekedik a vasútállomáshoz, a munka- és iskolakezdés! időpontok­ban. Az autóbusZállcmás és a vasútállomás közötti járatok mindegyike —a Valkó irányú helyközi járatok kivételével — az Ady Endre sétányon közlekedik. A hét végén a vasútállo­máshoz az eljutást, az 5. szá­mú Hegy utcai vonal bizto­sítja. A vasútállomásra és környékére így egyvonalas bérlet váltható: Máriabesnyő­ről, az Agronovótól, a Hegy utcától, a Volán-telep Haraszti úttól, az Arany Já­nos utcától, a Humán Inté­zettől, a Ganz Árammérő­gyártól, a Gödöllői Gépgyár­tól. A vasútállomásra ezekben a viszonylatokban közvetlen, úgynevezett hivatásforgalmi járatok közlekednek, míg munkanapokon napközben a Hegy utcai és az Arany Já­nos utcai helyi, valamint az isaszesi. valkói helyközi já­ratokkal lehet eljutni. A 4. számú Arany János utca—Csehszlovák—Magyar Barátság útvonal végállomá­sait ipódosítva új autóbusz­­vonalon, az Autóbuszállomás —Csehszlovák—Magyar Ba­rátság útja—Babati út—Illés I. út—Királytelep—Autóbusz­­forduló útvonalon közleked­nek sz autóbuszok. A Ganz Árammérőgyárhoz a munkába járás javítása ér­dekében Máriabesnyőről a 7.00 órás munkakezdéshez és a 16.00 órás végzéshez köz­vetlen járatok közlekednek. A Hegy utcai járatokkal a Sza­badság téren a HÉV-csaílako­­zás biztosított. ,— Vásártér—Autóbuszállo­­más viszonylatban közlekedő autóbuszjáratok közlekedési időpontjai a Ganz Árammé­rőgyár és a környező intéz­mények munkarendjéhez iga­zodnak. valamint a délelőtti órákban is megoldott a, közle­kedési kapcsolat a városköz­ponttal. A megállóhelyeken levő utastájékoztató táblákat a Volánbusz a hét végén kicse­réli, illetve a menetrendi adatokat átjavítja. Az utazó­közönség november 16-á(i tájékozódhat a részletes váí1 tozásokról. Mentényi István marketingigazgató k Szombati jegyzet a Ősz ősz van. Az éj leple hosszabbodik. Napról nap­ra korábban borul ránk. Novemberben járunk. Ősz­utó havában. Reggelente felénk ölti nyelvét a tél: ne reménykedjetek, nem­sokára itt leszek: De még nincs itt. Még ősz van. Dél körül kellemesen süt a nap. A gödöllői művelődési ház melletti padot két fia­tod hölgy gondosan letörli, s letelepednek. Mintha en­nek volna itt az ideje. Ül­dögélni a szabadban. A napsütésnek hamar vége szakad. Négy óra körül a leoelterítők már készülőd­nek, oldják a zsineget, s lassan ránk eresztik a fe­keteséget. Nedvesen borul fölibénk az éj takarója. Súlyosan. Nehezebben lé­­legzünk. Nincs erőnk köny­­nyed szökellésekre. Még gondolatban sings*—Ősszel nem ámíthatjuk magun­kat, ó, csak neki kéne ru­gaszkodnunk. s futhatnánk. Kopasz fák ágai mered­nek az ég felé. Gondos gaz­dák gereblyézik az alattuk Összegyűlt leveleket. Vala­mi ismét elmúlt. Feketeri­­gó suhan el a fejünk fölött. S hol vagytok ti, többiek? A ti szemetekben is ria­dalom ül? Mi lesz? Atvé­­szeijük-e? A bagi elága­zás előtt elgázolt nyúl he­ver az úttesten. Az utolsó ugrása a halálba vezetett. Sajnáljam? Vagy mondjam azt, neki nem kell dide­regni a téleji. öt nem fog­ják , kiteríteni a kalapos vadászok. Lehet, hogy ifjú volt, lehet, még nem is lá­tott telét. Az őszi korai sö­tétség furcsa volt neki, vagy tán örült? Hamarabb jött el a fekete csönd., ke­vesebb gép dübörgőit a földeken, ritkábban köze­ledett az éles veszedelem, az ekevas. ősszel azonban tavasz is van. A déli féltekén a ta­vasz második felében jár­nak. S amikor hozzánk be­köszönt a tél, ott a nyarat üdvözölhetik. R,ógebben er­ről könyvekből, tanulmá­nyainkból tudhattunk. En­nek is vége. Naponta lát­hatjuk szobánkban ülve, mi történik odaát. Persze, : csak akkor, ha vereksze­nek, ha láva borit be fél országot, ha harci gépek dübörögnek az erdők fö­lött, ha tömegszerencsét­lenség áldozatait kutatják a hegyekben. Nálunk csönd van. Csak a sportcsarnokban verek­szenek szigorú szabályok szerint. Meg a korcsmák­ban. bálokban. Mint a té­vében egy fontos ember mondta: ahogyan ez már leimi. szokott a bálokban. A fővárosi bálokban. Mi azt hittük, a korcsmái ve­rekedés vidéki barbársá­gunk idején dívott csupán. Majd, ha kikupálódunk, műveltekkés válunk, nem lesz már bicskázás, okítot­tak nevelőink. S most hal­lom. Aszódon is akad hely. ahová nem tanácsos csak úgy bemenni, ott könnyen elcsattan egy-egy pofon. Mert oda olyanok járnak. Verekedösök. A másik köz­ségből jönnek, de sokan vannak, nem nézik, ki ho­vá valósi: Az ősz a behúzódások évadja. A déli napsütésben még vidáman álldogálunk kint, teszünk-v eszünk a' kertben, nézelődünk az ut­cán, levetjük pulóverün­ket, láttuk, a hölgyek is odatelepediek a padra. Övatlanságunkban elfeled­kezünk arról, hogy mi is van most. De amikor hir­telen megborzongunk, gyor­san eltesszük a gerebiyét, a kapát, fölkapjuk pulóve­rünket. szaporán igyek­szünk befelé. A fényes szo­bánkba. Elvegyülni a mieinkkel. A szobában kel­lemes beszélgetések vár­nak. szép mesék a gyere­keknek. utána a felnőttek­nek, s a puha ágy. Reggel­re kihűl a szobánk. Az ud­varon vékony jég feszül a tócsán. Megint kiöltötte a nyelvét a tél. De hamar visszahúzza. Kisüt a nap. Még ősz van. Betakarítás évadja. Kör Pál ISSN 0)33—1957 (Gödöllői Kfrlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents