Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám
§ Nemzetközi tapasztalatcsere A tanárok is tanultak belőle Az idegen nyelv nem akadály $ Emlékezetes marad a váci kisegítő iskola tanulóinak a szerdai nap, amikor németeket láttak vendégül. Nem szokványos módon tették, llmenauból jártak itt négyen az ottani kisegítő iskola munkatársai, vezetői. Nem egyszerűen baráti látogatásról volt szó, olyan szakmai találkozóra jöttek, ahol kölcsönösen bemutatják egymásnak módszereiket. Az NDK-beli testvérmegyéből, Suhlból érkezett pedagógusok a váci gyerekeknek tartottak órákat Egy német dalocska betanítására és saját recept szerinti lekváros sütemény közös elkészítésére vállalkoztak. 10 órakor kezdődtek a bemutató órák, előtte volt .néhány percünk az ismerkedésre. Pelczéder Tibor igazgató mutatta be a vendégeket. Gunter Enderst, az ilmenaui iskola igazgatóját és helyettesét, U'ernwe Krannichot. Pelczéder Tibor elmondta, hogy már három éve tartanak kapcsolatot az iskolák. Ez alatt az idő alatt már többször kölcsönösen meglátogatták egymást. Először az intézményvezetők és a politikai funkcionáriusok találkoztak, most került sor a szakemberekre. Ez a két dolog persze nem válik élesen ketté, mert iskolán belül a pártvezetők is a tantestület tag jaj, gyógypedagógusok. A barátság első szakasza után már tudják, ki miben segítheti a másikat. — Mik azok a dolgok, amit jó szívvel meghonosítanának? — kérdeztem Gunter Enderstől. — Először is engedje meg, hogy köszöntsem olvasóinkat. Nagyon örülök annak, hogy itt is elmondhatom tapasztalatainkat a magyar kollégák módszereiről. Nagyon szépek n tantermek, adnak arra, hogy sok szemléltető ábra legyen a falakon. Ez nekünk is jó példát mutat, ahogyan az a metodika is, amivel az itteni pedagógusok dolgoznak. A gyerekek szorosan együtt élnek a tanárokkal. Érdekel továbbá az énektanítás, az ahogyan a Kodály-módszert alkalmazzák. Itt módunk lesz személyesen is tapasztalni, hogyan tanítanak éneket. — Énekórát ők is tartanak — tette hozzá a váci igazgató. — Tízkor ott kell lennünk. Addig elmondom, mi az, amit mi követnénk szívesen. A politikai nevelésre érdemes odafigyelnünk. Nagyon erősen kötődik nálunk a zenéhez, tánchoz, rajzhoz. Ha a békevágyról beszélnek, akkor nem patetikus szólamok csupán, hanem mélyen átgondolt, tudatos törekvés. Ezenkívül a technikai nevelés az, ami nagyon fontos a mi gyerekeinknek. ök csak arra számíthatnak, amit a két kezükkel meg tudnak csinálni. Ezért fontos a kézügyesség fejlesztése, a leghatékonyabb módon. Ahogy most átadják módszereiket, tehát személyesen, az egészen új és semmi máshoz nem fogható. A gyerekeikben biztos nyomot hagy ez a találkozás. Lássuk, valóban milyen hatással lesz rájuk? Az egyik osztályteremben már mindent előkészítettek a bemutató órához. A táblára fonetikusan német szöveget írtak, egy dalocskát. Gudrun Kaufmann énektanámő ezt fogja betanítani ötödik osztályosoknak. A magyarázatok megértésében Harasztosy Albert gyógypedagógus tanár segít, aki a nagymarosi kihelyezett iskolában dolgozik. Bár tökéletesen beszéli a nyelvet, nem volt szükség szinkron-tolmácsolásra, csak a legszükségesebb, másként ki nem fejezhető szavakat kellett fordítani. A tízegynéhány tanuló először csodálkozva nézett, de hamarosan föloldódtak. A tanárnő először színes vízfestékkel festett kép segítségével magvarázta az idegen szöveg tartalmát. Könnyen ment, a gyerekek a képhez fűzött kézjelekből rájöttek, hogy a tolvaj rókáról szól a dal. Mikor már mindenki együtt elénekelte, egyéni vállalkozók is akadtak, két-. Énekóra német nyelven, Gudrun Kaufmann magyarázatát Harasztosy Albert fordította magyarra (Kép és szöveg: Dudás Zoltán) a munkánknak, csak ha ezzel az igénnyel végezzük. Időközben befejeződött az énekóra is, ahol úgy látszik, a vendégek tiszteletére néhány eddig visszahúzódó gyerek is megtáltosodott. Meglepően aktívak voltak az általában csendes, fáradékony tanulók is. A német igazgató dr. Bár- czy Gusztávra emlékezett, akit az NDK-ban is nagyon tisztelnek. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola volt főigazgatója vallotta azt a nézetet, hogy minél több hatásnak kell kitenni a gyerekeket éppen a csökkent képességeik, sérült érzékszerveik okán ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen eredményre. Ahogy mondta Günter Enders, itt ezt a gyakorlatban tapasztalják. Végéhez közeledve ez a rendkívüli nap itt a kisegítő iskolában, meg kell még jegyeznünk, aminek a gyerekek és a tanárok is végtelenül örülnek, hogy 25 éves fennálkirítt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1986. OKTOBER 29., SZERDA Képviselők közös gondja Gáz vau, de szabályozó A tanulságot levonni sohasem késő nines Az év hátralevő részében még mintegy 200—800 lakás gazdája várja, hogy a TIGÁZ szakemberei bekössék náluk a gázt. Maholnap novembert írunk, s bizony jó részüknek továbbra is várnia kell. Mert hiába készültek el a vezetékek az utcán, egyikben-másikban gáz is van már, a vállalatnak egyelőre hiányzik a bekötéshez nélkülözhetetlen nyomásszabályozó. A hozzávalók hamar süteménnyé „álltak össze” Waltraud Amarell tanárnő segítségével ten. akik külön-teülön is elénekelték amit tanultak; A szöveget természetesen még a tábláról olvasták. Egy-égyötös lett a jutalmuk Riff Lászlóné tanárnőtől, aki büszke lehetett rájuk. Később tudtam meg — az igazgató úr súgta a fülembe —, hogy melyik gyerek nagyotthalló és melyikük az, akit eddig még nem nagyon sikerült szóra bírni. Most ők is próbálkoztak a maguk módján. Ha szerényebb lelkesedéssel is, de együtt énekeltek a többiekkel. Kedves gesztusként jutalmul Gunter Enders és énektanár kolléganője édességgel jutalmaztak mindenkit. Ezután búcsút véve az ötödikesektől, folyamatosan zajlottak a tervezett programok. Szünet után Riff Lászlóné, aki szakfelügyelő is, viszonozta a bemutatót egy másik osztályban. ö is egy dalt tanított be, méghozzá nem is könnyűt, igaz, ezek a gyerekek már idősebbek voltak. A dallam egyszerű, de gyönyörű, és nem is olyan könnyű, hajlítgatásokkal díszített, amit a tanárnő előénekelt. Külön figyelmet fordított a díszített részekre. „Nem szabad leereszkedni a gyengébbek szintjére, inkább föl kell emelni őket” — jutott eszembe ekkor Pelczéder Tibor korábbi mondata. Egy időben, egy emelettel lejjebb, a'technikaórát tartották. Waltraud Amarell tanárnő lekváros süteményt készített gyerekekkel. Itt sem volt szükség túl sok beszédre, a háziasszonyjelöltek megértették a magyarázatokat, de Vojtkó Pálné technikatanárnő, is segített ebben. Látva a nagy igyekezetei, amivel a lányok dolgoztak, az igazgató úr ismét megszólalt: — Ez az, amit szívesen tanulunk tőlük. Csak meg kellene nézni a technika- könyveinket. A miénkben famunkák, meg hasonlók szerepelnek, az ő könyvük pedig olyan praktikus ismereteket foglal össze, amit a hétköznapi életben használnak majd. Ezek a gyerekek nem tudják ellesni szüleiktől a háztartásvezetés különféle fortélyait. Nekik itt kell megtanulniuk mindent. Nyolcadikból úgy kell elmenniük;, mintha nem is kisegítő iskolában. végeztek volna. Másként nincs értelme ,lásuk utájv,végre elérték, hogy központi futéses lett az épület. „Nem fagyoskodunk tovább” — mondta boldogan az igazgató. A város szeretete, gondoskodása eredményeképpen a korszerű fűtés mellé egy új tágas, világos ebédlőt is kaptak. Eddig, mint hallottam, az osztálytermekben ebédeltek. Most mindezt is megmutathatták. A kapcsolat, a találkozások természetesen nem maradnak félbe, sőt az eddig egyedi kezdeményezést több hasonló élő bemutató követi majd. Reméljük, a gyerekek épülésére! Pénteken a városi tanács nagytermébe hívták össze az utcák közös képviselőit, hogy megvitassák: mit lehet tenni ebben a helyzetben. Ritecz György tanácselnök-helyettes, Szabó Gábor, az MSZMP Vác Városi Bizottságának munkatársa és Balogh Attila, a TI GAZ munkatársa a. bekötésre várók képviselőivel együtt azon gondolkodtak, mi lehet a legcélravezetőbb ? Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a TiGÁZ váci kirendeltsége jelenleg csak 30 nyomás- szabályozóval rendelkezik, s ez valószínűleg még a legsürgősebb bekötésekre sem elegendő. A hazai gyártó, a nagy- kanizsai székhelyű KÖGAZ tá jékoztatása szerint a Tiszántúli Gázszolgáltató hamarosan kap Tűig további 500-at, ez azonban a vállalat egész területére szól. Meg nem erősített hírek szerint (ezt a vállalat budaörsi kirendeltségén szerezték a tanács illetékesei), szó van egy nagy ob o tételű import beszerzéséről is. Mindehhez azonban idő kell. Mivel a gond nem sajátosan váci, hanem a megye egészére is igaz, a TIGÁZ vezér- igazgatójával ma tárgyal Lé- nárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, s e megbeszélés eredményétől remélik a váci helyzet javulását is. Addig is azonban tenni kell. Ezért a képviselők abban állapodtak meg, hogy a TIGÁZ szakemberei kezdjék meg azoknak a lakás oknak a bekötését (három ilyen ala- csonynyoimású vezeték épült a városban), amelyekhez nincs szükség nyomásszabályozóra A képviselők addig is számba veszik, hogy körzetükben hány Mépfrontkrénika Segítséget kért a Kötő utca A Hazafias Népfront Vác Városi Bizottsága sokirányú munkát végzett az elmúlt hetekben. Mint arról már beszámoltunk, a népfrontbizottsági titkár személyében változás történt. A más beosztásba került István Kálmán tisztségére Illés Máriát választották. Sikeres volt a HNF nőklubjában tartott békegyűlés, ahol Bacsa Tamás, a szakmaiközi bizottság titkára adott tájékoztatást a békéért vívott világméretű küzdelem mai állásáról. A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett vendégek számára egynapos programot szervezett a népfrontbizottság. A többi között megismerkedtek a körzeti bizottságok tevékenységével, működési elveivel. Megtekintették a város nevezetességeit, meleg, baráti hangulatban eltöltött nap után, élményekben gazdagodva búcsúztak el vendéglátóiktól. Október elején barátságvonat indult a Szovjetunióba, a csoporthoz Vácról nyolcán csatlakoztak. A szolidaritási rendezvények sorát Ipolytöl- gyesen kezdték, a kultúrház- ban tartott sikeres összejövetelen. A váci Hámán Kató Általános Iskolában is volt hasonló rendezvény. Megélénkült a bizottságok tevékenysége. A nőbizottság ülésén elfogadták a tíz hónapra szóló munkaprogramot. A környezetvédelmi munkabizottság napirendjén A környezet szeretetére való nevelés iskoláskorban című téma szerepelt. Az időskorúak koordinációs bizottsága megvitatta, hogy milyen módon segíthetik a városban lakó, idős emberek problémáinak a megoldását. A községek és a körzetek HNF- titkárai részére értekezletet tartottak. Megbeszélték az iskolatanácsok megalakításának feladatait, a sportrendezvények szervezését. Ismét több alkalommal megkeresték a népfrontbizottságot hasznos, közérdekű észrevételekkel, javaslatokkal. A vasúton túl lakók örömmel vették tudomásul a Deákvári fasor felújításának munkakezdését. Remélik, hogy nem húzódik el a munka. A Széchenyi utca páros oldalának beépített szakasza jól sikerült. Kedves színfolt a közvélemény szerint a megnyitott virágüzlet. A Kötő utcában lakók segítséget kértek az útvonal és környéke mielőbbi rendezéséhez. •Kfarsr-rs-;':- p olyan család él, akiknek semmilyen más fűtési lehetőségük nincsen. Ezek közül is elsőbbséget élveznek a kisgyermekes családok, és ahol beteg van a házban. Abban is megegyeztek, hogy a beérkező nyomás- szabályozók függvényében a képviselők által meghatározott sorrendben, azon túl pedig az utcák elkészültének sorrendjében kösse be a gáz- szolgáltató a lakásokat, várhatóan december 31-ig. Mert joggal vetette fel a Hanusz utcaiak képviselője, akik jó korán tavasszal elkezdték a munkát, abban bízva, hogy akkor a nyár végére levetik magukról a gondot, hogy mások késedelmessége miatt miért kerülnek hátrányos helyzetbe azoknak az utcáknak a lakói, akik jól szervezett munkával, időben végeztek. Szó esett azokról Is, akik korábban a kereskedelemben kapható import nyomásszabályozót vettek. Azzal, mindenki egyetértett, hogy akinek megvan a szabályozója, ne kelljen várnia, hanem a TIGÁZ kösse rá őket a vezetékre. A tanulságot levonni persze sohasem késő. Ez esetben csak résztanulságot vonhatunk le. Jelesen azt, hogy egy utca munkálatainak elhúzódása miatt másik hét utcai lakói kerültek most hátrányba. Azt, hogy miért nincs elegendő nyomásszabályozója a vállalatnak, már egy külön írást érdemel. A „gázos gázügy” fejleményeire visszatérünk. Bányász Hédi Átadták az ÁB új irodáját Mint arról lapunk tegnapi számában , már , hírt, adtunk, hétfőn délután átadták az Állami. Biztosító váci fiókjának új irodáit a Széchenyi utcában. A vendégeket, akik között volt dr. Olajos Mihály, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára, s a társ- intézmények sok képviselője is, dr. Török Antal, a biztosító Pest megyei igazgatója köszöntötte. Szólt arról, hogy a biztosítási intézet nem csekély felelősséggel járó, sokrétű tevékenységét hosszú évek után végre a kor igényeinek megfelelő körülmények között végezheti. Három éve kezdték el az építkezést a váci Magasépítő Vállalat szakemberei, akiknek jelenlevő igazgatója, Saáry Gábor nem kis megelégedéssel hallgatta a sok dicsérő szót, amivel a jelenlevők a vállalat munkáját illették. Az iroda három szinten helyezkedik el; munkatársainak kényelmes munkakörülményeket biztosít az elhelyezés: beépített szekrények, a folytonos ülő munkát megkönnyítő irodabútorok szolgálják őket. Megfelelő helyet kapott a Dexion-Salgó elemekkel berendezett irattár is. Mint dr. Deák Andrea, az Állami, biztosító vezérigazgatója elmondta: bízik benne, hogy a korszerű munkakörülményeket hamarosan tovább javítja majd az ügyvitel gépesítése is. Az épületet eleve úgy tervezték, hogy helye legyen a gépeknek. Beszélt arról is, hogy az Állami Biztosító a folytonos megújulásra való törekvése középpontjába az ügyfeleket állítja. Márpedig a velük való jó kapcsolat megteremtésének alapvető feltétele, hogy rpegfelelő körülmények között foglalkozhassanak velük munkatársaik. Ezeket most itt megteremtették. Végezetül a vezérigazgató Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtott át Niedermüller Fe- rencné dr.-nak, a váci fiók igazgatójának, s jó munkát kívánt a kirendeltség valamennyi munkatársának. B. H. A musical története Holnap a művelődési központ 47-es termében, a tiszt- helyettes hallgatók klubjában A musical története címmel kezdődik sorozat dr. Bánhegyi Péter vezetésével. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Vácról a hazai lapokban A Népszabadság Hazai tájakon című sorozatában arról írt, hogy a Szentendrei-szigetet a török időkben Váci szigetként emlegették, így tartotta számon 1711-ben Kollonich Zsigmond váci püspök is. A Pedagógusok Lapja beszámolt a váci klubban rendezett hármas ünnepségről: a nyugdíjba menők búcsúztatásáról, a fiatalok fogadalomtételéről és a „színes diplomás” jubilánsok köszöntéséről. A Népszava hírül adta, hogy a Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat közös boltot nyitott Szentendrén, felhasználva a korábbi váci tapasztalatot. A Néphadsereg fényképes tudósítást közölt arról, hogy a közelmúltban Sailai-szobrot avattak a mártírról elnevezett laktanyában. A lap bemutatta Szabó Gábor szobrászművészt, az alkotót is. A Zalai Hírlap arról írt, hogy Vácott rendezték meg a honvéd táncegyüttesek országos fesztiválját. A találkozón a nagykanizsai Dózsa Tánc- együttes is sikerrel mutatta be ötletes műsorát. A Magyar Hírlap hasábjain Vörös Attila visszaemlékezett fiatalkori nyári táborozásaira. Egyik évben a Hanság lecsa- polásán, a másik nyáron a. váci Dunai Cement- és Mészművek építésén dolgozott. A Petőfi Népe (Kecskeméti Vácról közölt tudósítást, ahol a képzőművészeti világhéten tanácskoztak az alkotótelepekről, a többi között a Kecskeméti Kerámiastúdió munkásságáról is. ISSN 0133—2759 (Vád Hírlap)
