Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

Görgőzött vasmagok Speciális gépek segítségével készülnek a különféle alkatrészek generátorokhoz és más berendezésekhez a Gödöllői Vegyesipa­ri Szövetkezet lakatosüzemében. Felvételünkön: Minárcvits Endre úgynevezett görgőzőn érdesíti meg a vasmagok külső falát, melyekből havonta mintegy 1700 darabot készítenek a szövetkezetben. (Iíancsovszki János felvétele) Bomony Könyvek az iskolában Autó tolatott a régi domo­­nyi orvosi rendelő bejáratá­hoz. Abban az épületszárny­ban most három tanterem van. Messziről láttam, hogy valaki könyveket cipel az egyik tanterembe. Kissé fur­csa volt, hogy szombaton dél­után is ott ügyködik valaki. Közelebb vitt a kíváncsiság. Akkor láttam, hogy vadonat­új könyvek. Ami még ott la­pult a kocsi csomagtartójá­ban, felnyaláboltam és bevit­tem. Akkor már felismertem, hogy Ferencz József né taní­tónő van odabenn. Megkér­deztem: mi ez? Egyszerire eny­­nyi könyvet vásárolt? Mosolyogva válaszolt: — Közelebb hoztam a könyvet a domonyiakhoz. Szeretném, ha a gyerekek és a felnőttek egyaránt többet olvasnának. Szívügyem a könyv, az olva­sás. Mától fogva minden hét­főn délután 4—6-ig itt is le­het könyveket vásárolni. Ha valakinek soron kívül szük­sége lenne egy jó könyvre, szívesen elmegyek és örömmel kiszolgálom. Itt lakom a kö­zelben, nem okoz gondot az az 5 perces séta. Kezembe vettem néhány szép könyvet. Volt ott mese­könyv a kicsiknek, ifjúsági regény a tizenéveseknek, és felnőtteknek szóló regények. A KRESZ-könyvtől a sza­kácskönyvig bőven volt válo­­gatnivaló. Aki hozta, ismeri a falu igényeit. — Mi van akkor, ha olyan könyvet kérnek, ami nincs? — Alikor felírom a minden­tudó füzetembe és legköze­­lebbre beszerzem. Utána név szerint értesítem a megrende­lőt, hogy megérkezett a ked­venc könyve. Persze előfor­dulhat, hogy egy-egy nagyon keresett könyvre több ideig kell várni. Ez már nem az én hibám. Én igyekszem minden­ki óhaját teljesíteni. Azzal bezárta a szekrényt, rendet tett az asztalon és ha­zament. Azóta a gyerekek és a szülők gyakrabban fordul­nak meg az öreg iskolában. Most már egyre többen tud­ják, hol keressék, ha szép ajándékra van szükségük. Ezután jönnek a híres név­­naook. családi, év végi ünne­pek. Szép is. jó is, értékes is, ha az ajándékok között ran­gos helyet kap a könyv. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1986. NOVEMBER 1., SZOMBAT LJLO! I Hiten Össze! kell dönteni Vándortábor a Galga mentén is Nem mindig a rászorulók jutnak hozzá Éppen hogy elkezdődött az új tanév és az úttörőmozgalmi év. Ilyenkor véleményt nyil­vánítani, beszélni a nyári tá­borozásokról ? Nem fölösleges dolog, annál inkább helytálló, mert egyes üdültetési formák­ban már az ősszel kell dönte­ni a jelentkezésekről, s a kö­rülbelüli létszámot is meg kell határozni. A közelmúltban egy vitafó­rumon a beszélgetést indító Kommárné Geröcs Edit, az aszódi általános iskola igaz­gatója elmondta, hogy a gye­rekek nagyobb része a nyári szünidőben nem jut el sem­milyen táborba. Ennek elsöT sorban az az oka, hogy kevés a táborhely. Igen drága egyetlen férőhely létesítése is, 7600 forint, s a kisdobosok, úttörők nyaraltatása csopor­tokban történik. Segítene, ha több kulcsosház volna az or­szágban. valamint újabb isko­lák nyújtanának szállást a vándorozó diákoknak. Nsgy terhelés Táborhelyet minden csapat­nak! Ezzel a jelszóval is .il­lethetnénk a domonyiak pró­bálkozását, melyről Grós2 Kornélné így mesélt: — A múlt nyáron Domony­­völgyben 36 gyerekkel ren­deztünk táborozást. Egy apu­ka segítségével szereztünk sát­rakat. Önellátók voltunk, főztünk vagy bevásároltunk. A gyerekek olyan friss zsem­lét kaptak reggelire az aszódi pékségtől, amilyet domonyi boltban még nem láttak. A baj most az, hogy ók szeret­nék, ha jövőre is lenne ilyen nomád tábor. A domonyvölgyi hivatalos táborban egyébként az idén volt a nyitány. Az a terv, hogy a jövő évtől cseretábor­­ként működjön ez a hely. Jó volna, ha 2—3 fal van ként épí­teni tudnának a csapatok egy-egy táborhelyet. A bog­­lárlellei ugyanis nem bírja sokáig a jelenleg is nagy ter­helést, az évente ott üdülő négyezer gyermek ellátását. A csömöri Fábián Katalin többek véleményének adott hangot, amikor kifejtette, a kisdobosok, úttörők közül nem mindig azok jutnak ilyen üdülési lehetőségekhez, akik rászorulnak. Az egyéb nyara­lási formákhoz . képest ezek még mindig jóval olcsóbbak, sokán: ezt sem tudják megfi­zetni, bár a csapatok, aho­gyan tudnak, támogatják a kevesebb jövedelmű szülők gyermekeinek részvételét. Szempontok Szó esett a napjainkban legnépszerűbb táborozási for­ma, a vándortáborozás hely­zetéről is. Budai János dányi iskolaigazgató elmondta, hogy az első években ezek mente­sek voltak a pontozás terhé­től, a könyvelés kötelezettsé­gétől. E bürokratikusnak tű­nő kísérőjegyek azért is ért­hetetlenek, mert a részt vevő csoportok a legritkábban kap­nak visszajelzést arról, hogy hát miképp is értékelték a munkájukat. Az is kellemet­len, hogy évről évre változ­nak az értékelési szempontok. — Lassan nincs idő, erő a gyakorlati munkára. Pedig nem a felettes szervnek dol­gozunk. hanem a gyerekeknek készítjük a különféle progra­mokat — értett egyet az előtte szólóval Fábián Kata­lin. , Barkóczi Jsyán. a gödöllői Damjanich Általános Iskola igazgatója azt vetette fel, hogy évek óta tervezik a kör­nyék bekapcsolását is á ván­­dortáborozási mozgalomba. Ez eddig csak terv maradt. Holott q GcdöIIői-dcmbság táji szépségei, népművészeti, tör­ténelmi emlékei megismerte­tését így is elő lehetne segí-November 1-jén és 2-án: Gödöllő, művelődési ház: A hónap gödöllői műtárgya: Bronzkori sírkerámia Ver­ten! Arról nem is szólva, hogy ezáltal a körzet kisdobo­sai, úttörői jobban eljuthat­nának az ország más vidékei­re. Helyi tehetőségek Jóllehet jelenleg vándortá­bori stop van érvényben, s a mai útvonalak fejlesztése az elsődleges feladat, a városi úttörő konferencia is megerő­sítette azt az igényt, hagy szervezzenek Galga völgyi vanöortábort. , A táborhelyet minden csapatnak! elképzelés­sel kapcsolatban pedig azt ál­lapították meg a közös gon­dolkodás során, hogy a meg­valósításhoz szükséges pénz előteremtéséhen vannak helyi* lehetőségek is, mint például a hulladékgyűjtés, az üze­mekkel való kapcsolattartás. B. G. Tanácstagi beszámolók Hétfőn, november 3-án foly­tatódnak Gödöllőn a tanács­tagi beszámolók. A 4-es szá­mú választókörzetben dr. Szat­mári Elek, a Damjanich is­kolában, a 7-esben Csoaíos Pál szintén itt, a 11-esben André László a Mátyás ki­rály úti iskolában, a 32-esben Nemes István a Stromfeld sétány: óvodában, a 36-osban. 37-esben, 38-asban Tamási Mátyás, dr. Tőzsér Béla, dr. Kiss Károly az állatikórház­ban, a 47-esbsn dr. Gáspár Zoltán a KKMV épületében számol be választóinak. A 47-es körzetben a tanácstagi beszámoló 17, a többi 18 óra­kor kezdődik. segrő! megtekinthető az elő­térben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki-A nap programja Égő ház az esti szürkület­ben. Előtte két tűzoltó a töm­lőt szereli össze. Munkájukat a lángok fénye világítja meg. Korsós János VIII. osztályos galgamácsai úttörő így kép­zeli el a tűzoltást. Első helye­zést ért el festményével azon a gyermekrajzpályázaton, me­lyet úttörők részére írt ki a tűzoltóparancsnokság. A kü­lönböző technikával készült rajzokból az általános iskolák az általuk legjobbnak minősí­tett tízet küldték Gödöllőre, ahol a zsűrinek 120-ból,kellett kiválasztania a három tovább­jutót. Ne tedd! A galgamácsai Buth Viktória hatodik osztá­lyos tanuló vakart technikájú képének ezt a címet adta. A második helyezett rajzon égő bozótot, fákat láthatunk, a sarokban egy gyufásdoboz fek­szik, odébb egy gyerek szalad el ijedtében. Játékának ez lett a következménye. Szintén Galgamácsáról érkezett a II! díjat nyert pályamunka. Feke­te Hajnalka nyolcadikos ötle­tesen rajzolta meg a sepélv­­kérést. Az utca egyik háza füstölög, a nyitott, ajtaiú tele­fonfülkéből a 05 hívószám egvre kisebbedő számai tűn­nek elő. az utca másik végén ped'g már jön is a tűzoltó­autó. Nehéz dolga volt a zsűrinek, egyik raiz szebb, szellemesebb, kimunkáltabb, mint a másik. így látják a gyerekek Égő házakban emberek Ezért is döntöttek úgy, továb­bi tizenegy úttörőt oklevéllel jutalmaznak. Az okleveleket iskolájuk november 7-i ünnep­ségén vehetik át a diákok. Az Űttörőszövetség városi elnök­sége részéről Czeczulits Anita, a ' szövetség felkérésére Ter­­nákné Gábori Gabriella rajz­tanár, valamint Fehér End­re tűzoltóparancsnok-helyettes küiön-külön pontozták az öt­letet, a befektetett energiát, a szakmai ismeretekül. Megálla­pították, szeretik a gyerekek a modern technikát, apróléko­san, körültekintően festenek. Sokan bizonyára nem is lát­tak még tüzet, tűzoltást, még­is élethűen ábrázolják az ol­tást. Skribek Andrea, az isaszegi Damjanich utcai általános is­kola ötödik osztályos tanulója egy emeletes épület égését mutatja be. sok nézővel, tűz­oltókkal. Hasonlóan Hantai Mónika gödöllői (Erkel iskola) nyolcadikoshoz. Mónika le­rajzolta a szerelőket és az irá­nyítókat i.s, csakúgy, mint Bá­lint Gábor ötödikes (Gödöllő, Petőfi), de nála már szerepel mentőeszközként a helikopter is. Helikopterről oltják a tüzet Bakonyi Katalin ikladi nyol­cadik osztályos tanuló képén is. Jó megfigyelők ezek a diá­kok. Akad közöttük, aki az emberi viselkedést, segítséget példázza. Lukács Tibor vác­­kisújfalui nyolcadikos még csak az ablakon kiömlő lángok elfojtását festette le, Kuskó Katalin hatodikos (Isaszeg, Damjanich) már a menekülő családot is elképzelte. A vele egyidős galgamácsai Szabó Edit a falusi emberek segítő­készségét mintázta meg. Az égő háztetők között férfiak adják kézről kézre a vödröket, míg a tehetetlen asszony há­tul, kezét arcába temetve jaj­­v eszékel. Lastyák Tibor (Gödöllő. Pe­tőfi) 10 éves, de rendkívül jól egyezteti össze a látottakat kézügyességével. Rajzán pon­tosan kivehető még a tűzoltó­autó ülése is, mögötte a kerí­tés, a rádión utasítást adó szakember. Ö az egyetlen, aki a tűzoltókat nem a tfiz körül, hanem benn a tűzben, az égő erkélyen ábrázolja. Szabó Endre VIII. osztályos veres­­egyházi úttörő a zsúpfedeles melléképület meggyulladásá­nak okát is elénk tárja. Vi­gyázatlanul tüzelték a fát az udvaron, most olthatja a gaz­da létráról a lángokat. Nem lehet jó véleménnyel a felelőt­len emberekről Vasicza Zsolt (Isaszeg, Damjanich), hetedik osztályos tanuló sem. A rossz embert egy hosszú hajú, mele­­gítős férfinak gondolja, aki miközben végigmegy a kerítés mellett, égő cigarettáját elha­jítva felgyújtja az avart. Számomra a legtöbbet Ku­­rucz Szilvia 12 éves galgamá­csai kislány pályázata mondja. Ö Magyarország térképét raj­zolta le, a Balaton mellett egy vödör áll, a Duna—Tisza kö­zén egy úttörő kezében van vödör, az Északi-középhegy­­ségbéo égnek a fák. A Duna vonala egyre szélesedik, végűi egy elkanyarodó tömlőt alkot. Az abból kiömlő vízzel oltják az erdőt. Nézegetjük a díjnyertes raj­zokat Fehér Endrével, újra és újra megpróbáljuk a gyerekek szemével elképzelni a téma, az alakok, a mozdulatok, a szí­nek fontosságát. Közben talán mindketten azon gondolko­dunk, milyen jól ismerik ezek a fiatalok a tűzesetek okait, megelőzésük módját, miként kell cselekedniük vészhelyzet­ben. Vajon mennyiben válto­zik meg szemléletük, ha fel­nőttek lesznek? Báskai Erzsébet állítás Gödöllő és környéke nö­vény- és állatvilágáról, az er­dő- és vadgazdálkodás történe­téről. Karsai Zsigmond. Péce­­len élő festőművész kiállítása. A gödöllői művésztelep 1901— 1920, felújított állandó kiállí­tás. megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, bronzkori temető Ver­seden. időszaki kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Kcrepestarcsa, kiállitó­­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. GSC-cregíitík Utolsó forduló A bajnokság zárásának utolsó eseményeként a ki­emelt csoport első helyén ál­ló Rákosmenti TK csapatát fogadja november 3-án, hét­főn délután, három órakor a GSC-pályán a GSC-öregfiúk csapata. SgMoingSa November 1-jén és 2-án: Röpke éjszaka. Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film. Csak 4 órakor! Edit és Marce! Színes, ma­gyarul beszélő francia kétré­szes film. Csak 6 órakor! in SZOMBAT MEGYZETH Óra Mi tanulnivalónk van még a természettől? Már olyan sokat, tengernyit tudunk róla. hogy az új generá­cióknak mindezt megtanul­niuk is elég, nem pedig túlhaladni! Nincs igazuk az így vélekedőknek. A tudo­mányos kutatásról nagy ál­talánosságban elmondható, hogy nein öncélú. Mindent, amit megfejtünk e végte­lennek ismert rejtvényből, emberi célra hasznosítha­tunk. Ne csodálkozzunk azon. hogy repülőgépekről óriás távcsövekkel figyelik meg a vonuló madarakat. Az ilyen és ehhez hasonló vizsgálatokhoz a madár­szeretők pénze nem lenne elég. Arról van szó, hogy ebben az esetben is a ter­mészet tökéletes élő auto­matáinak titkát igyekeznek megfejteni. Ismerjük, mi­lyen felépítésűek a mada­rak. De nem tudjuk még, miképp, mivel tájékozód­nak. Ezek felismerése gya­korlatilag már másnap hasznot hozna. Gödöllőn erdészeti kuta­tók munkaórák sokaságát áldozzák annak kifürkészé­­sére, a tényezők együttese hogyan hat a fák növeke­désére. A csapadék alapve­tő fontosságú, de ne gon­doljuk. hogy ami a felhők­ből kihull, azt a növényzet mind hasznosítja, az mind leér a felszínre. Számos adat összehasonlításával megállapították, hogy a csapadéknak csupán a fe­le. legfeljebb a hetven szá­zaléka jut az erdőidben a talajba. A többi elpárolog a levél'ctcn, a törzs felü- ’ létén. Hogy végül mennyi szivárog a talajba, az az esőzés erősségétől, intenzi­tásától is függ. E kutatás tanulságát én nem csak ab­ban látom, hogy erdészek, mezőgazdászok mindenna­pos munkájukban, a terve­zés folyamatában ezeket az ismereteket felhasználják. Ök már a~t is tudják, hogy az egyes kultúrnövények a termés meghozatalához mi­nimálisan mennyi esői. ha­vat. vizet igényelnek.> S esetenként, ez csupán né­hány milliméterben mér­hető! Mindenki elcsodálkozik « azon, milyen takarékosak ezek a növények, mennyi­re tökéletesen, gazdaságo­son felépítettek az állatok. Nos, ez a nemesítésen kí­vül az élővilág évezredes, évmilliós fejlődésének is az. eredménye. Az ember különös tagja e természetnek. Társadal­misága révén el is különül’ tőle, s ami egyedüli jelleg­zetessége. képen azt átala­kítani. E folyamat során nem cselekszik mindig ész­szerűen. Mondják, mi közepesen fejlett ország vagyunk. így van, lehetőségeink nem korlátlanok — még a fej­lettebbeké sem azok, s nem is lesznek. Ebből fakad egy közmondás felidézése: sze­gény ember vízzel főz. De főz, és főz tünkből jóízűt ehetünk, erről is szól mon­dás. Miképp? Tartalékaink oly sokszor szerepelnek a lapok hasáb­jain, hogy már unalmas a kifejezés. Pedig ezek a kin­csek gyakran a szemünket bőkik ki a közelségükkel. A gyalogos-átkelőhelyet száz méterre jelölték ki at­tól a ponttól, ahol az em­berek kilencvenöt százalé­ka áthalad. A száz méter kétszáz méteres kerülőt je­lent. A madarak is arra mennek, amerre ösztönük diktálja. Nagy a valószínű­sége. hogy valakit egyszer elgázolnak. Ez az esemény nemcsak egy temetés árá­val terheli meg a közössé­get... Fölöttem egy számkijel­zős óra. Csak akkor műkö­dött, amikor először láttam. Lehet, hogy egyetlen ember hiányzott ahhoz, hogy a vi­lágszínvonalhoz hasonló mi­nőségű szerkezetet gyártsa­nak honi készítői. Ez van. Ezt kellene szeretni? Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents