Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

1986. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK 3 KÁF-emblémás kisipari termék Talán vége a házalásnak Hárem esztendő után sínre kerül az értékesítés Szerződés a vállalkozó traktorosokkal A vitákat a gyakorlat dönti el Tudományos emlékülés Polányi-centenáriiim Felavatták Polányi Károly és Duczynska Hona síremlé­két szerdán a Mező Imre úti temetőben. Az esemény kap­csolódott a Polányi Károly születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudomá­nyos emlékülés programjához. Bognár József akadémikas, a Polányi Emlékbizottság el­nöke az emlékbizottság nevé­ben méltatta a tudós mun­kásságát. Ezt követően dr. Randé Jenő, a Magyarok Vi­lágszövetsége nevében rótta le tiszteletét Polányi Károly és felesége emléke előtt. Vé­gezetül Kari Polányi-Levitt emlékezett meg szüleiről. A megemlékezés után elhe­lyezték a síremléken a Polá­nyi Emlékbizottság és a Ma­gyarok Világszövetsége ko­szorúit. A síremlék felavatá­sánál jelen volt Robert Elliot, Kanada magyarországi nagy­követe, s ott voltak a konfe­renciára hazánkba érkezett Polányi-munikatársak és -ta- . nítványok. Délután a Magyar Tudo­mányos Akadémián folytató-, dott az emlékülés, ahol az előadók Polányi és a jelenko­ri közgazdasági és társadalmi nézetek kapcsolatát elemez­ték. A GONDOLATOT, az abban rejlő közösségformáló erőt is­merték fel a világ legna­gyobb takarékpénztárad már akkot-, amikor 1924-ben Milá­nóban elhatározták: minden esztendő októberének utolsó napját a takarékosság ünne­pévé nyilvánítják. S hiába tel el azóta több mint hat gondokkal teli évtized, a Mi­lánóban megfogant gondolat tanújelét adta életképességé­nek és túlélté a történelem nehéz napjait. Az idei takarékossági világ­nap különösen nagy jelentő­ségű hazánkban. Ebben az esztendőben ünnepeltük ugyanis Fáy András születé­sének a 200. évfordulóját, azét b Fáy Andrásét, aki hazánk­ban mindenkinél előbb és vi­lágosabban ismerte fel a ta­karékosság jelentőségét, s akinek volt ereje ahhoz is, hogy felismerését gyakorlati tetté változtassa és megala­pítsa az első hazai takarék- pénztárt. Napjainkban Pest megye lakóinak teljes betétállomá­nya megközelíti a 15 milliárd forintot. Ezt az összeget mintegy 430 ezer betétkönyv őrzi, s a betétállomány éven­te átlagosan egymilliárd fo- rinttal emelkedik. A betétál­lomány zömét, 11 milliárd fo­rintot az Országos Takarék- pénztár megyei szervezete és a posta betétgyűjtő helyei tartják nyilván, s náluk je­lentkezik az éves megtaikarítás növekedésének 65—70 száza­léka is. A takarékosságnak külön­féle lehetőségeit kínálja a Takarékpénztár. A jól ismert kamatozó és nyeremény­betétkönyvek mellett válto­zatlanul népszerű az ifjúsági takarékbetét. Ez az önálló életet kezdő fiatalok helyze­tét könnyíti, segíti’ a saját otthon megteremtését, s ha már van, berendezését, még­hozzá kedvező feltételekkel. Növekszik az átutalási betét népszerűsége is. Felismerve ennek a betétfajtának az elő­nyeit, megyénk lakosai közül immár 15 ezren váltottak ilyen betétet. 204 vállalattal, szövetkezettel állapodtunk meg abban, hogy készek dol­gozóik fizetését vagy annak egy részét közvetlenül erre a számlára átutalni, ha dolgo­zójuk ezt kifejezetten kéri. Ma már mintegy ötezren él­nek is ezzel a lehetőséggel. Szerényebben terjed megyénk­ben a takarékcsekk, de ered­mények már itt is mutat­koznak. Külön kell szólni a Taka­rékpénztár egy újfajta szol­gáltatásúról, a nyugdíj-előta- karékossági betétről. Ez még nagyon fiatal üzletágunk, de korszerű, hiszen nemcsak a nyugdíjak majdani kiegészí­tését szolgálja, hanem bizo­Néha a szabadalom születé­sének igen prózai oka van. Történt egyszer, hogy Soltész István szentendrei kisiparos gépkocsijával kiállt a garázs; ból, ám az erős szél hozzá­vágta az ajtót a hárompapos Ladához. Az eset annyira fel­bőszítette a laikatosmestert, hogy nyomhan hozzálátott egy ajtókitámasztó szerkezet fab- rikúlásához. A termék három esztendő múlva, az idei Sze­gedi Ipari Vásáron elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma emblé­mát. Az ajtókitámaisztót első­sorban garázsokra, bejárati kapukra ajánlja a szabadalom gazdája, készül egy másik vál­tozat portálokra, nemsokára pedig kapható lesz a szobaaj­tóikra illő kis szerkezet is. — Megérte a fáradozást? — Tisztességesen megélek belőle — mondja Soltész Ist­ván. — Igaz, rengeteget fut­kosok anyagért, mert a rugó gyakran hiánycikk és sokat nyos feltételek megléte esetén életbiztosítással is jár. A lakosság megtakarított pénzével a bank felelősséggel sáfárkodik. A megyében az OTP kereken 20 milliárd fo­rintos hitelállományt kezel, több mint 300 ezer hitelszám­lán. A hitelállomány növeke­dése évi másfél milliárd fo­rint, s évente százezernél is több új hitelszerződés jön lét­re a bank és ügyfelei között. A hitelek közül vitathatat­lanul az építsél kapcsolatos hitelek az egyik legfontosab­bak. Évente átlagosan mint­egy 20 ezer építési hitelszer­ződést köt a Takarékpénztár Pest megyében, emellett 1500—1800 lakást is értékesí­tenek fiókjaink. Még leírni is jó: a Takarékpénztár pénz­ügyi közreműködésével mint­egy 6500 lakás épült fel egyetlen esztendő alatt a me­gyében. Ezt a valóban hatalmas munkát az OTP Pest Megyei Igazgatóságának 35 egységé­ben végzik. Az összesen 600 dolgozó 90 százaléka nő, az ő vállukon nyugszik ez az ideg­feszítő, nagyfokú felelősségtu­datot követelő munka, melyet a lakosság igényeihez igazo­dó nyitva tartással látunk el. Tudatában vagyunk annak, hogy a takarékosság nha nem lehet öncélú, a takarékosság közügy. Az az ember, aki körültekintően tervezi-szerve- zi a saját és családja életét, az feltétlenül hasznos tagja a társadalomnak is. A kettő ugyanis elválaszthatatlan. Ta­karékosság a magánéletben, ez egyúttal azt is jelenti, hogy takarékoskodnak a munkában energiával, anyaggal, szerszá­mokkal, vagyis a vállalat, a nemzet anyagi és szellemi eszközeivel, tőkéjével is. Márpedig aligha szükséges bizonygatni, hogy napjaink­ban ennek a közös ügyünk­nek az erősítésére nasv szük­ségünk van. Gazdaságunk a tempóváltás hónapjait, éveit éli, most állunk át egy új, adottságainknak jobban meg­felelő növekedési pályára, s e csöppet sem könnyű munka során élesen vetődnek fel olyan kérdések is, mint — például — a munkaidővel való takarékoskodás. VALÓSZÍNŰ, hogy azok a takarékpénztári vezetők, akik 1924-ben Milánóban elhatá­rozták, hogy október utolsó napját a takarékosság ünne­pévé nyilvánítják, maguk sem gondolták, hogy döntésükkel az emberiség egyik legfonto­sabb feladatának állítottak ünnepet. Az ünnep túllépte alkotóinak elgondolását és napjainkra már az egész em­beriséget átfogó, formáló gon­dolat ünnepe lett. Kovács Gyula, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának vezetője kell talpalnom a 4,8 millimé­teres lemezcsavar után is. Jókora Magyarorszúg-tér- képet terít elém. Fekete filc­cel jelölte be rajta az ország nagyvárosait, kisebb települé­seit, ahová áruházaiknak, szakboltoknak, magánkereske­dőknek szállít. — Nem gondolt arra, hogy az értékesítést — ha már mi­nőségi termékről van szó — intézményesíteni kellene? — Sikerült megállapodnom mások mellett a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lattal. Megkaptam üzleteik címlistáját, oda bármikor szál­líthatok. Sajnos hasonló egyezséget nem sikerült tető alá hoznom Pest megyében. Pedig itt is keresik a termé­ket. A tetszetős csomagolású, pontos használati utasítást tartalmazó ajtókitámasztó fel­keltette a Kisipari Termeltető Vállalat figyelmét is. Bodor László, a belföldi termelteté­si osztály vezetője a követke­zőket mondta: — A napokban telefonon beszéltem Soltész Istvánnal. Kértem, találkozzunk szemé­lyesen is. Négyszáz lakatossal dolgoztatunk, nagyban tudjuk vállalni a termeltetést. Tizen­öt nap alatt az ország összes megyéjében megcsináljuk a piackutatást és az értékesítés­re is vállalkozunk. Sőt, lehe­tőségünk van a termék kül­földre történő ajánlására is. — Ezek szerint fantáziát lát­nak a szentendrei Isisiparos szabad^llbátí^n. De mi törté­nik! ha az üzlet mégsem valt- 1a be a hozzá fűzött reménye­ket? ;; — Térítés nélkül felkaroljuk a kisiparosok, de a mások ál­tal }s felajánlott termékeket. Ha az üzlet létrejön, nem veszítünk rajta. Ha mégsem, az a magunk vállalta kocká­zat. amiből mindig tanulunk. Ügy tűnik, sikerült sínre tenni az ajtókitámasztó ügyét. Kérdés csupán; sok volt-e ehhez a három esztendő? Ma­gyar gyakorlat szerint felte­hetőleg nem, noha a jó ter­mékkel eddig házalni kénysze­rült kisiparosnak minden bi­zonnyal erről ellentétes a vé­leménye, A megyénkben tartózkodó bolgár népfrontküldöttség teg­nap Mogyoródra látogatott, ahol Holló Miklós tanácsel­nök fogadta a vendégeket. Elena Radenkova, a Szófia megyei nőbizottság elnöke, Vaszil Mitrev, a Szamakov városi hazafias front elnöke és az őket kísérő Fogd Mi­hály, a HNF megyei bizottsá­gának titkárhelyettese először a péceli Rákosvölgye Tsz mo­gyoródi borkombinátjába láto­gatott el, ahol Szőnyi László ágazatvezető kalauzolásával megismerkedtek az új üzem­mel. A borkombinát ebben a szezonban kezdte meg a ter­melést, s eddig négyezer ton­na szőlőt dolgozott föl. A ha­talmas tartályokban összesen hétmillió liter bort tudnak tárolni, a korszerű palackozó gépsoron hatmillió üveget töl­tenek meg különböző fajtájú és minőségű borokkal, a könnyebb fehér asztalitól kezdve a minőségi vörösig. Innen a tsz szomszédos te­lepére, a rágógumiüzembe mentek a vendégek. Itt Hat­házi Jánosné üzemvezető tá­jékoztatta a delegáció tagjait. A kis üzem nyolcvan ember­rel 12 millió forintos termelé­Aszály sújtotta terület. Most már hivatalosan is az. A kö­zös gazdaság hónapok óta most kapott először esőt. Va­jon mivel fogadnak az embe­rek? Milyen lett a kuko­rica, mit mondok nekik, ha megindul a panaszáradat? Hogy talán jövőre? Hogy a mezőgazdaság schaser.t lesz független az időjárástól? Régen jártam a toki Egyet­értés Termelőszövetkezetben, éppen ezért is tartok a talál­kozástól. A keserűségtől, a reményvesztettségtől... Búzából tavaly 61, az idén 37 mázsa termett egy hektá­ron. A tervezettnél rosszab­bul fizetett a napraforgó, s most a kukorica is. A szőlőt már a tavaszi fagyok is meg­sanyargatták, gyenge volt a kötés. Ennyi szerencsétlenség éppen elegendő ahhoz, hogy a tsz egyik meghatározó tevé­kenysége nehéz helyzetbe kerüljön. Aztán jött a száraz­ság, s ami ezzel járt, a ki­sebb, apróbb szemű bogyók, a könnyebb fürtök, a szerény szüret — állítja össze a nagy­üzem idei korántsem teljes veszteséglistáját Pálfi Gyula termelési elnökhelyettes. Sikerre éhesen — Ilyen csapások követ­keztében akár tönkre is lehet­ne menni. — A nyéreség több mint fe­le oda van. Körülbelül 10—12 millió forint, de a fejlesztési- alap-hiány veszélyét elkerül­tük. — És a kényszertakarékos­kodásét? — A műtrágya elspórolásá- ra gondol? — Igen. « — Sajnos, a szabályozók er­re ösztönöznek. De ez jár­hatatlan út. Máshol, máshogy kell a pénzt megfogni. *— S tudják már hogy? — Ha már a műtrágyát em­lítette, el kéll mondanom, hogy a tervtől eltérően, keve­sebb folyékony, mesterséges tápanyagot használtunk, de ami kellett, amit hatóanyag­ban a technológia megkíván, azt megkapták a növények. Mi a munkabérekkel igyekez­tünk jobban gazdálkodni. Megvizsgáltuk, rne'yek azok a műveletek, amelyek elhagy­hatók, amelyeket esetleg rossz beidegződés, rutin alapján tartottunk szükségesnek. De nem is emiatt alszom rosszul. Egyre azon töröm a feje­met, meddig bírják az embe­rek a kudarcokat. Nagyon hiányzik nékik a siker, ami korábban megadatott, ha jól dolgoztak. si értéket állít elő. Ez havi 90 ezer kilogramm rágógumit jelent, amit általában kettő, de szükség szerint három mű­szakban ontanak a gépek. A 15—20-féle, különböző színű, formájú, ízű rágnivaló 30—50 százaléka exportra készül. A vendégek nyomon követhet­ték, amint a gumi alapanyag­ból porcukor, aroma és zsír hozzáadásával először fehér — Aki így beszél, az nem lehet elkeseredett. — A Világbank által kiírt Ipari Gabonatermesztés Prog­ram ( keretében is vásároltunk kombájnt, majd hárommillió forintért, ezen felül külön­böző talajművelő gépeket is. De ez kevés. A jövőnk azon is múlik, tudunk-e továbbra is fejleszteni. Megtakarított forintok Az efféle technológiai vál­tás, há neon is jön magától, nem okoz nagyobb felfordu­lást a termelőszövetkezetben. Az eltérő vélemények vala­melyike akár egy éven belül igazolást nyerhet a gyakorlat­ban. Nagyobb kockázat nél­kül. Korántsem ilyen egy­szerű a helyzet azzal az új vállalkozási rendszerrel kap­csolatban, amelyet tavaly próbáltak ki első ízben. Töb­bek között tíz erőgépvezető­vel szerződtek ekkor. De er­ről már hadd beszéljen Krá- lik János energiaszolgáltatási főágaza tvezető: — A legtapasztaltabb, leg­megbízhatóbb gépeseket vá­lasztottuk ki. Kikötöttük, mennyi lehet a traktorok fo­gyasztása, mennyit kell telje­síteniük. Az alkatrészek cseré­jére pedig a masina élet­tartamától, típusától függő összeget álllapítottunk meg. Ha ennél kevesebbet költenek, a különbözet a traktor gazdá­ját illeti. — Az eredmény? — Három-négyszáz ezres megtakarítás. Ebből 50-60 ezer forint illette a traktorosokat. — Tehát bevált az újítás. — Követtünk el persze hi­bát is. Akadt olyan szakembe­rünk, aki nagyon könnyen teljesített, mert a feltételek megszabásánál nem vettük kellőképpen figyelembe gépe műszaki' állapotát.- Helytelen volt az is, hogy a vállal­kozásba -bevontak köre nem volt teljes. Az alkatrészek ellenőrizhetetlen vándorlására gondolok... A menetlevelek adatait egyébként számító­gépre vittük, így naprakészen követhető, értékelhető a kí­sérlet. — Már tavaly bebizonyítot­Üjjáalakult a Hazafias Népfront országos elnökségé­nek nőpolitikái bizottsága. masszát kevernek a gépek. Ezután tömörítés és formázás következik. Végső színüket az apró golyócskák, pasztillák jókora, centrifugához hasonló gépben nyerik el. A delegáció vezetője, Elena Radenkova arról érdeklődött, hogy a he­lyenként zajos, másutt poros üzemben miként védik az itt dolgozó nők egészségét. Az üzemvezető elmondta, hogy rendszeres az orvosi vizsgálat, a terhes anyákat pedig köny~ nyebb munkára helyezik át. A bolgár vendégek a Hun- garoring megtekintésével fe­jezték be délelőtti mogyoródi látogatásukat. tűk, bogy életképes a vállal* kozási rendszer. A műhelyek­ben kevesebbet dolgoztak gé­peinken a szerelők. Az ember csak jobban figyel minden rendellenességre. Nem várja meg, míg valami összetörik. Többet javítunk, bütykölünk a hétvégeken — állítja Mester­házi Imre, a traktorosok doyenje, az egyik Rába 250-es vezetője, akit az őszi búza vetése közben bírtunk szóra. S bár lelkes híve a szerződés­kötésnek, nem állja meg meg­jegyzés nélkül: — Az idén szigorúbbak ff feltételek, legalább is a rám vonatkozók. Nehezebb telje­síteni őket. Egy szakajtó szőlő — Az idén először új műt- velési módszert alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a nö­vényvédő gépek kerekei által bejárt keskeny sávokat vetet­lenül hagyják, a művelési sorokba nem kerül vetőmag. Ilyenkor aztán még fontosabb a pontos csatlakozás — mond­ja már a motor indítása köz­ben Mesterházi Imre. Tök határában találkoztam Komát Károllyal: — Közepes a termés, 6okat kell érte menni. Naponta tíz vagonnal számolunk el — •mondja szűkszavúan a Claas Dominátor parancsnoka, aki ugyancsak a vállalkozási szisztéma nyertesének érzi magát. A tökjeik büsíikék a szövet­kezetre, csak nehezen vallják be. Hogy a csodába ne lenné­nek. Négyszáz hektár gyö­nyörű szőlőre, az újjáéledő borvidékre, a gyümölcsszak­csoportokra. A jómódra, amit elértek. S a tisztességre, hogy az ő gazdaságukban nem fe­ledkeznek meg a nyugdíjasok­ról A 88 esztendős Juhász Sán­dor bácsiról sem, aki 70 éves koráig szolgálta a-.nagyüze­met. Négyezerötszáz forint illetménye mellé, havonta 300-at küfl a tsz. S ilyen­kor, szüretkor egy kis kós­tolót is a csemegeszőlőből. Egy tetézett szakajtóval a javából. Valkó Béla Szerdán a HNF OT székházá­ban tartott ülésén Asbóthné Torma Judit elnök elmondta: a Hazafias Népfront VIII. kongresszusának határozata szerint a szervezeten belül megújítják a nőmozgalmi te­vékenységet. Céljuk, hogy a HNF fővárosi, megyei, városi, községi nőbizottságai — ame­lyeket 1970-ben szerveztek «— eredményesebben segítsék a nőpolitika megvalósítását, az eddigieknél több lehetőséget kínáljanak a lányoknak, asz- szonyoknak a közéleti szerep­lésre. Fontos feladatuknak tekin­tik: vizsgálataikkal, javasla­taikkal hozzájárulni a nők élet- és munkakörülményei­nek javításához. Tanulásra, szakmai és általános művelt­ségük gyarapítására kívánják ösztönözni a nőket, ugyanak­kor szorgalmazzák a rész- munkaidős foglalkoztatás újabb formáinak kialakítását. Támogatják a lakosság egész­ségének védelmére, a beteg­ségek megelőzésére vonatkozó nemzeti program megvalósí­tását. A vitában felszólalók java­solták: a bizottság tekintse át a nőpolitikái munka eddi­gi eredményeit, s hívja fel az illetékes szervek figyelmét az ezzel kapcsolatos újabb ten­nivalókra. A nők társadalmi helyzetének javítása — mon­dották — nem a nők belügye, hanem az egész magyar tár­sadalom dolga. Az a cél, hogy a bizottság elsősorban a lakóterületeken tevékenyked­jék, s vegyen részt azokban a vizsgálatokban, amelyek fel­tárják: hogyan lehet csökken­teni p nőkre háruló terheket. üavonta 90 ezer kilő rágnivaló készül az üzemben. (Erdős! Ágnes felvétele) Takarékossági világnap, 1SS6 A takarékosság közügy F. E. Bolgár vendégeink látogatása Rágógumi két műszakban A HNF szervezetében Nőpolitikái bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents