Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

1986. OKTOBER 18., SZOMBAT 3 Kitüntették Kárpáti Ferencet Az Elnöki Tanács Kárpáti Ferenc vezérezredesnek, a Magyar Népköztársaság hon­védelmi miniszterének több évtizedes kiemelkedő közéleti tevékenysége, valamint a hon­védelem területén kifejtett odaadó munkássága elismeré­seként — 60. születésnapja al­kalmából — a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át a Parlamentben. A kitüntetés átadásánál jelen volt Horváth István, az iT O r7 Ti TT> Dl oó rtn nak titkára, és Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. ★ Kárpáti Ferenc születésnap­ja alkalmából magas szovjet elismerésben részesült. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének rendelete alapján a szovjet és a magyar fegyveres erők? harci barátsá­gának erősítésében szerzett érdemeiért Kárpáti Ferenc vezérezredest, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi mi­niszterét az Októberi Forra­dalom Érdemrenddel tüntették ki. Program a munkaidő védelmére Az umbriai pártküldöttség tegnapi programja Egyetemen, termelőszövetkezetben Képviselők a KISZ KB-ban Ifjúságpolitikai kérdések­ről és a KISZ-nek a család­jogi törvényjavaslatról ki­alakított álláspontjáról ta­nácskoztak fiatal országgyű­lési képviselők pénteken a KISZ KB székházában. A tanácskozásra, amelyet másodízben szervezett ilyen körben a KISZ Központi Bi­zottsága, az Országgyűlés fia­tal, KISZ-korosztályú tagjait hívták meg. Időszerű ifjúság- politikai kérdésekről és a KISZ-nek a kongreszusa utá­ni. megújult tevékenységéről adott tájékoztatót Domonkos László. társadalomban uralkodó álta­lános fegyelem színvonalától elválasztani. Az általános fegyelem javí­tásához szükség van a munka helyes értékelésére, az inten­zitás fokozására, de az anya­gi feltételek biztosítására is. A dolgozók egyéni érdekeltsé­gének fokozásában eddig nem sikerült a teljesítményekkel összhangban levő arányokat kialakítani, s ez hozzájárult értékrendszerünk belső ellent­mondásainak kiéleződéséhez. Ezért egyre sürgetőbb igény- nyé válik a helyes értékren­dek visszaállítása — egyebek között a főmunkaidőben, il­letve a mellékmunkával elér­hető jövedelmek között —, valamint a munka reális érté­kelésének biztosítása, muta­tott rá a Kereskedelmi Ka­mara elnöke. Ezután Nagy Sándor, a SZOT titkára beszélt arról, hogy a szakszervezetek a tel­jes foglalkoztatás követelmé­nye mellett azonos súllyal fogalmazzák meg a hatékony foglalkoztatás igényét. Ennek érdekében olyan komplex esz­közrendszer kialakítását és folyamatos működtetését tart­ják szükségesnek, amelyben a társadalmi és gazdasági döntések szerves egységet al­kotnak a munkaügyi szervek intézkedéseivel. Nekünk a je­lenlegi körülmények között arra kell törekednünk — foly­tatta a SZOT titkára —, hogy o gazdaságtalan tevékenysé­gek megszüntetésével felsza­baduló munkaerő lehetőség szerint helyben, vagy viszony­lag szűkebb körzetben talál­jon magának újabb munkale­hetőséget. Ezért a szakszerve­zetek fontosnak tartják egyes gazdasági körzetekben, illetve a megyékben olyan konzulta­tív tanácsok létrehozását, amelyekben a munkáltatók, a munkavállalók, az illetékes ál­lami és tanácsi szervek kép­viselői együtt készülnek fel a várható munkaerő-átcsoporto­sításokból adódó feladatokra. A szakszervezetek támogatnak minden olyan kezdeménye­zést, amelynek célja a haté­kony foglalkoztatás feltételei­nek megteremtése, az éssze­rűbb vállalati munkaerő-gaz­dálkodás. A szakszervezetek álláspontja változatlanul az, hogy társadalmi méretekben érvényt kell szerezni annak a törekvésnek, miszerint aki többet és jobban dolgozik, az nagyobb ahyagi ‘és erkölcsi el­ismerésben is részesüljön — mondotta befejezésül a SZOT titkára. A tanácskozás szekcióülé­sekkel folytatódott, s a meg­beszélések tapasztalatait szombaton záró plenáris ülé­sen összegzik. Fejlődésünk gazdag krónikái A politikai könyvnapokon A Kossuth Könyvkiadó im­már 25. alkalommal rendezi meg az idén a politikai könyv­napokat. Az ünnepélyes meg­nyitót október 31-én Buda­pesten, az Ady Endre Művelő­dési és Munkástovábbképző Központban tartják s ugyan­ott kiállítás is nyílik a könyv­napokra megjelent kötetekből. A magyarországi politikai könyvkiadás ünnepéhez kap­csolódva országszerte könyv­vásárokat, -bemutatókat szer­veznek, s minden megyében, illetve a főváros több kerüle­tében is lesz megnyitó ünnep­ség. A könyvünnepre 23 kötettel készült a párt kiadója. A po­litikai könyvek iránt megnö­vekedett érdeklődés kielégíté­sére több mint félmillió pél­dányban jelenteti meg a Kos­suth a politikai irodalom új­donságait. A kiadványok so­rában több olyan mű szerepei, amely 1956 őszének tragikus eseményeivel foglalkozik, be­mutatva egyúttal a szocialista megújulás folyamatát, fontos állomásait is. E kötetek közül már megjelent Geréb Sándor és Hajdú Pál munkája, Az el­lenforradalom utóvédharca ci- mű könyv, amely a november 4-e utáni helyzetet elemezve bemutatja az ellenforradalmi fegyveres csoportok létrejöt­tét, társadalmi összetételüket és felszámolásukat. A köny­vesboltokban ismét kapható Berecz Jánosnak Az ellenfor­radalom tollal és fegyverrel 1956 című munkája. A har­madik, bővített kiadásban a szerző újabb kutatások alap­ján tekinti át a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány megalakulásának körül­ményeit. Ugyancsak kapható már Salgó László A szuezi háromszög 1956 című írása, amely a szuezi válság esemé­nyeit taglalja. Drámai napok címmel hamarosan a könyv­üzletekbe kerül Hollós Ervin és Lajtai Vera új kötete, amely az 1956. október 23. és november 4. között eltelt időt vizsgálja. A 30 év krónikája, 1956—1986 című képeskönyv fotókkal, rajzokkal, karikatú­rákkal, statisztikai összeállítá­sokkal mutatja be az olvasók­nak az elmúlt három évtized eseményeit. Az emlékező kötetek sorá­ban lát napvilágot A szocia­lizmus megújulása Magyaror­szágon című könyv, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának az elmúlt 30 évben született írásaiból, beszédeiből nyújt válogatást. A könyvünnepre megjelenő kiadványok között tallózók megvehetik a Kulturális kis­enciklopédia című kéziköny­vet. A kötet Magyarországon az első olyan vállalkozás, amely a kultúra legkülönbö­zőbb területeit igyekszik át­fogni. Ancsel Éva új könyve Etikai tanulmány a tudásról és a nem tudásról címmel je­lent meg a napokban. A külföldi szerzők művei közül a Források sorozatban adják közre Palmiro Togliatti Előadások a fasizmusról című kötetét, amely Togliatti 1935- ben Moszkvában a Komintern Lenin iskolája olasz hallgatói­nak mondott beszédeit tartal­mazza. A Magyarok, románok, szlávok című kötetben az idén 80 éves Balogh Edgár erdélyi író. publicista 1957 és 1983 kö­zött megjelent több mint fél­száz publicisztikai írását és ta­nulmányát adja közre. A ki­adó megjelenteti az SZKP XXVII. kongresszusának jegy­zőkönyvet is. A tárgyaló felek egymás között a hivatalos program zárómegbeszélésén A Pest megyei pártbizottság vendégeiként hazánkban tar­tózkodó umbriai pártküldött­ség tegnap befejezte munka- programját. Délelőtt Claudio Carnieri, az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, az OKP umbriai bizottságának titkára és Francesco Ghirelli, az OKP umbriai végrehajtó bizottságának tagja, az umb­riai tartományi tanács kom­munista tanácsadóinak elnö­ke a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogatott. Elkísér­te őket dr. Kocsis Péter, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője és Herczeg Sándor, a me­gyei pártbizottság politikai munkatársa. Előbb Herczenik Gyula, a gödöllői. városi pártbizottság első titkára szólt röviden a város és a vonzásikörzetbe tar­tozó huszonöt település 140 ezer lakosának életkörülmé­nyeiről s arról, hogy a térség évi tizen kétmilliárdos terme­lési értékének előállításából az ipar kétharmad, a mezőgazda­ság egyharmad részt vállal, majd dr. Bíró Ferenc a Peat megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, az egyetem rektora vázolta fel azt a fejlődést, amely a hazai agrárszakem­ber-képzésben a felszabadulás óta bekövetkezett. Erre jellemző, hogy a fel- szabadulásit megelőző negyed­században háromszázbatvan- öten kaptak mezőgazdasági diplomát Magyarországon, 1945-től napjainkig viszont csak a gödöllői egyetemen hu­szonhatezren vették át a me­zőgazdasági mérnöki oklevelet. A vendégek különös figye­lemmel hallgatták a konver­tálható tudássál rendelkező szakemberek képzésére irá­nyuló oktatási törekvéseket, valamint azt, hogy az ezred­fordulóig a mezőgazdasági ter­melés megkétszerezésének le­hetőségét a biotechnológia eredményeinek a termelésben való hasznosításával, s egyút­tal a környezetkárosító kémiai szerek háttérbe szorításával •igyekeznek elérni. Az egyetem politikai és tár­sadalmi szerveinek felépítését, egymással való kapcsolatát Flórisné dr. Sipos Ida, az egye­temi pártbizottság titkára is­mertette. A vendégeket kiváltképpen az egyetemi tanács felépítése, az egyetem vezetőinek kine­vezési gyakorlata, az egyete­mi demokrácia új vonásainak bővülése — például az egyete­mi kollégium igazgatójának közvetlen és titkos szavazás Látogatás a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyik tanter­mében útján történő megválasztása — érdekelte. Örömmel vették az olasz kommunista vezetők, hogy mindazt, amit az egyetem tan­székein tett sétájuk alkalmá­val hallottak, i videofilmeken láttak, a vácszentlászlói Zöld­mező Termelőszövetkezetben a gyakorlatban megtekinthetik. Itt Furulyós János elnök, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja ismertette a há­rom község határában, hat­ezer hektáron gazdálko­dó szövetkezet termelési struktúráját, azt, hogy ezer- hétszáz dolgozó csaknem egymilliárdos termelési érté­ket állít elő, s ennek három­negyed része az úgynevezett profilidegen ipari, kereskedel­mi tevékenységből származik. Nagy előnynek mondta az elnök, hogy az egyetemi hall­gatók gyakorlati oktatása itt folyik, mert így szakember- hiánytól nem kell tartaniuk, a szövetkezet vezetőgárdája pe­dig. mivel részt vesz az okta­tásban, szükségképpen állan­dóan felfrissíti szakismereteit. A szövetkezet országos át­lagot messze felülmúló ter­méseredményeinek megisme­rése után a vendégek kérdé­sei a vezetői struktúrára, az irányítás módszereire, a belső demokrácia gyakorlatára irá­nyultak. Dr. Cseri László, a szövet­kezet pártvezetőségének tit­kára. a gazdaság száznyolcvan kommunistájának tevékeny­ségéről adott rövid tájékozta­tást, majd üzemi látogatás kö­vetkezett. A szövetkezet szarvasmarha-telepein négy­ezer lábasjószágot tartanak, s az állomány húshasznú részé­ből jut az olasz piacra is. Délután a munkaprogram zárásaképpen megbeszélést tartottak a Pest megyei párt­bizottságon. Itt a vendéglátók Krasznai Lajos első titkár, Lé- nárd László és dr. Balogh Pál titkárok voltak. Az elvtársi hangulatú eszmecserén az umbriai vendégek köszönetét mondtak az egész héten ta­pasztalt szívélyes fogadtatá­sért, a tapasztalatszerzés lehe­tőségéért. Reményüket fejez­ték ki, hogy látogatásuk hoz­zájárul, hogy új elemekkel gazdagodjon a két testvérpárt Pest megyei és Umbria tarto­mányi testületéinek kapcso­lata. Ma az umbriai vendégek Bárd Andrásnak, a Pest me gyei pártbizottság osztályveze­tőjének kíséretében Érdre lá­togatnak. Megtekintik a föld­rajzi múzeumot, Hatvani Ist- vánnénak, a városi pártbizott ság titkárának és Kubassek János múzeumigazgatónak kalauzolásával. Majd Zsám- békra vezet útjuk, s itt a lámparoúzeum és a romkert megtekintése szerepel prog ramjukban. Délután a toki termelőszö vetikezetben Nagy Mihály el­nök fogadja őket, s szórakoz­tatásukra lovas- és íolklórbe- mutatót tartanak. Cseri Sándor (Folytatás az I. oldalról.) lyeztetve visszaéltek — a ru­galmasabb szabályozás adta lehetőségekkel. A vállalatok egy része úgy növelte a dolgo­zok keresetét, hogy ez nem párosult a teljesítményeit fo­kozódásával. A magasabb ke­resetekkel sok esetben nem a nagyobb teljesítményt is­merték el, hanem csak a munkaerő megtartása vagy megszerzése volt a cél. Ez el­indított a vállalatok között egy nemkívánatos teljesít­ménykövetelmények nélküli bérversenyt. Mindez valószí­nűleg szükségessé teszi, hogy jövőre olyan irányba módosít­suk a keresetszabályozás rendszerét, hogy ezzel szigo­rúbb követelményeket tá­masszunk a vállalati létszám- gazdálkodással szemben, és erősítsük a teljesítménykény­szert — mondotta az ÁBMH elnöke. Végezetül arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódóan felgyorsult munkajogi válto­zások szükségessé teszik a munka törvénykönyvének mó­dosítását. A referátumot követően Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke tartott előadást, amelyben egyebek között a termelé­kenység alakulását befolyásoló tényezőkről szólt. Rámutatott: az alacsony technikai színvo­nal az egyik oka annak, hogy igen sok a kieső munkaidő, de emellett jelentős vesztesé­gek forrása a korszerű és az elavult technika egymás mel­letti továbbélése is. Sok eset­ben ugyanis hiányos, nem ki­elégítő színvonalú az anyag- mozgatás és a kiegészítő tech­nológiák gépesítettsége, ami visszaveti a fő termelési fo­lyamatokban, a korszerű be­rendezéseken elérhető teljesít­ményeket. A kellő körültekin­tés nélkül szervezett gyártási folyamatok pedig lehetőséget adnak a technológiai és az ál­talános munkafegyelem lazu­lására. Szólt arról is, hogy a munkafegyelmet nem lehet a A Zöldmező Tsz sütőüzemében (Erdősi Ágnes felvételei) Rögtönzött termékbemutató a vácszentlászlói sütőüzem bolt­jában

Next

/
Thumbnails
Contents