Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

IZ MSZMP PEST MEGYEI MZOTTSIGI ES I MEGYEI T1N1CS UPM XXX. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Ára* 1,80 forint 1986. NOVEMBER 14., PÉNTEK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: Nyitva az Óvoda, bohsődo (3l oldal) Rádió- és felevízióműsor a jövő hétre (5—6. oldal) A HaHey-iisfokos nyomában (8. oldal) , A téli zöldség-gyümölcs ellátásról Árucseréből jön az import Erősödő, hasznos együttműködés Pest és Bács-Kiskun megye vezetőinek munkamegbeszélése A lakosság érdekét szolgálja az együttműködésnek az az új formája, amelyet az egymással szomszédos megyék vezetői alakítottak ki. A VII. ötéves terv céljainak megvalósítását se­gíti, ha a szomszédos megyék, települések megtervezik az együttműködés kereteit és a vezető szervek megállapodásban rögzítik a közös tennivalókat. Nemrégen tudósítottunk arról, hogy Pest megye párt- és tanácsi vezetői Nógrád megyében jártak, s látogatásuk során — mindkét megye lakosságának hasznára — sok témában találták meg az ésszerű közös cselekvés lehetőségét.^ Tegnap Pest megye párt- és állami vezetői Bács-Kiskun megyében keresték, s találták meg a közös érdekekben rejlő gyümölcsöző kapcsolat legjobb formáit. Kitüntetések a Szövoszban A fogyasztási szövetkezeteik X. kongresszusa alkalmából csütörtökön a Szövosz székházában kitüntetési ün­nepséget rendeztek, amelyen megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa a közel­múltban Szövosz-díjat ala­pított, amelyet csütörtökön első alkalommal adtak át. Eb­ben az elismerésben részesült a Galgavidéke Áfész Muharay népi együttese is. A lakosság a zöldség és gyümölcs mintegy felét a kis­kereskedelmi üzletekben vá­sárolja. A télen forgalomba kerülő zöldségek és gyümöl­csök többségének a tárolását a Belkereskedelmi Miniszté­rium szervezi a MÉM-mel, a Szövosz-szal, valamint az Anyag- és Árhivatallal egyez­tetett tervek alapján. A fővá­rosban a Skála-Coop leány­­vállalatai, vidéken a zöldér­tek és az áfészek már a nyá­ron megkezdték a felkészülést a tárolásra. A Belkereskedelmi Minisz­tériumtól kapott tájékoztatás szerint a központi tárolókban az idén a tavalyihoz hasonló mennyiségű horgonyát, vörös­hagymát, téli almát és zöld­séget helyeznek el, s ezeket január elsejétől árusítják az új termés megjelenéséig. A tárolt alma és hagyma minő­sége megfelelő, a burgonya egy része a kedvezőtlen idő­járás miatt apróbb szemű, ám eltarthatóságát ez nem befolyásolja. Gyökérzöldségből kevés van raktáron, az aszály ugyanis késleltette a betaka­rítást, s emellett a termelők nem mindenhol tettek eleget szerződéses kötelezettségük­nek. A téli tárolású zöldségek és gyümölcsök árusításának megkezdéséig — tehát az év végéig — is megfelelőnek ígérkezik a kínálat, bár az árak magasabbak, mint ta­valy voltak. Ez különösen a válogatott árura vonatkozik, hiszen a piacokon és az üz­letekben is kapható olcsóbban alma, körte, hagyma és bur­gonya. A jelenlegi primőrkí­nálat jobb, mint az elmúlt esztendőkben volt, szinte mindenütt kapni zöldpapri­kát, paradicsomot, retket. A Skála-Coop továbbra is terve­zi ezeknek az áruknak az importját, illetve árucseréből biztosítja a folyamatos kíná­latot. November végén, december elején kezdődik a déligyü­­möicsszezon. A kereskede­lem idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget kínál narancsból, mandarinból, banánból, vala­mint kubai narancsból és grape-fruitból. A déligyümöl­csök egy része árucsere révén érkezik az országba. A keres­let igen nagy, a lehetőségek azonban korlátozottak, így nem várható, hogy mindig és mindenütt kaphatók lesz­nek maid a keresett gyümöl­csök. Füge és datolya beho­zataláról is tárgyalnak a kül­kereskedők, megállapodás azonban még nem született. A korábbinál jobb a kínálat mazsolából és kókuszreszelék­ből, az ünnepek előtt mind­két termékből kellő mennyi­séget biztosít a kereskede­lem. Csaknem 82 ezer hektáron befejeződött a búza vetése Pest megyében. Most már csak az időjáráson a sor, hogy ke­gyeibe fogadja a mezőgazda­ságot, megszűnjön az aszály és kellő mennyiségű csapadék áztassa a földeket. Mert bár A két szomszédos megye együttműködésének keretében tegnap Kecskemétre látogatott Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke. A vendégeket Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizott­ságának eliső titkára és Gaj­­dócsi István, a megyei tanács­elnök fogadta. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vezető munka­társai részvételével feladat­­egyeztetésre került sor. Mind­két megye jóváhagyott VII. ötéves területfejlesztési terve támaszkodik a térségi kapcso­latokra, mind a termelő, mind a nem termelő ágazatok összehangolt fejlesztésében. A korszerű tervezőmunka a jövőben egyre inkább felté­telezi az egymásra utalt terü­letek egyeztetett fejlesztését, A két megye vezetői kifejez­ték azt a szándékukat, hogy a kapcsolatok erősítése céljából az együttműködés főbb terü­leteit írásos megállapodás­ban rögzítik a későbbiekben. Közismert, hogy Pest megye alföldi része és Bács-Kiskun megye északi területei termé­­szetföldrajzilag és gazdasági­lag sok ’hasonlóságot mutat­nak múltbeli fejlesztésében, jelenében és jövőjében. Ezt látva már a korábbiakban is számos közös elhatározás nyo­mán együttes munkát végez­tek a megye szakértői, pél­dául az iparfejlesztés fő irá­nyainak meghatározásában, az élelmiszer-gazdasági beruházá­sok telepítésében, az építőipa­ri feladatok közös ellátásá­ban. A nem termelő ágazatok közül ugyancsak jó lehetőség­­van az együttműködésre az hullott az utóbbi időszakban némi eső, eloszlása egyenetlen volt. Például a megye déli ré­szein alig 10 milliméter csa­padékot mértek, a budai ré­szen és Vác térségében vi­szont 25 milliméter eső hul­lott. Ez utóbbi területeken te­oktatási-kulturális és egész­ségügyi, szociális ellátásban. A két megye vezetői elisme­réssel nyugtázták, hogy a gaz­dálkodó és kutató-fejlesztő szervezetek között a közös ér-Tizenegy európai, ázsiai és latin-amerikai ország újság­író-szövetségei küldöttségei­nek, valamint a Nemzetközi Újságíró Szervezet vezetőinek részvételével november 10— 13. között nemzetközi tanács-* kozás zajlott Tihanyban. A felszólalók hitet tettek a ha­ladó újságírók elkötelezettsé­ge mellett, földünk atomfegy­ver-mentesítéséért, a békéért, az enyhülésért, a társadalmi haladásért folytatott küzde­lemben. A külföldi küldöttségek ve­zetőit az MSZMP KB szék­házában fogadta Berecz Já­nos, a Központi Bizottság titkára. A találkozón jelen volt Bereczky Gyula, a Köz-Régi panasza az autósok­nak, hogy az országutak téli sózása miatt hamar tönkre­megy az alváz és a karosszé­ria. A szakemberek viszont hát kedvezőbb a helyzet. Az elvetett mag szépen kel a nedvesség hatására, ahol vi­szont teljesen porba került a szem, ott nagyon kellene az eső. Az őszi betakarítási mun­kák többségével is végezteka mezőgazdasági nagyüzemek­ben. Betakarttották a kukori­cát, leszüretelték a szőlőt, gyümölcsöt, zöldségből is alig néhány hektár vár már csak betakarításra, de az őszi mély­szántásból még mindig sok van hátra. Pedig igyekeznek a mezőgazdasági nagyüzemek traktorosai, hogy még a nagy fagy beállta előtt befejezzék ezt a munkát, amit csaknem 120 ezer hektáron kell elvé­gezni az idén. Nem pihennek a szervestrágyaszóró gépek sem. A gazdaságok jól felfo­gott érdeke, hogy hasznosítsák az állattartó telepeken kelet­kező istállótrágyát. Ezzel nem­csak a talajok humusztartal­­mó't növelhetik, hanem pótol­hatják a szükséges műtrágya­mennyiség egy részét is. Mindez némi költségmegtaka­rítást jelent, ami nem közöm­bös az amúgy is nehéz hely­zetben levő mezőgazdaság szá­mára. B. Z. dekek felismerésén alapuló számos kapcsolat van. Ugyan­akkor azt is megállapították, hogy sok kézenfekvő lehetősé­get még nem használnak ki az egymáshoz közeli, de más­más megyéhez tartozó telepü­léseken. Így szó esett o kör­nyezetvédelem, az idegenfor­galom, a tömegsport és ifjú­sági mozgalom területén je­lentkező feladatokról. Mind­ezeket a hamarosan kialakí­tandó konkrét együttműködé­si megállapodásban részletezik a két megye szakértői. Krasznai Lajos és Balogh László a nap folyamán Kecskemét nevezetességeivel ismerkedett. ponti Bizottság osztályvezető­helyettese, ott voltak a MUOSZ képviseletében Pálfy József elnök, Megyeri Károly főtitkár és Vajda Péter nem­zetközi titkár. A tihanyi tanácskozás részt­vevői tiszteletére a Magyar Sajtó Házában fogadást adott dr. Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke. A fogadáson megjelent: La­katos Ernő, a KB osztályve­zetője, Borbély Gábor, a Nép­­szabadság főszerkesztője, ott volt a magyar sajtó számos vezető munkatársa. Részt vett a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek több vezető munka­társa. azt állítják, ennél jobb meg­oldás jelenleg nincs. Tehát választaniuk kell: vagy to­vábbra is sóval hintik az út­felületet és ezzel lehetővé vá­lik a gyorsabb közlekedés, vagy pedig más anyagot — homokot, murvát, sódert — alkalmaznak, így viszont a síkosság miatt lassabban kell haladniuk az autósoknak. Hogy jó-e az utóbbi megol­dás? Nos, ez hamarosan ki­derül, hiszen a Budapesti Közúti Igazgatóság ezen a télen egy kísérletbe kezd. Mint Kővári József műszaki igazgatóhelyettes elmondta, olyan útszakaszt igyekeztek keresni, ahol választási lehe­tőséget is tudnak biztosítani a volán mögött ülőknek. Ezért ajánlották a Budapest—Szi­­getszentmiklós—Szigethalom és a Budapest—Halásztelek— Szigethalom útvonalakat, a döntést a dologban érintettek­re bízva. A szűk körű meg­beszélésre meghívták a köz­lekedési vállalatok, valamint a települések képviselőit is. A résztvevők hamarosan és különösebb vita nélkül azo­nos álláspontra jutottak. Esze­rint a Szigetszentmiklóson át vezető út a legalkalmasabb a kísérletre. Ezen a tél beálltá­val csak valamilyen érdesítő­­anyagot szórnak ki, sózásra legfeljebb veszélyhelyzetben kerülhet sor. Az arra közleke­dőket táblák figyelmeztetik majd, egyben jelezve, hogy Halásztelek felé a felület sí­kosságának megszüntetésére a hagyományos módszert al­kalmazzák. Tervezik azt is, hogy az autósoktól rendsze­resen összegyűjtik tapasztala­taikat, észrevételeiket, s fo­lyamatosan figyelemmel kísé­rik a két útszakasz forgalmát. FŰCSOMÓK Valaminek a fontossá­gát — így tartja a mindennapos tapasz­talat — akkor venni ész­re igazán, amikor nincsen, amikor hiányzik. Az idei esztendő könyörtelen aszá­lya bizony észrevétette a mezőgazdasági üzemekkel a rétek, legelők — más esztendőkben bizony nem sokra becsült — termésé­nek erőteljes csökkenését. Mert sok más takarmány­­növény is gyengén fizetett, egyszeriben megnőtt — volna — annak az értéke, amit a természet szinte magától kínál. A szinte magától azért dőlt betűs szedésű, mert tudják a szakemberek, a laikusok fizonbaií kevésbé, ingyen semmi nincsen. A rét, a le­gelő füve sem. Ha sajnál­ják azt a keveset, melyet ráfordításként megköve­telnek ezek a hektárok, pó­rul járhatnak a mezőgaz­dasági dizemek, hiszen a természet terített asztala egyszeriben kopár lesz. Hosszú évek óta növek­vő aggodalommal tapasz­talják a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem érin­tett szakemberei — akik együttműködési megálla­podások alapján, valamint eseti tanácsadással egy­aránt igyekeznek segítsé­get nyújtani —, a mező­­gazdasági üzemek többsé­gében mennyire melléke­sen kezelik a rét- és lege­lőgazdálkodás teendőit, ál­talában a szálas tömegta­karmányok hozamainak alakulását. Ez a mellékes­ként kezelés azért is elgon­dolkoztató, mert a megyé­ben a mezőgazdasági terü­leteknek majdnem a tizen­öt százaléka gyep, azaz nem kicsiny ’ földdarab sorsáról, hasznáról van szó. Ponto­sabban, kellene, hogy szó legyen ... ugyanis éppen a nagy csend mutatja, baj van. S valóban baj. nem­csak a gyepekkel, hanem — amint a szakemberek véleményét említettük — a szálas tömegtakarmá­nyok termesztett fajtáinak némelyikével is. Amire el­gondolkoztató példát szol­gáltat a lucerna a megyé­ben. Ennek a növénvnek ismert a többszörös hasz­na — így a talajjavításban játszott szerepe —, azaz nemcsak terméséért vetik, s ennek tudható be, hogy az általa elfoglalt terület évek óta lényegében vál­tozatlan a megyében. A te­rület igen, a haszon azon­ban változott, sajnos, ki­sebbedéit. A megye me­zőgazdasági üzemeiben ugyanis az 1981 és 1935 közötti fél évtized termés­átlaga— szénasúlvban szá­molva — több mint ötszáz kilogrammal marad el az azt megelőző öt eszten­dő eredményétől... ! Egy hektár, tíz hektár esetén nem nagy tétel ez a hek­táronkénti ötszáz kilo­grammos . csökkenés, ára nem ennyivel, hanem har­mincezerrel kell szorozni! S ez már nagy tétel, ke­serves vám a takarmány­mérlegben. Nem ez az egyetlen ne­hezen kibogozható csomó a füveket keserítő gondzsi­nóron. Tudakozódás köz­ben több ízben is azt ta­pasztalhatta az újságíró, hogy sértődötten tiltakoz­tak a mezőgazdasági üze­mekben az érintett ágazat­vezetők, mondván, a gaz­daságinak a maga joga — belső ügye — dönteni ar­ról, mit termeszt, mit nem. Igaz Ezért azután ne fir­tassuk, miért nem jut öt­ről hatra az ún. őszi ta­karmánykeverék, továbbá a szarvaskerep sorsa, amint bizonyára annak is nyomós okai vannak, hogy a me­gyében jelentéktelen a ta­karmányrépa termeszté­se, amint a vörösheréé úgyszintén. Mindezt való­ban nem szabad, nem le­het kívülről elbírálni, akik csinálják vagy nem csinál­ják e növények termesz­tését, mindenki másnál jobban tudják a miérte­ket. Azt azonban már ko­rántsem kezelhetjük belső, csakis a gazdaságokra tar­tozó ügynek, hogy, a me­gyében — tisztelet a ritka kivételnek — az alacsony színvonalú gyepgazdál­kodás következtében, bár nőtt a hozam, ami a leg­utóbbi esztendők termés­­eredményeit illeti, az or­szágos átlagtól változatla­nul tetemes az elmaradás. Vajon valóban csakis föld­rajzi tényezőkben kereshe­tő a magyarázat erre az el­maradásra, amint azt elő­szeretettel emlegetik a me­zőgazdasági üzemekben?! Kemény próbákat mért az időjárás ebben az esztendőben a föld minden munkására. A me­gye — a tárca hivatalos ér­tékelése szerint is — az aszálytól erősen sújtott te­rületek közé tartozik. S ilyenkor, nehéz helyzetben, nem csak a tiszteletet ér­demlő igyekezet, áldozat­készség bukkan fel, ha­nem világossá lesznek azok a halmozódó feszültségek is, amelyek helyi és irá­nyítási gyengeségek, követ­kezetlenségek, mulasztások hibridjei. Ilyen értelemben a fűcsomók ügye csak pél­da, nem több, tanulsága azonban általánosítható. A célszerűtlen, az átmeneti­nek tekintett, de állandó­suló megtakarítások a meg­maradó pénz többszörösét viszik el a hozamok csök­kenésével, s az e csökke­nés miatti kényszerű pót­lásokkal. S bizony, olykor egy fűcsomó is elég, hogy belébotolva elessünk..._ Mészáros Ottó __________ J Minden erőgépet „bevetettek” a püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezet földjein, hogy minél gyorsabban befeje­ződjék az őszi mélyszántás. .’ . Vimola Károly felvétele Folytatódik az eszi mélyszántás Befejeződött a búza vetése A Központi Bizottság székházában Újságírók fogadása Figyelem: kísérlet! Só helyett homok az útra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents