Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

1986. NOVEMBER 15., SZOMBAT Telnek a napok, szaporodnak a panaszok Szabadáras karácsony Ha az időjárás még: nem is, de a csillogóan hívogató kira­katod, meg az üzletekben mind jobban növekvő forgalom már egyértelműen jelzi: közeledik a karácsony. S ahogy telnek a napok, szaporodnak a panaszok is. Hars György például, aki a Triál játék-nagykereskedelmi igazgatója, azt panaszolta, hogy az eladás fele az év utolsó két és fél hónapjára zsúfolódik. Ez gondot okoz a szállításiban, és az eladók is nehezen állják a vásárlók rohamát. S hogy miért alakult így? Mióta a sza­badáras kategóriába sorolás miatt a játékok ára folyamato­san emelkedik, a gyerekek főként évente egyszer, karácsony­ra kapnak ilyen ajándékot. De hogyan látják a kínálatot — meg az árakat — a szülők? Ki-ki vérmérséklete szerint reagál. Van, aki zsörtölődik, van, aki harsányan háborog, mások szomorúan légy intve megbe­szélik, hogy a felnőttek karácsonya szegényesebi) lesz az idén. Az ember szeretné, hogy az ajándéknak ne csak egyetlen óráig örüljön a gyerek, mert utána úgyis elromlik, szétmegy. Magyarán: olcsó húsnak híg a leve. Csillognak - villognak a nyugati csodajátékok, ámde ezer forint alatt nemigen kapha­tók. Még olyan is van közöttük, ami nemcsak bámulásra al­kalmas, hanem valóban kreatívan lehet velük játszani. Ha­sonlói a helyzet a társasjátékokkal. Az olcsóval egyhangúan dobsz és lépsz, ami azonban netán gondolkodtat is és szemre sem taszító, annak ötszáz forint fölötti az ára. A Közgazdasági és Jogi • Könyvkiadó Balaton Rt. nevű társasjátéka például 740 forintba kerül. Az ok, amivel magyarázzák kétféle: egyrészt vagy húsz cég közreműködése kellett a gyártáshoz — mivel nálunk nincs játékipar —, másrészt bevallottan ebből támogat­ják a szakkönyvkiadást. Vegyünk egy átlagcsaládot. A Központi Statisztikai Hivatal fölmérése szerint az elmúlt háromnegyed évben Magyarorszá­gon hatezer forint volt a munkások átlagkeresete. Ha két gye­reke van áz átlagos anyagi szinten lévő famíliának, könnyen ki lehet számolni, teáik-e szép és hasznos játékra. Elvileg nem, gyakorlatilag a szülők lemondanak erről is, arról is és meg­veszik a fa alá való óhajtottad. S közben háborodnak, hogy velük fizettessék meg a szakkönvveket és ki tudja, még mit, a többgyermekes család eszmény szellemében. A kirakatok csillogóan hívogatnak. Legtöbbjük nik, most ez a divat — díszítése, egy csórna* a Sok szeretettel ... De ez bizony édeskevés ... úgy tű­­fel irattal : Körmendi Zsuzsa Megszűnő gyógyszereit informal a patika Hetvenkét különböző gyógy­szer gyártását szüntetik meg idén, illetve jövőre. A meg­szűnő medicinák közül 13-üt csak a kórházakban alkalmaz­nak, tehát a lakosságot köz­vetlenül kevésbé érintő injek­ció, 15 olyan, melyeket a gyógyszertárakban bármikor össze lehet állíttatni, 6 ké­szítménynél pedig nem a gyógyszerfajta szűnik meg, hanem csak a hatóanyaglar­­talmuk változik a gyógyítási igények szerint. A gyógyszervásárlók a pati­kában kaphatnak felvilágosí­tást arról, hogy az eddig hasz­nált, recept nélkül is megvá­sárolható készítmények közül mikor, melyik gyártása szű­nik meg, s ezek mivel helyet­tesíthetők. A csak rendel­vényre kiváltható patikasze­rek helyettesítéséről az orvo­sol?; döntenek. A gyógyításra használt ké­szítmények átfogó felülvizsgá­latára legutóbb az ötvenes években került sor. A 72 gyógyszer gyártásának meg­szüntetéséről azért most dön­töttek, mert az utóbbi évek licencvásárlásai, gyógyszer­­ipari fejlesztései eredménye­ként sok új orvosság áll ren­delkezésre, s ezekkel több, már korszerűtlen régi gyógy­szer helyettesíthető. Mennyit érnek az új szabályozók? Nem hoz végleges megoldást A hosszú évek óta tartó aszály, az egyre nö­vekvő elvonások után igencsak ráfér a me­zőgazdaságra, hogy kapjon is valamit. Egyéb­ként a korábban oly sikeres ágazat alkalmat­lanná válik az egyszerű újratermelésre is. Ezt felismerve, az ágazati minisztérium nemrégi­ben ismertette a jövő évi szabályozókat, amelyek kedvezőbbek az előzőeknél. A mű­trágya mintegy 11 százalékkal kerül majd ke­vesebbe ezután, és már a nyáron meghirdet­ték az állattenyésztés korábbinál remélhetően ösztönzőbb szabályozóit, S most az egyéb ágazatokra is új rendelkezéseket hoztak. Egy átlagos hazai nagyüzemijén 100 ezer forin­tokkal mérhetők az intézkedés pénzügyi kö­vetkezményei, és remélhetőleg javulnak a termelésnövelés esélyei is. Az ismertetett új szabályozók megítélése azonban nem min­denhol egyértelmű. Sokan attól félnek, hogy azt a kis pluszt, amit így kapnak a mezőgaz­dasági nagyüzemek, azt elviszi a termelőesz­közök árainak emelkedése. Hogy valóban mi­ként vélekednek, azt tükrözi a néhány terme­lőszövetkezet vezetőjével folytatott beszélge­tés. Szétnyílt az olló Krall Béla, a ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezet rnezőgazdasági igazgató­ja így fogalmaz: — Valamit segítenek, de az igazi problémákat nem oldják meg a legutóbb meghirdetett szabályozók. Igaz, átlagosan 11 százalékkal csökken a mű­trágya, ára., ami a gazdaság­nak 3 millió forint megtaka­rítást, jelent. Es ez nem is lenne kevés, ha az áremelések és egyéb költségek növekedé­se nem vinné el ezt az ösz­­szeget. Az utóbbi időben saj­nos nagyon szétnyílt az agrár­olló. Ez sújtja a mezőgazda­ságot, hiszen az .ágazatnak ha­talmas áz eszközigénye. — A húsmarha-tenyésztés­­ben is jelent valamit az ár­emelés — folytatja a mezőgaz­dasági igazgató. — Mégis azt mondom, itt nem lehet meg­állni. További intézkedések szükségesek ahhoz, hogy egy­értelműen megérje szarvas­­marhát tar tagi. Ugyanakkor az is ide kívánkozik, hogy az állandóan változó szabályozás is hátráltatja az új telepék lé­tesítését és más beruházáso­kat. Persze sok mindent meg­próbálnak a szakemberek ná­lunk is. Most az angóranyúl­­tenyésztést szeretnénk megho­nosítani a régi húsmarhatele­­peinken. Kérdés, csal? az. hogy — mivel erre nem hirdették meg — kapunk-e támogatást. Mart telepeinken nagyüzemi szinten, ugyanakkor- egyéni érdekeltséggel, állítjuk elő az angóragyapjút, ami jó ex­portcikknek számít a nyugat­európai piacokon is. Segít a kedvezmény A szigetbecsei Űj Élet Ter­melőszövetkezetben Kozma József né főkönyvelő-helyettes mondja el véleményét az új szabályozókról: — Minket a szarvasmarha felvásárlási árának emelése érint elsősorban — tájékoztat a főkönyvelő-helyettes. — Nemrégiben még úgy tervez­tük. hogy felszámoljuk az ága­zatot, mert csak veszteséget hozott. Az új szabályozók meghirdetésével megváltozott korábbi elképzelésünk. A kö­vetkező ötéves tervben re­konstrukciót tervezünk a szarvasmarhatelepen. — Nálunk 120 ezer forint plusz bevételt jelent a szarvasmarha-ágazatban az áremelés — mondja Szalag Péter, a lórév i Dunamenti Termelőszövetkezet főmező­gazdásza. — Igaz, ez csal; mintegy másfél százaléka az éves árbevételnek, ami nem •állítja helyre egyértelműen az ágazat jövedelmezőségét. Sok­kal többet jelentett volna emellett, ha a földadót elen­gedték volna. Ez nálunk is szép summára rúg évente. Helyette a megnövelt feukori­­cavetésterület minden hektár­ja után korábban kapott 800 forintos. adókedvezményt emelték 1000 forintra, ami to­vábbra sem ösztönző a gazda­ságoknak. A gabonatárolók­nál a 13 százalék felhalmozási adó mérséklődött 8 százalékra. A legtöbbet az ipari tevékeny­ség termelési adójának egy­százalékos csökkentése jelenti nekünk. így a termelési adó mérsékléséből 250—300 ezer forint megtakarítás származik. A műtrágya ármérsékléséből maximum 30 ezer forint. Azt azonban nem ,tudjuk, hogy mennyivel lesz keményebb a keresetszabályozás. Ez ügyben ugyanis még nem jelent meg semmilyen közlemény. A szigetszentmiklósi Sziget­fő Termelőszövetkezet el­nökhelyettese, Bálint Elemér is megerősíti az előző véle­ményeket. — Mi eddig is kiszórtuk a szükséges műtrágyamennyisé­get é9 ezután sem teszünk másként. Mégis azt mondom, hogy nein nyerünk az üzleten Mert igaz, hogy 11 százalékkal csökken átlagban a hatóanyag' ára, dó ugyanakkor emelkedik más fontos növényvédő szere­ké. Mindemellett az aszály is nagyon megnövelte a költsé­geinket. Mart amíg egy nor­mális évben egy-két ekevasat cseréltünk egy-egy őszi mély­szántás alkalmával, most ti­zet. vagy még többet is. A munkabérköltségek is jóval magasabbak, hiszen most többször kell művelni a ta­lajt az aszály miatt, hogy porhanyós magágyat kapjunk. Ezért én azt mondom, jó ha a műtrágya árcsökkenése ki­egyenlíti a többi növekvő költségeinket. Kifacsarás helyett Elengedhetetlenül szükség volt arra, hogy a mezőgazda­ságban emelkedjenek a terme­lői árak, s nagyobb támoga­tást kapjanak az állattartó te­lepek, mérsékeljék az adót. Annál is inkább, mert az utóbbi évek elvonásai, a négy éve tartó súlyos aszály szinte kifacsarták a gazdaságok je­lentős részét. Bizonyság erre, hogy az ország termelőszövet­kezeteinek csaknem egynegye­de került nehéz gazdasági helyzetbe, s ezekből Pest me­gyében is található jó néhány. Ám mint a nyilatkozók is el­mondták, további intézkedése­ket várnak — sőt erre szük­ség is van —, hogy új lendü­letet véve magasabb színvona­lon termeljen a magyar me­zőgazdaság. Béna Zoltán Államigazgatási feladatok a lakosság ellátásához Tervek és intézkedések Gödöllőn A vizsgálatok npmán - anyagi és erkölcsi fe!eiességrevonás A lakosság ellátása régóta — és még hosszú ideig — a ta­nácsok egyik fontos feladata, Gödöllő és a városkörnyék 25 települése több mint 140 oner lakosának szerteágazók az igényei, s ezek kielégítése sokrétű feladatot jelent. Az' állami lakásépítés és -kereskedelem mellett tapasz­talható a magánszektor részvételének kedvező hatása, mely a lakásépítésben korábban is jellemző volt. A ta­nácsok ez évben készítették el és hagyták jóvá a VII. ötéves tervüket — a városi tanács a hosszú távú terü­let- cs településfejlesztési koncepciót is —, köztük a lakásellátás és -kereskedelem főbb célkitűzéseit. Az ön­állóbb tanácsi gazdálkodás, a lakossággal történt terv­­egyeztetés — a koncepció és a terv társadalmi vitája — jobban ráirányította az ellátásért felelős tanácsok és gazdálkodó egységek figyelmét a hiányosságokra és fo­gyatékosságokra. Hitel otthonteremtőknek Az állami lakásépítés mér­séklődése miatt a magánerős építkezés és vásárlás a meg­határozó. Gödöllőn 208 telep­szerű többszintes otthon ke­rült átadásra, ebből mindösz­­sze 10 a szociális bérlakás. Látható tehát, hogy a csalá­dok 'Lakáshoz jutásánál a ma­gánerős forma a meghatáro­zóbb, és csak a 'többgyerme­kes, az alacsony jövedelmű, s a rendkívül rossz körülmé­nyek között élő családok jut­hatnak szociális bérlakáshoz. Az újra eloszthatóvá váló la­kásszám eléri az évi 10—15 darabot, de ez nem változtat érezhetően a helyzeten. Őszin­tén el kell mondani, hogy a vonatkozó jogszabályok sem ösztönzik megfelelően a cseré­ket, s azt, hogy minden csa­lád csak jogos igényének meg­felelő nagyságú területet használhasson. Igaz, hogy a lakbérek alakulása ösztönöz erre, de ennek hatása nap­jainkban kevesebb, mint a cseréknél alkalmazott és fi­gyelembe vehető szankciói (Egy főre eső jövedelem nagy­sága.) A központi programhoz kapcsolódóan Gödöllőn is lét­rejött tavajy a lakásépítők és -vásárlók támogatási és hite­lezési rendszere. Két év alatt csaknem 10 millió forint szol­gálta e cslt és 84 család ka­pott 30—250 ezer forint kö­zötti támogatást — többsé­gükben fiatal házasok. Az o dal télésm él m egkülönb öztste 11 figyelmet fordítottunk a szo­ciális bérlakásra jogosultak kérelmének elbírálására, ezzel is a lakáshoz jutás reális le­hetőségét biztosítva a pálya­kezdők, a fiatal házasok, az alacsony jövedelmű dolgozók és a többgyermekes családok számára. Gödöllőn és a körzetéhez tartozó 25 településen megha­tározó a családi ház-építés az otthonteremtésben. Évente több mint ötszázba költöznek be és ezek többsége házi ki­vitelezésben, kalákában építi. Fontos tennivalóink közé ■tartozik, hogy nagyobb figyel­met fordítsunk a tervezési munkák mellett a műszaki ve­zetésre, javuljon a kivitele­zés minősége, szervezettsége. Másfél éve működik nálunk a Mozaik gazdasági munkakö­zössége amely vállalja az épí­tés-szervezéssel és műszaki el­lenőrzéssel járó feladatokat. Az ismert okok miatt azonban nem bontakozott még ki a Lajos utca, János ú.. Szabad­ság tér <és Szabadság út) kás­­. központokat hozott létre, dön­tően a hiányszakmákban, il­letve a divatáru területén. Napjainkban 80 magánkeres­kedő 3000 négyzetméter alap­­torülettel áll a lakosság szol­gálatában. A város VII. ötéves tervé­nek célkitűzései közé tartozik, hogy a központtól távol eső területek alapellátása javul­jon. Ennek érdekében az áfész és a Váci Kiskereskedelmi Vál­lalat közösen három ABC- áruházat épít. Ezeken a terü­leteken fontos szerepet szá­nunk a magánkereskedeűem­­nek is úgy, hogy _ adóalap­­kedvezményt biztosítunk az élelmiszer-kereskedelemben részt vevőknek. A város lakosságának friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátása döntően az ősterme­lők piaci felhozatalától és a magánkereskedők tevékenysé­gétől függ. A városi piac szűk, kis területen működik;, ezért korlátozott a befogadóképessé­ge. A közeljövő tervei között szerepel a piac új — a hosszú távú igényeket is kielégítő — helyre telepítése. Fontos cél a felhozatal választékban és mennyiségi növelésé, mert ' csak ez esetben várható az ol­csóbbodás. Az árak 10—30 százalékkal meghaladják a fő­városiakat, bár vidékünk ősi primőráru-termelő terület. Ki ne ismerné a zsámboki papri­kát, a túrái zöldséget, a vác­­szehtlászlól uborkát és még lehetne sorolni más terméke­ket is. Bolti ellenőrzések Teleki Sámuel tiszteletére Emiékexpedídó Afrikába Teleki Sámuel-emlékexpedícióra készül az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatóinak egy csoportja. A magyar Afrika-kutató felfedező útjának 100; évfordulója alkalmából a következő év nyarán a fiatalok felkeresik Teleki Sámuel kutatásainak szín­helyeit, -ahol geológiai, geofizika« és biológiai méréseket, vizs­gálatokat végeznek. Június elejétől augusztus végéig Egyipto­mon és Szudánon át Etiópiába, Kenyába s Tanzániába utaz­nak. A szárazföldön a mintegy 20 ezer kilométer távolságot Ikarus autóbusszal teszik mag. Az emlékexpedíciót a KISZ Központi Bizottsága, az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal, valamint a Budalakk Festék- és Műgyantagyár, az Olympos Kft., a Centrum Árúházak Válla­lat is támogatja. vállalatok és szövetkezetek részéről számottevő lakásépí­tési program. A kivitelezés, tervezés mel­lett fontos feladat a lakosság korszerű, jó minőségű építő­anyaggal való ellátása. A te­rületen tíz Tüzép-telep oldja meg e feladatokat, de ezek többsége korszerűtlen, kis alapterületű, és az értékes ter­mékek. tárolása sem felel meg a követelményeknek. Napjainkban is jellemző — bár jobb az anyagellátás —, hogy csgk hosszas utánjárás­sal szerezhetők be egyes ter­mékek, s ez jelentős kiadás­sal és tok időfelhasználással jár. Ezen javítani elengedhe­tetlenül szükséges, a telepek korszerűsítésével, jobb és komplexebb anyagellátással. Időszerűvé vált a tapasztala­tok alapján az is, hegy ja­vítsuk a szolgáltatás minősé­gét már a beszerzésnél, annak érdekében, hogy valóbán a jó, a korszerű, a szabványoknak megfelelő anyagok kerüljenek beépítésre. A Tüzép-íelepek máisk fontos feladata a la­kosság tüzelőanyaggal történő ellátása. A jelenlegi helyzet ismeretében elmondható, hogy kiegyensúlyozottabb ellátás várható, mintáz elmúlt eszten­dőben. Jól sikerült a nyári, kora őszi folyamatos ellátás, mindössze egy-két szénféleség hiánya miatt várható kisebb feszültség. Városkörnyéki bizottság A város és körzete élelmi­szer-, ruházati, iparcikk- és vegyiáru-elilátását sok bolt, több korszerű ABC és néhány specializálódott szaküzlet szolgálja. Az ABC-kisáruhá­­zak, valamint néhány szaküz­let kivételével kis alapterü­letű, szűk, túlzsúfolt kereske­déseik állnak a vásárlók ren­delkezésére, A városkörnyéki bizottság, amely alig hároméves múltra tekint vissza, eddig négy al­kalommal foglalkozott a ke­reskedelem egy-egy területé­vel. Megállapították, hogy a javuló ellátás mellett az üz­leti dolgozók áldozatkész, fe­lelősségteljes munkáját rontja néhány fegyelmezetlenségből fakadó hiányosság. Kisebb községekbe nem jut ki időben a, friss kenyér, vagy már dél­előtt elfogy. Pl. Dány, Verseg. A kereskedelmi ellátásban fontos szerep jut Gödöllő mellett Veresegyház és Aszód szaküzlethálózatának, de egy­­egy területen kiváló áruellá­tással rendelkezik az ipar­cikk-vasáru szakmában az isaszegi és a péceli üzlet is. A város mint középfokú köz­pont csak részben tud megfe­lelni feladatának a kereske­delmi ellátás területén, mivel üzletei nagy többségében kis alapterüiletűek és korszerűtle­nek. A központban található Skála Áruház túlzsúfolt, az igényeket csak részben tudja kielégíteni. Élelmiszerosztá­lya átalakult, sokat fejlődött, de a felsőruházati és a gyer­mekruházati részlegében to­vábbra is szűk a kínálat. A kereskedelemben is mind meghatározóbb a magánszek­tor részvétele. A város tuda­tos, szervezőmunkával, terüle­tek biztosításával (Kossuth A vásárlók érdekvedeimet szolgálja, hogy a vállalati és szövetkezeti belső ellenőrzések mellett mind gyakoribb, meg­határozóbb a tanácsok és a velük együttműködő politikai­­társadalmi szervezetek ellen­őrző tevékenysége. Két éve rendszeresen együttműködünk a népi ellenőrzéssel, a szak­maközi bizottság társadalmi munkásaival és a rendőrható­sággal. Annak ellenére, hogy a kereskedők nagy többsége fe­lelősséggel és hivatástudattal dolgozik, el kell mondani azt is, hogy az évi 120—150 ellen­őrzés jó része különféle hiá­nyosságok feltárásával .zárul és a vizsgálatoknak több mint a fele erkölcsi és anyagi fe­lelősségre vonással ér véget. Mind több a közérdekű, la­kossági bejelentés is. Az ez évi 21 jelzés többsége tény­leges hiányosságokra, mulasz­tásokra és szervezetlenségekre hívta fed figyelmünket. A ba­jok felszámolására megtettük a szükséges Intézkedéseket. Az ellátás tervezésekor a léllekszám növekedésével kel: számolnunk, valamint ezzel egy időben kell a hiányossá­gokat is megszüntetni. A mennyiségi növekedés mellett a kereskedelem területén is előtérbe kerül a minőség. A színvonal szervezőmunkával, megalapozottabb és körülte­­'kintöbb beszerzéssel emelhető. A városkörnyéki bizottság is felhívta a kádermunka ellen­őrzése során a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az üz­letvezető lelkiismeretes, jó munkája. Ma ettől jobban függ egy-egy üzlet eredménye, mint a korszerűségtől vagy az alapterület nagyságától. Min­den vásárló elismeréssel adó­zik az olyan kiváló üzletveze­tőknek, mint amilyen az Arany János úti ABC és a Szabadság téri 20. sz. bol­toké. Közös erővel A programok végrehajtásá­hoz kérjük a város lakosságá­nak. üzemeinek és intézmé­nyeinek támogatását és segít­ségét, az építő- és kereskedel­mi szervezetek felelősségteljes munkáját annak érdekében, hogy érezhető javulást érjünk el e fontos területeken. PAPP ISTVÁN, a Gödöllői Városi Tanács elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents