Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
1986. OKTOBER 88., KEDD ElTEMETTÉK FÉNYES SZAKOT Családtagjai, barátai, pálya- művész a Művelődési Minisz- társai és tisztelői kísérték tórium, a Magyar Zeneművé- utolsó útjára hétfőn a Farkas- szék Szövetsége, a Szerzői réti temetőben Fényes Sza- Jogvédő Hivatal és a Magyar bölcs Erkel-díjas zeneszerzőt. Népköztársaság Művészeti a Magyar Népköztársaság ki- Alapja nevében búcsúzott Fé- váló művészét, megannyi ope- nyes Szabolcstól, rett- és film-, rádió- és tv- A barátok, a pályatársak játék zenéjének komponistá- képviseletében Szenes Iván ját. számtalan sanzon és slá- vett búcsút az elhunyttól, sír- ger szerzőjét. jánál pedig Makláry László, a Koszorúkkal borított rava- Fővárosi Operett Színház ze- talánál Lendvay Kamillö Er- neigazgatója mondott bú- kel-díjas zeneszerző, érdemes csúbes-zédet. Interpop fesztivál Könnyűzenei koncertek A közeljövőben több, a közönség érdeklődésére számot tartó programot szervez az Országos Rendező Iroda az Erkel Színházban. November 3-án 17.30 és 20.30 órai kezdettel A magunk részéről.,. címmel Markos György és Nádas György önálló estjét rendezik meg. Az Interpop fesztivál ’86 címmel november 17-én 17.30 és 21 órakor kezdődő koncerteken a júliusi siófoki könnyűzenei vetélkedő hazai résztvevői lépnek színpadra, többek között hallható lesz a nagydíjas Napoleon Bid és az előadói díjas Z’Zi Labor együttes is. A programot a Dolly Roll együttes gálaműsora zárja. December 1-jén Koncz Zsuzsa lesz az Erkel Színház vendége. A 17.30 és 20.30 órakor kezdődő koncerteken fellép Bródy János is. A Budapest Sportcsarnoknak ismét világhírű vendége lesz november 13-án: az osztrák Falca koncertjét 18.30, illetve 21 órakor hallhatja a magyar közönség. Rádiófigyelő' 168 ÓRA. Nem csoda, hogy élénk vita fejlődött ki a Parlamentben, amikor a családjogi törvény módosítását tárgyalták. Igazság szerint az érvek és ellenérvek összevetése már másfél évvel ezelőtt megkezdődött, ami azt bizonyítja, hogy az előkészítés alapos volt: szakapparátusok, bizottságok, egészségügyi és igazságügyi dolgozók tüsténkedtek a jó eredmény érdekében, ugyanakkor folyamatosan -kérték, hogy a -sajtó szünet nélkül ismertesse a vifek tartalmát, pillanatnyi eredményeit a széles tömeggel. Ez csak -részben történt „meg*;Végül is van új családjogi, törvényünk, amely a régi módosításával született. Például a tizennyolc éven aluli lányok — a megfontolt döntést segítendő — nem mehetnek férjhez. Vajon mit kell majd meggondolniuk a lányoknak? Hogy addig is ki nevelje a gyereküket? Persze, vannak olyan határozatok. amelyek megszületnek, de a kinyilatkozásuk ellenére a kutyába se’ vesszük őket. Itt van például a mosonmagyaróvári importszemét, amelynek a behozatalát kormányhatározat tiltotta meg. Ezután még vagy hatvan vago-n érkezett a pályaudvarra. Tarnál Gizella és Havas Henrik riporterek nem várt akadályokba ütköztek nyomozásuk során. A pletykák és a magyarázkodások meghallgatása előbb szórakoztató volt. de amikor azt mondta az egyik helybéli vezető, hogy „nem járkálhatok állandóan a vasútállomásra, hogy meggyőződjek arról, vajon gyűllk-e a szemét továbbra is”, az már elgondolkodtatott. A NEVELETLENEK című riport főszereplője egy kislány volt: Nicolett nem. tudta, hogy a barátai milyennek látják, és azt sem, hogy az édesanyjának mi a véleménye, róla. Mi több, időnként sír elalvás előtt, de fogalma sincs, hogy miért? Nicolett nagyon okos, általános iskolai tanuló. Olyan szorgalmas diák, hogy soha nem kell segíteni neki. Meg dicsérni sem kell, hiszen az természetes, hogy kitűnő jegyeket hoz. Bezzeg, ha a húga csinál egy cigánykereket, a2 földöntúli eseménynek minő sül a szülők szemében, hiszen olyan ügyetlen, gyámoltalan szegény. Eric Fromm szerint az új szülött még nem tudja megkülönböztetni a jóleső meleget és táplálékot az anyja személyétől, csak azt érzi, hogy ölbe veszik és vigasztalják, ha valami baja van. Olyan védelmet élvez, olyan biztonságérzetet kap, amelyért nem kell tennie semmit. Nicolett nem emlékszik nagyanyjánál töltött időszakra, C9ak elbeszélésekből tudja, hogy a nagyszülei nevelték néhány hónapig. Mégis, ha valami gon-dja-bajd van, azon nal a nagyihoz siet. Az anyjától nem csupán törődést kaphat a gyerek, de hitet is. Megtanulhatja, hogy élni jó, hogy az élet szeretete szép -i-s, hasznos is. A legtöbb anya tud tejet adni. Mézet annál kevesebben: a szülő életszer-etetőt átveszi az utód s. Olyannyira, hogy meg lehet különböztetni azt a gyereket, aki csak tejet kapott. Anyám szerint az a szeretet, amikor a karunkra ültetjük a gyereket, mert ilyenkor érezzük, hogy milyen gyámoltalan, és tudjuk, hogy amíg ilyen, nem csap be... — írja Oria- na Faliad egy férfinak, majd hozzáteszi: — lehet, hogy te is . ilyen vagy, és azért szeret lek, mert elszívod előlem a levegőt? Kétféle jövő vár Nicolsttra Vagy kemény, tudatos, és gyanakvó ember lesz, vagy odaadja majd az életét egyetlen simogatásért. Sz. Z. Gorka Lívia munkái Vulcanus unokája Gorka Lívia keramikus, Munkácsy-díjas érdemes művész kiállítása a napokban nyílt meg a tápiószelei Blas- kovich Múzeumban. Bojár Iván művészettörténész a hivatalos hangvételt mellőzve, baráti melegséggel, egyszerű szavakkal ajánlotta a közönség figyelmébe a száztíz alkotást. A művésznő munkáit utoljára három évvel ezelőtt láthatta a nagyközönség. A kiál- lítóterem akkor a lakása volt. Ahogyan Gorka Lívia mondotta: — Ez olyan közvetlen kapcsolatteremtési lehetőséget jelentett az emberekkel, olyan élményt nyújtott, amely után már nehéz újra a hivatalos, elidegenítő kiállítótermi bemutatkozás. Lehet, hogy hosz- szú volt a hallgatás, de most is csak Gócsáné Móró Csilla múzeumigazgató személyes varázsának köszönhető az, hogy elfogadtam a meghívást. Ez a családias melegséget sugárzó környezet, úgy érzem, alkalmas a munkáim befogadására. A kiállítás szín- és forma- gazdagsága megkapó. Bojár Iván szavaival élve, Vulcanus a római tűzisten unokájának boszorkányos remekművei a használati tárgyak, a poharak, a kelyhek, a tálak és a szemet elkápráztató felületek, erőteljes formák is. A magas hőfokon egymáshoz égetett fémmázak és az agyagkerámia lenyűgöző hatásának titka csak részben technikai bravúr. Alapvetően a személyiség legmélyebb bugyraiban gyökerezik. Ugyanúgy mutatkozik meg, mint a vulkánok csodái, amelyek a Föld gyomrából törnek a felszínre. Borzongató feszültséget teremtenek a durva, kemény formák. a lágy pasztellszínekkel párosulva. A barnától a kékesszürkéig minden színárnyalat megcsodálható. A kiállítás anyaga decemberben tovább vándorol Pest megyében, Nagykátán december 5-től látható. Minden világot látni akarónak, gyermeki kíváncsiságát megőrizni tudónak ajánljuk a kiállt tás megtekintését. Ü. I. Oldott, fesztelen hangulatban Színház a Kulacs borozóban Hűvös, zord szél tekerget- te-zörgette a száraz faleveleket október utolsó hétvégéjén. Dideregve, kabátomat szorosan összehúzva, szapora léptekkel igyekeztem a zebegé- nyi állomás mögötti téren a Kulacs vendéglő vonzó, meleg-sárga fényei felé. Az amúgy csendes borozóban most n-agy volt a sürgés-forgás. A boltíves pince már zsúfolásig megtelt, alig találtam üres széket. A közel száz ember bemelegítette a helyiséget. A nyolc nagy faasztalon mázas kancsókban, poharakban jófajta borok, hangulatos zene. Gyertyafényben megcsillanó kíváncsi, várakozó tekintetek találkoztak: mi lesz itt? A váci Madách Színkör Burns—Villon: Vidám koldusok című „anarchista kantátáját” készült bemutatni. Évszázadok közti híd Nem véletlenül házasították össze a francia Francois Villon és a skót származású Robert Burns költészetét — tudtam meg az utolsó instrukciók kiosztása közben Németh Péter Mikolától, a színkör rendezőjétől, a forgatókönyv írójától. Ezeket a költőket, igaz, háromszáz év választja el egymástól, de ennek ellenére lelki rokonságban állnak. Az ő világszemléletük és gondolataik a mai ember számára is fontosak. Mindennapjaink értékrendbeli átalakulása, vajúdó erkölcsisége hasonló problémákat, kételyeket hoz felszínre, mint kétszáz, illetve ötszáz évvel ezelőtt, az akkori társadalmak. A mélyen elbúvó életérzések, lelki-állapotok „kivételes” helyzetekben figyelhetők meg, így például, mint akkoron is, kocsmákban. A bőr-, a sör-, a pálinkáivá« kísértetiesen azonos emberi megnyilvánulások következménye és oka, örök emberi problémák létrehívó- ja, megfogalmaztatója. A lépcsőn is álltak A forgatókönyv vázát Burns úgynevezett anarchista kantátájának, a Vidám koldusoknak alapgondolatát a francia forradalom eszméje, a szabadság, egyenlőség, testvériség alkotja. Ugyanerről elmélkedett már a XV. században, korát meghazudtolón Villon is. Az ő verseiket párbeszéddé alakítva épült fel a darab. Ez a hatodik előadás. Annak idején, a váci művelődési központban lezajlott bemutatót is a büfében rendezték. Az egész elgondolás feltételezi a közvetlen kapcsolatot a közönséggel és a kocsmai környezet befogadó, alakító hangulatát Mundi László, a borozó vezetője izzadtan szaladgált az asztalok között, a helyszűke miatt beleütközve egy-egy álldogáló bámészkodóba. Szívesen adott helyet ennek az előadásnak, nemcsak azért, mert a fogyasztásból származó bevétel a borozó kasszáját gyarapítja, hanem azért is, mert művészetkedvelő. Szeretné magas színvonaláról híressé tenni ezt a pincét. Az 50 forintos belépőjegyekből befolyt összeg visszaszármazik a váci művelődési központba, ahol az előadás színreviteli költségét megelőlegezték. A közönség részben váci volt, de páran Szobról is érkeztek. A többség zebegényi, Mundi László, a házigazda meghívására jött. Sokan nem jutottak be, de már így is a pincelejárat lépcsőjén álltak egy páran. Jo előadás — Segítség! Emberek, jóemberek! Égnek a házak! Az álomvárosban égnek a házak!... Halljátok! — rohan be kiáltozva Kövesdi László, a darab költője. A közönség elcsendesedett, maradt a helyén, elkezdődött az előadás. A 19 éves Kövesdi László budapesti munkásszálláson lakik, műtőssegéd. Szerelmese a színháznak, már kisgyermek kora óta színész szeretne lenni. Minden évben jelentkezett a Színművészeti Főisko Iára. Társaival, így a 42 éves Péter Pállal, aki Bolond And ris szerepét kapta, Kocsis Györggyel, Báron Tímeával és Bai Ferencné Vavrik Évával tették színvonalassá az előadást. A színkör minden tagja formában volt, a közön ség jó előadásnak lehetett Tízesztendős a törvény Ami az állampolgáron múlik 0 iptimista vagyok — mondta Lukács György a halálos ágyán, majd a döbbent arcokat látva hozzátette: — napjainkban valósulnak meg azok a gondolatok, amelyeket a reneszánsz idejében fogalmaztak meg. Valahogy így vagyunk az 1976. évi V. törvénnyel is, amelyet a közművelő- dásügy szakemberei kerettörvénynek neveznek. Talán azért, mért nem lehet megparancsolni az állampolgárnak, hogy művelődjék. Ez az a kiskáté tehát, amely önmagában lehetőségek halmaza csupán. A kultúra a világ azon kincsei közé tartozik, amit nem lehet adni, ha nem kérik. Olyan vagyon, amely mindhiába halmozódik, ha nem kell senkinek. Az eredeti szándék a szocialista demokrácia fejlesztését és a közművelődés feltételrendszerének szélesebb alapokra helyezését szorgalmazta. A törvény azt, a hetvenes években kibontakozott folyamatot kívánta jogi eszközökkel segíteni, amely immár túlhaladta a korábbi egyirányú közvetítést, az intézményekhez kötött népművelést. A tömegszervezetek, gazdasági egységek felelős aktivitása, az állampolgári öntevékenységre építő törekvések nem voltak eredménytelenek. Az évtized szakmai kutatásai, kísérletei, konferenciái és az ezekét követő MSZMP KB 1974. évi köz- művelődési párthatározata általánossá tette a közművelődés fogalmának használatát és politikai feladatként jelölte meg a kulturális célok tartalmi megvalósítását. A két évvel később született — napjainkban tízéves évfordulóját élő — törvény intézkedések sorozatát, felelős cselekvések tömegét erősítette: az intézményhálózat bővülése — akár a Népművelők Egyesületének a megalakulása — a társadalmi bázis határozott növekedését jelezte. A művelődési házak Igazgatóinak legnagyobb örömére egyre több termelő — és fogyasztási — szövetkezet vállalta a közös fenntartás terheit. Felélénkültek a különböző amatőr művészeti mozgalmak, a szocialista brigádmozgalom. Erősödött a művelődési otthonok közéleti szerepe. A korszerű és hatékony felnőttnevelési kezdeményezések a mindennapokból következő társadalmi és személyes gondok megoldását is segítették. Alkotótáborok, táncházmozgalom, filmklub és olvasótáborok bővítették a közművelődés hagyományos kereteit. Sorolhatnánk tovább a biztató adatokat az oktatásügy és a népművelés között kialakult együttműködést dicsérve. Mégis hasznosabbnak tűnik, ha elismerjük, hogy nem minden alakult úgy, ahogy szerettük volna. Igazság szerint az azelőtt is művelődök változatosabb, gazdagabb kulturális lehetőségekhez jutottak, de az eredeti elképzelés — amely szerint szélesebb néptömegeket vontunk volna be a művelődési folyamatokba — nem járt sikerrel. A művelés feladatait teljesítettük, a művelődését kevésbé. A törekvések éppenséggel a kívül maradottakra irányultak, mégis a beavatottak 'esélyeit növelték. Az aktív keresők harminc százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Félmillió ember lakik a kultúra által alig érintett külterületeken. Az összlakosság egyhanmad része él kistelepüléseken, amelyek többsége rosszul ellátott. Naponta ingázik 900 ezer dolgozó és mintegy százötvenezren laknak munkásszálláson. Ugyanilyen szociális, társadalmi gondokat jelentenek az egyéni, vagy életkori sajátosságokból következő problémák: az alacsony jövedelem, az öregség, az alkoholizmus. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a lakosság jelentős részét sújtják a hátrányos helyzetből adódó nehézségek. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy mindezek a gondok újratermelődnek a fiatalok körében. Természetesen az említett problémák nagy része nem kizárólag kultu rális eredetű. Mégis van közük egymáshoz, mint ahogy a műveltségbe-li különbségeket sem csak művelődési tényezők okozzák. Az eredmény az a kulturális egyenlőtlenség, amely visszahat a gazdasági életre. Ennek az állapotnak nem kedvez az a szemlélet, amely szerint a kultúra nem része és előidézője a gazdasági fejlődésnek, hanem csupán következménye. Éppen a művelődés ne tartozna a fontos és felelős, társadalmat alakító cselekvések közé? Van tennivalónk bőven. Ne hallgassunk hót azokra, akik szerint 'egy lépést sem haladtunk előre az elmúlt tíz év során, hiszen ez ugyanolyan túlzás, mint a hivatalnoki optimizmus. AZ utóbbi is tényekre — kimutatásokra és statisztikákra — hivatkozik, amelyekről tudvalevő, hogy tetszés szerint állíthatók össze, így nem is érinthetik a művelődés lényegét. (Az egyik adat szerint rjőtt a könyvtári tagok száma, a másik szerint i’iszont csak hígabb műveket - olvasnak.) Az állam igyekszik racionalizálpi a központi feladatokat ellátó intézmények működését. Ennek következményeként a kulturális intézményrend szer valóban az infrastruktúra szerves része lehet. A művelődési házakban, múzeumokban, könyvtárakban dolgozóik pedig tudják, hogy csak a tényleges igények minőségi kielégítésén át vezet az út a mindegyre értékesebb kínálat elfogadtatásához. többi rajtunk, állampolgárokon múlik. Kitűnő, alulról jövő kezdeményezések bizonyítják, hogy léteznek, megoldások a panaszkodáson kívül is. Számtalan klub. szakkör és tanfolyam — olykor meghökkentő, ám igenis hasznos és korszerű ötlétek — valósulnak meg azokban az intézményekben. amelyeket jó szándékú, ötletes emberek látogatnak, akik tenni akarnak a közért, ami bizony nem is olyan könnyű, Szilas Zoltán szemlélője és résztvevője. Az alkalmi kocsmazenészek, Laczhegyi Imre (zongora), Brusznyai Margit (cselló), Makói József (hegedű) és Rud- nai Péter (ütős), a Balogh Ferenc és Retzler Péter által írt zenét jóízűen játszották. Az előadás sikere, lendületes menete nagyrészt abból származott, hogy a verses-párbeszédes részeket zenei, énekes, táncos betétek tették változatossá. A közönség az egyórás előadás vége felé már együtt énekelt, tapsolt az amatőr színjátszókkal. A természetes környezet oldottá, fesztelenné tette a hangulatot. „Üveg bor és egy hű barát! Mit akarsz többet, ember? Ki tudja, még mi vár terád, a sors hogy pörget, ember? Kapj a múló pillanaton, még visszarívod, ember: a boldogság félénk nagyon, nem jön, ha hívod, ember.” Énekeltük együtt Burns: A borosüveg és a jóbarát című versének refrénjét. Bizonyosság és kétely — Ki az, akit nem érint meg néha-néha az az elkeseredett hangulat, az a kétely az élet értelmével kapcsolatban, ami ebben a pár sorban megfogalmazódik? Jószerivel mindannyian átéltük már ezt egy-egy pillanatra — mondta Németh Péter M-i-kola az előadás után. Ezen alkalom is erősítette azt a bizonyosságomat, hogy ennek a színkörnek léteznie kell.. Elsősorban a közösségte- remtés a célunk, amellett, hogy szeretnénk profi színvonalú darabokat színre vinni. A váci művelődési központban a Berek Kati által rendezendő darabban a mi gyerekeink is játszanak. Kísérlet lesz ez arra, hogy fel tudják-e venni a profi színészekkel a versenyt. A Vidám koldusok következő előadása Vámosmikolán, az én szülőfalumban lesz november 8- án este. A jövő év áprilisában Shakespeare: A vihar című darabjából írt színműtanulmányt mutatjuk majd be. Egy videofilmét is szándékozunk készíteni, amelynek a forgatókönyvét egy középiskolás, Kékesi Attila írta. Áz életemet én két dologra tettem fel: a verselés és a színház a mindenem. Versírás közben megadatik az a nagy- nagy csend, amelyben az ember újra és újra megtalálhatja önmagát, a színház, a társulat, a közösség pedig az emberekkel való intenzív érzelmi-szellemi érintkezésre ad módot. Bízom abban, hogy ez a második éve létező színkör sokáig fog még együtt maradni, gazdagítva így a magunk és a környezetünk életét is. Üjj írisz A Dunakanyar Kurír Gyermekvilág Hova megyek a gyerekkel? Hol találok programot a kicsinek? Állandó kérdése lehet ez a szülőknek, akik értelmes időtöltést keresnek a családnak. A jól ismert programkínáló kiadványok szinte kizárólag csak a felnőttek kulturális lehetőségeit foglalják össze. Nem kell külön újságot szerkeszteni a kicsik programjainak, de a Dunakanyar Kurír kezdeményezését érdemes lenne követni más lapoknak is. Az októberi számban külön, formájában is önálló oldalon jelent meg a Gyermekvilág című melléklet. Ebben a felnőttek lehetőségei mellett a gyerekeknek ajánlott időtöltéseket is csokorba gyűjtik. Napközi mozit, bábelőadást, hangversenyt és rejtvényíejtő klubot ajánl a rajzokkal, találós- kérdésekkel és verssel színesített, plakátszerű lap. Az óvodásoknak, kisiskolásoknak és szüleiknek időrendbe szedve, pontos helyszínnel mutatja meg Szentendre, Pomáz, Dobogókő és a Dunakanyar nagyobb településeinek kulturális programjait. Gyermekvilág a gyerekek igényeivel. Ez az igény azonban nemcsak a Dunakanyaré.
