Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1986. OKTÓBER 29., SZERDA Jót tesz az üdítő tusolás Gyakran a nemtörődömség az ok ■— Milyen bőrbetegségek fordulnak elő a helybéli munkahelyeken, és hogyan alakulhatnak ki? — kérdezem dr. Szűcs Máriát, a ceglédi Bőrés Nemibeteggondozó Intézet főorvosát. — Ezeket a bőrbetegségeket foglalkozási bőrbetegségeknek nevezzük, s egyértelműen bizonyítható, hogy a munkavégzés közben használt anyagok hatására jönnek ' létre. Többnyire fertőzés következményei. Igen gyakori a gombásodás, ennek is egyik fajtája a mélygombásodás fertőzés, amely a szőrrel, hajjal borított területeken szokott kialakulni. Fájdalmas, több nyílásból gennyet ürítő, tartós szőr- és hajhiánnyal gyógyuló gyulladás.. Főleg állatgondozók keresnek fel bennünket ilyen tünetekkel. Viszkető, éles határú, barn ás-vöröses foltok a jellemzői a gombásodás egy enyhébb formájának, amely főként a testhajlatokban észlelhető. Elsősorban a nedves munkakörülmények között és gumicsizmában tevékenykedőknél sűrűn tapasztalható a kéz- és lábujjaknál megjelenő fehéres, majd később fájdalmas berepedéseket okozó sarjadzógombás fertőzés. Általában konzervgyárból, cukrászüzemből kerülnek hozzánk e megbetegedéssel. Állatorvosoknál, -gondozóknál, -tenyésztőknél bukkan fel a ló- és juhrüh. — Milyen veszélyt jelentenek a vegyszerek? Két úton okozhatnak károsodást. Irritatív módon. Egyszerűbben szólva, amikor az oldó-, vagy tisztítószer, benzin, terpentin, enzimes mosószer nap mint nap a bőrre kerül, ezáltal feloldja annak zsírrétegét. E folyamat másodlagosan gombás és bakteriális fertőzésre hajlamosít. Más esetben allergiás bőrgyulladás keletkezhet, amelynek csalánszerű kiütései viszketnek. Száraz, berepedezett, hámló lesz a bőrfelület. A kontakt ekcémát a fentieken kívül enyv, s a különböző ragasztók is kiválthatják. Ez a hordógyárban jelenti a legnagyobb veszélyt az emberekre. — Mennyire gyakoriak a bakteriális fertőzések? — Eribek az az érdekessége, hogy jeíentéktelen bőrsérüíés következtében — amiről nem vesz tudomást a leendő beteg — gennyedés jön létre. Más üzemekhez képest többször tapasztaljuk ezt a húsipari vállalatnál. A dolgozók nem jelentkeznek időben az üzemorvosnál, sőt a bőrgyógyásznál sem, és nem marad más, mint a táppénz. — Miként tudják bizonyítani, hogy e betegségek a foglalkozással járnak? — Ismerjük a munkahelyeket, és az ott használatos, káros hatást kifejtő anyagokat, azokkal szükség szerint bőrpróbát végzünk, amely pozitív esetben bizonyító erejű. Ezt követően, ha 3—4 hét pihenés alatt kezelés nélkül elmúlnak a tünetek, az is a foglalkozási megbetegedés mellett szól. Ezt aztán még megerősíti az, ha később a munka során újra jelentkeznek a régi panaszok. — A foglalkozással járó bőrártalmak kialakulásában mennyire játszik szerepet a hanyagság? — Sajnos, az esetek 50 százalékában a nemtörődömség az ok. Nem használják a dolgozók a védőruhát, -felszerelést, amely ugyan nem mindig kényelmes, sőt nem is öltöztet, de nem véletlenül találták ki őket. Azok, akiknek a munkája komoly szennyeződéssel jár, a műszak végén feltétlenül fürödjenek meg, és törülközzenek szárazra. Használjanak hintőport, izzadást gátló, illetve gombásodás elleni sprayt. Ma már igazán bő a választék a tisztálkodó szerekből, és elérhető áron kaphatók. Ennek ellenére, gyakran találkozunk az ápolatlansággal. Elkeserítő, hogy egy-egy rendelésen hosszan kell szellőztetni a betegek után. Pedig olyan egyszerűen lehet segíteni ezen. Reggel jót tesz az üdítő tusolás, ne feledkezzünk meg a hajiatokról, kényes testtájakról. Az esti fürdés legyen alapos. Hisz az egész napos izzadással bomlás indul el, amelynek hatására bőrbetegségek keletkezhetnek. — A testnevelési óra után a diákok nem tudnak zuhanyozni. — Bizony, testhigiénia szempontjából nem lényegtelen probléma ez. A tornatermi lehetőségeket ismerve lehetetlen, hogy mindenütt utolsó óra legyen a testnevelés. Nem beszélve arról, hogy az osztályok tanteremből tanterembe vándorolnak, így a diáknak még arra sincs ideje, hogy a kezét megmossa. Ezen pedig feltétlenül változtatni kellene. Fehér Ferenc Iskolaszövetkezet Albertirsán Öt hektáron gazdálkodnak Albertirsán szép csendben, minden felhajtás nélkül, megalakult egy szövetkezet. Igazi hordereje az ügynek elsősorban a helybeli általános iskolában van, hiszen negyven diák nevét örökíthetik majd meg a krónikák, mint alapítókat. Az iskola és a Micsurin Termelőszövetkezet ösz- szefogásával jött létre a termelőszövetkezeti csoport, amely öt hektár földet kapott működéséhez. Ezen a parcellán a lucernamag-termesztés új módszerével próbálkoznak meg. A fiatal növénykéket palántázni kell. A kézi munka vár a gyerekekre, a gépesített tennivalókat a Micsurin Tsz eszközei végzik majd el. A szakmai irányítás egy agronómus feladata lesz. A haszon 60—40 százalékos arányban a Micsurin Tsz-é és az iskolaszövetkezeté lesz. A kezdeményezés célja a földszeretet kialakítása a diáJókor jött terméktárlat Csupán fogytán levő vásárlóerőnk az oka, hogy a helyőrségi művelődési' központban szombaton megnyílott ás november 4-ig tartó lakástextilkiállítást nem nevezhetjük széles néptömegeket mozgató eseménynek. Pedig bőven akad látni- és megvenni való a ceglédi. viszonylatban példátlanul jó ízléssel (és gazdag kínálattal) megformált terméktárlaton. Csöndes szemlélődésre és tartózkodásra intő szépségben hevernek és függenek egymás mellett a különböző perzsa, torontáli, gépi perzsa szőnyegek, birkabőrök. gardénia és nejlonfüggönyök, bűtorszöyeiék és -vásznak, népművészeti térítők, párnák, falvédők, asztalterítő-garnitúrák. Persze — mint mondani szokás — volt mit kirakni. A bemutatót szervező kereskedő- gárda, a ceglédi méterárubolt vezetője, a Bétex Nagykereskedelmi Vállalat fővárosi raktárában válogatta ki a honi ipar legfrissebb és leginkább keresett portékáit, így például a tatai, a soproni és a szombathelyi, főképp exportra készülő szőnyegeket. Az irigylésre méltó kollekcióval együtt a vásárlók számára némi kedvezményt is hozott. A teljes készlethez nagyjából 10G ezer forintos árengedmény járul. Főképp a magasabb árú szőnyegeket kínálják a szokottnál olcsóbban. A nagy esztendő végi ajándékozások előtt közszemlére tett tárlat szervezőit föltétlenül dicséret illeti. Természetesen a méterárubolt is jól járt, hiszen ajánlati köre és bemutatótere igencsak megnőtt erre a rövid időre. Az első nap bevétele pedig, a 200 ezer forint, önmagáért beszél. kokban. A demokrácia gyakorlását is időben megtanulhatják, a munkára nevelés szempontjáról és a pályaválasztáshoz ötletet adó lehetőségről nem is beszélve. Tanácstagok klubja Bölcs megközelítés Mindenféle klubok alakulnak mostanság. Tömörülnek a társkeresők, a kertbarátok, a gyűjtők és még ki tudja; kik, kik nem. Nyilván ez adta az ötletet ahhoz a felvetéshez, amely igen komoly formában hangzott el a májusi tanácsülésen. Miért ne lehetne klubjuk a városi tanács tagjainak is? Az akkor kapott megbízás alapján Győré Sándor nyugalmazott iskolaigazgató, tanácstag, a klubvezetőség elnöke ’összeállította a jövő tavaszig szóló programot. Csupa fajsúlyos téma szerepel az összejövetelek napirendjén. Olyasmi, ami okulásul szolgál, felhasználható a közéleti tevékenységhez, háttérismeretet ad a döntések mélyebb megalapozásához Nem véletlen, hogy az első alkalommal éppen dr. Kiss Györgyöt hívták meg, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának helyettes vezetőjét. Igen, ezen a ponton kellett kezdeni; a tanácstagok jogaival és kötelességeivel. A novemberi program csak az első pillantásra tűnik furcsának, valójában nagyon bölcs megközelítése a dolgoknak. Autóbusszal járják be szűkebb pátriájukat a városatyák, és a városfejlesztéssel, helytörténettel összefüggő kérdéscsoportot tanulmányozzák. Nyilván jó okkal döntöttek úgy, hogy Az unokáink sem fogják látni című népszerű televíziós műsor szerkesztőjét, Ráday Mihályt is meginvitálják erre az alkalomra. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy lapunkban évekkel ezelőtt javasoltuk a városvédő egylet megalakítását, de a felvetésnek nem volt visszhangja. Decemberben a városrendezési terv felülvizsgálatával kapcsolatban hangzik el tájékoztató és eszmecsere. Ezt az alkalmat használják fel a régi Ceglédet megörökített diafilmek levetítésére. Az új esztendőt olyan fórummal kezdik, amelyen a tanács függetlenített vezetői és az osztályvezetők Válaszolnak a tanácstagok kérdéseire, felvetéseire. Még a tél folyamán útra kélnek, és Nagykőrösig meg sem állnak. A szomszédolás célja egy kis tapasztalatcsere, ami sohasem árt. Márciusban megint az önképzést választják. Néhány gyakran előforduló szakkifejezést ismernek meg. Nem árt, ha pontosan tudják, mit fednek, mert ezek birtokában Kézen-közön kesztyűözön A Lenin Termelőszövetkezet Szolnoki úti kesztyűgyártó műhelyének termelékenysége a múlt évi korszerűsítést, átszervezést követően hiisz százalékkal emelkedett. Két alaptípusból havonta 12—15 ezer párat készítenek a szalagon dolgozó asszonyok. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) könnyebben lefordíthatok a tanács- és vb-ülésekre kiadott jelentések. A tavasz a környezetvédelem jegyében köszönt be. Meghívják a megyei környezetvédelmi felügyelőt, aki sok hasznos és időszerű dologra hívhatja fel a tanácstagság figyelmét. Május az ifjúság hava, ezért kerül szőnyegre szabadidejének hasznos eltöltése. Az évad méltó zárásaként a városatyák, a póttanácstagok és hozzátartozóik majálist tartanak a természet lágy ölén. T. T. Kirándulás A mozgássérültek ceglédi önálló egyesülete (40 taggal) október közepén indult el ez évi utolsó kirándulására, Miskolcra és környékére. A Közgéptől kapott busz szép hegyvidéken falta a kilométereket. A csoport előbb Eger városába igyekezett, ahol ki-ki kedvére gyönyörködhetett a Szépasz- szony-völgyében. Akadt, aki megkóstolta a kiváló egri bort is. Hazafelé tartva Hevesen álltak meg az országjáró mozgás- sérültek, ahol apró ajándékokat vásárolhattak, illetve egy hangulatos étteremben megvacsoráztak, mégpedig kedvezményes áron. Tamóczy Jánosné Cegléd Nem kételkedünk Az elmúlt hetekben a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetőinek nyilatkozataiból megtudhattuk, hogy az újdonsült ceglédi cukrászüzem maradéktalanul el fogja látni süteménnyel az illetékességi körébe tartozó terület üzleteit Igaz, a Cegléden kívül eső részekről ennek némiképp ellentmondó híreket kaptunk, án. a vezetői ígéretekben nincs okunk kételkedni. Legfeljebb elgondolkozhatunk azon, hogy a Cegléd és Környéke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat kérését a cukrászüzem miért nem tudja teljesíteni. Pedig ez a kérés korántsem hajmeresztő. Tartalma szerint: jó lenne, ha a termelő üzem legalább a vállalat városi boltjaiban jelentkező igényeket teljes mértékben kielégítené. Ez azonban nem megy. A kisker vezetői úgy vélik, hogy ha már egyszer Cegléden van a cukrászüzem, úgyszólván természetes, hogy a süteményt ne Kecskemétről és Maglódról hozzák. Nem megy. Sőt, még az is elvárható — mondják a Cegléd és Környéke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál —, hogy mindennap friss áruval megrakott kocsi érkezzen a boltokba, mivelhogy így kívánják a vásárlók. Ez sem megy. Ettől függetlenül mi nem kételkedünk. v. s. Cegléd a hazai lapokban A Szolnok Megyei Néplap szeptember 9-i számában jelent meg a Kiállítás a Kossuth Múzeumban című írás, mely a Ceglédi évszázadok című gyűjteményes helytörténeti állandó kiállítást mutatja be. A Petőfi Népe szeptember 10-i számában érdekes írást olvashatunk dr. Sztrinkó István etnográfus tollából Tanulmányok Kecskemét történetéhez címmel, melyben Iványo- si-Szabó Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatója azonos című helytörténeti tanulmánykötetét ismerteti, A cikk írója egyebek között megjegyzi, hogy a kötetben található tanulmányok — melyek a török hódoltság utolsó negyedszázadától a 18. század első évtizedéig terjedő időszak gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozását tartalmazzák — . még nagyobb jelentőséget kap majd akkor, ha ezt az úttörő vállalkozást Nagykőrös, Cegléd s a többi Duna—Tisza közi település kutatása is követi, hogy így az eredmények összehasonlíthatóvá váljanak...” A kötet egyébként Nagykőrösről és Ceglédről is tartalmaz érdekes adatokat. Ugyancsak a Petőfi Népe szeptember 15-i számában láttuk a Hétköznapi tettekkel a hétköznapok békéjéért című képes riportot a Kiskunfélegyházán megrendezett országos béketalálkozóról. A cikk írója többek között bemutat két ceglédi vendéget, Csorbá- né Nagy Ágnest és Kenyó Erzsébetet, akik csatlakozva a „Békében adj vért, ne a háborúban onts!” mozgalomhoz, vért adtak a fesztiválon rendezett önkéntes véradáson. A Petőfi Népe szeptember 16-i számában megjelent Á pályakezdő nővér című képes riport bemutatja Palla-gi Ka- 'talint, a Magyar Néphadsereg 2. számú kecskeméti kórházának pályakezdő ápolónőjét, aki az idén végzett a ceglédi Török János Egészségügyi Szak- középiskolában. A Vasárnapi Hírek szeptember 21-i számában Dalia László: Víznek, savnak ellenáll című riportjában Somogyi István festőművész-feltalálót mutatja be abból az alkalomból, hogy szeptember 22-én kiállítása nyílt a ceglédi Helyőrségi Művelődési KözpontA Népszava szeptember 19-1 számában megjelent Múzeumok életéből című írás beszámol arról, hogy .. a ceglédi Kossuth Múzeum a harmincas években készült két Benedek Péter-képet vásárolt a képző- művészeti gyűjteményébe.” A Petőfi Népe szeptember 22-i számában közölte a Verseny kalapáccsal, fűrésszel című képes tudósítást arról, hogy a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat KISZ- bizottsága szeptember 20-én Kecskeméten hetedszer rendezte meg az épitőipari ifjúmunkás- és szakmunkástanulónapot, melyen három megye — köztük 1 cégié dl és ‘ nagykő - rösi — fiataljai vettek részt. A szakmai versenyen „ az összesített pontszámok alapján a ceglédi ipari szakmunkás- képző csapata győzött, s nyerte el a Dutép Vállalat KISZ- bizottságának vándorzászlaját”. A Szabad Föld szeptember 26-i számban olvastuk Besze Imre képes riportját. Hivatása: az élet és a rend védelme címmel, melyben bemutatja Kecskeméti B. László rendőr őrnagyot, a Ceglédi Rendőr- kapitányság igazgatásrendészeti osztályának 40 éves vezetőjét. A Magyar Nemzet október 4-i számában adta közre a Patológusok országos találkozója Sopronban című írást, mely a Magyar Pathológusok Társaságának október 3-án megkezdődött kétnapos tanácskozásáról számol be. A megnyitón adták át a társaság által alapított Pro pathológia- emlékérmet dr. Szabadfalvi Andrásnak, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház igazgatójának. A Népszava október 6-i számában jelent meg a Szakszervezeti sportnap Cegléden című tudósítás, mely az előző nap megrendezett szakszervezeti bizottságok nagy sikerű Pest megyei rendezvényéről számolt be, melyen mintegy hatszázan vettek részt. A Magyar Nemzet október 9-i számában látott napvilágot a Becsülettel teljesítik feladatukat című írás. A cikk írója a ceglédi laktanyában sorkatonai idejüket töltő teo- lógusjelöltekikeí beszélgetett. összeállította: Kósik Lajos Kőrcstetétlen Irodalmi délután Az Alföldi Tej Közös Vállalat KISZ-alapszervezete október 30-án, csütörtönkön délután fél 3-kor irodalmi délutánt rendez a kőröstetétleni művelődési házban. Az összejövetel vendége Patkós Irma érdemes művész. Minden érdeklődőt szívesen látnak. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
