Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

1986. OKTOBER 7., KEDD í Parlamenthez díszítő kövek A Debreceni üveg­ipari Szövetkezet kőfaragó szakem­berei is dolgoznak az Országházat dí­szítő kövek fel­újításán. A díszí­tő elemeket az eredetinél időt ál- Ióbb siittői mész­kőből faragják új­ra. Ebben az év­ben a kőszobrá­szok mintegy 12 ezer órányi mun­kát fordítanak a Parlament kődí­szeinek újra fara­gására. , Feljelentették, bántalmazták a telepvezetőt Forint gurul a tüzelő között Egy beruházás odisszeája (1.) A döntés joga a testületé 1 — Engem tavaly tettlegesen bántalmaztak, fenyegettek, fel is jelentettek, hogy éjjel áru­lom a szenet. Ha az idén megint olyan cirkusz lesz a tüzelővel, mint tavaly, nem Csinálom tovább. Tizennyolc éve dolgozom a vállalatnál, de esküszöm, kilépek — mondja egy szuszra az érdi 2326-os telep vezetője, Piros Mártonná. — A hiány miatt körzetesítés volt, csak korlá­tozott mennyiségben' adhattam ki az árut. Egyszerűen kép­telenek voltak megérteni, hogy a ninesből nincs mit szétmérni. Több tucat magán- fuvarozó ácsorgóit hiába, rá­adásul olyanok is jöttek, akik rendes körülmények között a szomszédból építőanyagot szállítanak. ' Télén ugyanis nem sok a megrendelésük. Mindennapos volt az acsarko- dás közöttük, nem kíméltek senkit és semmit, én minden voltam, csak kisasszony nem. iEUaofitíítek .a ..Kiosz-tói, másnaponként ••itt- ibezdett a tanács: munkatársa. Akkor megfogtak néhány iparenge­dély nélkül dolgozót, örege­ket, akik a kis -..nyugdíjuk mellé akartak keresetet. Az­óta nem láttam, itt felelős be­osztású embert. Ki korán kel Most is szép. számmal vára­koznak a fuvarosok. Nagy te­herautókkal, kisebbekkel, sőt lovas kocsikkal is. Ezúttal nem hiába: befutottak a va­gonok, folyamatos a kiszolgá­lás. — A minap hajnal négykor érkeztem és a 17. voltam a sorban. Ma egy órával előbb jöttem, talán fordulhatok még egyet — magyarázza Bojó Já­nos. — Évtizedek óta ebből élek, az apám is ezt csinálta, de nem emlékszem, a tavalyi­hoz hasonló' őrületre: Csalt az idén ne legyen baj... — Talán nem lesz — veszi át a szót a telepvezető. — Ezérötszáz mázsa NDK-bri- kettet, egy vagon várpalotait és három vagon, fát köptünk. Van lengyel kazánszén, NDK- köszén és kazómszén, dudari dara. Viszik, mintha ingyen adnánk. Dr. Világosi Gábor Székes- fehérvárról jön, ott hónapok óta hiába járt a kazánba való NDK-brikettért. Most 209 mázsa árát számolja le a pénztárban. — Nem lesz elég . egész tél­re, csak több nem fér; a ko­csira. Ötlakásos társasházba viszem, az idén én vállaltam magamra a beszerzést. A tsz- től, ahol dolgozom, kaptam egy autót, így olcsóbb a szál­lítás. Kerékgyártó László most alkudott meg az egyik fuva­rossal. Nem sokat teketóriá­zott, igent mondott a fa ha­zajuttatásának 25 forintos mázsánkénti díjára. — Nincs időm, örülök, hogy hamar letudtam, s me­hetek a dolgomra — mondja. — Egyébként ha csak a ligeti boltban kapok, onnan drá­gább. — Tessék ezt szélírni, ne­hogy megfogjanak — így egy fiatalember. — Hol a rend­őrök, hol a ICPM-esek állíta­nak meg. Hiába, a fortély zsebre megy. Az ellenőr az egyik pa­pírt kapja, a másik rejtve marad. Aztán mérje le a ra­kományt ott, az út közepén, ha tudja. A kuncsaftnak mindegy, csak a mázsa stim­meljen. — Jönnek ám vissza, hogy poros a szén, meg kevesebb, mint amennyit fizettek — szól Piros Mártonná. — Visz- szaveszem a port, amikor a reklamáció jogos. De megtör­tént, hogy kilenc zsákkal tet­tek az orrom elé, sokéves gyűjtögetés eredményét. Azt akarták elhitetni, hogy előző nap kapták a tüzelővel. Csak keverve — NSZK-szén kellene, öt­ven mázsa, de tisztán — rendel egy asszony, aki ép­pen ránk nyitja az ajtót. — Csak keverve adhatjuk, ■felesben a várpalotaival — válaszolja a telepvezető,: majd ‘ismét félefii' főibdül.: — Gyak­ran hiánycikk a magyar ka­zánszén, ami megfelelő kaló­riaértékű és olcsóbb is az importnál. Előfordul, hogy a külföldiekhez csak gyengébb minőségű hazait tudunk ad­ni, s akkor bizony rakhatják a tüzet vég nélkül, s bajlód­hatnak a tenger hamuval. Egymásnak adják a kilin­cset az emberek. Hamar híre ment a vagonoknak, minden­ki igyekszik beszerezni a té­lire valót. Két nap alatt más­fél millió forint volt a forga­lom. Nem véletlenül, hiszen a tatai, a dorogi és a várpa­lotai brikett igen jó minősé­gű, mázsája pedig 40—45 fo­rinttal'olcsóbb, mint a hason­ló kalóriaértékű NDK-briket- té. Ez utóbbiból is inkább a vörös hamusat keresik, ami azonban ritka, mint a fehér holló. Olyat régen láttak a bu­daörsi tüzelőanyagtelcpen is, ahová a látogatásunk előtti napon összesen 3780 mázsa szürke hamus NDK-brikett érkezett, de másnapra egy vödörre való sem maradt be­lőle. Az ellátásra egyébként nem panaszkodik Oláh Már­tonná telepvezető. Elgondol­kodtató azonban, hogy a be­szerzéssel kapcsolatosan sok­kal higgadtabb képet fest. mint érdi kolléganője. Buda­örsön már jószerivel elfelej­tették a tavalyi szénmizériát, s nyugodtak az idei évet il­letően is. Igaz, sem az udva­ron, sem az irodában nem várakoznak. Zsebbál zsebbe Nincs okunk kétségbe von­ni az- optimizmust, sőt az vol­na a jó, ha várakozásuk be­igazolódna. A tapasztalatok azonban azt mondatják ve­lünk: nem ártana kicsit kör­benézni a telepek háza táján. A fuvarosok maguk szerzik a megbízást, a megrendelők pedig adott esetben mélyen a zsebükbe is nyúlnak a szállí­tási díjon kívül azért is, hogy valóban jó minőségű szenet kapjanak. Az már csak egyez­tetés és újabb forintok kérdé­se, hogy valaki tisztán csak import tüzelőanyaghoz jusson. Más. A kocsikról esetleg két-három címen pakolnak le. Ember legyen a talpán, aki pontosan annyit tol le a platóról, amennyit ott kifizet­tek. A többletet a szomszéd­ban örömmel megtérítik ... Az sém lehetetlen, hogy vala­mennyi részfuvarért a teljes szállítási díjat számolják fel. A kereskedelem és a fuva­rozók ellenőrzése a helyi ta­nácsok feladata, de többnyi­re egyetlen munkatárs, osz­tott munkakörben végzi ezt. Tisztelet a kivételnek, általá­ban azt Sem tudják, milyen szempontok alapján kellene a dolgok után nézniük. Más kérdés, hogy egv-egy ember képtelen mindenkihez elmen­ni, jó, ha évente egyszer sor! kerít rá. Ráadásul az esetle­ges visszaélések felderítésé­ben nem is érdekelt. így aztán követhetetlen és főleg megfoghatatlan a forintok út­Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet, Vékás Domokos kolozsvári magyar fökonzul és Aradi Sándor alezredes, kato­nai és légügyi attasé hétfőn Aradon megkoszorúzta a ti­zenhárom vértanú kivégzésé­nek színhelyén álló emlékosz­lopot. A szomszédos Békés megye lakossága nevében ko­szorút helyezett el a szabad­ságharc mártírjainak emlék­oszlopán a Békés megyeiek küldöttsége, amelyet Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront A házigazdák nevében Ba­lázs Gézemé, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese szólt arról, hogy az ország legna­gyobb gyógyszertári hálózata — 130 patikával — a Pest megyei s a korábbi fejlődés (az elmúlt tervidőszakban például 10 gyógyszertárat re­konstruáltak, s 17-et építet­tek újonnan portánkon) foly­tatódik. A VII. ötéves terv­időszakban épül Foton Pest megye központi gyógyszerrak­tára, enyhítendő a tárolás gondjait. S ahogyan a haté­konyság igénye diktálja, a gyógyszerellátás és -forgalma­zás számítógépes nyilvántar­tását kísérletképpen bevezető négy megye egyike is a miénk lesz. Ezt követően vehették át a gyógyszertári fejlesztésben el­ért eredményekért — öten — a most alapított Pro reficien- dis apothecis elismerő okleve­let dr. Nikolics Károlytól, a Magyar Gyógyszerészeti Tár­saság elnökétől. Majd kezde­tét vette a plenáris ülés. Ezen három előadás hangzott el a Éppen hat esztendővel ez­előtt, 1980-ban adott enge­délyt a Bugyi Nagyközségi Ta­nács STSk igazgatási szerve egy nyílt téri veszélyes hul­ladékégető üzemeltetésére _ a falutól alig négy kilométer­nyire. Az ámen természetesen csak formális volt, hiszen a környéket a megyei tanács minősítette ritkán lakott te­rületnek, s mint ilyet, alkal­masnak találta arra, hogy: ott veszélyes gyógyszertári hulla­dékokat égessenek el. szabad téren. Hulladékból energia A Rozmaring Tsz Rodata leányvállalata szakembereinek figyelmét az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal illetékesei hívták fel a francia SEDEMAP-cég tech­nológiájára, amellyel nagy al­koholtartalmú hulladékot hasznosít, keverés útján állít­va elő ezekből olyan tüzelő­anyagot, amely azután teljes biztonsággal alkalmazható tü­zelőanyagként olajkazánok­ban. A. Rodata megegyezett a SEDEMAP-pal, hogy felépíte­nek és közösen üzemeltetnek egy ilyen Qzemst a szövetke­zet központjának közelében, a keletkező üzemanyagot pedig a Rozmaring hatalmas üveg­házainak fűtésére használják majd. Annak rendje és módja szerint megindult az engedé­lyeztetési eljárás a szövetke­zet pesthidegkúti központjá­val szomszédos területre, s ez­zel csaknem egy időben a la­kossági ellenakció. Elutasítás, majd a határozat érvénytele­nítése következett. Végül a Rodata megszerezte a szakha­tóságok jóváhagyását erre a területre, ám üzem mégsem épülhet ott, ugyanis a Főváro­si Tanács távlati fejlesztési terveiben a közelben főút és lakótelep építése szerepel. Békés Megyei Bizottságának titkára vezetett. A hűvös, ■ napos időben több ezer aradi és környék­beli lakos gyűlt össze az dra- di vár falaihoz közel eső em­lékműnél. Sok magyarországi turista is ide látogatott. Előzőleg megkoszorúzta az emlékművet Gheorghe Bur­dán, az Arad városi népta­nács első elnökhelyettese és Marian Dinulescu elnökhe­lyettes. számítógépeknek a gyógyszer- ellátásban való alkalmazásá­ról, az elmúlt két tervidőszak patikaberuházásainak szakmai és gazdasági elemzéséről, s a gyógyszertárhálózat-fejlesztés korszerű alapelveiről; ez A következő állomás Nagy­kovácsi volt. A lakosság el­lenállása itt, ha lehet, a hi­degkútinál is erősebb volt. az üzemet ugyanis a község köz­pontjába, a lakóházaktól száz­ötven méterre tervezték. Hiá­ba ajánlotta a leányvállalat, hogy az olcsóbban biztosított tüzelővel évente milliós meg­takarításhoz juttatja a közsé­get. A tanácstagok szakszerű írásos információ hiányában nem tudtak pontos tájékozta­tást adni a kiszivárgott terv­ről a lakosságnak, az emberek égetőműről beszéltek és az összehívott tanácsülés válasza nem is lehetett más, mint a nem! Igaz, érvényes elutasító ha­tározat Nagykovácsiból ma sincs a Rodata birtokában, viszont ők rendelkeznek az összes szakhatóság idevonat­kozó jóváhagyásával, a közvé­lemény ellenében mégsem erőltették a telepítést. A két­szeres fiaskó után a leányvál­lalat vezetői levonták, a kö­vetkeztetéseket és új straté­giát dolgoztak ki, megértve az emberek aggodalmait. Fiókban a bírás Ügy gondolták, olyan tele­pülést kell keresni, amelynek nem nyűg lenne a keverő­üzem, hanem helyzetükön ja­vító tényező. így kerültek a Rodata vezetői Bugyi község­be, ahol manapság naponta olyan anyagokat égetnek, amelyeket a keverőüzem zárt technológiával környezetbarát módon, minden levegőszenv- nyezés nélkül értékes tüzelő­vé éudna alakítani. Az üzem tervezését gondos vizsgálódás előzte meg, s ennek egyik ■eredménye volt az a tény, hogy a tervezett dorogi ége­tőmű elkészülte után — addig folyna a nyílt téri égetés Bu­gyi község mellett — is ren­geteg olyan anyag keletkezik az országban,- amelyet nem tud fogadni a dorogi létesít­mény. Viszont a Rodatá keve­rőüzem a beindulás után azonnal képes lenne hasznosí­tani azt a hulladékot, amely hat éve fekete füsttel borítja be a község környékét. Ennél jobb megoldást nem lehetett volna találni — vél­hetné bárki. Távol a lakott helyektől értékes energiahor­dozóvá alakítani olyan anya­gokat, amelyek ma még a környezetet szennyezve fe- ■csérlődnek el. Ez kell nekünk! így kiáltanak majd a Bugyi .községben lakók — gondolták ,az illetékesek. Pedig már az első találkozó alkalmával láthatták a Radö- ta vezetői, hogy nem diádal- kapuval fogadják őket. Nyú­utóbbi témáról dr. Südy György, a Pest Megyei Ta­nács Gyógyszertári Központ­jának igazgatóhelyettese szólt. Ma. kedden két szekcióban még 23 előadás hangzik el, holnap pedig kerekasztal-vi­tával Zárul a konferencia, melynek idejére szemlére tet­ték termékeiket a helyszínen a kozmetikai és növényi ké­szítményeket, gyógyszereket*, gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cégek. ron — okulva a nagykovácsi közvélemény félretájékozta­tásának következményeiből — ötven példányt vittek abból a tömör és igen közérthető mű­szaki leírásból, amely tartal­mazza a keverőtelep működé­sének lényegét és felsorolja mindazokat az előnyöket, amelyeket ez a beruházás je­lentene a falu népének a mai égetővel szemben. S igaz ugyan, hogy a Rodata építési engedélyére a tanács műsza­ki előadójának szignója, illetve pecsétje is elég lenne, de ta­nulva a kudarcokból, a rövid leírásnak az Előterjesztés Bu­gyi Nagyközségi Tanács részé­re címet adták. Az ötven példány ugyan jú­lius 8-tól szeptember koze- , péig a tanács egyik szekrényé­ben porosodott, hiszen csak a szeptember 17-én megtartott tanács vb-ülés után postázták a' tanácstagoknak a 24-i ta­nácsülésre szóló meghívóval és a vb kiegészítő előterjesz­tésével együtt. Egyébként a végrehajtó bizottság szeptem­ber 17-i ütésén részt vettek a Rodata vezetői is, a vb eluta­sító döntése — ez született ugyanis — valamiféle titkos záradék lehetett, hiszen a meghívottakkal ezt nem kö­zölték, bár mindvégig jelen voltak az ülésen. A vb a ki­egészítő előterjesztés szerint nemcsak a nagyközségi párt- bizottsággal, hanem a Haza­fias Népfront helyi környezet- védelmi albizottságával egyet­értésben hozta az elutasító döntést. Az már igazán el­nézhető apróság, hogy a HNF- albizottság csak másnap tár­gyalt erről az ügyről... Elrettents példák? Igen tanulságos olvasmány a tanácsülés elé kerülő kiegé-. szítŐ előterjesztés. „A nagy­községi párt-végrehajtóbizott- ság, a HNF és a tanács vb egybehangzó tiltó állásfogla­lását indokolja, hogy a. közel - ,múltban történt1 vegyi szeny- nysződés következtében negy­venkét személy került hosz- sza’pb-rövidebb idejű kórházi kezelésre a Felsőványi ÁG- ból i... Az utóbbi idők komoly vegyi fertőzése a szomszéd községben, zajlott le (Alsóné- medi),- amely mély nyomokat hagyott községünk közhangu­latában. Volt olyan eset, ami­kor az ártalmas vegyi anya­got szállító gépkocsi kigyul­ladt, pánikot keltve az arra utazók között. Sorolni lehetne tovább az indokokat, de úgy gondolja a nagyközségi tanács vb. hogy ennyi is elég.” Tóris Sándort, a Bugyi Ta­nács elnökét kértem meg. va­lamelyest pontosítsa a felso­rolt baleseteket. A közelmúlt­ban történt mérgezés 1978-ban volt és foszgén szabadult el valahogyan (hordómosás köz­ben — a szerk.) A komoly vegyi fertőzés Alsónémedin a nem megfelelően végzett légi permetezés következménye volt. A kigyulladt gépkocsival kapcsolatban sém pontos év- számot, sem helymegjelölést nem kapok. — Amikor elolvastuk a ki­egészítő előterjesztést — mondja Wessely Vilmos, a Rodata igazgatója —, úgy ha­tároztunk,. nem veszünk részt ■ a tanácsülésen. Sőt, táviratban kérjük, vegyék le a napirend­ből a kérelmet. Annyira meg­döbbentett és felháborított en­nek a kiegészítő előterjesztés­nek a hangneme és a tényei. Olyan korábbi balesetekkel hozzák összefüggésbe válla­latunkat, amelyeknek semmi köze sem hozzánk, sem a technológiánkhoz. Nem is az zavar elsősorban, hogy mind­ez rendkívül rossz színben tünteti fel a vállalatot, és el­lenséges hangulatot korbácsol a nagyközségben az üzemmel szemben. Inkább az értetlen­ség bánt, hogy esetleg indula­taiktól, érzelmeiktől befolyá­solva kihagyják a lehetőséget, hogy a reális határidő előtt, — ami legjobb esetben is 1990 — két és fél évvel meg­szűnjön a nyílt téri égetés. A dolog anyagi hasznáról nem is szólva. Ilyen előzmények után ke­rült sor szeptember 24-én a tanácsülésre Bugyi községben. Móza Katalin ■(Folytatjuk) Dr. Kcmplcr Kurt nyitotta meg a konferenciát. Mellette jobbról dr. Harangi György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője és Balázs Gézáné. aa. Fazekas Eszter Több ezer résztvevő Kegyeletes emlékezés Konferencia Dobogókőn Gyógyszertárhálózat fejlesztése ^ Immár másodízben Pest megye, most a dobogókői' S Nimród Hotel a színhelye az országos gyógyszertár- ^ hálózat-fejlesztési konferenciának, melyet negyedszer ^ rendeznek meg. A tanácskozás 170 résztvevőjét tegnap ^ délután, megnyitójában dr. Kempler Kurt, a Magyar ^ Gyógyszerészeti Társaság gyógyszerügyi szervezési ^ szakosztályának elnöke üdvözölte.

Next

/
Thumbnails
Contents