Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Ara! l,)íö lóriul lass. OKTOBER K, PÉNTEK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Vita a családjogi törvény módosításáról Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részt az őszi ülésszak munkájában.) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. Bejelentette: dr, Horváth Mária Anna, Budapest 16. számú választókörzetének képviselője — férje tar tős külföldi kiküldetése miatt — mandátu máról lemondott. Az Országgyűlés tudomá sül vette dr. Horváth Mária Anna lemondá sát, s az országos választási elnökség javas lata alapján a budapesti 16. számú választó körzet eddigi pótképviselőjét, Orosz Adélt országgyűlési képviselőként igazoltnak jelentette ki. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az OrMARKÓJA IMRE: szággyűlés június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Sarlós István közölte, hogy Király Zoltán Csongrád megyei képviseld kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: mi a véleménye a Celladamról, Kovács Adám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről. A kérdésre az egészségügyi államtitkár ad majd választ az ülésszak végén. (A kutató- csoport munkájáról lapunk 4. oldalán közlünk cikket.) ...........- ---A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: , A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, 1952. évi IV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalása; Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. O A házasság nem magánszerződés A szükséges intézkedések kidolgozása a kormány népesedéspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai és egyéb társadalompolitikai határozatai alapján már folyamatban van. A jognak a házasélet demokratikus normáira való nevelő szerepe az utóbbi időkben elhalványodott: a házasságókat tlúnyomórészt a felek közös kérelmére bontják fel, s a bíróság nem tájékozódhat ilyen esetben a tiázasélet történéseiről, a végleges megromlás okairól, nem értékelheti a felek magatartását, a házasság megszűnéséért viselt felelősségüket. Ez is hozzájárult bizonyos téves nézetek elterjedéséhez. A bíróságon a váló felek és jogi képviselőik többször adtak hangot annak a' véleményüknek, hogy a házasság a házastársak magánügye, úgymond, „magánszerződés”, amelynek megszüntetése csakúgy elhatározásukon múlik, mint á megkötése. A bíróság csupán adminisztrációs szerepet tölthet be a bontás kimondásánál, éppúgy, mint az anyakönywezető a kötésnél; ne is avatkozzon tehát be ügyeikbe. E felfogásból egyenesen köyetkezik az a másik téves feltétélezés, hogy az állam — a társadalom — érdektelen a házasélet alakulásával szemben, ezért nem támaszt a házastársak magatartásával és döntésével szemben követelményekét, amelyek megsértéséhez nem is kíván következményeket fűzni. A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta; szükséges, hogy a törvény egyértelmű legyen azokban a kérdésekben, amelyekben a közvélemény és a társadalmi gyakorlat bizonytalanná- vált. A beterjesztett javaslat szabályai kifejezésre juttatják, hogy a házasság nem magánszerződés, hanem olyan jogintézmény, amelyet a bíróság közös nyilatkozat esetén is a végleges és helyrehozhatatlan megromlás objektív tényének vizsgálata és a békítés megkísérlése után bonthat csak fel. Az állam nem érdektelen a házastársi magatartásokkal szemben, előírja a felelős házastársi és szülői magatartást s arra hárítja a családbomlás negatív jogkövetkezményeit, akinek ez a helyzet felróható. Törvényünknek — a közakaratot is kifejezve — a házasság szilárdságának és tartósságának követelményéből kell kiindulnia, ezt kelt szabályaival elősegítenie.. A házasságok sikerének, tartósságának alapvető'; feltétele a helyes párválasztás. Ebben azonban a jog ném befolyásolhatja a férfiakat és nőket. Csupán ánn'yit tehet, hogy az éretlen házasságkötési élhatározások. elé korlátot állít a házasságkötési korhatár • javaslat, szerinti ' Ifi évre való felemelésével. A válásra vonatkozó jogi szabályok módosításánál., is az,.a, kiindulási pont: a válás feltételeinek bizonyos fokú megszigorításá(Folytatás a 3. oldalon) Alvaro Cunhal befejezte magyarországi látogatását A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 21— 23. között látogatást tett hazánkban Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Kíséretében volt Domingos Lopes, a PKP Központi Bizottságának póttagja, a külügyi osztály helyettes vezetője. Kádár János, az MSZMP főtitkára megbeszélést folytatott Alvaro Cunhallal. A PKP főtitkárával találkozott és tárgyalt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legfontosabb időszerű kérdéseiről. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjuk tevékenységéről, és áttekintették az MSZMP és a PKP közötti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. Alvaro Cunhal csütörtökön reggel elutazott Budapetről. A A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára búcsúztatta. Bukarestben KGST-ülésszak A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszaka Bukarestben november 3-án kezdi meg munkáját. Az ülésszakot a KGST-tagálla- mok kormányfőinek szintjén tartják meg. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Leszerelési hét OBT-kiildöttség A szovjet békevédelmi bizottság meghívására Lőrinc Tamás alelnök vezetésével csütörtökön Moszkvába utazott az OBT leszerelési bizottságának küldöttsége. A delegáció részt vesz az ENSZ leszerelési hetének szovjetunióbeli rendezvényein. Eszmecsere Visegrádon Hol tart a vízlépcsőépítés? Tegnap Visegrádon, ax MTjC üdülőjében tanácskozást rendezett a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala a bős—nagymarosi vízlépcső építéséről. Az eszmecserén ott voltak dr. Szabó Mihály, a Győr-Sopron Megyei, dr. Varga Gyula, a Komárom Megyei Tanács elnöke és Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese, valamint Gombkötő Gábor, a Komárom Megyei Dolgozók Lapja. dr. Lökös Zoltán. a Vasárnapi Hírek. Puskás Csaba, a Kisalföld főszerkesztőié. Lapunkat Mészáros* János főszerkesztő-helyettes képviselte. A tanácskozást Virágh András, a Tálékoztatási Hivatal főosztályvezetője nyitotta meg. A megie- lenteket Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és Szápthé Miklós, az Oviher vezér- igazgatója és munkatársaik táié- koztatták a vízlépcső éoftésé-eií jele-legi munkálatairól és a közellövő feladatairól. Él mondták a többi között, hogy idén mintegy hárommil- liárd forintot fordítanak a munkálatokra, melyek legintenzívebben jelenleg Dunaki- litinél folynak. A duzzasztómű teknőjének injektálása jövő március helyett még az idén befejeződik, ezzel jó néhány hónapos előnyt szereznek a beruházás kivitelezésében. Jövőre már az acélszerkezetek — Családjogi törvényünk, az 1952. évi IV. törvény több mint harminc éve van hatályban — mondta a miniszter. — Alapvető elvéi időállónak, helyesnek bizonyultak. A módosítást a családi kapcsolatok további erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme, valamint a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalmazást gyakorlat kialakítása teszi szükségessé. A családi otthon megteremtése, a tisztességes megélhetés, a gyermeknevelés, az idősebb generáció segítése azonban — az állam gondoskodása, növekvő erőfeszítései mellett is — fokozódó áldozatokkal jár a családok számára. Ezek a körülmények a családi életvitel, a családi munkamegosztás megszervezésében, a családi funkciók betöltésében bizonyos nehézségeket okoznak. Az, hogy a terhek az. igények objektív szintjéhez képest egyenlőtlenül oszlanak meg, egy részről a társadalom és a család, más részről a családtagok között, megnehezíti a családtagok alkalmazkodását egymás-, hoz és á megszokott, hagyományos feltételektől .eltérő körülményekhez, és konfliktusokat is kiválthat. Ezt a részben negatív hatást csak fokozza a családi élettel kapcsolatos szemlélet megváltozása, az értékrend elbizonytalanodása, amelynek következtében számos esetben kedvezőtlenül alakulnak a családok belső, erkölcsi-érzelmi kapcsolatai. A családot összetartó erőknek ez a rpeglazulása mindenekelőtt a válások magas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt. 1975-től 1985-ig ezer lakosonként 2.2- ről 2.7-re emelkedett. A válással érintett kiskorúak száma is jelentős; az 1985-ben felbontott, mintegy 29 ezer házasság csaknem 30 ezpr gyermek életére hatott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések ,száma 20 százalékkal csökkent. főleg az új- raházasodások elmaradása következtében. Az elvált férfiak ú.iraházasodása 1970 óta több mint . felével, az elvált nőké pedig több mint egv- harmadával esett vissza. Az elváltak száma így évről évre nő. s 1985-r« körülbelül félmillió lett. Köztük mintegv 120 ezer az olvan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsége ói házasság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az elvált nők nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot, így a családok 13 százaléka egyszülős család, s ezekben a gyermekek 15 százaléka nevelkedik. Ezek a körülmények k az egyéni sorsokra is rendkívül kedvezőtlenül hatnak. Az .elváltak általában hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mind az anyagiak és a teherviselés egyéb formái, mind pedig az érzelmi kiegyensúlyozottság terén. Ez is hozzájárul esé- tenként házasságkötési esélyük csökkenéséhez. Gyakori az elváltaknak a vagyon miatti és a gyermekekkel kapcsolatos, nyugalmukat feldúló, sokszor évekig tartó perlekedés. Egyesek — főleg az otthontalanság és a tartási terhek következtében — a társadalom perifériájára sodródnak. Mégis, a gyermekek azok, akiknek a zöme a legtöbbet veszíti. 1 szülei válása következtében. Életszínvonaluk, nevelkedés! feltételeik ■ romlanak, érzelmileg megviseltté válnak, sokuk személyiségfejlődésében zavar keletkezik. E nehézségeket csak fokozza, hogy mivel a házasságban élők a nem házasokkal szemben bizonyos korlátozások alá esnek a tulajdonszerzés, a lakásjog, az özvegyi . nyugdíj terén, előfordulnak e hátrányok elhárítása érdekében érdekválások. Ugyanezek a látszatválások, sőt valóságos körülmények a házasodási szándékot is — főleg az elváltakét és az özvegyekét -rr- visszafogják, s házasságkötés helyett lazább párkapcsolatra, rövidebb-hosszabb ideig tartó élettársi viszonyra késztetnek. Az előbbiekben is körvonalazott nyomós okok — társadalmi és egyéni érdekek — elkerülhetetlenné teszik államunk. kormányunk számára. hogy a családi viszonyok véde'me és az ifjúság fejlődésének elősegítése terén eddig is tett erőfeszítéseit fokozza. A Tisztelt Házban megkezdődött a munka szerelése kezdődik. 36 ütemben folyik a tározó töltésének építése is csehszlovák területen. A járulékos beruházások közül a Szigetközben épülő kistérségi vízműre 1988-ban már ráköthetnek a társulatok. Intenzív szakaszába lépett a tervezőmunka, az egyeztetés a helyi tanácsokkal; a vízpótló rendszer, szennyvíztisztítók, partrendezés, töltésépítés tennivalói konkretizálódnak még ez év végéig. A beruházók célja, hogy még az idén minden egyeztető tárgyalást lezárjanak, így a kivitelezők 1987- ben már mindenütt felvonulhassanak. Pest megyéről szólva kiemelték két tervpályázat sikerét. Az egyik az erőmű tájba illesztését, a másik Nagymaros rendezését célozta. A legsürgetőbbek a feladatok Nagymaroson, hiszen itt előkészített felvonulási területet kell átadni az osztrák építővállalatnak. Megfelelő ütemben folyik a községben a szennyvíz-fő- gyűjtörendszer, a vízmű építése. Nyáron a kánikula idején már az új kútből is kaptak vizet az ittlakók. Megkezdődött az iparvágány, az út, a telepi hely kiépítése. A helyszín szomszédságában emelkednek majd a készenléti lakótelep épületei, itt laknak majd az osztrák munkások, itt lesznek a cég Irodái, Két ABG is elkészül, az egyik a munkaterületen belül, a másik azon kívül. A visegrádi oldal munkálatainak még csak a tervezése kezdődik, hiszen itt a kivitelezés majd 1991-ben kezdődik. A tájékoztatót követő eszmecsere során a résztvevők elmondták: az érintett lakosok döntő többsége a széles körű tájékoztatás, a számos helyszíni fórum révén meggyőződött a beruházás hasznosságáról, előnyeiről. A hatalmas volumenű, munkálatok irányítói ezután is figyelembe veszik észrevételeiket, kikérik az érintettek véleménvét a részkérdések eldöntése elölt. Lehetőleg olyan megoldásokat keresnek, melyek nemcsak hogvmesfelelnek a helviek idényeinek. hanem hozzájárulnak a területen az éliszonyok fejlesztéséhez is. M. J.
