Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

1386. OKTOBER 23., SZOMBAT BEFEJEZTE NIUNKÁJÁTAZ ORSZÁGGYŰLÉS ŰSZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az I. oldalról) 282 ezer telefonállomás épül­jön, azzal, hogy a távbeszélő­fejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan _kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifeje­zésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható for­rást a fejlesztés további gyor­sítása érdekében. Ilyen a la­kossági és a közületi telefon- kötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanolyan nagyság- rendű pénzforrást biztosít a vállalati, tanácsi eszközök telefonfejlesztésre történő át­adása. Ez pályázati rendszer kere­tében történik, amelyben min­den „külső” 40 forinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá. A közös munka eddigi ered­ményeiért köszönetét mondok a tanácsnak, a vállalatoknak, és a kötvényt vásárló állam­polgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon ' építésé­nek pénzügyi feltételeit terem­ti meg — mondotta az állam­titkár. Bejelentette: Tárgyalá­saink a Magyar Nemzeti Bank­kal is eredményre vezettek, és így 1990-ig 400—420 ezer te­lefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtőd­tek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukció­ra kell felhasználni, így 260— 280 ezer új telefonállomás lé­tesül. — Ahhoz azonban, hogy a VIII—IX. ötéves tervidőszak­ban ne csökkenjenek a fej­lesztési lehetőségek — a visz- szafizetési kötelezettség miatt —, szükséges időben új forrá­sokat feltárni. A távközlés-fejlesztési prog­ram feltételeiről szólva elmon­dotta: az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével, jelentős szerve­ző-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges beren­dezések, anyagok, mintegy 80 százalékát a hazai ipar szál­lítja. a fennmaradó hányad importból biztosítható. Az üze­meltetés-fenntartás postán be­lüli feltételei ma még nem ele­gendőek, azokat a posta önma­ga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megol­dására várhatóan összkor- mányzati összefogásra lesz szükség. Szeretnék szólni távközlés- fejlesztési programunk terüle­ti tervezéséről és a pótlólagos helyi források kapcsolatrend­szerérői. A telefonhálózat ki­építése műszakilag egyfajta egymásra épültséget igényel. Ellesett pillanat. Németh Károly és Lázár György Pest megyei képviselők csoportja az ülésszak záró napján Képviselők csoportja, előtérben Kádár János Így került sor arra, hogy azokban a megyékben, váro­sokban. vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bo­csátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rendszer egymásra épültsége műszakilag lehetővé teszi a fejlesztést. Így fordulhat elő, hogy ahol nincsenek meg a hálózatfej­lesztés feltételei, azokon a te­rületeken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megajánlása esetén sem tu­lé­dunk telefonállomásokat tesíteni. A távbeszélő-elosztásiban még jó néhány éven keresztül — bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős diffe­renciáltsággal — a hiánygaz­dálkodás kényszerű gyakorla­ta fog érvényesülni. Ezért és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek meg­bontják a telefonelosztás eddi­gi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és korszerűsítse azt. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munkaprogramja alapján már folyik az informatikai rend­szer, benne a hírközlés felzár­kóztatására, bővítésére vonat­kozó munka. Ez megalapozhat­ja egy, legalább 10—15 éves időtávú, önálló távközlés-fej­lesztési kormányprogram ki­alakítását is. Tóth Illés beszámolójában végezetül mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosí­totta az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hanyomáriyaikhoz híven igyekeznek dolgozni. ca véleménye a Celladam- ról, Kovács Ádám és kutató- csoportja diagnosztikai mód­szeréről? — Az elmúlt években a tö­megtájékoztatási eszközök több alkalommal foglalkoztak Kovács Ádám és munkacso­portja tevékenységével — kezdte válaszát az államtit­kár. — Kovács Ádám úgy vé­li, hogy eljárást talált a rák korai . felismerésére, rálelt olyan kémiai anyagra, amely a különböző rákfajták gyó­gyítására alkalmas. Az eddigi szakértői vélemények _ sajnos nem támasztották alá a re­ményeket. — Ez év márciusában az Egészségügyi Minisztérium fölszólította az Országos Gyógyszerészeti , Intézetet, hogy a' Celladam nevű készít­mény engedélyezéséhez szük­séges eljárást indítsa meg. Májusban az intézet főigaz­gatója közölte az érdekeltek­kel, hogy a rendelkezésre ál­ló adatokból hiányoznak olyan alapvető fontosságú dokumen­tumok, mint például a vegyü- let kémiai összetétele, esetle­ges bomlékonyságával kapcso­latos adatok, mérgező hatásá­ra, illetve viszonylagos ártal­matlanságára vonatkozó bizo­nyítékok. Fölhívta Kovács Ádámot és munkatársait, hogy a szükséges vizsgálati adato­kat bocsássák rendelkezésére. Sajnos ez mind a mai napig nem történt meg, legújabb ér­tesülésünk szerint februárra várhatók ezek a dokumentu­mok. Ugyancsak erre az idő­re ígérték a gyógyhatást bi­zonyító kórrajzok átadását. Ebben a programban az egész­ségügyminiszter és Kovács Ádám — néhány nappal ez­előtt történt személyes talál­kozásuk alkalmával —r meg­egyezett. — Az egészségügyi törvény kimondja, hogy Magyarorszá­gon gyógyszerként még nem alkalmazott anyagot gyógy­szerként csak akkor szabad emberen kipróbálni, ha az il­letékes egészségügyi szerv a jogszabályban megállapított előzetes vizsgálat alapján ezt engedélyezte — emlékeztetett Hutás Imre. A Celladam, ese­tében ez nem történt meg, így a miniszter kénytelen volt körlevélben felhívni az orvo­sok figyelmét az egészségügyi törvényben foglaltak betartá­sára. Ennék ellenére az egész­ségügyi intézmények termé­szetesen továbbra is vállal­koznak arra, hogy a szerrel kapcsolatos laboratóriumi és állatkísérletes vizsgálatokat elvégezzék. Az egészségügyi államtitkár válaszát követően a parla­ment őszi ülésszaka — ame­lyen Sarlós István, Péter Já­nos és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejez­te munkáját. netében. Munkahelyét egyet­len crossbar vonal köti össze a külvilággal, amelyet a ceg­lédi telefonközponttól bérel­nek. komoly havi summáért. Az állami gazdaság telepei 23 községben működnek, s a kapcsolat megteremtésére te­lex- és CB-rendszert kényte­lenek kiépíteni. A képviselő elmondta azt is, hogy a kör­nyék többi gazdasági egysége is hasonló gondokkal küsz­ködik. A Monori Mezőgép Vállalatnál például nem tud­nak számítógépes terminált alkalmazni, mert ahhoz is crossbar vonal kellene... A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság tervei szerint nem lesz fejlesztés a követ­kező öt esztendőber Nagykáta térségében sem. Ez arra ser­kenti a helyi vezetőket, hogy újabb tárgyalásokat kezdje­nek az illetékesekkel. Bánáti András mezőgazdasági üzem­gazdász, a nagykátai Magyar —Koreai Barátság Tsz elnöke (5. vk.) azzal érvelt: nem le­het belenyugodni az amúgy is nagy lemaradás konzerválásá­ba. Saját szemszögükből néz­ve nem tartják megnyugta­tónak azt sem, hogy a posta a nyolcadik és a kilencedik ötéves terve' pénzeszközeinek egy részét előre felhasználja a mostani fejlesztésekre. Félő ugyanis, hogy amikorra a nagykátai helyzet rendezése kerülne sorra, esetleg éppen emiatt nem jut majd erre pénz. Nem kis összegről van szó. Nagykáta, Monor és Do­bás felzárkóztatása jelenlegi árakon számolva másfél mil­liárd forintot igényelne ... Nagykörösön sem jobb a helyzet, de ott legalább ja­vulni fog. A Nagykőrösi Kon­zervgyárban egy crossbar vo­nal él, amelyet — a mono­ri példához hasonlóan — Ceg­lédtől vásároltak. A város te­lefonhálózatának fejlesztése azonban szerepel a posta ter­veiben. Görbe Ferenc közgaz­dász, a Nagykőrösi Konzerv­gyár igazgatója (10. vk.) ab­ban reménykedik, hogy nem­sokára a város is bekap­csolódhat a távhívó hálózat­ba. A posta 1989-re ígéri a korszerűsítés befejezését. Ám ez sem lesz ingyen. A város 14 millió forinttal, a gyár to­vábbi 3 millióval járul hozzá a költségekhez. A Sok gond közepette hosz- szú évek óta először van re­mény arra, hogy a sokat os­torozott helyzet megváltozzon Mint az a beszámolóban is elhangzott, a népgazdaság VII. ötéves terve egy rekonst­rukcióval egybekötött gyorsí­tott fejlesztési programot ha­tározott meg. Ez alapul szol­gálhat arra, hogy az ezred­fordulóig ledolgozzuk ebbéli lemaradásunkat. Bízzunk te­hát abban, hogy ennek Pest megyében is mielőbb látszat ja lesz. Kövess László A beszámoló utá.. Stadinger István (Budapest 6. vk.), az Országgyűlés építési és közle­kedési bizottságának elnöke, a napirend bizottsági előadója beszámolt arról, hogy szakmai testületük a szokásosnál is részletesebben tekintette át a posta tevékenységét. Meg­említette, hogy az Országgyű­lés ipari bizottsága is napi­rendjére tűzte a posta jelen­tését. A továbbiakban felszólalt Bereniczky József (Baranya m., 8. vk.), a Pécsváradi Me- zőg zdasági és Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatója, Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), az Ipari Informatikai Központ vezér- igazgatója, Bibék Istvánná (Csongrád m., 8. vk.), a mó- rahalmi Vörös Október Tsz személyzeti vezetője, Novak Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 2. vk.), a Fémmunkás Válla­lat nyíregyházi gyáregységé­nek technológiai csoportveze­tője, Bölcsey György (Buda­pest, 63. vk), a XXI. kerületi tanács elnöke, Keszthelyi Zoltán (Borsod m., 1. vk.), a MÁV miskolci vontatási fő­nökségének dízellakatosa, Ka­tona Sándor (Fejér m., 12. vk.), az Ikarus móri leány- vállalatának igazgatója, Szat­mári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák Vállalat várpalotai bányaüze­mének főaknásza, Sándor Gábor (Nógrád m., 5. vk.), az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és készülékgyárá­nak anyagbeszerzője, Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.), a Nö­vénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakísérleti állomá­sának vezetője, Novák István (Vas m., 2. vk.), az Élgép szombathelyi, 4-es számú gyá­rának technológusa, Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgató­ja és Plecskó Ferenc (Somogy m., 12. vk.) a Kemikál Építő- anyagipari Vállalat barcsi gyárának üzemvezetője. Ezután Sarlós István beje­lentette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett. Ismét meg­adta a szót Tóth Illésnek. A Magyar Posta elnöke vála­szolt a felszólalásokra, majd kérte a beszámoló és a válasz elfogadását. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Ma­gyar Posta elnökének beszá­molóját és a felszólalásokra adott válaszát — három el­lenszavazat és három tartóz­kodás mellett — tudomásul vette. Marjai József és Csehák Judit áz ülés szünetében Válasz a Celladam-Ugyre Ezután dr. Hutás Imre rád megyei képviselőnek még egészségügyi államtitkár vá- csütörtökön ismertetett kérdé- laszolt Király Zoltán Csöng- sere: mi az egészségügyi tár­Alkotó légkörű vita Szálúnál eszmecsere a szünetben. A képen balra: Boros László, a Postakísérleti Intézet technikusa (Budapest 26. vk.). Mellette Fetter Gyula gépésztechnikus, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat főművezetője (23. vk.)

Next

/
Thumbnails
Contents