Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

1986. OKTÓBER 21., KEDD Lilian 3 Nemzetközi konferencia Távoktatás Teleteaching ’86 címmel egyhetes nemzetközi távokta­tási konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a mező- gazdasági szövetkezetek há­zában. A tanácskozást az MTESZ Neumann János számítógéptudományi társasá­ga szervezte, a távoktatásban érdekelt több hazai és kül­földi intézmény, köztük a Nemzetközi Információfeldol­gozási Szövetség (IFIP) tá­mogatásával. A megnyitón a 14 ország­ból érkezett szakembereket Pesti Lajos, a KSH elnökhe­lyettese és Jean-Pierre Ay- rault, a Nemzetközi Alkalma­zott Rendszerelméleti Intézet (IIASA) titkára üdvözölte. Nyitó beszédében Szabó Im­re ipari államtitkár a távok­tatásnak az ipari fejlődésben játszott szerepéről szólt. A konferencia első napján to­vábbi két magyar, két angol és egy olasz előadás foglalko­zott az új távoktatási módsze­rekkel és eszközökkel. A jövő évben átadják az épületet is Öt készül a kempinghez A Törökbálinti Állami Gazdaság beruházásában készül Török­bálinton az Ml-es és az M7-es autópálya találkozásánál a Ho­tel Flóra kemping. A tervek szerint a jövő évben adják át a 640 férőhelyes kempinget és a hozzá tartozó 100 szobás hotel­épületet. Képünkön a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalat kot­rógépe a bevezető utat készíti. (Barcza Zsolt felvétele) Mindennapi zöldségünk (1.) üt szabályoznak az árak? Az idei ősz igazán nem fukarkodott a napsütéssel. Igv aztán, ahol öntözni tudtak, ott az aszály ellenére is igen jó terméssel fizetnek a konyhakerti növények. Gondolhatja bárki, a termelők megtalálják a számításukat. A panasz azonban, ha el is halkul, nem halt el telje­sen a lánckereskedelmet megszüntetni hivatott rendelet megjelenése után sem, Enn tk 8. paragrafusának 4. bekezdése így szól: „V piacon beszerzett terméket viszontelad.ínak értékesíteni, illetőleg a piacon viszönteladás céljából — a fogyasztó (felhasználó) részére történő ér­tékesítés kivételével — terméket vásárolni, azzal ügynöki tevékenysé­get folytatni tilos.’* reskedők manipulációja is be­játszik a dologba? — Sok minden lehetséges. Az idén jó termést takarítot­tunk be az áj krumpliból, de átlagára nem ment 4 forint fölé, mégis 20 forintért lát­tam viszont az üzletekben. A káposzta kilóját is 2,80-ért ve­szik meg. Ezt sem tartom el­fogadhatónak.. Megpróbálkoz­tam a dabasi ABC-vel is, mi­vel hallottam, hogy ott tisz­tességesek az eladók. Akik mondták, igazat mondtak, mert tőlem 8 forintért vették meg a káposzta kilóját és 10 forintért árusították. Ez be­csületes üzlet, a baj csak az, hogy a bolt nem tud átvenni 50 kilogramm káposztánál többet egyszerre. Ez pedig jó termés esetén nem járható út. — Miért nem a Bosnyá’—a viszi? Árt a savas eső — Ott is csak egy-két zsá­konként veszik meg a zöldsé­get, de egyébként sem szíve­sen megyek oda. Én ugyanis nem tudom elfogadni a 100 százalékos fogyasztói árrést. Szerintem 20—30 százaléknál többet egyik áruféleségre sem tehetnének rá a kereskedők. Márpedig tapasztalataim sze­rint nem így van. Nem szűnt meg a lánckereskedelem, mert akkor mivel volna magyaráz­ható a nagy eltérés a felvá­sárlás és a fogyasztói árak között?! — Hova adja el az idei ter­mést? — A helyi termelőszövetke­zet, a Tessedilc Sámuel vásá­rolja fel, de csak ha a gazda­ság is tovább tudja adni. Ezért mondom én. hogy hiába a rendelet, igazából mégsem szűnt meg a lánckereskede­lem! Mert a tőlünk megvett árut a tsz is továbbadja és' még jó. ha több kézen nem megy keresztül, hanem köz­vetlenül az üzletekbe kerül az áru. Tehát még mindig megvan az oka a termelők elégedet­lenségének. Szőke Lajos bugyi kistermelő, aki 1970 óta ker­tészkedik, így sommázza a dolgot: — Valamikor foglalkoztam paprikával is, de befuccsol­tam veié, aztán próbálkoztam a főzőtökkel, az sem sikerült. Maradtam a burgonyánál, meg a káposztánál, mint so­kan mások is a községben. Meg aztán ezzel a két nö­vényféleséggel kevesebb a munka és mivel tovább el­tartható, kisebb a rizikó. Hogy abbahagytam, abban valószínűleg a savas eső is lu­das. Hullámzó kereskedelem De hát akkor miért is hul­lámzó még mindig zöldség-, gyümölcskereskedélmünk? Az okok szerteágazóak, az azon­ban tény. hogy a felszabadu­lás óta több mint hússzor szervezték át a zöldség-gyü- molcskereskedelmet. Vagyis ennyiszer marasztalták el és érveltek az új megoldások megbízhatósága mellett. Hogy most mi a helyzet e téren? Ennek jártunk ‘utána, meg­kérdezve a kistermelőket, ők hogyan látják az 1984 után kialakult helyzetet, miként vélekednek értékesítési lehe­tőségeikről ? Bugyi határában már mesz- tsziről virítanak a káposzta­földek, amelyek felett az őszi nap sugaraiban meg-megcsil- lannak a mesterséges öntöző­berendezések által életet adó vízcseppek. Pelsőézi Józsefné kistermelő két éve foglalkozik zöldségtermesztéssel, 200 négyszögölön póréhagymát és ugyanekkora területen karalá­bét termel. — Vannak gondjaink, én mégsem panaszkodom — mondja a fiatalasszony. — Eddig megtaláltam a számítá­somat, bár előfordult, hogy kétezer karalábét vittünk fel a Bosnyákra és csak kétszázat adtunk el. A többit meg hoz­hattuk vissza, mert nem kel­lett senkinek. Kínáltuk az áfésznek is, de az csak a szakcsoport tagjaitól veszi ót a termést, azoktól is annyit, amennyire szerződést kötöt­tek. — A kertészet nagyon érzé­keny ágazat — fűzi hozzá Szögeczki Anna, aki ugyan­csak bugyi kistermelő. Csa­ládjával együtt egy holdon termel krumplit, egy holdon fejes káposztát. — Termelésünk az időjá­rástól függően nagyon inga­dozik. Még a 40—50 százalé­kos eltérés sem lehetetlen egyik évről a másikra. Ugyan­akkor a frissen fogyasztásra szánt, de gyorsan romló áru forgalmazásával mindig is gond volt és véleményem sze­rint a jövőben sem lesz más­ként. Az értékesítési lehetősé­gek. az elérhető árak szabá­lyozzák a mi termelési szán­dékainkat is. Ezért hullámzik a zöldségtermelés, aminek kö­vetkezményei mindig a for­galmazásban csapódnak le. Mindez bizonytalanságot szül a kistermelők körében, ami időnként elviselhetetlennek tűnik. És aki már nem bírja idegekkel, abbahagyja a ter­melést. — Gondolja, hogy a láncke­— Hol értékesíti az áruját? — A tsz-szel kötöttem szer­ződést, a tsz meg a Skálával, legalábbis így tudom. Mikor Proksa Sándoréit portájára betérek, ebédnél ta­lálom a családot. A férfi a Tessedik Sámuel Tsz villany- szerelője, szabad idejében fó­liázik. — Most is 240 négyzetméter sátor alatt hajtatok őszi pap­rikát — tájékoztat a gazda. — Én az utánfutós Zsigával a Bosnyákra hordom a termést. A megszabott úton — Miért nem adja le hely­ben a tsz-nek? — Hogy több kézen fordul­jon meg az áru? — kérdez vissza Proksa Sándor. — Így mire a fogyasztóhoz kerül, felverik az árát. Azt már nem, inkább elviszem én magam a kereskedőnek, az meg egyből kiteszi a pultra. Ezt az utat járom évek óta és erről nem térek le. Vélemények, érvek. A köz­tük lévő igazságot nehéz tet­ten érni, mert amíg sokan úgy érzik, hogy változatlanul léte­zik a lánckereskedelem, má­sok kedvező változásokról sze­reztek tapasztalatokat. Kinek, vagy kiknek van igazuk, va­lóban létezik-e még a láncke­reskedelem a Bosnyák téri nagybani piacon? A választ holnapi riportunkban próbál­juk megfogalmazni. Bóna Zoltán (Folytatjuk) Amikor a hasára üt a pénzheszedo Plomba kattant a mérőórákon A ma embere már nem gondol bele, milyen volt gyertya vagy petróleumlámpa mellett az élet. Nekünk természetes, hogy otthonunkat esténként fény járja át, amit néhány perc­re sem tudunk nélkülözni. Egy-cgy üzemzavartól eltekintve csak azok tudják, mit jelent sötétségben élni, akiknek az áramszolgáltató vállalat kikapcsolja a villanyát, mert nem fizetnek érte. Bizonyíték híján — Ritka eset az ilyen, mint ahogyan . áramlopáson . is ré­gen értünk tetten valakit — mondja Danczi Vilmos, az Észak-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat Esztergomi Üzemigazgatóságának fogyasz­tói csoportvezetője. — Ezzel persze nem állítom, hogy nem fordul elő, pusztán azt, hogy nehéz észrevenni. Mert csak az olyan nyilvánvaló eseteket tudjuk kiszűrni, ami­kor valaki például a tetőtar­tónál köt rá a fővezetékre vagy közvetlenül a mérő alól vételez. S ha ki is kapcsoljuk a fogyasztót, ő könnyen visz- szaállíthatja a régi rendet, mert hozzáfér a műszerhez. Feljelentést pedig csak akkor tehetünk ellene, ha a fizetési hátraléka eléri a kétezer fo­rintot ... Az esztergomi üzemigazga­tóság látja el elektromos árammal Pest és Komárom megyét, valamint a nógrádi Keszeg községet, öt kirendelt­ségük ; a váci, a szobi, az esz­tergomi, a dorogi és a nyer­gesújfalui dolgozóinak egy- égy munkanapját a fogyasz­tók ellenőrzése teszi ki. És persze van számítógép is, ami minden hónapban listát ké­szít a fél éve nem fizető in­tézményekről és magánsze­mélyekről, illetve kimutatja azt is, hol van a két leolva­sás között 35 százalékos fo­gyasztáscsökkenés. Az ilyen esetekre különösen figyelnek, bár hét esztendőn belül egy­szer mindenkihez el kell jut­niuk az áramszolgáltató szak­embereinek. Legutóbb Vácon néztek utána, vajon minden rendben van-e a mérőórák körül. Erre az útra kísértük el Schichnik Miklós energia­ellenőrt és Szalay Istvánt, az ÉDÁSZ váci kirendeltségének vezetőjét. Igen, alkalmanként a főnök is járja a területet, mert egyre kevesebb az olyan jó szakember, aki erre a fel­adatra is vállalkozna. — Ez a mérő poros, pókhá­lós, tehát nem piszkálnak benne — súgja Szalay István, amíg az energiaellenőr köze­lebbről is megvizsgálja a Rad­nóti utcában Czinege Pálék óráját. — A plomba hiányzik, el­romlott a kapcsolószerkezet is. Miért nem jelentették be? — kérdi Schichnik Miklós. — Fogalmam sem volt ró­la, nem szoktuk kinyitni a szekrényt — így Czinege Pál. Az ellenőr megigazítja a műszert, helyére kerül az ólomzár is. A lakás tulajdo­nosa aláírja a jegyzőkönyvet, a büntetés ezúttal elmarad. A plombáért ugyanis fizetni kellene, csakhogy nincs ko­rábbi, aláírt jegyzőkönyv, ami bizonyítékul szolgálhatna. — Sajnos, a legtöbb eset­ben nincs otthon a tulajdo­nos, ak( átvehetné a munkát — szól Szalay István. — így, ha egyéb turpisságon nem fog­juk a fogyasztót, anélkül tá­vozunk, hogy tudnák: ott jár­tunk. A szomszéd lakásban szin­tén egyezik a mérő a nyilván­tartással, hihetőek a leolva­sás adatai, az óra folyamato­san működik. Hasonlóak a tapasztalatok átellen'oen, a 150-es számú ABC-ben is, bár szabálytalan, hogy a szek­rényből összecsukható bevá­sárló fómkosár, mettlachilapok és néhány zacskó patkánymé­reg is előkerül. A pironkodó válasz: nem tudták máshová tenni... Zala Gyuláné virágüzleté­nek szekrénybe zárt fogyasz­tásmérőjéről is hiányzik az ólomzár, csakúgy, mint átel- lenben, a Deákvári főút 29. számú ház első emeletén. Mindenütt pótolják a hiányt. Az utóbbi helyen senki, aki aláírná a jegyzőkönyvet. A szolgáltatóházban csak a fő­mérőt ellenőrzik, mert az ÉDÁSZ a szövetkezetnek számláz. Annak feladata, hogy bérlőjén így-úgy behajtsa az összeget. — A szerződéses üzletek gyakran cserélnek gazdát, mi­re a számla megérkezik, eset­leg már más viszi a boltot. Arra nem vállalkozhatunk, hogy felkutassuk az előző fo­gyasztót — így Schichnik Mik­lós. Fizetés visszamenőleg Annak ellenére, hogy Váco.n csak apróbb hiányosságokat észleltünk, a helyzet közel sem olyan egyszólamú, mint amilyennek első hallásra tű­nik. Mert az esztergomi üzem- igazgatóságon azt is megtud­tuk, hogy a váci és a szobi kirendeltséghez tartozó tele­püléseken háromezerötszáz, négy hónapja álló mérőt fe­deztek fel, szeptemberben pe­dig a két megyében 681 olyan mérőt találtak, amelyen a fo­gyasztás csökkenése elérte a 35 százalékot. — A rendszeres ellenőrzé­sekkel havonta körülbelül száz álló mérőt szűrünk ki, s kétszázezer forintra tehető át­lagáron számolva az az ösz- szeg, ami a pénzbeszedői és az ellenőri leolvasás különb­ségéből adódik — tájékoztat Danczi Vilmos. — Az előbbi­vel kapcsolatosan: a mérők meghibásodhatnak úgy is, hogy nem nyúlnak hozzájuk, s ezért nem a fogyasztókat terheli a felelősség. De az áramot visszamenőleg is meg kell téríteni. Természetesen ez esetben az előző számlák és az ebből kiszámítható át­lagfogyasztás alapján, hóna­pokra arányosan elosztva, hogy ne terhelje az ügyfelet egyszerre túl nagy kiadás. Elő­fordulhat persze az is, hogy a lakás tulajdonosa hosszabb ideig nem tartózkodott otthon, ezért nem volt fogyasztása. Esetleg hétvégi házról van szó, ahol szintén nem, vagy csak ritkán tartózkodnak. Ré­szükre — új kezdeményezés­ként — vezettük be az éven­kénti egyszeri számlázást csakúgy, mint a magányosan álló garázsok tulajdonosainak. Említettem a pénzbeszedők mulasztását is: nos, ők saj­nos gyakran cserélődnek, sok­szor vétenek. Vagy egysze­rűen a hasukra ütnek és be­írják a fogyasztást. De akad ellenpélda is; amikor éppen ők hívják fel a figyelmünket a szabálytalan vételezésre. Megcsapolt vezeték Az áramszolgáltatók talál­koztak olyan esettel, ahol az éjszakai áramot csapolták meg, sőt fény derült olyan ügyre, amelynek főszereplője a hőtárolós kályha volt, még­hozzá a mérőórát elkerülő be­kötéssel. A büntetés súlyos: hat forintba kerül minden egyes kilowattóra. Egy szó, mint száz; a vál­lalat inkább szolgáltatni akar, nem pedig hatóságot játsza­ni. Hogy erre mégis szükség van olykor-olykor, azt az ál­lampolgári fegyelmezetlenség szüli. Más kérdés, hogy az áramlopások felkutatása ne­hézkes, csakúgy, mint az ez­zel kapcsolatos peres eljárá­sok. Mert hiába jelölnek ki trafóállomásokat, ahol figye­lik az összes vételezett ener­giamennyiséget és azt össze­vetik az eladottal, ha csak a szemmel kívülről is látható szabálytalan vételezési mó­dokat tudják kiszűrni. Mert ahol valami tisztátalan dolog van, oda nem engedik be az ellenőröket, legfeljebb csak hatósági kísérettel. S arra ugyancsak ritka példa akad — bár megtörtént —, hogy falbontást rendeljenek el. Fazekas Eszter Nem Keke Rosbergek ülnek a volánnál Tárt kapuk a Hungaroringen Mái a bejáratnál hallani a kipör­getett motorok, a csikorgó kerekek hangját, erezni a levegőben az asz­faltra kenődött gumi szagát. A pályán vagy egy tucatnyi autó rója a körö­ket látványos előzéseket, kanyarvéte­leket produkálva. Amott valaki kere­ket javít, s már indul is újra... Szerencsés Károllyal, a Hungaroring gondnokával mi is teszünk egy kört a pályán, közben elmondja: — Két héttel ezelőtt nyitottuk meg a kapukat az . érdeklődők előtt. Bárki bejöhet, megnézheti, kipróbálhatja a pályát. Van, akit az érdeklődés hoz ki csupán, mások autóval, motorral gya­korolják a kanyarodás technikáját. Itt még mindig biztonságosabb körülmé­nyek között tehetik, mint az ország­úton. Személyenként tíz forint belé­pőt kérünk, plusz hatvanöt a személy­autóért, húszat a motorkerékpárért. öt-hat embernek mindenképpen itt kellene lennie, így tízen vagyunk és reggel héttől, délután ötig fogadjuk a látogatókat. Az autókban, a motorkerékpárok nyergében főleg fiatalok ülnek. De lát­ni nyugati rendszámokat is, sok kocsi­ban ott szorong az egész család. Van, aki kényelmes tempóban poroszkál vé­gig a pályán, mások mindent megpró­bálnak kihozni autójukból. Föltűnik több XX-es rendszám is. Egy zöld Ladát figyelek. Vezetője a célegyenes utáni kanyarban már alig képes az úton tartam az autót, de ezúttal még sikerült. Néhány körrel később egy másik fordulóban háromszor-négyszer pördül meg tengelye körül, mire ismét rátalál a helyes irányra. Éz a kanyar lehet a vezető gyengéje, mert hamaro­san ugyanitt szalad le a pályáról és óriási porfelhőt kavarva egy ideig az út mellett száguld. — A pályán is érvényes mind a kö­telező, mind a Casco-biztösítás — mondja Szerencsés Károly. — Termé­szetesen, csak akkor, ha betartják a szabályokat. Ezek a következők: csak egy irányba szabad haladni, 40 kilomé­teres sebességgel (!), Baleset még nem történt, mindössze egy motoros csú­szott ki és egy autónak szakadt ki a hátsó kereke ... — És ha mégis történik valami? — Van telefonunk, URH-rádiónk azonnal tudunk segítséget hívni, ha baj van. Mi magunk is állandóan jár­juk a pályát, ha homok, olaj kerül az aszfaltra, azonnal eltakarítjuk. Ismerve a Hungaroring építésének költségeit, érthető, hogy a Forma—1 Gt á versenyek közötti időben is megpró­bálja hasznosítani a pályát. S az ér­deklődést látva nem is számítottak rosszul. Eddig mintegy két és fél ezren jöttek hétszáz autóval, kétszáz motor­ral. Való igaz az is, hogy a terep al­kalmas a vezetési technika csiszolá­sára — a pálya egyébként télen is nyitva áll majd a vállalkozó kedvű autósok és motorosok előtt! —, az már más kérdés, hogy mennyire biztonsá­gos? Hiszen nincsenek pályaőrök, akik jelzik, ha valamilyen akadály lenne az úton, nincsen mentő, a pályára haj­tást nem szabályozza lámpa. No és az autókban sem Keke Rosbergek, Ayrton Sennák ülnek ... Egyébként nemcsak az autózni, mo­torozni vágyókat várják a Hungaro- ringre. Szerencsés Károly sorolja el­képzeléseiket, terveiket. — Iskoláknak is felajánlottuk, jöhet­nek kerékpáros-versenyeket rendezni a parkolóba, a nézőtér dombjai télen kiválóan alkalmasak lesznek szánkó­zásra, talán az egyik parkolóban jégpá­lyát is csinálunk majd. A bokszokat fel lehetne használni téli gépkocsitáro- lásra. kétszáz autó elférne. fi ZÖld Lada fiatal vezetői fáradha­tatlanul, kíméletlenül róják a köröket. Sírnak — és kopnak — a gumik, pö­rög a motor. . A srácok talán már egy egészen másfajta autóba képzelik magukat... M. Nagy Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents