Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

I 1986. OKTOBER 22., SZERDA 'SS&já&M W xttwntm Mindennapi zöldségünk (2.) Még keresik a legrövidebb utat Hétköznap kora reggel még csendesek a fővárosi piacok. A hajnali órák többnyire a kereskedőké, ilyenkor rendezik pultjaikon az árut, döntik el. minek mennyi legyen az ára. milyen összeget írjanak ki a fekete ártáblára. Ami azonnal feltűnik még a laikus szemnek; az idén bőséges az árukínálat és az árak is elfogadhatóak. A verőfényes őszi napon, az ebéd, utáni órájában Budapest gyomrában, a Bosnyál: téri (nagybani piacon is igepósak megélénkül á forgalom. A piac kapujában bebocsátásra vár­va sorakoznak az áruval meg­rakott személygépkocsik.’ A kistermelők türelmesek, mert ltudják, ha szűk is a piac — mindössze 22 ezer négyzet- méter —, előbb-utóbb j.ut hely mindenkinek. Megérkezik Szabó János, a nagybani piac felügyelője is; segít eligazítani a tömeget, ki hová álljon árujával. Miköz­ben végigbattyogunk a stan­dok között, éppen arról bizío- Bít, hogy a két évvel ezelőtti rendcsinálás óta igazán kirívó eset nem történt. A tömeg nyugodt Ezeket, a változásokat ha­mar észreveszik a fogyasztók az üzletekben és a piacokon. Hiszen a zöldség-gyümölcs mapicikk, s nem mindegy hogyan, milyen áron lehet hozzájutni. — Ügynökök, ügyeskedők sincsenek már az 1984-es ren­delet óta — tájékoztat a piac- felügyelő. — Lehet, még olyan is akad közöttük* aki a tila­lom után valami tisztes mun­kát vállalt. Más járható út nem nagyon létezik, mert a gazdasági rendészeta Fő­városi Tanács pfácíelügyeiele rendszeresen ellenőrzést tart a Bosnyákon. Szúrópróba­szerűen mi is ellenőrizzük a termelők által behozott árut. Mérjük, hogy a' nejlonhálók­ban feltüntetett cédulán sze­replő súly valóban benne van-e, a zsákban, ha nincs, bírságolunk és feljelentést te­szünk. a XIV,.,;iíeriiletÍ Ta­nács kereskedelmi osztályá­nál. A piaci mérlegek pontos­ságát is ellenőrizzük, sót, fi­gyelemmel kísérjük, tíilaj- donosa éívégeztette-e a né gy­érenként kötelező hitelesítést. A rendelet megjelenése óta szigorúbb, de igazságosabb a piaci regula. A Bosnyákkal kapcsolatos rendészeti vizsgálatok számos rendellenességet • fednek fel ma is. Például nemrégiben Méhkerékről érkezett na­gyot mennyiségű uborka. A termelőktől 1-2 forintért vá­sárolták föl a kereskedők, vé­gül a fogyasztók 16 forintért jutottak hozzá. Még szeren­cse, hogy ezekre az üzletekre gyorsan fény derül és lefüle­lik a vétkeseket. Rendőr kellene Milvay Péter, a Fótépker árudájának vezetőhelyettese a rendelet megjelenése, 1984 au­gusztusa után jobbára csak a bódéjában ült '— mivel a forgalma felére esett vissza —, ám most bőven akad munkája. Ismét fellendülőben van a nagykereskedelmi le­rakat forgalma. — Nekünk 14 zöldségbol­tunk van a főváros külön­böző pontján, azokat kell el­látnunk áruval — tájékoztat. — És nemcsak olyan ter­mékekkel, amelyeket bázis­gazdaságunkban, a fóti Vörös­marty Termelőszövetkezetben állítanak elő. Szerződésünk Van több nagyüzemmel. Belső szabályzatunk szerint 30 szá­zalékos árrést alkalmazunk. A manipuláció kizárt. Minden tételt négy példányban szám­lázunk, amiből kettő itt ma­rad, kettőt pedig a,boltos rak el. A láncolás magszüntetését, annak üldözését én is üdvö­zítőnek tartom, azt azonban visszautasítom, hogy még ma is sokan csibésznek tartják a kereskedőkét. Ezzel nem ‘ér­tek és nem is érthetek egyet. A másik, amit sérelmezek, hogy a lánckereskedelem he­lyett, úgy latszik, sokan a lo­pásokra specializálták magu­kat. Többször kértük a rend­őrséget, éjszaka is ellenőriz­zék jobban a piacot,,sőt, több nagy- és kiskereskedővel egyetemben felajánlottuk, amennyiben két nyugdíjas rendőr elvállalná a piac éj­szakai felügyeletét, a bérüket összedobjuk, csakhogy meg­akadályozzuk az áru meg- dézsmálását. Sajnos, eddig nem történt semmi. A szép áru elkelt Egyre több az elégedett ter­melő. Cyetvai Sándor, aki 900 négyzetméter fólia alatt ter­mel zöldséget, Szentlőrinc- kátáról, a fóliásokról híres faluból hozza fel paprikáját a Bosnyákra. Elégedettségé­nek gyorsan megleltem ma­gyarázatát, amikor megjelent Kertész Tamás, a békás­megyeri zöldség-gyümölcs kis­kereskedő. — Sándornak mindig szép az áruja, ezért csak tőle vá­sárolok — tájékoztat a keres­kedő. —' E kölcsönös függő­ség mindkettőnknek kifizető­dő és az árak sem szöknek a csillagokig. Bár az áru ki­készítése során, hogy szebb, tetszetősebb legyen, a 30 szá­zalékot is elérheti a selejt, vi­szont még így is megéri, mert kialakult vevőköröm van. Csak 20-30 százalékos árrést teszek rá a felvásárlási árra. — A jó árut mindig el le­het adni — kapcsolódik a beszélgetésbe egy másik szentlőrinckátai kistermelő, Turza Kálmánná. — Hogy lá- tezik-e még lánckereskede­lem? Engem hidegen hagy. De az igazat megvallva, igazá­ból soha nem hittem benne. A zöldség-gyümölcs kereske­delemben voltak és lesznek is nehezebb periódusok. Ezt a nézetet osztja Köles Sándorné is, aki Túráról ér­kezett a salátával, zöldborsó­val megrakott Daciájával a Bcsnyájcra. A termelők és a forgalma­zók érveit összevetve, jól ér­zékelhetők az általános gon­dok. A végeredmény: sokszor a kelleténél drágább az áru. Ugyanakkor a termelési költ­ség állandóan emelkedik és a kereskedelemnek sem sike­rült még megtalálnia a leg­olcsóbb, legrövidebb utat a termelőtől a fogyasztóig. Két­ségtelen, hogy a rendelet meg­jelenése óta sok-pozitív vál­tozásnak lehetünk tanúi, és ha nem is szűnt meg teljesen, de visszaszorult az árfelhajtó korrupció. Erről á pontról pe­dig mór el lehet indulni ab­ba az irányba, amely lehető­vé teszi, hogy a földekről egyenesen a boltokba kerül­jön az áru. Bóna Zoltán (Vége) Műholdra kerülnek majd A Vega-programban való sikeres részvétel után újabb felada­tokat old meg a Budapesti Műszaki Egyetem űrkutató csoport­ja. A digitális labor az Iuterkozmosz-program keretében egy távmérésre aikalmas rendszer fedélzeti adatgyűjtőjét fejleszti most ki. A berendezések nyolc, az ionoszférát kutató műholdra kerülnek Vízgondok a Ráckevei-Duna-ágban Oxigénhiánytól szenved a halállomány Kotróhajó horgonyoz a Kvassay-zsilip elócsatomájának bejáratánál: most végzett a meder tisztításával. Hamarosan másik hajó érkezik, amely az iszapot távolítja el. A parton a búvárok munkájának ered­ménye: a víz útjából eltakarított megannyi uszadék, hulladék között állati, tetem is akad. Csendesen zúgnak a turbinák, másodpercenként 20 köbméter vizet emelnek át a Káckevci-Diuia-ágba. A hajózó csa­torna kijáratánál uSzószivattyúk dolgoznak. A hatalmas műtárgy be­tonlábam ott a csík, a megszokott vízállás nyoma. Most jó két méter­rel lejjebb fodrozódik a Duna. Rekorddöntés? — Lehet, hogy rekordot döntünk — mondja Koppány György, a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság árvíz- és folyamszabályozási osztályve­zetője. — A budapesti víz­mércén 1947-ben olvasták le a legkisebb értéket, 51 centi­métert. Ha a mostani helyzet sokáig fennáll, akkor az elő­rejelzések szerint október 31- re 52 centiméter lesz a víz­szint. vagy annál is kevesebb. Jelenleg 40 centiméterrel süllyedt az üzemi szint alá a víz, ami azt jelenti, hogy a Ráckevei-Duna-ágban ma­gasabb, mint a Nagy-Duná­ban. —Az alacsony vízálláshoz nemcsak a kevés csapadék já­rult hozzá, hanem a szokat­lanul meleg ■ idő okozta pá­rolgás, az altalajba való be­szivárgás is. Egyszerűen nem lehet annyi vizet betáplálni a. Duna-ágba, amennyi ezt ellensúlyozná. Pedig mindent megteszünk. Megkótortuk a medret, átállítottuk - a zsi­lip erőművének turbináit, amelyek most szivattyúként működnek.' Már szeptember végén megkezdődött a víz át­emelése. október 4. óta pedig harmadfokú készültségben, éj­jel-nappal dolgozik a műsza­ki ügyelet is. — Ez a helyzet több prob­lémát is okoz — folytatja a szakember. — Akadályozza a hajózást, az öntözést, az ipari vízkivételt, veszélyezteti a halállományt. Felhívtuk a fel­használók figyelmét, hogy ta­karékosan bánjanak a víz­zel. Ennek ellenére már több üzem jelezte a gondokat. A Csepeli Papírgyárban például nem tudták biztosítani a ter­meléshez szükséges vizmeny- nyiséget, ezért szivattyúzást rendeltek. A vállalatok igé­nyeit ebben a helyzetben is ki kell elégítenünk. Készültségben Normális körülmények kö­zött kéthetente, most kétna­ponta mérik a víz minősé­gét. A Duna-ágban nyolc he­lyen, összesen 33 alkotórészt vizsgálnak, valamint ellenőr­zik az összes szennyvízkibo­csátót. — A mérési tanúsága szerint eredmények a dél-pesti Vannak tartalékok a nagyüzemekben Ami veszteség, másnak haszon Jelentős károkat okozott az aszály az idén Pest megye mezőgazdaságának. Az ebből szárrpazó árbevétel-kiesés nem egy nagyüzemet állít ne­héz feladat elé, több nagy­üzemben milliókról kell le­mondani a kedvezőtlen időjá­rás miatt. A gazdaságok több­ségében azonban megpróbál­ják ellensúlyozni az aszály okozta károkat az év utolsó negyedében. Mint Göndöcs Lajos, az Alagi Állami Tangazdaság igazgatója elmondotta, az már biztos, hogy 12 millió forint árbevétel-kiesést okozott az aszály. Mit lehet tenni az ilyen esetekben? Járható út a költségek csökkentése és más ágazatok termelésének növe­lése. Ezt tették a tangazdaság­ban is. A legtöbb bevételt az úgynevezett Superagfa csator­najavítástól várják. Ez a módszer lehetővé teszi az út­test felbontása nélküli mun­kát. Jelenleg Siófokon a föld­rengés által megrongált csa­tornahálózaton dolgoznak, de a napokban fogtak hozzá Angliában is egy 2 kilométe­res szakasz javításához, amit ha sikeresen elvégeznek, újabb megrendelés követheti. Hasonló munkákat végeznek Ausztriában, Lengyelország­ban is. A solymári Rozmaring Ter­melőszövetkezetben, mint azt dr. Világos Imre elnökhelyet­tes hangoztatta, mintegy 8 millió forintra tehető az aszálykár. Szerencsére az au­gusztus közepén elkezdett szarvasmarhatelepi rekonst­rukció októberben befejező­dik, ezzel lehetővé válik az ágazat eredményességének növelése, ami akár 2 millió forintot is jelenthet. Az ipari tevékenységben a szolgáltató ágazatok egyes részlegei segí­tenek a gondok enyhítésében. A mezőgazdasági nagyüzem­ben kiárusítják az eljekvő készleteket és a biohumusz is hoz valamit a konyhára, amelynek árusítását nemrégi­ben kezdték a Skálával közö­sen. A termelői olajárcsök­kentés is javít az üzem hely­zetén, mert így olcsóbb ener­giával fűthetik az üvegháza­kat. Ha az időjárás kedvező lesz, s nem lesz túlzottan hi­deg, ez is a szövetkezet mal­mára hajtja a vizet, mert a virágokra kevesebbet kell fű­teni. Összességében úgy tűnik, hogy mintegy 4 millió forintot tudnak pótolni áz év hátralé­vő részében a kiesett 8 millió­ból. Adómérséklési kérelmet nyújtott be az aszálykárok el­lensúlyozására a Pénzügymi­nisztériumhoz és az Állami Biztosítótól is segítséget kért a pátyi Zsámbéki Medence Termelőszövetkezet. Szín Bé­la elnök tájékoztatása szerint szükségük van a külső segít­ségre. Item éjik, hogy meg is kapják azt. hiszen az alapte­vékenységet jelentős mérték­ben sújtotta az aszály, a vesz­teség 3 millió forintra tehető. A kukorica talán mégis több lesz, mint azt a korábbi becslések mutatták és költség­megtakarítást jelent, hogy a szemek alacsony nedvesség­tartalma miatt az idei termést nem vagy csak kismértékben kell szárítani. A napraforgó is többet termett a tervezett­nél, ez is enyhít valamelyest a gazdaság pénzügyi helyze­tén. B. Z. szennyvíztisztító telep okozza a legnagyobb gondot. Még ak­kor is, ha elismerjük: a fő­városban áz a legjobban tisz­tított szennyvíz, amely a fo­lyóba jut. Tény az, hogy Du- naharaszti és Taksony között szennyvízdugó keletkezett, amelynek bomlása elvonja az oxigént. A szennyezettség nem érte el a kritikus érté­ket. Most már nyugodtabb va­gyok, mint néhány nappal ez­előtt: a legutóbbi, mérések szerint javultak az értékek. Dr. Varga Pál asztalán meg- csörren a telefon. Halpusztu­lást jelentenek a Budafok alatti Iláros-öbölben. Ná’gyon valószínű, hogy npm ez az el­ső és nem is az utolsó jelzés ez ügyben. Az alacsony víz­állás miatt kevesebb oxigén jut a halaknak, mint kellene. A napokban telepítettek be a Duna-ágba 2 ezer mázsa, javában kétnyaras pontyot. Vajon - hogyan 'vészelik' át- a kritikus helyzetet? — A halak még bírják — mondja dr. Varga Pál. — Az elmúlt télen rosszabb volt a helyzet, jobban féltünk, mint most. Igaz, akkor hatásosab­ban tudtunk védekezni. Je­lenleg annyit tehetünk, hogy a zsilipnél felfrissítjük a be­áramló vizet. Az úszószivaty- tyúk magasra lövellik a su­garat, amely azután oxigénnel feldúsulva jut a Duna-ágba. így próbáljuk megelőzni, hogy tovább romoljon a hely­zet. A, nyáron oly sok gon-' dot őkozó algák iriosV a se­gítségünkre vannak. Az eny­he időben még nem pusztul­lak el, s termelik a létfon­tosságú oxigént; Elvileg le­hetséges volna meglevegőztet-' ni a vizet. Ám ahhoz, a Du- na-.ág teljes hosszában, öt­száz méterenként kellene be­rendezéseket telepíteni. Ez nyilvánvalóan képtelenség. Sajnos, nem kérték ki a vé­leményünket a telepítés előtt. Ha megteszik, mindenképpen halasztást javasoltunk volna. Kisebb párolgás Néhány napja már nemcsak a naptár szerint köszöntött be az ősz. Egy kevés eső is esett, ám ez még nem elég az üdvösséghez. Tartós ...csa­padék kellene, s az sejn mind­egy, melyik vízgyűjtő terüle­ten. A lehűlésnek máris ven annyi eredménye, hogy csök­kent a víz- párolgása. A szak­emberek szerint 60—80 cen­timétert kellene emelkedni a vízszintnek ahhoz, hogy visz- szatérjenek a normális álla­potok. Egyelőre nem tudni, hogy ez mikor következik be.:. Kövess László Ajándék a második bébinek Versenyben a forintokért Közismert, hogy október utolsó napja Világszerte a ta­karékosság jegyében telik el. Megyei takarékszövetkezeteink már évek óta egész hónapos akciót hirdetnek meg -ilyen­kor. Számos ötlettel igyekez­nek gyarapítani ügyfeleik szá­mát. Aki például ötezer fo­rintnál nagyobb betétet helyez el októberben, sorsjegyet kap, mellyel aztán a takarékossági világnapi rendezvényen érté­kes tárgyakat nyerhet. Ap­róbb ajándékokkal is kedves­kednek ebben a hónapban a takarékszövetkezetek a betérő ügyfeleknek, van, ahol kávé­val is megvendégelik őket, Törekednek arra, hogy a ta­karékossági szemléletet ter­jesszék a gyerekek körében is. Hagyomány már, hogy e té­máról dolgozatot íratnak az iskolában vagy vetélkedőt szerveznek, s a jeléskedőket jutalmazzák. Az idén különösen fontos a takarékszövetkezeteknek ez a hónap, ugyanis három évti­zeddel ezelőtt éppen október­ben alakult meg az első falusi bank Dunaföldvdron. s ném sokkal később megyénkben, Kiskunlacházán is avatásra került sor. Az évforduló tisz­teletére elhatározták, hogy minden takarékszövetkezet legalább egy iskolában létre­hoz iskola-takarékszövetkeze­tet, majd folyamatosan ter­jeszkednek. A takarékossági hónap egy­ben vetélkedést is jelent a ta­karékszövetkezetek között. Vándorserleg és pénzjutalom, -illetve oklevél, jár. az október­ben legnagyobb betétállo­mányt ' produkálóknak, vala­mint a takarékossági világna­pon . legmagasabb . betétállo­mány-növekedést elérőnek, de csak akkor, ha ez a, tavalyi eredményeket is túlhaladja, s novemberben nem csökken a betett pénzösszeg mennyisége. Tavaly a havi győztes a Ma­nor és Vidéke Takarékszövet­kezet, a. napi győztes pedig a kiskunlacházi Fáy András Ta­karékszövetkezet .volt. Természetesen ünnepséget is rendeznek a takarékosság je­gyében október 30-án Százha­lombattán. S még valamit, a takarékossági világnapon első­nek született bébi az OTP-tól, a második csecsemő viszont a Pest megyei takarékszövetke­zetektől kap ötezer forintos takarékbetétkönyvet. — t — a Bérmunkát vállalt a DKV Kevesebbért, mint tavaly — Jövedelmezőségünk alap­ját évek óta a tőkés export adta, ám a tavaszi árzuhaná­sok miatt jól megfogalmazott terveink .ellenére sem lesz olyan eredményes idei műkö­désünk, mint reméltük — ez­zel kezdte beszámolóját Por- gányi Géza, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat gazdasági ve­zérigazgató-helyettese. — Többmilliárdos árveszte­ség ért bennünket a nyugati piákon. Az exportkiesés a tröszt több vállalatát olyannyira érintette, hogy ellensúlyozni azt nem tudjuk. Helyzetünkön alapvetően nem változtatott a kőolaj és a kőolajtermékek májusi, majd szeptemberi ár­változása, s csak némileg eny­hített a pénzügyi kormányzat stabilizálásunk érdekében ho­zott döntése — ez a negyedik negyedévben félmilliós ered- ménykiesést pótol. — Hogyan alakul ezekután az év utolsó három hónapjá­nak programja? — Az időarányos teljesíté­sen felül a kőolaj bérfeldolgo­zásából is többletfeladatokat vállalunk majd, s ezzel 13 milliárd forint bevételre szá­mítunk. Változatlanul szorgal­mazzuk az exportot, fejleszté­si politikánk pedig korszerűbb termékszerkezet előállítását célozta meg. Reméljük, hogy a mélyebb feldolgozottsága termékeket többért értékesít­hetjük a világpiacon. Sajnos, hiába terveztünk. 1986-ra 8 százalékos bérszínvonal-növe­kedést, még a tavalyi kereseti szintet sem érjük el. S ezt dolgozóink megértéssel bár, de nem túl nagy örömmel fogad­ták. T; A.

Next

/
Thumbnails
Contents