Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

1986. OKTÓBER 3., PÉNTEK Gazdaságunk a világversenyken Jót, korszerűt olcsón termelni Hosszú évek óta gazdaságpolitikánk egyik kulcskérdése a versenyképes, hatékony gaz­dálkodást biztosító termékszerkezet kialakítá­sa. — Ezzel a bevezetéssel kezdte szóbeli ki­egészítő tájékoztatóját Pálmai László, a vá­rosi pártbizottság első titkára a testület hét­fői ülésén, melyet már a kibővített pártszék­ház új nagytermében tartottak meg. Az ér­tekezlet elnökségében helyet foglalt dr. Sátor János, a törökbálinti Mechanikai Művek nyu­galmazott vezérigazgatója, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja is. Állandó feladat A termékszerkezet korszerű­sítése, a gazdasági egységek termékeinek versenyképessé­ge szerepelt az ülés első na­pirendi pontjaként. A szóbeli kiegészítésben az előadó, va­lamint a bizottsági tagoknak előre kiküldött írásos jelentés áttekintette az eredményeket, a soron következő feladato­kat. — Tavaly az ipari üzemek termelési értéke megközelítet­te a 3 milliárd forintot, az ipari szövetkezeteké a 700 milliót. A térség mezőgazda- sági üzemeinek termelési ér­téke 3 milliárd forint volt eb­ben az időszakban. Az ipar árbevételének 30 százaléka exportból származik — álla­pította meg Pálmai László, majd azzal folytatta, hogy az ipari üzemek ez évre több mint 10 százalékos növekedést irányoztak elő, a szövetkeze­tek 3 százalékot. Az aszályos idény miatt a mezőgazdaság­ban 4 százalékos csökkenésre számítanak. A termékszerkezet korsze­rűsítését, a piachoz való al­kalmazkodást az üzemek ál­landó feladatuknak tekintet­ték. Ezért tartották napiren­den, s tárgyalták üléseiken az üzemi pártvezetőségek, s fog­lalkozott vele kiemelten a vá­rosi pártbizottság is. A hatá­rozatokkal szembesítve az eredményeket megállapítható, hogy az intézkedések kiterjed­tek a termék-korszerűsítésre, a választékbővítésre, a profil- tisztításra, az ár- és értékesí­tési politikára, az érdekeltség fokozására. Politikai eszközök Miután az előadó részlete­sen elemezte a nagyobb egy­ségeknek a VI. ötéves terv idején elért eredményeit, rá­mutatott a gazdaságokat fog­lalkoztató olyan gondokra is, mint például az Alagi Állami Gazdaságban a húsmarhatar­tás, Gödön a juhászat. Ezeket az ágazatokat az élelmiszer- ellátás érdekében magas költ­ségeik ellenére is fent kell tartani. Hasonló gondok miatt szüntetik meg viszont a hű­tőházban egyes gyümölcsfélék, elsősorban a cseresznye és az egres feldolgozását, de to­vábbra is stratégiai termék­ként kezelik a málnát. A ver­senyképesség elemzésekor az is kiderült, hogy az üzemi adottságok nagyban befolyá­solják a helyzet alakulását. Példa erre az is, hogy Alagon a mustár és a napraforgó ver­senyképes, míg Gödön ennek az ellenkezője tapasztalható. A termékszerkezet korszerű­sítése, az export lehetséges bővítése a VII. ötéves tervben sem kerül le a napirendről. A feladatokról határozat szü­letett, mely szerint: az ipari és mezőgazdasági üzemekben egyaránt meg kell gyorsítani ezt a folyamatot, bővíteni kell a nemzetközi mércével is ver­Hiányt pótol a teherlift A felvonógyártó és -javító ágazat is segíti a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet gazdálkodását. Képünkön teherliftek működését próbálják a szerelők. senyképesnek minősíthető vá­lasztékot. Eredeményesebben kell feltárni és hasznosítani a szellemi, valamint a fizikai tartalékokat, de ugyanakkor előnyben kell részesíteni az anyag- és energiatakarékos technológiákat. Legyen rugal­masabb az értékesítés, hasz­nálják fel gyorsabban a tudo­mány új eredményeit — ajánlja a határozat, amely a mezőgazdasági üzemeknek is bőven ad útmutatást, kiemel­ve az együttműködés jelentő­ségét, s megállapítja a párt- bizottság gazdálkodást segítő feladatait is. A vitában Pillár József, a hűtőház főraktárosa, Sági La­jos, a Dunakeszi Konzervgyár igazgatója és Murvai Zoltán, a gödi Dunámenti Termelő- szövetkezet elnöke szólalt fel. Személyi kérdések A pártbizottság ezután meg­hallgatta Antal Jánosnak, a Hazafias Népfront Városi Bi­zottsága titkárának tájékozta­tó jelentését a HNF családvé­delmi tanács tevékenységéről, melyet jegyzőkönyvi elisme­résben részesítettek. Ezután személyi kérdések­ről döntött a testület. A pártbizottsági tisztsége alól korábban felmentett Cseh Péter helyett Horváth Szabol- csot, a gödi termelőszövetke­zet elnökhelyettesét válasz­tották a bizottság tagjai közé. Elköltözés miatt kérte fel­mentését Sándor Péter fóti tanár, aki helyett kollégája, Juhász Franciska képviseli a nagyközség pedagógus párt­tagjait. Űj tagok kerültek a testület fegyelmi bizottságába is. öt komoly gazdasági tapasztala­tokkal rendelkező vezetőt vá­lasztottak a pártbizottság gaz­daságpolitikai munkabizott­ságába. Betű, hang, kép Újság a polcon Azt mondják a József Attila Művelődési Központ könyvtá­rában, hogy csak e sorok írója vette kézbe eddig a Hungara Vivo és a Világ és Nyelv cí­mű folyóiratokat. Már azon gondolkodnak, hogy érdeklő­dés hiányában megszüntetik a rendelését. Érthetetlen a do­log, mert a városban, de még a MÁV-telepen is sok eszpe- rantista él. Különben is érdemes rend­szeresen beülni id.e a könyvek között elhelyezett olvasóaszta­lok mellé, mert az 52 kiad­vány között valamennyi or­szágos folyóirat, gyermekúj­ság, ismeretterjesztő és napi­lap megtalálható. Bókáné Kő­vágó Ibolya könyvtáros sze­rint ennél több lapot már nem­tudnak rendelni, nincs rá pénz, csak a kereten belül változtatnak, szüntetnek meg egyeseket aszerint, hogy me­lyik iránt van vagy nincs ér­deklődés. A legrendszeresebb olvasóik a gyermeküket szak­körbe, tanfolyamokra elkísérő szülők. Az árak emelkedése miatt otthon is szelektálunk, lemon­dunk egyről s másról. A könyvtárak egyre bővülő társadalmi szerepét ott értel­mezik helyesen, ahol az újsá­gok, folyóiratok, sőt, a hang­lemezek és kazetták egyenran­gúvá válnak a könyvekkel, s ott, ahol a helyben olvasható lexikonok és kézikönyvek biz­tosítják a település szellemi központjának szükséges szín­vonalát. A videokazetták köl­csönzéséről már nem is be­szélve, amely nem annyira a távoli, mint inkább o nagyon közeli jövő társadalmi igé­nyévé válik. Am addig is, amíg ezek az egyáltalán nem luxusnak te­kinthető szolgáltatások kiala­kulnak, s több lesz a pénz, mint ma, a rangsorolásból nem szabad kifelejteni a leg­fontosabbakat. Legtöbben ugyanis a MÁV dolgozói kö­zül laknak a telepen. Ennek ellenére ^Jiiába keressük a polcokon a Magyar Vasutas című szakszervezeti lapot, a szakma kérdéseiről szóló fo­lyóiratokat. Pedig biztos len­ne olvasójuk. DUMÁK ESZI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Észfék is kell a biztonsághoz Segítenek a jelzőlámpák Megnyomjuk a gombot, a lámpa zöldre vált. A Liget ut­cánál ez már bevált gyakorlat. A városokat kettéosztó főút­vonalak olyanunk, mint a folyók. Át kell kelni rajtuk. A 2. szá­nni főútvonal nagy forgalma sokszorosan indokolta, hogy- a Béke. a Nap, a Tallér és a Barátság útja előtt elhelyezett lámpákat működésbe hozzák. Ez néhány héttel ezelőtt meg is történt. Kísérleti idő — Milyen tapasztalatokat szereztek azóta? — kérdeztük Boros József rendőr százados­tól. a közlekedésbiztonsági ta­nács titkárától. — Kevesebb vagy több azóta a baleset, ko­molyan veszik-e a jelzéseket a járókelők? — November elsejéig kísér­leti időszaknak tekintjük az új helyzetet — hangzott a vá­lasz. — Eddig azt tapasztal­tuk. hogy a gyalogosforgalom mindenképpen biztonságosabb lett. De az is tény, hogy a lámpák lassítják az autósfor­galmat. Kevesebb viszont a gépkocsibaleset is. Emberben azóta nem esett kár, legfel­jebb járművek rongálódtak. A próbaidő letelte után ismét rendszerezzük a tapasztalato­kat, s megtesszük a szüksé­ges intézkedéseket. Ezek ösz- szefüggnek azzal a program­mal is, amit az idei, a bizton­ságos közlekedés éve alkal­mából készítettünk. A Pest Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács kiadványá­nak ez a címe: Gyalogosprog­ram. Mielőtt lép, észfék! — Kik és hogyan segítik a program sikerét? A közlekedésbiztonsági elő­adásokon kívül olyan mód­szerekről is beszámolhatnak Küzdelmek az üde zöld pázsiton Akkor a jó, ha zajos a lelátó Azt hiszem, ezt a hangulatot mondják őszi ragyogásnak. Elviselhetően kellemes a nap melege, az ég kékjében sport­repülő köröz, előttünk a Vasutas Sportegyesület labdarúgó­pályáján üde zöld a fű, s különben is: ez a megye egyik legszebb sporttelepe — mondja nem kis büszkeséggel a hangjában az ismeretlen, akit a véletlen sodort mellém. — Sokat dolgoztunk érte — folytatja, s ahogy a korát becsülöm, ezt el is hiszem. — Jár mostanában mécs­esekre? — Bosszankodni — nevet. Karate, zene, cikkírás Inkább olvas, mint videózik A VASAJTÖ becsukódik mögöttem. Egyforma kék munkaruhás fiatalemberekkel találkozom odabent a mű­helyben. Talán ők is ott vol­tak azon a bizonyos, rendkí­vüli érdeklődést kiváltó író— olvasó találkozón, mint a most felém közéledő és be­mutatkozó, szőke, hullámos hajú Piriczki Ottó, aki má­sodéves villanyszerelő-tanuló a Gárdonyi Géza Szakmun­kásképző Intézetben és ter­mészetesen a MÁV Jármű­javító Üzemben. — Illés György író volt a nagy hatást keltő vendég az iskola könyvtárában, ahová azóta többen is járunk — mondja, s a szépirodalmi mű­veken kívül másokat is fel­sorol. Amint megnyílik a beszélgetés alatt, kiderül, hogy az érdeklődése olyan széles körű, aminek kielégíté­sére csak úgy jut az időből, ha nagyon gondosan, célsze­rűen beosztja. Az ilyen élet­vitelhez szükséges energia még nem gond ebben a kor­ban, főleg, ha fejlesztik is. Szóval: Ottó szereti a spor­tot. Régebben birkózott, most karatézik, de ettől nem tartja idegednek a zenét sem, és még lemezlovasvizsgát is tett. A nyári szünetben meg pin- cérkedett csak úgy melléke­sen a veröcemarosi Express- táborban. Sok tulajdonsága tűnik atyai örökségnek. A gyárhoz való kötődésben sze­repe van, hogy az édesapja is itt dolgozik. Különben ő is szívesen muzsikál. — Szeretném jól megtanul­ni a szakmát, aztán ha lehet, továbbtanulni. Különösen ér­dekelnek az idegen nyelvek. Most például magánúton kez­dem el a németet — mondja határozottan. c Tavaly á3 jöárosi könyvtár újságíró-szai&körébe is beirat­kozott. Itt föerzett tapaszta­latait, jó fogalmazókészségét máris igénybe veszik. A könyvtárban megalakuló Gár­donyi Géza klub vele íratja a meghívandó híres szemé­lyeknek szóló leveleket. A könyvekkel való barátkozás segítette hozzá az olyan fel­fedezés öröméhez, amit meg akar osztani másokkal. Ez a tulajdonság vonzotta a szak­körbe is. EGY OLYAN szakrajzköny- vet talált a polcokon, me­lyet Fenyvesi Tibor, az isko­la tanára írt, s jelentősége az, hogy nagy hiányt pótol, mert eddig ezt csak egy motorsze­relő-tankönyv helyettesítette. A Vasúti járműszerelő szak- rajz és példatár című kötetet dicsérve Piriczki Ottó így ír: „A könyv előnyei közé tartozik, hogy az ismertetők, leírások jobban megérthetők, áttekinthetőbbek”. Az érde­kes szakmai olvasmányt így ajánlja: „Remélem, hogy diáktársaim is örömmel fo­gadják majd a könyv megje­lenését”. — Olvasni jobb, mint vi­deózni. A könyvet átéli az ember, működik a fantáziája — mondja végül a könyvtár vonzásába került fiatalember. Aztán hozzáteszi, hogy régen jobban ment. — Voltak jó at­létáink is. Ez már a nosztalgia — gondolom —, miközben bené­pesül a pálya, kezdődik az edzés, pillanatokon belül szép, izgalmas helyzeteket látunk mindkét kapu előtt. — Ha így megy a játék, a heti mérkőzést meg is nyerhe­tik — hallom valakinek a hangját fentről, egy tribün melletti ablakból. A VSE csapata most a me­gyei első osztályban küzd, s közel áll hozzá, hogy meg­nyerje. De ha így lesz, akkor még mindig ott a területi baj­nokság. Nehéz az út a közön­ség által áhított NB II-ig, ahhoz, hogy még egyszer talál­kozzék ezen a pályán a két szomszéd város csapata, Vác és Dunakeszi. Ezen egy kicsit a közönség is segíthet. Hoffman Károly, a sport­egyesület elnöke bólint. — így van. Négy-ötszáz nézőnél soha nincs több mos­tanában. Tudja, a látogatott­ság is az eredményektől függ. De ha sokan biztatják a csa­patot. jobban megy a játék. Egyébként a felnőttek mel­lett még -négy együttesünk van — tájékoztat az elnök. — Az ifik és a két úttörő tizen­egy, akik a budapesti bajnok­ságban játszanak. Ők még őszinte örömmel jönnek ide — jegyezte meg várakozás közben a beszélge­tőtárs, az érkező, csivitelő gyerekcsapaből. Ez a kép jel­lemző itt, a pálya környékén. Ügy látszik, nincs hiány az utánpótlásból. Maracskó Pál, az atlétikai szakosztály edzője az egyetlen főállású a kollé­gái között, akik mellékállás­ban dolgoznak az egyesületért. Erről, a városi sportpolitiká­ban kiemelt sportágról úgy tájékoztat, hogy kevés a fel­nőtt atléta. Mindössze hatan vannak, a harmadosztályban. A fiatalok körében tavaly si­került jelentősen előretörni, bár a nyolcadik osztály el­végzése után sok gyerek kerül el más városokba. Az edző ki is számolja, hányán atletizál- nak az irányítása alatt. A' gyermek korosztályhoz és a serdülő B-sekhez 40-40 sportoló tartozik. A 15—16 évesek csoportja, a serdülő A 30 tagú. A náluk idősebb ifik 15-en edzenek és versenyez­nek. Kiemelkedő eredmények születtek súlylökésben, gátfu­tásban. Fejlődött a gyaloglás. Csapatokat lehet már kiállí­tani az országos bajnokságra. Az idén ■ négy együttes 96 bajnoki pontot szerzett. Súly- lökésben Janikovszki Zoltán lett a Junior OB hatodik he­lyezettje, s most a hét végén is jó eredmények várhatók a szombaton 10 órakor kezdődő mesveváloeatott versenyeken. Ki kerülhet be a csapatok­ba? Milyen szempontok sze­rint válogatnak? Hányféle szakosztály működik még a két bemutatott közül. Sportpolitikáról, a fenntar­tás költségeiről kellene kér­deznem az elnököt. De hisz még az atlétikának sem jár­tunk teljesen a végére. Sebaj. A jövő heti számunkban folytatjuk. ’ már a téma szakemberei, mint például a csúcsforgalom ide­jén segédkező felső tagozatos iskolásoké, akik átsegítik a ki­sebbeket a túlsó oldalra. A gödi Kilián György Általános Iskolában önkéntes közleke­dési úttörőrajok működnek. Ez a gyakorlat tapasztalható, s a pedagógusok is megteszik ezt például a Fóti 2. Számú Ál­talános Iskolában. Tény, hogy újabban mind több horpadt oldalú autót lát­ni az utakon. Ahogy nő a szá­muk, úgy emelkedik a ka­ramboloké is. Boros József mondja: Több ellenőrzést! — Még csak az év három­negyedénél tartunk, s máris elértük á tavaly egész évben előfordult ésetek mutatóit. Még jobban kell tehát erősí­teni a propagandát és az el­lenőrzésekéi. A munkavédelmi felügye­lőknek központi előadásokat tartanak, akik ugyanezt te­szik majd a munkahelyeken. KRESZ-vetélkedőkkel is gya­rapítják a fiatalok, a felnőt­tek közlekedési ismereteit. Például a nemzetközi iskolá­kig területi elődöntőjén no­vember 15-én a Körösi Cso­rna Sándor Általános Iskolá­ban. Dunakeszi is benevezett a Balesetmentes városért moz­galomba. — Lehetséges ilyet teljesí­teni? — Ezzel is törekszünk mind nagyobb biztonságot terem­teni az utakon — válaszolta Boros József. Péntektől péntekig — Üttörőmozgalom. A Du­nakeszi 1. Számú Általános Is­kolában a fegyveres erők nap­ja alkalmából új úttörőcsapat alakult, amely Széchenyi Ist­ván nevét vette fel. — Táncklub. A József Attila Művelődési Központban meg­kezdődtek a már korábban hirdetett tanfolyamok. Ismét látogatható a Lokomotív tánc­klub tanfolyama, október 12-étől. A foglalkozásokat va­sárnap délelőtt 10 órától, a klubnapokat kedd—csütörtök 17.30-tól 21.30-ig tartják. Ta­nárok: Hegyesi Istvánná és Hegyesi István. — Ismeretterjesztés. Ma tartja közgyűlését a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat városi szervezete. Megbeszél ik a város és a körzet ismeretter­jesztő feladatait, módszereit. — Fóti párbeszéd. Folyta­tódnak a Fóti ősz esemény­sorozatai. Október 9-én, csü­törtökön délelőtt 9 órakor a nagyközségi pártbizottság székházában: Közös gondunk a közművelődés . címmel tart előadást dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője. Vitavezető dr. Bán Károly címzetes egye­temi tanár, a Fáy—Vörösmarty Társaság megbízott elnöke. A rendezvényre csak meghívók­kal lehet belépni, ezek a nagyközségi tanács titkársá­gán igényelhetők. Az oldalt frta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents