Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Ára: 1,80 forint 1986. OKTOBER 20., HÉTFŐ MA:--------------~' Be csülni a jó gondolatot (3. oldal) A hagyomány szellemi erejével (5. oldal) Futakeszi őszi fényben (6. oldal) Sok a négytalálafos (8. oldal) Tanácskozott az MTESZ küldöttközgyűlése Kulcsszerepben a műszakiak A küldöttek a beszámolót hallgatják A pincék, amelyek az 1800-as évek óta szolgálják gazdáikat Valóságos múzeum... Történelmi pincesor Pátyon Minden napra ad munkát az új bor Szombaton Budapesten, az MSZMP XIII. Kerületi Bizott­ságának székházában rendez­ték meg a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének XIV. küldött- közgyűlését. A 170 ezer mű­szaki, agrár, természettudo­mányi és gazdasági szakem­ber képviseletében 500 küldött Bizottság, az' Elnöki Tanács és a kormány , több tagja, Fock Jenő, az MTESZ elnö­ke megnyitójában köszöntötte azokat is, akik az előző napon az MTESZ székházában a szövetségben végzett kiemel­kedő szakmai és társadalmi dr. Bánházi Gyula (MTESZ Pest megyei szervezet), és dr. Marosfi György, (MTESZ nagykőrösi intézőbizottság). Ezután Tóth János> az MTESZ főtitkára fűzött szó­beli kiegészítést az országos éMöfcség beszámolójához. Ki­emelte, hogy az MTESZ-em bélül szervezetileg ás egyéni­leg is jelen van az innovációs lánc ' minden szakmai,- tudo­mányos képviselője. A főtitkár rámutatott, hogy hazánk nehéz gazdasági hely-, zetében a kitörési pontot azt ipar, és azon belül a gazda-1 ságosan működő nagyvállalat jelenti. A főtitkári beszámolót, majd az ellenőrző bizottság és az alapszabály-szerkesztő bizott­ság jelentését vita követte. A vitában felszólalt Pál Lé- nárd is. Elöljáróban tolmácsolta, a küldötteknek az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Minisz­tertanács üdvözletét, valamint Kádár János személyes jókí­vánságait. majd így folytatta: Az MTESZ jelentős befolyás­sal rendelkező, nagy hatású társadalmi szervezet, amely annak köszönheti elismertsé­gét és megnövekedett szerep­körét. hogy eredményes mun­kát végzett, sokoldalúan segí­tette a párt és a kormány előtt álló feladatok végrehaj­tását. A gazdaság dinamizálásá­nak. a hatékonyság, -javításá­nak egyik meghatározó ténye­zőjévé vált a műszáki fejlesz­tés, amelynek fő irányát a jö­(Folytatás a 3. oldalon.) A finn külügyminiszter látogatása Paavo Väyrynen, a Finn Köztársaság külügyminisztere, dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyar­Mint arról már beszámol­tunk, pénteken a késő délutá­ni órákban nyitotta me.g Ba­lázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a ha­gyományos váci művészeti fesztivált, amelyen a kiállító művészek' közül tízen díjat is kaptak munkáikért. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Sáros And­rás Miklós grafikus, a megyei tanácsét Cs. Nagy András festő, a városi tanácsét Bias- kó János szobrász, a Madách Imre Művelődési Központét . „Asszonyt szeress, Igyál Jó bort, akkor érsz meg szép öregkort!” Micsoda igazság van e rig­musban. Tönkő Gábor pátyi pincegazda 84 esztendős. Moz­dulatai komótosak. Meg-meg- áll, -kifújja magát, de még mindig emelgeti a hordókat, maga gyömöszköli, préseli a bornak valót. Megpödri baju­szát, megigazítja sok vihart látott öreg kalapját és újra meg újra nekiveselkedik a munkának. Pátyon valaha vagy 300 pin­ce sorakozott egymás mellett. Legtöbbjén ott a kőbe vájt évszám: 1831, 1852, 1905. Van közöttük egy nagyobb is. A gazdák még emlékeznek arra, amit nagyapjuktól, apjuktól hallottak: az volt a dézsma­pedig Hock Ferenc festő kap­ta. A DCM díját Remsey Gá­bor grafikus, a Tungsramét Markó Erzsébet festő, a Duna- menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatét Csorba Simon grafikus, a Fortéét Nagy B. István festő, a Senior Kötöttárugyárét Deb- reczeni Zsófia festő, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­ráét pedig Molnár László Jó­zsef grafikus vehette át. (A művészeti fesztivál ese­ményeiről részletesen 5. olda­lunkon számolunk be.) pince, ahová mindenkinek be kellett szolgáltatni a kisza­bott fejadagot. Sok présházat elhagytak azóta, némelyikük gazdát cserélt, s az új tulaj­donos modernizálta. De akad szép számmal olyan is, ami évtizedek óta ugyanannak a családnak a birtokában áll, s ők megőrizték a hagyományo­kat. Ilyen Keszler Ferencé Ss. Amikor a gazda megérkezett, s a hatalmas kulccsal kinyi­totta az ajtót, igazi múzeum tárult a kíváncsi szemek elé. — Ez a kódusprés 1839-ből való. Látja, ott a felirat. Az­tán itt a szénkénegező — akasztja le a falról a rozsdás­nak tetsző, mégis működő szerszámot. Beletöltöttük a szénkéneget, amit a tőke tö­vébe fecskendeztünk a filoxé- ra ellen. Ámulva nézzük a sok, csak névről ismert régi szerszámot. A gazda édesapja hentes- és mészárosmester volt, itt őrzi a ma már nagypapakorú fia a hurkatöltőt, a bárdot, a tag­lót. S van még valami a múlt emlékeiből: az egyik felén csí­kos, a másik oldalán kockás palatábla, amin Keszler Fe­renc 58 esztendeje a betűve­tést tanulta. Előkerül a fertály is, az a dézsa fo r ma régi m érce, a mi be a szőlőt hordták össze, hogy megtudják, mennyi a termés. Az idén sok is volt, jó is a szőlő. Hát még a leve, aminek kóstolását nem lehetett meg­úszni. — Igyanak csak, poros az út hazafelé! Még szeptember közepén leszüreteltem az Ur- gehegyen, Bián. Most már csak azért jövök, hogy ellen­őrizzem, nem folyik-e vala­melyik csap, rendben van-e minden. Meg a szomszéd-ok miatt, akikkel szívesen elbe­szélgetek. A présház mögött, a pincé­ben sorakoznak a hordók. A legnagyobbik 250 literes. Ajtó fölött a magyar címer, mellet­te saját kezűleg faragott fel­irat: Hazádnak rendületle­nül ... — Lomtalanításkor találtam a címert, egy kukába kilökve. Elvettem, megpucoltam, le­lakkoztam, ide akasztottam. Amíg a pince az enyém, ott is marad. Bereczki Béla murcija sem alábbvaló a szomszédénál. Azonmód, a prés alól kell kóstolni. Szüret óta minden napra ad munkát az új borral való foglalatoskodás. Tegnap egyébként keresztelőt tartott, az öreg Tönkő Gábor nyári kapásborát locsolta meg víz­zel. Érdeklődve hallgatja a tör­téneteket Urbán János és fe­lesége is. Ok bevándorlók e vidékre, négy éve vették a pincét, hogy pesti lakásukból legyen hová kijárniuk. — A présházat jócskán át­alakítottuk, mert mi amolyan pincevíkendházat akarunk ide — mondja a férfi. — Négy és fél méter mélyen tartom majd a hordókat. Szőlőm ugyan nincs, azt majd a Bosnyákon veszek. Van viszont szakköny­vem a bores in áfáshoz. Meg majdcsak megmutatják itt, mi lesz a dolgom... Marasztalnának még. Szere­tettel törődnek a kíváncsi ven­déggel, jó szívvel kínálják munkájuk gyümölcsének le­vét. F. E. A hordót jól ki kell mosni (Hancsovszki János felvételei) tanácskozott. . A közgyűlésen részt vett Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; Trautmcrnn Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. Ott volt a Központi tevékenységükért kormányki- tüntefcésben, MTESZ-díjba-n, miniszteri kitüntetésben és el­ismerő oklevélben részesültek. Közöttük voltak Pest megyé­ben dolgozók is:, a szövetség szakmai és társadalmi nívó­díját vette át Mogyorósi Sán- dorné, a Cement- és Mészmű­vek váci gyárának osztályve­zetője, és Nagy Gyula, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem Tanárképző Intézetének egyetemi tanára. Emléklapot kapott dr. Bognár Gyula (MTESZ ellenőrző bizottság), TÜKÖRBEN A MEGYE! MUNKA A z ország legnagyobb, a fővárost körülölelő megyéjé­nek gazdasági életét a sokszínűség jellemzi. Kép­viselteti magát az ipar majd minden ága, az országos jelentőségű gyárak mellett fontos szerepet kapnak a kisebb üzemek is, Szintén rangos helyet foglal el me­zőgazdaságunk, amely szűkebb pátriánk lakóinak ellá­tásán túl részt vesz Budapest mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékekkel való kiszolgálásában is. Súlyuk, messze földön hírük van az itt működő tudományos in­tézeteknek, melyek a műszaki információk széles körű terjesztésén túl szerepet vállalnak a konkrét feladatok megoldásában. Ehhez a gazdasági környezethez kapcso­lódik szervesen a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete, amelynek 22 tudományos tagegyesülete van. Az MTESZ 86 helyi és üzemi csoporttal tevékenykedik, 6822 tagot számlál. Rendezvényeik az elmúlt öt esztendőben több mint száznyolcvanezer embert mozgattak meg. Az, aktíváik közül hárman részesültek MTESZ-díjban, tizenkilencen, az elnökség által alapított megyei emlékérmet vették át. Számottevően javultak a munka feltételei is, hiszen az utóbbi években Vácott, Nagykőrösön és Cegléden is átadták a technika házát. Az oda rendszeresen bejáró szakembereket számos alkalommal kérték fel országos horderejű, illetve megyei témákban véleménynyilvání­tásra, javaslattételre. Vizsgálták a műszaki értelmiség helyét, szerepét, véleményt mondtak az MSZMP XIII. kongresszusának irányelveiről, népgazdaságunk VII. öt­éves tervének javaslatáról. Az MTESZ megyei szervezet tagjai is közreműködtek az ipar helyzetéről és felada­tairól szóló MSZMP KB határozat elkészítésében, és vé­leményezték a megye jelen tervidőszakra szóló telepü­lésfejlesztési koncepcióját. A szervezet munkáját az or­szágos elnökség végrehajtó bizottsága és a megyei párt- vb is pozitívan értékelte. Az MTESZ meghatározta soron következő feladatait is: központilag kiemelt, témák szem előtt tartása mel­lett vállalnak részt a megye sajátosságaiból fakadó nép- gazdasági feladatok megoldásában. Kiemelt szerepet kap az élelmiszer-gazdaság ipari hátterének fejlesztése, az elektronika és az automatizálás széles körű elter­jesztése, az innovációs tevékenység elősegítése, a bio­technológiák bevezetésének aktív támogatása, a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójá­nak kidolgozása, valamint az agglomeráció hosszú távú regionális rendezési tervének kimunkálása. A sikerre garancia lehet, hogy a Pest megyei MTESZ harmonikus kapcsolatban él és dolgozik a megye politikai, állami és társadalmi szervezeteivel. A szak­emberek rendszeresen részt vesznek olyan konferenciá­kon, ahol ismereteiket kicserélhetik, tudásukat bővíthe­tik. országra érkezik. Tíz díjazott művész Váci művészeti fesztivál Nagy sikere volt Vertei Andrea gödi iparművész kedvesen groteszk kerámiáinak. (Vimola Károly felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents