Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

UJJ* 4i— PEST «gA ^#*1» VILÁG PROLETÁRJAI, EGY1 MEGYEI lBg MJW W x~HxnvL EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A Tífíi^l TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Ära: 1,80 forint 1986. OKTOBER 23., CSÜTÖRTÖK Az Országgyűlés őszi ülésszaka A törvényjavaslat vitája Ma 10 órára hívta össze az Elnöki Tanács az Országgyű­lést, amelynek ülésszakán várhatóan két fő téma szere­pel. A Minisztertanács java­solta a törvényhozó testület­nek. hogy az őszi ülésszakon tííjzze napirendjére azt a tör­vényjavaslatot, amely a há­zasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény mó­dosítására és egységes szöve­gének megállapítására vonat­kozik, továbbá vitassa mega Magyar Posta munkájáról, fej­lesztésének lehetőségeiről az illetékes államtitkár beszámo­lóját. Kádár János fogadta Alvaro Cuniialt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára szerdán délelőtt a Köz­ponti Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alva­ro Cunhallál, a Portugál Kom­munista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására tartóz­kodik hazánkban, A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. A két párt vezetői megerősítet­ték eltökéltségüket, hogy to­vábbra is tevékenyen fellép­nek a nemzetközi kommu­nista mozgalom és minden békeszerető, antiimperialista, haladó erő összefogásának erősítéséért. Üdvözölték és szolidaritásukról biztosították azokat a népeket, pártokat és mozgalmakat, amelyek a vi­lág különböző részein hősies harcot vívnak nemzeti füg­getlenségükért, szabadságu­kért, a társadalmi haladá­sért. A reykjavíki találkozó kap­csán méltatták azokat a konstruktív és nagy hordere­jű szovjet javaslatokat, ame­lyek reális és kölcsönösen el­fogadható megegyezési lehető­ségeket nyújtanak arra, hogy a nukleáris leszerelés terüle­tén döntő jelentőségű előre­lépésre kerüljön gór. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és bizton­ság szempontjából lfülShös je­lentősége van a helsinki fo­lyamját keretében zajló össz­európai párbeszédnek, ame­lyet a részt vevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, a kölcsönösen előnyös együttműködés bőví­téséért folytatnak. Kiemelték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezésének je­lentőségét, és hangot adtak reményüknek, hogy a novem­ber elején Bécsben kezdődő utókonferencia eredményesen járul majd hozzá az enyhülés újabb területekre való ki­téri esztéséh ez. Kádár János és Alvaro Cu- nhal kölcsönösen tájékoztatta egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Nagyra értékel­ték az MSZMP és a PKP kö­zött fennálló hagyományosan jó, rendszeres elvtársi kap­Kádár János és Alvaro Cunhal megbeszélése csőlátókat, amelyek a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein ala­pulnak. Kifejezték meggyőző­désüket, hogy a két párt együttműködésének további erősítése jól szolgálja a két ország, a magyar és a por­tugál nép érdekeit, valamint a nemzetközi béke és bizton­ság közös ügyét. A Portugál KP nevében Alvaro Cunhal portugáliai lá­togatásra hívta meg az MSZMP küldöttségét, amelyet magyar részről köszönettel el­fogadtak. A találkozót követően Ká­dár János ebédet adott Alva­ro Cunhal tiszteletére. Az ebé­den részt vettek: Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­ja, Horváth István és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai, valamint Kótai Géza és Domingos Lopes. Megbeszélés az MSZF^P főtitkárává! Väyrynen látogatásai Gazdag programja volt szerdán, látogatásának utolsó napján Paavo Väyrynennek, a Finn Köztársaság külügymi­niszterének. Kora délután a Politikatudományi Társaság ülésén előadást tartott Finn­ország és az európai bizton­sági és együttműködési folya­mat címmel. Mindenekelőtt utalt arra; hogy idén novem­ber 4-én 35 ország képvise­lői találkoznak ' Bécsben, az európai biztonsági és együtt­működési folyamat harmadik utótalálkozóján. Emlékeztetett arra, hogy 14 évvel ezelőtt kezdődött meg a finn fővá­rosban az az eszmecseré, amely elvezetett a helsinki zá­ródokumentum aláírásához. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára szerdán délután a KB székházában fogadta Paavo Vayrynent, a Finn Centrum A kommunista mozgalom alapozója Tudományos emlékülés Az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete és az MTA Tör­ténettudományi Intézete tu­dományos emlékülést rendez Pogány József, a magyár és a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló alakja, a Magyarországi Tanácsköztár­saság népbiztosa születésének 100. évfordulója alkalmából november 3-án, hétfőn. A ta­nácskozáson hazai és külföl­di történészek elemzik Po­gány Józsefnek a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt­ban, a Tanácsköztársaság ve­zeíésében. a Kommunista In- ternáciüreáléban és az Egyesült Államok munkáshiozgálrhábán kifejtett’ tevékenységét,' el­méleti és irodalmi munkássá­gát,/ '. V ; ■ ■ Pogány József, az MSZDP neves, publicistája, a kommu­nista ; világmozgalom egyik megalapozója volt. aki úttörő munkát végzett a ' marxista- leninista • történelemfelfogás, irodalomtörténet és közgazda­ságtudomány kibontakozta­tásában is. Piacra termelhessenek Most a bőség okoz gondot Zöldségfélékből — a fok­hagyma kivételével — a rend­kívüli aszály ellenére sincs hiány ebben, az esztendőben sőt. helyenként még eladha­tatlan készletek is felhalmo­zódtak — mutattak rá a- me­gyei főkertészek szerdán Szek- szárdon tartott országos ta­nácskozásán. Az öntözési le­hetőségek kihasználásának, a korszerű technológiáknak, s nem utolsósorban a gondos ápolásnak köszönhető papri- kabSség főként. Csöngrád, Haj- dú-Bihar, Heves és Szabolcs- Szatmár megyében okoz gon­dokat. E terüietéken, mint többen is rámutattak, a ter­melési kedv visszaesésére le­het és kell számítani. Párt elnökét, a Finn Köztár­saság külügyminiszterét. Á szívélyes légkörű meg­beszélésen részletesen foglal­koztak a nemzetközi élet és különösen a reykjavíki talál­kozó utáni helyzet kérdései­vel. Állást foglaltak a helsin­ki folyamat továbbvitele, a fegyverkezési verseny csök­kentésének szükségessége mellett. Áttekintették a hagyomá­nyosan jó kétoldalú kapcso­latok és az együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter külügyminisz­ter, Matti Kahüuoto, a finn külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, vala­mint Hargita Árpád, hazánk finnországi és Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapes­ti nagykövete. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra a nap folyamán ugyancsak megbeszéléseket folytatott Paavo Väyrynennel. A finn külügyminiszter ez­zel befejezte magyarországi látogatását. Mihail Gorbacsov televíziós beszéde Reykjavik nem csak reményt adott A Szovjetunió a reykjavíki csúcstalálkozón olyan cso­magtervben terjesztette elő javaslatait, amely az érdekek köl­csönös figyelembevételére, a kölcsönös biztonság elvére épült és engedményeket tartalmazott. A Szovjetunió változatlanul érvényesnek tekinti csomagtervét, amely azonban nem bont­ható alkotórészeire — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerda esti tévébeszédében, amelyben ér­tékelte a csúcstalálkozót követő eseményeket. Mihail Gorbacsov a szovjet televízió híradóműsorában el­hangzott beszédében utalt ar­ra: lehet, hogy a reykjavíki csúcstalálkozó hosszú évtize­dek óta a legnagyobb előrelé­pést jelentette a nukleáris le­szereléshez vezető úton. Mind­össze néhány lépésre voltunk attól — mondotta —, hogy gyakorlati megállapodásra jussunk a nukleáris leszere­lésről. Valamennyien felis­mertük, hogy a nukleáris ve­szély megszüntetése reális és lehetséges dolog. Reykjavik azonban nemcsak reményeket keltett, hanem felszínre hoz­ta azt is, hogy milyen ne­hézségek tornyosulnak az atomfegyverektől mentes vi­lág felé vezető úton. Nyil­vánvaló, hogy a militarizmus- sal összefonódó körök meg­ijedtek. Akcióikat koordinál­va most arra törekednek, hogy elfojtsák a világközvélemény széles köreinek béketörekvé­sét, azt, hogy a kormányok világos álláspontot alakítsa­nak ki ebben a döntő, törté­nelmi pillanatban. Erejüket nem szabad túlértékelni, de nem is szabad alábecsülni -»• hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára fel­hívta a figyelmet arra, hogy ezek az erők Reykjavíkot kö­vetően az átkozódásról hamar áttértek az örömujjongásra. Kampányt kezdtek annak ér­dekében, hogy kisajátítsák a másik fél javaslatait. Fő tö­rekvésük arra irányul, hogy megvédelmezzék az úgyneve­zett hadászati védelmi kezde­ményezést. Tisztára akarják mosni a destruktív amerikai álláspontot, annak a kor­mánynak az álláspontját, (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormányszóvivő válasza a Pest Megyei Hírlap kérdésére A Minisztertanács szerdai üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szó­vivője az alábbi tájékoztatást adta: Lázár György tájékoztatást adott az iráni kormányfővel folytatott megbeszéléseiről, amelyet a Minisztertanács jó­váhagyólag tudomásul vett. A Minisztertanács jóvá­hagyta a VII. ötéves tervidő­szak lakásellátásának társa­dalmi-gazdasági programját. A kormány határozatot ho­zott a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésére. Jóvá­hagyta a gazdaságilag elmara­dott területek gyorsabb fel­zárkózását célzó társadalmi- gazdasági programot. A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul vette a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok középtávú tervéről adott tájékoztatást. Bányász Rezső, a kormány szóvivője a Minisztertanács ülését követő tájékoztatóján külön is szólt, két nagy jelen­tőségű — a lakásellátásra, il­letve a gazdaságilag elmara­dott területek fejlesztésére vo­natkozó — társadalmi-gazda­sági programról. Mint mondotta, .a lakáshely­zet — amit ismételten átte­kintett a tanácsok összesített tervei alapián a Miniszter- tanács — közismerten a tár­sadalmat leginkább foglalkoz­tató témák egyike. A kor­A püspöki kar nyilatkozata A katonai szolgálatról A ' magyar katolikus püspö­ki kar őszi konferenciáján nyilatkozatot adott ki a kato­nai szolgálattal kapcsolatban^ amelyet az alábbiakban. is­mertetünk. Az utóbbi időben többször hangzott el vád a magyar katolikus püspöki kar ellen itthon, még inkább külföldön — nyilvánosan is —, hogy nem törődik azokkal, akik egyéni lelkiismeretükre hivat­kozva megtagadják a katonai szolgálatot és ezért az állami törvények értelmében bünte­tésben részesülnek — álla­pítja meg elöljáróban a do­kumentum, majd így folyta­tódik: a püspöki kar minden­ben, így a kötelező katonai szolgálat kérdésében is a ka­tolikus egyház, a II, vatikáni zsinat tanításának alapján áll. A katolikus egyház szo­ciális tanítása vallja, hogy az államnak joga és köteles­sége a haza védelme, az ál­lampolgárok javának szolgála­ta, a közbiztonság, a nemzeti és erkölcsi értékek fenntartá­sa. Ugyanakkor megkívánhat­ja az állampolgároktól mind­azt, amivel a reá háruló kö­telességeket és jogokat vég­rehajtani, megvédeni, biztosí­tani tudja. Ide tartozik a katonai szolgálat is. A püspöki kar, nyilatkozatá­ban leszögezi: a Magyar Népköztársaság alkotmánya értelmében minden állampol­gárnak kötelessége a haza vé­delme. Az eddigi megbeszélé­sek is megerősítették, hogy hazánkban katonai szolgálat kifejezetten a haza védelmére, a béke fenntartására, a köz- biztonság megerősítésére irá­nyul. A katonai konfliktus félelme viszont valamennyi jóákarátú embér feladatává és kötelességévé teszi, hogy minden lehetséges törvényes eszközt felhasználnak a béke biztosítására, fenntartására. mányzat megkülönböztetett figyelmét bizonyítja, hogy már a második 15 éves lakásépíté­si terv végrehajtásán munkál­kodunk. Kétségtelen, hogy az erőfeszítések ellenére is sok még a gond. A kritikai észre­vételek hangoztatói azonban időnként hajlamosak figyel­men kívül hagyni az eredmé­nyeket. Rámutatott arra is, hogy a mai gondok nem azo­nosak a 30, a 20 vagy a tíz év előtti godokkal. 1960-tól napjainkig jóval több mint 1 millió lakást építettünk fel; hazánk lakásállománya meg­haladja a 3 800 000-et; meg­kétszereződött a szobák szá­ma; harmadára csökkent az egyszobás lakások aránya; tízszeresére nőtt a háromszo­bás otthonok száma; 1985 vé­gén 100 lakásra 106 család ju­tott, 100 szobában 136 személy lakott. A most elfogadott' társa­dalmi-gazdasági program cél­ja, hogy az 1990-es évek ele­jére településeink többségé­ben megegyezzék a lakások és a családok száma; a lakásál­lomány minőségileg jobban megfeleljen a társadalom ma­gasabb igényeinek. Ehhez a mostaninál sokkal jobban szervezett munkával, az anya­gi eszközök még tudatosabb csoportosításával el kell érni, hogy a VII. ötéves tervidő­szakban legalább 900 ezer — egymillió család lakáshelyze­te javuljon. Váljék könnyebbé és gyorsabbá a fiatal házasok és a többgyermekes családok lakáshoz jutása, javuljon a lakások műszaki állapota, komfortfokozata, a városok­ban a lakókörnyezet minősé­ge. A VII. ötéves terv idősza­kában 320 ezer lakást kell fel­építeni, 140—160 ezer állami lakást felújítani. Emellett a program előirányozza 300—350 ezer magántulajdonú lakás felújításának hitel- és anyag- szükségletét is. Áttérve a gazdaságilag el­maradott területek fejleszté­sének kérdésére, a kormány szóvivője kijelentette: a ma elfogadott társadalmi-gazda­sági program az 1985-ben ho­zott kormányhatározat végre­hajtásának fontos állomása. A program Baranya, Békés, Bor­sod, Somogy, Szabolcs, Vas és Zala megye 23 olyan térségét érinti, ahol hiányzik, illetve korszerűtlen az ipari tevé­kenység. A kormány átfogó program­ja elsődlegesen a gazdaság fejlesztésére, a munkalehető­ségek bővítésére, a jövedel­mek emelésére irányul. A cél az, hogy korszerű termékeket gyártó, lehetőség szerint mo­dern technológiával működő — elsősorban háttéripari jel­legű — kis- és középüzemek létesüljenek. A mezőgazda­ságban a veszteséges tevé­kenységek felszámolása, a ta­lajjavítás és a kistermelés nö­velése a feladat. A központi támogatás fő forrása a VII. ötéves tervre előirányzott mintegy 3 mil­liárd forintnyi területfejlesz­tési és szervezési alap. Az (Folytatás a 2. oldalon.) Félmillió példány Politikai köoyvnapok Ebben az esztendőben im­már huszonötödször kerül sor a politikai könyvnapók meg­rendezésére. Könyvkiállitás- sal egybekötött országos meg­nyitója október 31-én lesz Bu­dapesten, az újpesti Ady End­re Művelődési és Munkásto­vábbképző Központban, dél­után három órakor. A ren­dezvényt dr. Káder Gyula, az MSZMP IV. Kerületi Bizott­ságának , első titkára nyitja meg. Ünnepi beszédet Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályá­nak vezetője mond. A Pest megyei megnyitóra a tervek szerint november 17-én kerül majd sor Zsám- békon a Tanítóképző Főisko­lán, délután háromkor. Az esemény vendége lesz a Hol­lós Ervin—Lajtai Vera szerző­páros, akiknek a könyvnapók- ra jelenik meg a Drámai na­pok című kötete, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A hallgatóságnak lehetősége nyí­lik majd beszélgetni az írók­kal az 1936. október 23-tól november 4-ig tartó időszaik- ról, amelyet ez a könyv , is feldolgoz. A negyedszázados születés­napját ünneplő politikai könyvnapok alkalmából foly­tatott baráti beszélgetést teg­nap a sajtó képviselőivel Nyí­ró József, a Kossuth Könyv­kiadó irodalmi vezetője. Mint elmondotta, az alkalomra a kiadó 23 kötetet jelentet meg mintegy félmillió példányban, amelynek értéke 40 millió fo­rint körül van. Persze ez a 23 kötet nem fedi az összes könyvnapi kiadvány számát, hiszen a társkiadók is foglal­koznak ilyen témájú művek­kel. A könyvnapok tehát az egész politikai könyvkiadás seregszemléje.

Next

/
Thumbnails
Contents